Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011 (IV.19.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2011. 04. 20- 2013. 01. 17

Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. Évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)  18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. §. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I.         fejezet


Általános rendelkezések


1.§



  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:


            Kaposkeresztúr Község Önkormányzata

            Székhelye: 7259 Kaposkeresztúr, Szabadság tér 1.


  1. Az önkormányzat működési területe Kaposkeresztúr község közigazgatási területe.


  1. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

             Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete


  1. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és jogi bizottság és a képviselő-testület hivatala látja el.


  1. A képviselő-testület hivatala és székhelye:

             Baté-Fonó-Kaposkeresztúr Önkormányzatok Körjegyzősége (továbbiakban:  

             Körjegyzőség) 

             Székhelye: 7258 Baté, Fő u. 7.



2. §


  1. Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.


  1. Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Kaposkeresztúr község címeréről és zászlójáról szóló rendelet előírásai szabályozzák.


(3)Az önkormányzat  az alábbi címeket, kitüntetéseket alapítja:

a)„KAPOSKERESZTÚR  KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA”  KITÜNTETÉS

                  b)   „KAPOSKERESZTÚR KÖZSÉGÉRT” KITÜNTETÉS

  1.   „KAPOSKERESZTÚR KÖZSÉG SZOLGÁLATÁÉRT” ELISMERŐ CÍM


  1. Az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések használatát az önkormányzat  „Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek meghatározásáról, adományozásáról és használatuk szabályairól” szóló rendeletében szabályozza.


3. §


   Az önkormányzat honlapot üzemeltet, amelynek elérhetősége: www.kaposkeresztur.hu

      


II.        fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre


4.  §


  1. Az önkormányzat az Ötv. 8. §. (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatai közül  társulásban látja el:
    1. az óvodai nevelést a Nagyberki önkormányzat gesztorságával,
    2. általános iskolai oktatás, nevelést a Taszár önkormányzat gesztorságával,
    3. szociális alapellátást a Kercseliget és Taszár  önkormányzatok gesztorságával. 


  1. Az önkormányzat a kötelező feladatokon kívül támogatja:
  1. a településfejlesztést,
  2. a helyi közművelődést,
  3. a helyi sportot,
  4. környezetvédelmi, lakossági közösségi feladatokat,
  5. a helyi civil szerveződéseket, közösségeket, támogatásukról az éves költségvetési rendeletében dönt, anyagi lehetőségeitől függően.


  1. Az önkormányzat által ellátandó feladatok szakfeladat rend szerinti besorolt alaptevékenységeket és az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.



5. §


  1. A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül az értékhatártól és futamidőtől függetlenül bármilyen hitel felvételről való döntés.


  1. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.


  1. A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.


  1. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről, minden évben     

             egyszer beszámol a képviselő-testületnek.



III.      fejezet


A képviselő-testület működése


                                                                       6. §


  1. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


  1. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

  2. A képviselő-testület a munkaterv alapján, általánosan havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.


  1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.


  1. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.


  1.  Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

7. §


A munkaterv


  1. A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.


  1. A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év február 15-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.


  1. A munkaterv főbb tartalmai elemei:
    1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése,
    2.  a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
    3. azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek az előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
    4.  azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell  beterjeszteni.










A képviselő-testület ülései


8.§


  1. A  képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és közös testületi ülést tart.


  1. A képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelye, kivéve ha a meghívóban más hely van meghatározva.


9. §


  1. Az alakuló ülést, a választást követő 15 napon belül a Helyi Választási Bizottság elnöke hívja össze, az ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

    

  1. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjainak megválasztásának eredményét és átadja a tagoknak a megbízólevelet.


  1. A megválasztott képviselők a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.


  1. Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.


  1. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:
    1. képviselők és polgármester eskütétele,
    2. bizottsági tagok megválasztása,
    3. polgármesteri program ismertetése,
    4. polgármester juttatásainak megállapítása,
    5. polgármester javaslatára alpolgármester választása és juttatásainak megállapítása,
    6. Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban:  SZMSZ) felülvizsgálata.


10. §


  1. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester a munkaterv szerinti időpontban vagy attól eltérő időpontban hívja össze,  akadályoztatása esetén az alpolgármester.


  1. A Körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi ülését a  polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést pedig felváltva vezetik.


  1.  A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
    1. a települési képviselők 1/4-nek (2 fő),
    2. a törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjének,
    3. a körjegyző kezdeményezésére,
    4. helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés és
    5.  bizottság indítványára.


  1. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.


  1.  A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó, ez esetben a sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

11. §


  1. A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni,     

         hogy az ülés előtt legalább  3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.


  1. A meghívó mellékleteit, előterjesztések a képviselők külön írásbeli kérelmére elektronikus úton lehet továbbítani a képviselők által megadott e-mail címre.


  1. A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak  az  önkormányzat épületének és a településen lévő önkormányzati hirdető táblákon történő kifüggesztésével.


  1. A közmeghallgatást is igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.


  1. A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:
  1. az ülés helyét,
  2. az ülés kezdésének időpontját,
  3. a javasolt napirendeket,
  4.  a napirendek előterjesztőit.


  1. A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
    1. képviselőket,
    2. bizottságok nem képviselő tagjait,
    3. körjegyzőt,
    4. a napirend előterjesztőjét,
    5. téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét,

      képviselőjét,

                        f)   akit a polgármester megjelöl,

                        g)  a tárgyban érintett helyi civil szerződés vezetőit.

            

12. §


(1) A képviselő-testület ülése a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülés.


(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában     

      foglalja a tanácskozás jogát is.





(3)
A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi   

        pontjához kapcsolódóan:

  1. a bizottságok nem képviselő tagjait,
  2. akit a polgármester meghívott,
  3. körjegyzőt,

                                          d) a tárgyban érintett, meghívott helyi civil szerződés vezetőjét.


(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el.  Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel, szükség esetén kitilthatja


(5) Zárt ülés elrendelésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(6) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.


13. §


Képviselő-testületi ülés vezetés szabályai


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az alpolgármester, ha ő is távol van az ügyrendi és jogi bizottság elnöke vezeti az ülést.


(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a)         megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b)         megállapítja az ülés határozatképességét,

c)         javaslatot tesz a napirendre,

d)        napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

e)         szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,

f)          szünetet rendel el,

g)         fenntartja a tanácskozás rendjét,

h)         berekeszti az ülést.


(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a)         hosszúra nyílt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását     

            vagy a vita lezárását,

b)         figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a    

            figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek

            következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

c)         rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselőtestületben méltatlan magatartást tanúsít,

d)        ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület

            vita nélkül egyszerű többséggel  számozott, alakszerű határozat hozatala nélkül  dönt 

            arról, hogy a továbbiakban részt vehet -e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület

            tagját.

e)         súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják,

             kivéve a képviselő-testülete tagját.


(4) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


14. §


Előterjesztések


(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.


(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.  Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, és ő terjeszti a testület elé.


(3)  Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

a)         rendelet-tervezet,

b)         szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,

c)         helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

d)        gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,

e)         településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f)         valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,

g)         társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h)         intézmény alapítása, megszűnés, átszervezés.

i)          Polgári törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.


(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 6 napon belül kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi és a postázásról gondoskodik.


(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezhet.


(6) Írásos előterjesztés tartalmazza:

 a)        a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

 b)        az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok    

            végrehajtásának állását,

 c)        jogszabályi felhatalmazást,

 d)       határozati javaslatot, amely utal a végrehajtás módjára,

 e)        végrehajtásért felelős szerv, vagy személy nevét és határidők megjelölését.


15. §


Vita, szavazás rendje


(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról  vita nélkül a jelenlévő képviselők egyszerű többségi szavazatával hozott alakszerű, nem számozott határozattal dönt.  A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


(2)  A polgármester  a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a)         az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b)         az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket     

            tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.


(3) A nyilvános testületi ülésen megjelent állampolgároknak a  polgármester hozzászólást, kérdést engedélyezhet, a testületi vita lezárását követően , amely maximum 2 percig terjedhet.


(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a polgármester és a körjegyző indítványozhatja  bármely okból, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(5) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről testület vita nélkül határoz. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.


(6) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességet illetően észrevételt tehet.


(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő  eredeti határozati javaslatról dönt a testület.


16. §


Felszólalások


(1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:

a)         a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b)         felszólalás ügyrendi kérdésben,

c)         személyes megjegyzés

d)         kérdés,

e)         interpelláció.


(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.


(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.


(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a körjegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.


(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.


17. §


Kérdés, interpelláció


(1) A  napirendi pontok tárgyalása előtt került sor  az interpellációk és a kérdések felvetésére.


(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzati hatáskör ellátása.


(3) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(4) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselő- testület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.


(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább  3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után  a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.


(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt.


18. §


A szavazás módja


(1) Szavazás nyílt vagy titkos szavazással történik. A testületi tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.


(2)  A nyílt szavazás történhet:

a)         kézfelemeléssel,

b)         név szerinti szavazással.


(3) Név szerinti szavazás alkalmával a  körjegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott  „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt a :

  1. jelenlévő képviselők ¼-e, legalább 2 fő kéri,
  2. polgármester kéri,
  3. település jogi státuszát  is érintő önkormányzati tulajdoni kérdésekben,
  4. ha ezt törvényt előírja.


19. §


(1) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.




(2) Titkos szavazást kell tartani:

a)         felmentés,

b)         vezetői megbízás visszaadása,

c)         fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén,

   d)     alpolgármester választásakor.


(3) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.


(4) A titkos szavazást  az ügyrendi és jogi bizottság bonyolítja le, aki:

a)         ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,

b)         összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok

            számát,

c)         szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a  szavazás helyét, napját,     

            ügyrendi és jogi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb

            körülményeket,

d)       a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.


20. §


(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenti a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.


(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről írásban is csatolni kell  a jegyzőkönyvhöz.


(3) Hozzátartozó fogalma alatt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak az irányadóak.


(4) A képviselő kizárásáról minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.


Döntések, döntéshozatal


21. §


(1) A képviselő-testület minősített többségű döntése  - minimum 3 fő  egybehangzó szavazata - szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt eseteken kívül az alább felsorolt esetekben:   

a)   munkaterv és gazdasági program elfogadásához,

b)  önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez 2 millió Ft felett

c)  titkos szavazás elrendelésére,

d)  képviselő-testület hatáskörének meghatározásához,

e)  képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,

f)   polgármester elleni kereset benyújtásához.

g)   1 millió Ft-on felüli hitelfelvételhez

h)  helyi népszavazás kiírásához.



(2) A képviselő-testület döntései :

   a)      határozat

            aa) normatív határozat

            ab) önkormányzati hatósági határozat

            ac) egyéb határozatok számozott határozat nélküli,  tudomásulvétel vagy egyetértés.

     b)    rendelet


22. §


(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű  és számozott határozat nélkül dönt:

a)         napirend meghatározásáról,

b)         ügyrendi kérdésekről,

c)         képviselői felvilágosítás kérésről,

d)        kérdésre adott válasz elfogadásáról,

e)         tájékoztató anyagokról,

f)         határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat,   

            kiegészítő, módosító indítványok esetén.


(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

  1. határozat sorszáma arab számmal
  2. az elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal
  3. Kaposkeresztúr Önkormányzat  Kt. határozata megjelölést
  4.  normatív határozat esetében a határozat tárgya

(pl:  1/2011.(IV.18.) Kaposkeresztúr Önkormányzat Kt. határozata

az Önkormányzat 2011-2014. évi gazdasági programjának elfogadásáról)  


(3) A képviselő-testületi határozatokról a körjegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

  1. a határozat tárgyát és számát,
  2. határozat tömör kivonatát,
  3. végrehajtás határidejét és felelősét.


(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.


(5) A határozatokról készült kivonatot a körjegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.


23. §


 Önkormányzati rendeletalkotás






(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

  1. helyi képviselők,
  2. képviselő-testület bizottsága,
  3. polgármester,
  4. körjegyző,
  5. községi, társadalmi,  érdekképviseleti, civil szervezet képviselője,
  6. mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.


(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A körjegyző a törvényességi szempontok alapulvételével előzetes állást foglal, szükség szerint intézkedik a tervezet előkészítéséről. A polgármester a tervezetet a testületnek benyújtja  a következő testületi ülésre .


(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során  előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. Az előkészítésbe a képviselő-testület bizottsága, szakértő is bevonható.


(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.


24. §


(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

  1. a képviselő-testület megnevezését,
  2. rendelet sorszámát arab számmal,
  3. a  rendelet kihirdetésének idejét zárójelben,  évet arab számmal, a  hónapot római, a napot arab számmal
  4. önkormányzati rendelete  kifejezést
  5. a rendelet címét

                                (pl: Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011.(IV.10)                   

                                   önkormányzati rendelete A helyi adókról)


(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az önkormányzat székhely épületének hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.


(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Körjegyzőségen, egyet a polgármesternél kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.


(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a körjegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. A hatályos rendeletek jegyzékét a  2. függelék tartalmazza.


(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

  1. rendelet tárgyát, számát, címét,
  2. meghozatalának és kihirdetésének idejét,
  3. módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,
  4. hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.


(6)  A körjegyző szükség szerint, de legalább évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.  A körjegyző kétévente a rendeletek utóvizsgálatát elvégzi és ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.


25. §


A jegyzőkönyv


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely  tartalmazza:

  1. a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
  2. a tárgyalt napirendi pontokat,
  3. a tanácskozás lényegét,
  4. a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket,
  5. külön kérésre a szószerinti hozzászólást,
  6. a polgármester, jegyző  aláírását.


(2)  A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző  gondoskodik. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, egyik példány a körjegyzőségen található, egy példány a törvényességi ellenőrzésre kerül megküldésre, egy példányt a polgármester kezel. 


(3) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.


(4) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amit külön is kell kezelni.


(5) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a körjegyző  továbbá az érintett és a szakértő, valamint a körjegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető  tekinthet be.


(6) Az állampolgárok hivatali időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe egy ügyintéző jelenlétében.


IV. fejezet


A települési képviselő, bizottságok


26. §


Települési képviselő


(1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő  ülésen esküt tesz.


(2) A képviselői eskü letételének megszervezése a körjegyző feladata.






(3)  A képviselő köteles:

a)        a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b)       írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen      

           nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c)        a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések  

           előkészítésében, a különböző vizsgálatokban  felkérésre részt venni,

d)       a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei  

          tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

e)       a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a    

          vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f)        bejelenteni döntéshozatal előtt a helyi önkormányzati törvényben foglaltak szerint a      

           személyes érintettségét.


(4) A képviselő- testület a képviselők részére költségtérítést és juttatást, és tiszteletdíjat  állapíthat meg a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletében foglaltak szerint.


A képviselő-testület bizottságai


27. §


(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a  képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.


(2) A képviselő- testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek évente beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Körjegyzőség látja el.


(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott  feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


(4)  A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a helyi önkormányzatokról szóló törvény képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.


(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(6) Bizottság ülésen nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a helyi önkormányzatokról szóló törvény képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

 A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


28. §


Ügyrendi és jogi  bizottság


(1) Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként, ügyrendi és jogi bizottságot hoz létre.


(2)A bizottság 3 főből áll, a tagjainak a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.


(3) Az ügyrendi és jogi bizottság feladatai:

  1. a szavazatszámlálási feladatok ellátása az alpolgármester titkos választása során,
  2. a polgármester tiszteletdíjának emelésére javaslat tétel,
  3. a képviselők, a polgármester összeférhetetlensége esetén az eljárás lefolytatása,
  4. vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása.


(4)   Az ügyrendi és jogi bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.


(5) A bizottság  elnöke legalább évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a munkájáról.


V.        fejezet


A polgármester, alpolgármester, jegyző


29. §


A polgármester


(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester fogadóórát tart minden hétfőn 9.00 -11. 00 óra között Kaposkeresztúr, Szabadság tér 1. szám alatti épületben.


(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:

    a)     dönt a vagyonrendeletben meghatározott esetekben,

    b )    véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

    c)     nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,

    d)    ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi     

           feladatokat, amelynek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani

     e)   gyakorolja a munkáltatói jogokat a közmunkásokkal kapcsolatban.


(3) A polgármester bizottsággal kapcsolatos feladatai:

a)         indítványára a bizottságot össze kell hívni,

b)         felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület      

            határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a

            képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c)         bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a

            bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti




(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a)         biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b)         segíti a települési képviselők munkáját,

c)         helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

d)        önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e)         önkormányzat gazdálkodás, feltételeinek megteremtése,

f)         lakosság önszervező közösséginek a támogatása, a szükséges együttműködés      

            kialakítása,

g)         előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását,

h)         a polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztástól, illetve az     

            összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,

i)          ha a képviselő-testület döntését sértőnek tartja, egyazon ügyben egy alkalommal    

            kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,

j)          képviseli az önkormányzatot.


  (5)  A Körjegyzőséggel összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a)         a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében  irányítja a    

           hivatalt,

b)         a  körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az    

            önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és    

            végrehajtásában,

c)         dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági ügyekben, hatósági

            jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

d)        a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e)         külön jogszabályban meghatározott államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati

            szabályok szerint felelős.


30. §


                                                             Alpolgármester


(1) A képviselő-testület saját tagjai közül  - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére  1 fő társadalmi megbízatású  alpolgármestert választhat.


(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, amennyiben a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.


(3) Alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


31.  §


Polgármester, alpolgármester helyettesítése


(1)  A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az ügyrendi és jogi bizottság elnöke gyakorolja.




(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a)         a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat

b)         büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

c)         30 napon meghaladó fizetés nélküli szabadság.


32. §


A körjegyző


(1) A képviselő-testület pályázat alapján a Körjegyzőséget fenntartó önkormányzatokkal közösen jogszabályban megállapított képesítési követelmények megfelelő  körjegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.


(2) A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.


(3) A Körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, a Körjegyzőséget.


(4)  A körjegyző egyéb főbb feladatai:

a)         előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé   

            kerülő előterjesztéseket,

b)         ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével     

            kapcsolatos  feladatokat,

c)         törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés

             vitájában

d)        rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az

            önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e)         a Körjegyzőség munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f)         ellátja a jogszabályban előírt hatósági feladatokat és hatósági hatásköröket

g)         szervezi a Körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját,

h)         biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű  

            intézését,

i)          javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

j)          gondoskodik a rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban    

            tartásáról,

k)         ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő    

            feladatokat.



VI. fejezet


 A képviselő-testület hivatala, a Körjegyzőség


33. §


(1) A képviselő-testület és a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Baté-Fonó-Kaposkeresztúr községek Képviselő-testületeivel közösen Baté Község székhellyel egységes hivatalt,  Körjegyzőséget hoz létre.


(2) A hivatal elnevezése Baté-Fonó-Kaposkeresztúr Községek Képviselő-testületének Körjegyzősége, röviden Körjegyzőség Baté.


(3)  Körjegyzőség jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Körjegyzőség Alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, amit a három fenntartó képviselő-testület fogad el, az 5. függeléke alapján.


(4)  A körjegyző a Körjegyzőséget fenntartó polgármesterek egyetértésével nevezi ki, és menti fel, és jutalmazza a hivatal dolgozóit.


(5) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről, minősített többséggel külön-külön hozott határozattal,

b) a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

c) a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.


(6) A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésen rögzített feladatokat emlékeztetőben rögzítik.


34. §


(1) A körjegyzőség:

a)  ellátja az  érintett képviselő-testületek, bizottságok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)  a   körjegyző, vagy az általa kijelölt dolgozó köteles a képviselő-testületi ülésen részt venni.


(2)  Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el:

a) a jogszabályok  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) a normatívák és mutatószámok alapján leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, társulásban működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja a saját, valamint intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.


 (3) A települési képviselő a Körjegyzőségtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.


VII. fejezet


Az önkormányzat kapcsolatai


Együttműködéses kapcsolat


35. §


(1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése,  valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

a)         települési képviselő-testületekkel,

b)         Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésével,

c)         Somogy Megyei Önkormányzattal,

d)        gazdálkodó szervezetekkel,

e)         egyesületekkel és érdekvédelmi, civil  szervezettekkel,

f)         kistérségi társulásokkal.


(2) Az együttműködés érdekében hozhatja létre és működteti -  bekapcsolva véleményüket, javaslataikat a testületi döntési mechanizmusba - :

a)         környékbeli polgármesterek gyűléseit amely az önkormányzatokkal széles körű, kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat és az önkormányzatok érdekeinek védelmét biztosító fórum, közös beruházások megvalósításának érdekében tartott megbeszélések,

b)         jegyzők és ügyintézők szakmai fórumát, a környékbeli jegyzők és a hivatal dolgozói, meghívott szakemberek képviseletében, célja az önkormányzati és hatósági munka hatékonyabbá tétele, egyes jogértelmezési problémák megvitatása, kölcsönös segítségnyújtás,

c)         helyi civil szerzeteket fórumát, amelynek résztvevői helyi civil szervezetek és más meghívott szervek, képviselő-testület, ilyen pl. a helyi nyugdíjasok egyesülete.


(3) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.


Az önkormányzat társulásos kapcsolatai


36. §


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.  A képviselő-testület által létrehozott, vagy a képviselő-testület által megszavazott társuláshoz való csatlakozást rögzítő megállapodások felsorolását a 6. függelék tartalmazz.


(2) Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.


(3)  A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.


(4) A társuláshoz való csatlakozásról, abból való kiválásról szóló döntését a képviselő- testület minősített többséggel hozza meg.


(5) A képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.


(6) A társulás fenntartásának költségeit a társulásban résztvevők a társulási megállapodásban foglaltak szerint vállalják.



VIII. fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok


Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


                                                                   37. §


A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.


Lakossági fórumok


38. §


(1)  A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.


(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a)         utcagyűlés,

b)         társadalmi szervezetek rendezvényei,

c)         közmeghallgatás,

d)        állampolgári közösségek rendezvényei,

e)         civil szerveződések rendezvényei.


(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a Körjegyzőség megbízottja.

39. §


Közmeghallgatás


(1)  A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.



(2) A közmeghallgatás  szabályai:

a)         a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez , egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b)         a közmeghallgatás helyéről, idejéről,  a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, tájékoztatja  a lakosságot a polgármester,

c)         a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

d)        a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok, a jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.


(3) A közmeghallgatáson felmerült bonyolult ügy kivizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelteket, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.


(4) A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az előző évi költségvetésről teljesítéséről, az évi költségvetési irányszámokról, önkormányzati adók alakulásáról, településfejlesztési elképzelésekről, önkormányzati vagyon helyzetéről.


IX. fejezet


Az önkormányzatok költségvetése, vagyona


40. §


Az önkormányzat vagyona


(1)  A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére,  más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben határozza meg.  Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a)         forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)         törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c)         azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.


(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.


(3) Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási, munkabér hitelt  1 millió forintig a polgármester vehet fel, a körjegyző ellenjegyzésével.


(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – az éves költségvetési rendeletet alapján - 1 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.


41. §


Az önkormányzat költségvetése


(1) A képviselő-testület  a költségvetését minden évben rendeletben határozza meg.


(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

a)         Első fordulóban: a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni, számításba venni a bevételi forrásokat, bővítésük lehetőségét, kiadásai szükségletek meghatározása.

b) Második fordulóban: az adott évi  költségvetési törvény és az államháztartási törvény által meghatározott formában készíti el a költségvetési rendelet-tervezetet és fogadja el  a képviselő-testület.

           

(3)  A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


42. §


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és annak teljesítéséről, beszámolásáról rendeletet alkot, amit a körjegyző előkészítésében a polgármester terjeszt elő.


(2) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek alapja a  polgármesteri program. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit.  Gazdasági program tartalma:

a) a község általános bemutatása,

b) helyzetelemzés,

c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.


(3) A gazdasági programot a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra  a képviselő-testület elé.


43. §


(1) Az önkormányzat vállalkozást nem működtet.


(2)  A gazdálkodás részletes  szabályait a Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező szabályzatokat - számlarend, számviteli politika, leltározási, leltárértékelési, selejtezési, pénztárkezelési, ellenőrzési  -  a körjegyző készíti el és a polgármester hagyja jóvá.


(3)  A Körjegyzőség és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból,  a házipénztári szabályok szerint  teljesítik.



44. §



Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


(1) A képviselő-testület és a  Körjegyzőség  gazdálkodásának belső ellenőrzését a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőrei végzik  társulási megállapodás alapján.


 (2) A más települési önkormányzattal közösen fenntartott intézmények ellenőrzési rendjét a fenntartók közösen alakítják ki, erről a társulási megállapodásban rendelkeznek.




X. fejezet


Záró rendelkezések


45. §



(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testületének   4/1999.(IV.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról  és  módosításáról szóló    5/2002.(V.24.) , 12/2002.(XI.4.), 6/2003.(V.12.), 13/2004.(IV.27.),  3/2007. (IV. 12.) , 10/2007.(IX.20.), 21/2009.(XI.4.), 9/2010.(XI.23.)   önkormányzati rendeletek.


(3) A rendelet mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a körjegyző gondoskodik.  A rendeletet a Körjegyzőségen mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni. A rendelet egy példányát a könyvtárban is el kell helyezni.


(4)A rendeletben nem szabályozott kérdéseket tekintetében a mindenkori jogszabályok az irányadók.


(5)A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.


(6)A rendelet

a)  mellékletei

  1. Önkormányzat által ellátott alapfeladatok
  2. Átruházott hatáskörök jegyzéke
  3. Ügyrendi és jogi bizottság feladatai

   


 b)  függelékei

  1. Települési képviselők neve
  2. Hatályos rendeletek jegyzéke
  3. Ügyrendi és jogi bizottság tagjai


  1. A Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzata
  2. Társulásos megállapodások jegyzéke



Kaposkeresztúr, 2011. április  18.




Budánné Simonfalvi Katalin                                               Patakiné Kercsó Szilvia

polgármester                                                                        körjegyző



A rendelet kihirdetve:


Kaposkeresztúr, 2011. április 19.



Patakiné Kercsó Szilvia

körjegyző