Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01 - 2015. 02. 28

   Kaposkeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) b, (3) bekezdésében,  43/B.§ (1) és (3) bekezdésében,  47.§  (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében,a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva  az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alapelvei

1. §

(1)  A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.


(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.


(3)  A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. A rendelet hatálya

2. §

  1. A rendelet hatálya Kaposkeresztúr község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az Sztv. 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.


  1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a közösen fenntartott intézményeknél a gesztor önkormányzati rendelete tartalmazza az igénybevétel és a fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályokat. Családsegítés vonatkozásába gesztor önkormányzat Taszár. A étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában gesztor önkormányzat Kercseliget. 


3. Értelmező rendelkezések

3. §


(1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.   


(2)  A rendelet alkalmazásában:

a) Különös méltánylást érdemlő helyzet: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény /haláleset, természeti katasztrófa, elemi kár, amely  a család összjövedelem és mobilizálható vagyontárgyát is meghaladja.

b) Mobilizálható vagyontárgy: A lakhatás feltételeihez szükséges vagyontárgyakon felüli ingatlan és ingó vagyontárgy .

c)Vagyontalan: nincs mobilizálható vagyontárgya.



II. fejezet


A szociális gondoskodás rendszere

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. §


  (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében - ha a rendelet eltérően         

  nem szabályozza  -  a képviselő-testület,   a polgármester és a jegyző jár el.



(2)A képviselő-testület dönt e rendeletben megállapított jogtalanul igénybevett ellátás visszatérítésről,   krízis önkormányzati segélyről, kamatmentes kölcsön formában nyújtott önkormányzati segélyről,   ápolási díjról,  beiskolázási  támogatásról, a visszafizetési kötelezettsége alóli részleges vagy teljes felmentéséről, Bursa Hungarica támogatás megállapításáról.


(3) A polgármester dönt e rendeletben megállapított önkormányzati segélyről, köztemetésről, szabadulási segélyről.


(4) A jegyző dönt e rendeletben megállapított közgyógyellátásról.



5. §

(1)Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével biztosítja.


(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Sztv-ben, illetve  e rendeletében meghatározott feltételek szerint a (2) és (3) bekezdésben megállapított ellátásokat nyújtja.


(3)Az önkormányzat pénzbeli ellátásként:

  1. ápolási díjat
  2. önkormányzati segélyt,
  3. szabadulási segélyt
  4. beiskolázási segélyt
  5. Bursa Hungarica ösztöndíj támogatást állapíthat meg.


(4)Az Önkormányzat természetbeni ellátásként:

  1. önkormányzati segélyt,
  2.  beiskolázási segélyt,
  3. köztemetést,
  4. közgyógyellátást állapíthat meg.


6. §


(1)  Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Baté, Fő u. 7.  (továbbiakban: Hivatal)  lehet előterjeszteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon.


(2) A  Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a 3. § szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra.


(3) Az önkormányzati hatósági ügyekben az önkormányzat közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről szóló rendeletében foglaltak az irányadóak.


7. §


(1)  A kérelmező a vagyoni és jövedelmi viszonyait az Sztv. 10. §. (2)-(5) bekezdésében foglaltak alapján igazolja.


(2)  A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: 

a)munkáltató által kiadott keresetigazolás,

b) rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény

c) nyugdíjszerű ellátásoknál és a gyermek ellátásához kapcsolódó támogatások kifizetéséről  szóló igazolószelvény( pl. nyugdíjszelvény), vagy az ezt tartalmazó előző havi bankszámlakivonat,

  1.  egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, szerződés,
  2. a vállalkozó esetében a NAV által kiadott igazolás az előző gazdasági év SZJA alapjáról.


(3)  Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a  Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek és a kérelmező nyilatkozik arról, hogy azok tekintetében változás nem történt.


 (4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27) Korm.r.  által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében  a Korm.r. 1.  mellékletében található Vagyonnyilatkozatot és a (2) bekezdésben  jövedelemigazolásokat kell csatolni.


(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző  három  hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és a helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.


8. §


A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból a kifizetés történhet a  döntést követően azonnal,  létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében.

9. §

(1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével - az önkormányzat a  Hivatal  útján gondoskodik.


(2) Környezettanulmány készítése csak akkor kötelező, ha az önkormányzatnak hivatalos tudomása van a kérelmező kérelmében foglaltaktól eltérő életkörülményeiről.


(3) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 1 éven  belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.


(4) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. §. (7) bekezdés szerint az állami adóhatóságtól kérni  kell az 1 főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadó alapjának közlését.


5. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

10. §


(1) Az Sztv. 17. § /5/ bekezdése alapján foglaltak szerint a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások  jogosulatlanul igénybevételének és  annak kamatainak megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.


(2) Kérelemre a visszafizetési kötelezettségre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.


(3) A jogtalanul felvett ellátás visszafizetéséről, részletfizetésről a képviselő-testület dönt.


III. fejezet

Aktív korúak ellátására és lakásfenntartásra jogosult személyek kötelezettségei

.  

6. Aktív korúak ellátásra való jogosultság egyéb feltételei

11. §

  1. Az aktív korúak ellátásra való jogosultság megállapításának egyik feltétele, hogy a  kérelmező – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy és a rendszeres szociális segélyre jogosult személy – (továbbiakban: ellátásra jogosult kérelmező)   a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa, és a lakókörnyezete rendezettségéhez előírt kötelezettségeket teljesíti.


  1. Az ellátásra jogosult kérelmezőnek  az (1) bekezdésben előírt lakókörnyezetének rendezettsége előírt kötelezettsége, hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház


  1.  környezetében hulladékot nem halmoz fel,
  2. a lakóház környezetében  emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot nem halmoz fel,
  3. a házhoz tartozó udvarban és kertben elvégzi a rendszeres kaszálást,  közérdekű védekezési kötelezettségének eleget tesz, parlagfű irtása,
  4. kerítésen kívül határos területen, járdán hulladékot nem tárol,
  5. az épület, és ingatlan előtti járda hó és jégmentesítési, gyommentesítési, portalanítási kötelezettségét teljesíti.



  1. Az ellátásra jogosult kérelmező az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 7 napon belül köteles eleget tenni az (2) bekezdésben előírt kötelezettségnek.


  1. Az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak a foglakoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a felszólításban foglalt határidőre nem tesz eleget a (2) bekezdésben előírtaknak. (Szt.36. §. (2) bekezdés d) pontja )


  1. A rendszeres szociális segélyre jogosult személynek a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni, ha felszólításban foglalt határidőre nem tesz eleget a (2) bekezdésben előírtaknak. (Szt.37/B.§. (1a) bekezdése)




7. Rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségei

12.§.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és  a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kaposkeresztúr Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.


(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának folyósításának feltétele együttműködés az   „Esély” Alapszolgáltatási Központtal, Taszár  (továbbiakban: Központ).


(3) Az együttműködésre kijelölt szerv: a Központ.



13. §.


(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

     

(2)Az együttműködési kötelezettség kiterjed

  1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
  2. beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
  3. a programban foglaltak teljesítésére


(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni a Központban nyilvántartásba vétel céljából, kivéve az rendszeres szociális segélyre egészségkárosodott jogcímen jogosultak,

b) együttműködni a Központtal a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

d)  a folyamatos kapcsolattartásra a Központtal, és a megállapodásban foglalt időközönként a Központban megjelenni, legalább 3 havonta, a Központ kaposkeresztúri ügyfélfogadási idején: Kaposkereszúr, Szabadság tér 1. . szám alatt.


(4)A Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:


a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

       ha) a mulasztást igazolni: egészségügyi okokra hivatkozva 7 munkanapon belül az orvos által kiállított  

         igazolás benyújtásával a családsegítőknek, vagy a Hivatalnak

  1. egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolását 7         

munkanapon  belül  a segélyben       részesülő  személy nyilatkozatával történik, amelynek        valóságtartalmát a     családsegítők, vagy a Hivatal ellenőrizheti.

  1.  személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően 3 nappal     

         korábban kell kézbesíteni.

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 7 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,


(5) A jegyző  a (4) bekezdés k) pontja alapján kapott értesítéstől számított 7 napon belül írásban tájékozatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.


14. §.


A rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedését segítő programok típusai:

a) álláskeresésre felkészítés: szociális problémák kezelése (esetkezelés, motiváció és készség fejlesztés)

b) más ellátásba juttatás segítése: információnyújtás az ellátásokról és  a munkaerő-piaci kapcsolódásokról

c) szinten tartás- karbantartás- társadalmi integráció erősítése: családgondozás, szociális esetkezelése.


15. §


Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

  1. aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban, és e rendeletben  megállapított határidő elmulasztása, nyilatkozattételi iratbemutatási kötelezettség elmulasztása (pl. igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása, )
  2. megjelenési kötelezettség elmulasztása,
  3. képzésen való részvétel elmulasztása,
  4. előírt programban való részvétel elmulasztása.



16. § 


Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.


8. Lakásfenntartási támogatásban részesülők  kötelezettségei

17. §.

(1)A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultság egyik feltétele, hogy a  kérelmező (továbbiakban:  jogosult)      lakókörnyezete rendezettségére előírt kötelezettségét biztosítsa.


(2)A jogosult az (1) bekezdésben a lakókörnyezete rendezettségére előírt kötelezettségei  hogy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház:   


  1. környezetében hulladékot nem halmoz fel,
  2. a lakóház környezetében  emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot nem halmoz fel,
  3. a házhoz tartozó udvarban és kertben elvégzi a rendszeres kaszálást,  közérdekű védekezési kötelezettségének eleget tesz, parlagfű irtása,
  4. kerítésen kívül határos területen, járdán hulladékot  nem tárol,
  5. az épület, és ingatlan előtti járda hó és jégmentesítési, gyommentesítési, portalanítási kötelezettségét teljesíti.


(3)A jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 7 napon belül köteles eleget tenni az (2) bekezdésben előírt kötelezettségnek.


(4)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy meg kell szüntetni - az Szt.38. §. (10) bekezdésének megfelelően -,  annak a  támogatásra jogosult személynek, aki a felszólításban foglalt határidőre nem tesz eleget a (2) bekezdésben előírtaknak. 

IV. fejezet

Pénzbeli ellátások

9. Ápolási díj

18. §


(1)A  képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.


(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.


(3)Az ápolási díj havi összegére a központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.


(4)E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.


(5) Ápolási díj megállapításának az Sztv. 41- 43. §-okon kívül további feltétele, hogy az ápolt az ápolóval egy ingatlanban lakjon életvitelszerűen.


19. §.

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.


(2)A házi segítségnyújtást végző intézmény a Kercseligeti Integrált Szociális Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését  legalább  6 havi  rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.


(3) A Hivatal az ápolási díjra való jogosultságot legalább  évente egyszer felülvizsgálja. 


10. Önkormányzati segély

20. §


(1) Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, vagy időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére egyszeri vagy meghatározott időtartamra önkormányzati segélyt nyújthat.


(2) Önkormányzati segély adható:

  1. alkalmanként  évente legfeljebb 2 alkalommal, amelybe a temetéshez adott önkormányzati segély nem számít bele,
  2. havi rendszerességgel  maximum 6 hónapig
  3. kamatmentes kölcsön formájában  maximum 100.000,-Ft-ig 18 havi törlesztéssel.

     

(3) Az önkormányzati segély az Sztv. 45. §. (4) bekezdésén kívül még az alábbi célokra állapítható meg:

  1. ellátatlan munkanélküliek segélyezésére
  2. élelmiszer, ruha, gyógyszer, tüzelő vásárlásra
  3. krízis önkormányzati segélyként,
  4. elhunyt személy temetési költségeihez való hozzájárulásként.


(4) Önkormányzati segélyre való jogosultság feltétele - kivéve a temetési hozzájárulásként adott önkormányzati segély - , hogy:

  1. a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át ne haladja meg vagy
  2. egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét és
  3.  vagyontalan.


(5) Az önkormányzati segély összege – a kamatmentes kölcsön és a krízis segély kivételével – 1.000 Ft-tól 15.000,-Ft-ig terjedhet.


(6) Az önkormányzati segély  megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza, kivéve a krízis és a kamatmentes kölcsön formában nyújtott önkormányzati segély megállapítását, ami a képviselő-testület hatásköre.


(7) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátásként is adható.


(8) Önkormányzati segély hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmények, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmények, család, vagy gyermekek érdekét védő társadalmi szervezetek kezdeményezésére.


21. §.


(1)  Krízis önkormányzati segélyben részesíthető az, akinek családjában elemi kár, családi tragédia /hirtelen haláleset/ történt. A krízis önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj ötszöröséig terjedhet és családonként adható kivételes méltányosságból.


(2) Krízis önkormányzati segély megállapítása  a képviselő-testület hatásköre.


22. §.


(1) Az önkormányzati segély adható évente egy alkalommal az a) pont szerinti esetet kivéve pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is az alábbi esetekben:

a) közeli hozzátartozó temetési költségének fedezetére,

b) lakhatási probléma megoldásához,

c) családnak váratlan kiadást jelentő krízishelyzet megoldására,

d) természeti csapás miatti rendkívüli természeti eseményre.


(2) A kamatmentes kölcsön megállapítása a képviselő-testület hatásköre.


(3) A kamatmentes kölcsönként önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg.


(4) A kamatmentes kölcsön igénybevételének visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni, amelyben a kérelmező és az együtt élő családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.


(5) A kölcsönszerződésben biztosítékul ki kell kötni azt, hogy amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársa bármekkora havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben a polgári törvénykönyvben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik.


(6) A kérelmezővel a kölcsönszerződést a polgármester köti meg.


(7) Nem részesíthető újabb  kamatmentes kölcsönben az a személy, aki a korábban nyújtott kamatmentes kölcsön összegét nem fizette vissza.


(8) Amennyiben a kölcsön összegét a kérelmező bizonyíthatóan nem a kérelemben feltüntetett célra használta , úgy az ellátást jogtalanul igénybevettnek kell tekinteni és egy összegben 30 napon belül vissza kell fizetni.  


23. §


(1) Önkormányzati segély adható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját , illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a temetés költségeit a saját nevére szóló számlával igazolja.


(2)  Az (1) bekezdésben alapján nem állapítható meg annak önkormányzati segély, aki a hadigondozásról szóló  törvény alapján  temetési hozzájárulásban részesül.


(3) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. adatai alapján  130.000,- Ft-ban állapítja meg.


(4) Az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély összege 15.000,-Ft.


(5) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély megállapítására  a temetés költségeit igazoló számla hiányában kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette volna igénybe.


(6) Az (1) bekezdésben megállapított önkormányzati segély arra jogosultnak jövedelmi vizsgálata nélkül kérelemre állapítható meg.


 11. Szabadulási segély


24. §.


(1) A szabadságvesztés büntetésből szabadult személy, aki a szabaduláskor kézhez kapott összegből maga, illetve családja létfenntartását első munkabér, vagy más címen juttatott ellátásnak kézhezvételéig nem tudja biztosítani szabadulási segélyben részesíthető.


(2) A szabadulási segély megállapítása a polgármester hatásköre.


(3) A szabadulási segély iránti kérelemhez a szabadságvesztésből szabadulás időpontját hatósági irattal igazolni kell.


(4) A szabadulási segély iránti kérelem a szabadulástól számított 60 napon belül adható be.


(5) Szabadulási segély kétévente maximum egyszer állapítható meg.


(6) A szabadulási segély összege: 3000,-Ft.


12. Beiskolázási segély 


25. §.


(1) A képviselő-testület az óvodáskorú, általános iskoláskorú, középiskolás, főiskolás és egyetemista – nappali tagozatán – járó gyermekek családjai számára beiskolázási segélyt állapíthat  meg.


(2) A beiskolázási segély megállapítására a jövedelemviszonyok vizsgálata nélkül az (1) bekezdésben foglalt jogosultaknak állapítható meg.


(3) A beiskolázási segély  összege 1.000,-Ft-tól – 10.000 Ft-ig terjedhet.


(4) A beiskolázási segélyt évente csak egyszer tanévkezdéskor lehet megállapítani.


(5) A beiskolázási segély megállapítása hivatalból történik, külön kérelem benyújtása nélkül.


(6) A képviselő-testülete a beiskolázási segély éves összegéről az adott évi költségvetési rendelete alapján külön határozatban dönt.


13. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat


26.§.


(1) A képviselő-testület a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat keretében a Bursa Hungarica pályázati kiírásoknak megfelelően minden évben pályázatot hirdet a kaposkeresztúri közép -  és felsőoktatási tanulmányokat folytató tanulók részére.


(2) A beérkezett pályázatokat a Bursa Hungarica által meghirdetett pályázati feltételek alapján a képviselő-testület elbírálja és  támogatja a kérelmezőket a szociális rászorultságtól függetlenül.


(3) A támogatás mértékét és összegét minden évben az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.


(4) A támogatás megállapításáról  a képviselő-testület dönt.


(5) A támogatás elbírálásához a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat által kért dokumentumokat kell csatolni,  jövedelem igazolás és  iskolalátogatási bizonyítvány.


(6) Az ösztöndíjpályázat elutasítására csak a pályázati kiírásban szereplő kizáró feltételek alapján kerülhet sor.


V. fejezet

 Természetben nyújtott ellátások

14. Természetbeni ellátások formái

27. §.


(1) Az önkormányzat e rendeletében  megállapított önkormányzati segélyt, beiskolázási segélyt, természetbeni ellátásként is megállapíthatja.


(2) A természetbeni megállapításnak akkor van helye, ha  a kérelem arra irányul, vagy az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésnek megfelelően történik.


(3)A önkormányzati segély  természetben nyújtott formája lehet temetés esetén az eltemettető cégnek a segély átutalása, élelmiszercsomag, Erzsébet-utalvány, tüzelőanyag biztosítása, vagy a segély meghatározott célra történő utalása, ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjat is – , tankönyvvásárlás,  a közüzemi számlák kifizetése.


15. Köztemetés

28. §


(1) A polgármester a településen elhunyt személy közköltségen történő eltemetéséről a tudomásszerzést követő 21 napon belül  gondoskodik, ha

  1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
  2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.



(2) A képviselő-testület az  Sztv. 48.§. (4) bekezdése alapján a megtérítési kötelezettség alól az alábbi mentesítést állapítja meg az eltemettetésre jogosult személy részére, amennyiben az Sztv. 48. §. (3) a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak, vagy az eltemettetésre jogosult nyilatkozatában vállalja a megtérítést akkor 10 havi részletfizetést engedélyez a visszafizetésre.

16. Közgyógyellátás

29. §


(1) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

  

(2) A képviselõ-testület a közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatásköre gyakorlását a jegyzőre ruházza.



VI. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

30. §.



(1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) Taszár és Környéke Szociális Társulás által  családsegítést biztosít.

b) Kercseliget és Környéke Szociális Társulás által étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását és  jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.


(2)Az ellátások igénybevételét és a térítési díjakat a gesztor önkormányzat rendeletet tartalmazza.


VII. fejezet

 Átmeneti és záró rendelkezések

31. §

(1) E rendelet  2014. január 1-jétől lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is kell alkalmazni.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi  Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének  az önkormányzat szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 17/2004. (VI.8 ) önkormányzati rendelet és az azt módosító 10/2005. (X.26.), 6/2006. (III.29.), 15/2007. (XII.12.), 4/2008. (IV.8.), 3/2009. (III.31.), 2/2010. (IV.7.), 2/2011. (III.31.), 2/2012. (II.10.), 7/2013. (III.13.) önkormányzati rendeletek.


(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 12/2004.(IV.27.)önkormányzati rendelete (továbbiakban: Gyv.ör) és az azt módosító 4/2005. (IV.1.) és 3/2010. (IV.7.)    önkormányzati rendeletek.


(4)A 2014. január 1–jén rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránt folyamatban lévő ügyekre a 2013. december 31-én hatályos Gyv.ör. rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy 2014. január 1-jétől ez a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az Szt. 45. §-a és ezen rendelet 20. §-a szerinti önkormányzati segély ellátásnak minősül.






 Budánné Simonfalvi Katalin

 Patakiné Kercsó Szilvia

 polgármester

 jegyző




Záradék:

A rendelet kihirdetve:

Kaposkeresztúr, 2013. december 21.



                                                                Patakiné Kercsó Szilvia

                                                                 jegyző