Iregszemcse Község Önkormányzat képviselő testületének 8/2018 (XII.12.) önkormányzati rendelete

a követelések lemondásának szabályairól

Hatályos: 2019. 01. 01

Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed Iregszemcse Község Önkormányzatára – a továbbiakban: Önkormányzat – és valamennyi költségvetési szervére.

2. § Követelések azok a különféle szerződésből eredő, pénzformában (forintban) kifejezhető fizetési igények, amelyek az önkormányzat és költségvetési szerve által már teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához, vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

b) az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével),

c) részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,

d) közterület használati díjakkal,

e) földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,

f) munkáltatói kölcsönnel,

g) az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,

h) szociális támogatásokkal,

i) térítési díjakkal,

j) talajterhelési díjakkal,

k) egyéb részletfizetéssel

kapcsolatos követelések.

3. § (1) Az Önkormányzat és valamennyi költségvetési szerve – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősül,

b) 300.000 Ft értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az önkormányzat eleget tett,

c) a követelés behajtandó, de a behajtással kapcsolatos becsült (várható) költségek a követelés összegét elérik, vagy meghaladják,

d) az adós meghal,

e) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen:

- a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik,

- egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és

- helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy

- olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről lemondást indokolttá teszi.

f) csőd- vagy felszámolási egyezségi megállapodásban

g) az önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű célmegvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.


(2) A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11) kormányrendelet és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti.


(3) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje, egyedi kérelem alapján az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.


4.§ (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek a 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésekről és az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kis összegű követelésekről az önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézménynél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le.

(2) A 2.§ (1) bekezdés c) – g) pontjában foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, az adóst terhelő rendkívüli és indokolt kiadást igazoló iratokat.

(4) A követelésről –beleértve a kamatot, költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen: beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.


5.§ A 300.000 Ft értékhatárt el nem érő kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból (pl.: térítési díjból, közterület-használati díjból, a munkavállalókkal szembeni követelésből, stb.) származnak.


6.§ Ez a rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben meghatározottak szerint törli.


7. § E rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.


                                  Süvegjártó Csaba                                              dr. Marinka Nikolett

                                     polgármester                                                       jegyző



Záradék: A rendelet a helyben szokásos módon kihirdetésre került.


Iregszemcse, 2018. december 12.



                                                                                                         dr. Marinka Nikolett

                                                                                                              jegyző