Zalavár község önkormányzata képviselő testületének 20/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2018. 10. 02- 2019. 08. 30

Zalavár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §. /1/ bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a. és d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:


I. Fejezet


A helyi önkormányzás általános szabályai


1.§


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:     
    Zalavár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

  1. Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
  2. Az önkormányzat illetékességi területe: Zalavár község közigazgatási területe
  3. [1]Az önkormányzat hivatalának megnevezése:          
    Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

Székhelye:         8394 Alsópáhok, Fő u. 65.

Kirendeltsége:  8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

(5)[2] A polgármester, a képviselő-testület, és a jegyző által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Zalavár Község Polgármestere       
Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Zalavár       
Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője


2.§


  1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
  2. Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.


Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök


3.§


(1) Az önkormányzat a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében, valamint a 20 § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati feladatokat látja el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalta feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

  1. Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete együttműködésük szabályait megállapodásban rögzítette.
  2. [3]Az együttműködési megállapodás alapján Zalavár Község Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez, az Önkormányzat tulajdonában lévő, 8392 Zalavár Dózsa György utca 1. szám alatti épületében külön helységet és internet hozzáférést biztosít térítésmentesen. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megtartott közmeghallgatásokhoz a 8392 Zalavár, Dózsa György u. 61. szám alatti könyvtár épületében található Klubtermet térítésmentesen biztosítja. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kulturális rendezvényeinek megtartásához a 8392 Zalavár Petőfi Sándor utca 5. szám alatti Művelődési Házat, valamint a Dózsa György u. 61. szám alatti Klubtermet térítésmentesen biztosítja.  Az Önkormányzat az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége útján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéshez, valamint pályázatainak benyújtásához a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel járó költségeket. Biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveinek elektronikus úton (www.njt.hu) történő felterjesztését a Zala Megyei Kormányhivatalhoz. Biztosítja jegyzőkönyveinek, házipénztárának, bélyegzőjének őrzését. Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége tartja nyilván a Roma Nemzetiségi Önkormányzat határozatait, látja el iratkezelési feladatait. Az Önkormányzati Hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein, és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
  3. [4]A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata által megbízott belső ellenőr végzi a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési munkaterv alapján. A belső ellenőr részére megbízást a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján az elnök ad. A belső ellenőrzés elvégzéséhez szükséges helyiséget az Önkormányzat biztosítja.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület által a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.


4.§


(1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 42.§. 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.


II. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


Alakuló ülés


5.§


  1. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
  2. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
  3. Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.
  4. A megválasztott polgármester és a képviselő-testületi tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.


A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció


6. §


(1) A képviselők jogállását az Mötv. előírásai szabályozzák.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalnál bejelenteni.


7.§


  1. A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
  2. A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
  3. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
  4. Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
  5. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
  6. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


8.§


A képviselő-testület üléseinek száma


  1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
  2. [5]A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1. szám alatti épületében, vagy a Zalavár, Dózsa György utca 61. szám alatti klubteremben tartja.
  3. A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház Zalavár, Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épületében, vagy Zalavár, Dózsa Gy. u. 61. szám alatti klubteremben tartja meg.
  4. Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.


9.§


A képviselő-testület összehívása, meghívó


  1. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.
  2. A képviselő-testület ülésére meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni- a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül-:
    1. a zalavári roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
    2. az Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját,
    3. akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
    4. az önszerveződő közösségek képviselőit

tevékenységi körükben tárgyalt napirend esetében.

  1. Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.
  2. A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.
  3. Rendkívüli ülést kell összehívni:

            a.) az Mötv. 44.§-ában meghatározott esetben

            b.) ha Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt

            c.) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(6) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (5) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.


10.§


  1. A meghívónak tartalmaznia kell

a.)        az ülés kezdeti időpontját és helyét,

b.)        a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,

c.)        a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

  1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
  2. Amennyiben a testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok a 10. sorszámot meghaladják, úgy a képviselő-testületi ülés meghívóját, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
  3. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
  4. [6]A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége hivatalában lehet megtekinteni.


11.§


  1. A lakosságot a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni.


Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány


12.§


  1. Előterjesztésnek minősül:
    1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
    2. rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
  2. Előterjesztés benyújtására jogosult:
    1. a polgármester,
    2. az alpolgármester,
    3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
    4. a képviselő-testület tagja,
    5. a jegyző,
    6. polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.
  3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
  4. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
  5. Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
    1. Az előterjesztés első része tartalmazza
      • a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
      • a tárgykört érintő jogszabályokat,
      • az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
      • mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
      • több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
    2. Az előterjesztés második része tartalmazza:
      • az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
      • a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
      • az esetleges részhatáridők rögzítése.


13.§


(1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

  1. a polgármester,
  2. az alpolgármester,
  3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
  4. a képviselő-testület tagja,
  5. a jegyző.
  1. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
    1. sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,
    2. ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására,
    3. amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.
  2. Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.
  3. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.


A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok


14.§


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti. 

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során

  1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
  2. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
  3. előterjeszti az ülés napirendjét,
  4. javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyére,
  5. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
  6. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.


Napirend előtti témák és a napirend


15.§


  1. A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
  2. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
  3. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.


Zárt ülés szabályai


16.§


  1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben minősített többségű szavazattal zárt ülés tartását rendelheti el.
  2. Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.
  3. A zárt ülésen hozott határozatokról - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
  4. A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) Zala Megyei Kormányhivatal,

c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,

d) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.


A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása


17.§


  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
    1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
    2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
  2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
  3. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
  4. A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
  5. Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
  6. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.


18.§


  1. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
  2. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
  3. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
  4. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.


19.§


  1. Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
  2. Név szerinti szavazást kell tartani: az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.
  3. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni
  4. A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.




20.§


  1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.
  2. A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
  3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
    • a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
    • a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
    • a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
  4. A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
  5. A titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.


A tanácskozás rendje


21. §


(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.


21/A. §[7]


(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására a Szociális és Ügyrendi Bizottság jogosult.

(3) A bizottság eljárása során meghallgatja az érintett képviselőt. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.

(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Határozat


22.§


  1. A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:                   /          (  .  )  határozat.
  2. [8]A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
  3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.


A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése


23. §


(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,

b) a rendelettervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,

c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalában, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.


A jegyzőkönyv


24. §


(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(2)[9] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja írja alá, valamint a Képviselő-testület ülésén jelen levő és a napirend tárgyalása előtt jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott képviselő.

(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként kell csatolni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni

(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet,

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(12) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.


Együttes képviselő-testületi ülés szabályai


25.§


  1. Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.
  2. Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.
  3. Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön-külön szavaznak, és hoznak határozatot.




III. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


A bizottságok típusai, feladatai és szervezete


26. §


(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

       Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

(3) A Szociális és Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátását az Önkormányzati Hivatal biztosítja.


27.§


(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.


A bizottságok működése


28. §


(1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 16. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.


29. §


(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5)[10] A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el.


IV. Fejezet


A TISZTSÉGVISELŐK


A polgármester


30. §


(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a képviselő-testület állapítja meg az Mötv 71. § alapján.

(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak

f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.

h.) az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. § (1) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69 § (1) bekezdése tartalmazza

(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén az Mötv. 70. § (1) bekezdése az irányadó.


Az alpolgármester


31. §


(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(4) Helyettesíti a polgármestert legalább 30 napot meghaladó tartós távollétében.


A jegyző


32. §


(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(5) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 81–83. §-ai határozzák meg.

(7) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.


V. Fejezet


A közös önkormányzati hivatal


33. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)[11] Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A közös hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Hivatali SzMSz-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) Az Önkormányzati Hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.


VI. Fejezet


ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS


34. §


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az 5. mellékletben felsorolt társulásokban vesz részt.


VII. Fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK


Helyi népszavazás


35. §


(1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.


Közmeghallgatás, lakossági fórumok


36. §


(1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő,

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel  kell tájékoztatni a lakosságot.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb

            30 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.


37.§


(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.


VIII. Fejezet


Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, vagyona


A gazdasági program


38. §


(1) A képviselő-testület gazdasági programja megbízatása időtartamára szól. A gazdasági programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


Az önkormányzat költségvetése


39. §


(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) [12]

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

  1. A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.


Az önkormányzati gazdálkodás szabályai


40. §


(1)[13] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,

b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.


41. §


(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.

(2)[14] Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége valamint a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.


42. §


(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


43. §


(1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik Keszthely és Környéke Kistérség Többcélú Társulásán belül.


Felterjesztési jog


44. §


(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatikról szóló törvényben meghatározott felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét.


IX. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


45. §


(1) A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 7/2012. (II. 29.), 17/2012. (VIII. 31.), 4/2013. (III. 14.), 6/2014. (III. 6.) önkormányzati rendeletek.


Az SZMSZ mellékletei:

1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

2. A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök

3. A képviselő-testülettől a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatáskörök, bizottsági tagok megnevezése

4. Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások



Zalavár, 2014. december 1.





Horváth Ildikó                                                                                            Hetesi Krisztina

polgármester                                                                                                      jegyző





A rendelet kihirdetve:

Sármellék, 2014. december 2.


                                                                                                                      Hetesi Krisztina

                                                                                                                             jegyző



1. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez


Zalavár Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja


Kötelező feladatok ellátásának módja

Önként vállalt feladatok és ellátásának módja

A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés

1. Egészségügyi alapellátás


- háziorvosi alapellátás,    NK Medicor Kft-vel kötött megállapodás alapján, vállalkozó háziorvossal,


- fogorvosi ellátás, ARANYHÍD EU Egészségügyi Szolgáltató Bt-vel, megbízási szerződés alapján, vállalkozó fogorvossal,


- fogorvosi ellátás, „Helikon Dent” P.V. Fogorvosi Bt-vel, megállapodás alapján, vállalkozó fogorvossal.


- orvosi ügyeleti ellátás,

Ügyelet Nonprofit Közhasznú Kft-vel kötött megállapodás alapján


- fogorvosi ügyeleti ellátás a IV Dental Kft-vel ellátási szerződés alapján


-védőnői szolgálat



1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről


2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

2. Szociális ellátás


- szociális étkeztetés

Önkormányzati főzőkonyha működtetésével


- családsegítés

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján


- házi segítségnyújtás

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján


- újszülöttek támogatása

- Bursa Hungarica ösztöndíj




[15]A szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet




3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján



4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok


- könyvtárellátási szolgáltatás

Deák Ferenc Megyei Könyvtár útján könyvtárellátási megállapodás alapján


- közösségi színtér fenntartása


1997. évi CXL tv. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről


5. Környezetvédelmi feladatok


-környezetvédelmi program végrehajtása


[16]-hulladékkezelési közszolgáltatás

a Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján


-településtisztaság

önkormányzat ellátásával



- állati hulladékok elszállítása és kezelése,

ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel kötött szolgáltatási szerződés útján



1995. évi LIII.tv. a környezet védelmének általános szabályairól

6. Kommunális feladatok


- köztemető fenntartása


[17]- ivóvíz ellátás a DRV Zrt. útján


-utak fenntartása

önkormányzati fenntartásban


-közvilágítás

E.ON-al kötött szerződés útján


-csapadékvízelvezetés

önkormányzat ellátásával


- gyepmesteri feladatok,

vállalkozói szerződéssel




1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről


1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről


1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról

7. Közoktatás

óvodai nevelés,

önkormányzat fenntartásában



[18]A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

8. Belső ellenőrzés

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás útján


2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

9.

- Kis-Balaton I. ütem megnevezésű, halászati vízterület halászati jogának gyakorlása,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződés alapján

2013. évi CII. tv. a halgazdálkodásról és a hal védelméről

10.

- mezei őrszolgálat,

önkormányzat ellátásában

9/2000. (VII.20.) számú önkormányzati rendelet

11. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése

Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás alapján


2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól


Civil szervezetek támogatása






2. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez


A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök


A polgármester átruházott hatáskörben megállapítja


  • újszülöttek támogatását
  • a szociális étkeztetés igénybevételét
  • közhasznú munkára történő kirendelést
  • [19] kiadja a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot



3. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez


A képviselő-testülettől a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatáskörök, bizottsági tagok megnevezése


1.[20] A bizottság tagjainak névsora:                         - Tóth László              elnök

                                                                                  - Józsa Balázs István  tag

                                                                                  - Lucz József             tag


2. A bizottság feladat és hatásköre:

  • átruházott hatáskörben dönt az önkormányzati segély kérelmekről,
  • átruházott hatáskörben dönt a méltányossági közgyógyellátás kérelmekről,
  • közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,
  • közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,
  • ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,
  • ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,
  • ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást,
  • [21]lefolytatja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatot.



4. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez


Települési Önkormányzatokkal létrehozott társulások


  • Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás
  • ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás
  • Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás



1. függelék a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez



A képviselő-testület tagjainak névsora


1. Horváth Ildikó                              polgármester

2. Hajas Balázs                               alpolgármester

3. Józsa Balázs István                    képviselő

4. Lucz József                                 képviselő

5. Tóth László                                  képviselő

[1]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[2]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[3]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[4]

Beiktatta a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.

[5]

Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.

[6]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[7]

Beiktatta a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.

[8]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[9]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[10]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[11]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[12]

Hatályon kívül helyezte a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-től.

[13]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[14]

Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.

[15]

Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.

[16]

Módosította a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.

[17]

Módosította a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.


[18]

Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.

[19]

Beiktatta a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.

[20]

Módosította a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.

[21]

Beiktatta a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.