Zalavár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 54. §. (5) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 42. § 1. pontjában, és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban Mktv.) 34. § (5) bekezdése kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy

a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;

b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;

c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Zalavár község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3. §

1. A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

2.     A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

3. Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

4. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges a jogszabályokban meghatározott kivételekkel.

Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

4. §

(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

b) árusító és egyéb fülke, pavilon elhelyezésére,

c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

d) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,

e) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,

f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

^[1]g) alkalmi és mozgóárusításra, mozgóboltból történő árusításra,

h) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

i) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

j) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

k) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására vonatkozóan.

l) filmalkotás forgatása céljára

5. §

Közterület filmalkotás forgatása céljára történő igénybevétele

(1) A közterületet filmalkotás forgatása céljából igénybe venni egész évben– munkaszüneti napok kivételével -  8⁰⁰ órától 20⁰⁰ óráig lehet.

(2) A zavaró hang- és fényhatásokkal nem járó filmalkotás forgatása esetén a (1) bekezdésben található korlátozás alól felmentés adható.

(3) A közterület közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos, turisztikai és ismeretterjesztő témájú) filmalkotások forgatása esetén a közterület térítésmentesen vehető igénybe a (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartása mellett.

6. §

(1)Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez.(max. 72 órán belül)

e) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, cég-és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

f) tüzelőanyag lerakása, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza és a területhasználat a 5 napot nem haladja meg.

2. Az (1) bekezdésben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület-igénybevételt a polgármesternél írásban – lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor – be kell jelenteni, a helyreállítás végső időpontjának megjelölésével.
3. Amennyiben a közterület-használat befejeződött, a terület eredeti állapotának helyreállítására illetve az esetleges jogkövetkezményekre jelen rendelet 9. §. Rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

7. §

1. A közterület-használati engedélyezés tárgyában a polgármester dönt, a közterület –használatra vonatkozó kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
2. Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.
3. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék nem közúton történő elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.
4. A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.

 (5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(6)       A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

e) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,

f) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,

g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, alkalmazottainak, illetve megbízottjának nevét és lakcímét,

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

i) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj, stb.) viselésének és megfizetésének módját,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását.

(7)       A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:

a) kérelmezőnek,

b) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek.

8. §

1.      Nem adható közterület-használati engedély:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területére,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,

e.) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

g) jármű iparszerű javítására,

h) mezőgazdasági gépek tárolásához- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével-, valamint üzemképtelen jármű tárolásához

i) a közlekedés biztonságát veszélyeztető és a településképet hátrányosan befolyásoló tárgy elhelyezéséhez

(2) Mezőgazdasági vagy más szolgáltatást végző gépjárművek és ezek vontatmányainak elhelyezésére csak abban az esetben adható engedély- egyedi kérelemre- ha a tulajdonos vagy használó a gépek elhelyezését a saját ingatlanán nem tudja megoldani. Az engedély időtartama a 2 hónapot nem haladhatja meg ugyanazon évben.

(3)    Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület-használat:

a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,

b) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,

c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

d) sértené a településképet,

e) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

f) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

g) veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,

h) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését.

9. §

(1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

(2) Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

10. §

(1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni.

(2) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.

(3)A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető) területét együttesen kell figyelembe venni.

(4)Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(5)A számítás szempontjából minden megkezdett nap, hónap, négyzetméter egésznek számít.

(6)    A közterület-használati díjak évi, havi, vagy napidíjak.

7. A közterület-használati díjat

1. éves használat esetén a tárgyév február hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén a kezdéstől számított 30 napon belül előre,
2. havi használat esetén a tárgyhó 5. napjáig, hóközi kezdés esetén a kezdéstől számított 15 napon belül előre
3. napi használat esetén a befejezéskor, de legkésőbb a befejezéstől számított 8 napon belül, folyamatos napi helyhasználat esetén legalább havonta a köbvetkező hónap 5. napjáig utólag kell megfizetni

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

11. §

1.       Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített megállóhelyekért,

b) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak és más köztárgyak elhelyezéséért,

c) a köztisztasági feladatok ellátását szolgáló létesítmények elhelyezése után.

2.       A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető:

a) az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok,

b) kulturális, humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység,

c) az önkormányzat saját intézményei által szervezett rendezvények esetében.

A közterület-használati engedély érvényének megszűnése

12. §

1. A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

1. az engedélyben meghatározott idő elteltével,
2. az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével.

2. Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.

3. Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.
4. Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

5. Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adható a jogosult kérelmére.

6. A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

7. Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejáratától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

13. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

14. §

(1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.

(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

15. §

1. A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.
2. A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult felhívására felmutatni.

16. §

A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

Záró rendelkezés

17. §

(1) Ez az önkormányzati rendelet 2013.július 14. napján lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

3. E rendeletet a hatálybalépése előtt indult és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Zalavár, 2013. július 11.

Kihirdetve: Zalavár, 2013. július 12.