Kistormás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014 (XI.16.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzat
Hatályos: 2019. 11. 30- 2024. 01. 31Kistormás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014 (XI.16.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzat
Kistormás Község Önkormányzat Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg:
PREAMBULUM
I. F E J E Z E T
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kistormás Községi[1] Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7068 Kistormás, Dózsa Gy. u. 2.
(3) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Kistormás község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Kistormás Községi Önkormányzat Képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(5) [2] Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal látja el.
(6) [3] Kistormás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének határozata alapján Harc Község Önkormányzattal, Kölesd Községi Önkormányzattal és Medina Község Önkormányzatával közös hivatalt hozott létre Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal (7052 Kölesd, Kossuth tér 2.) néven. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.
(2) Kistormás címere: A címer kettes osztatú, felső része zöld, alsó mező kék színű. A két szín elválasztó vonal nélkül találkozik egymással. A felső mezőben a korabeli pecsétnyomóról két alak látható, kik szőlőt cipelnek. Az alsó kék mezőn a barokk evangélikus templom látható felújítás előtti eredeti torony formában. A település felirata díszes, ún. fecskefarkú szalagra kerül arany mezőben fekete betűkkel. A címer feletti felső területen az aranyszínű korona Árpád Fejedelem dédunokájára, a névadó Tormásra utal. A címert körbefogja az aranyszínű királyi palást. A címeren belüli szimbólumok ezüstszínűek.
(3) A községi zászló:
II. F E J E Z E T
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK
3. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
4. § Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
5. § A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően– az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
6. § (1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.
(2) Önként vállalt feladatokat a jelen rendelet 1. melléklete általánosan rögzíti, míg az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
7. § (1) [4] Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) [5]
(3) Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön forrásk terhére lehetséges.
8. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre és az állandó bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. és 3. melléklet tartalmazza.
9. §[6]
III. F E J E Z E T
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.[8] A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában az Önkormányzati Bizottság elnökének a feladata.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) [10] A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal megkapják. A képviselők nyilatkozhatnak, hogy a testületi ülés anyagát elektronikusan vagy nyomtatott formában kérik kézbesíteni.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.
12. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a közös önkormányzati hivatal helyi hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a község honlapján történő közzétételével kell értesíteni.
(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:
13. §[11]
AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
13/A. §[12]
A MUNKATERV
14. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évente egy alkalommal hagyja jóvá.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
15. §[13]
AZ ELŐTERJESZTÉS
16. § (1) A képviselő-testület elé terjeszthető:
17. §
BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ
SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
18. § (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.
(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, a jegyző és a képviselők egynegyede.
(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI
19. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
20. § (1) [14] A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Önkormányzati Bizottság elnöke látja el.
(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.
(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.
(6) Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.
(7) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
21. § (1) Az egyes napirendi pontok feletti tanácskozás a napirend ismertetéséből, az írásos előterjesztéshez tett szóbeli kiegészítésből, a tárgyalásból és a döntésből áll.
(2) [15]
(3) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 20. § (2) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA
23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban – rövid választ adni.
(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.
(7) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.
(8) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) Bármikor szót kérhet:
ÜGYRENDI KÉRDÉS
24. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja, a polgármester szavazásra bocsátja.
(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
SZAVAZÁS RENDJE
25. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.
(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti annak megállapítását, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület szükség esetén döntését felülvizsgálja.
26. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül az alábbi esetekben:
27. § (1) A képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat.
(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(3) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.
(5) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.
(6) A titkos szavazást a Önkormányzati Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
28. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.
(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE
29. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését (Kistormás Község Önkormányzat Képviselő-testülete), a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját római, és a napját arab számmal), továbbá az „önkormányzati határozat” megjelölést és a határozat címét.
INTERPELLÁCIÓ
30. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a
A JEGYZŐKÖNYV
31. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
HANGFELVÉTEL
32. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt lehet készíteni. A hanganyag a jegyzőkönyv hiteles elkészítését segíti elő, a hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A hanganyag – az (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a továbbiakban közérdekű adatnak minősül, azt bárki a közös önkormányzati hivatalban a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – igénybejelentés, költségtérítés mellett – meghallgathatja, az elhangzottakat jegyzetelheti, felhasználhatja, másolatot kérhet.
(3) A hanganyagot a közös önkormányzati hivatalban zároltan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.
(4) A zárt ülésekről készített hangfelvételt elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésekről készült hangfelvétel nem minősül közérdekű adatnak, belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.
IV. F E J E Z E T
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
33. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
34. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.
(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
V. F E J E Z E T
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI
35. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
36. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
A KÖZMEGHALLGATÁS
37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.
(2) A közmeghallgatás tényét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.
A LAKOSSÁGI FÓRUM
38. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább 8 nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA
39. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak. A részvétel lehetőségéről a választók a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzati honlapról tájékozódhatnak.
(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít, és a közös hivatalba továbbítja azt.
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL
40. § A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
41. § (1) A képviselő Kistormás község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
(5) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(6) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.
42. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő főbb jogai:
43. §[24]
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
44. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.
(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
(4) A bizottságok belső működési szabályaikat – a Mötv. és e rendelet keretei között – maguk állapítják meg.
(5) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:
45. § (1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 44-49. §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 25. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 19. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.
46. §[25]
47. § (1) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.
(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.
(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.
48. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
49. § A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.
VIII. F E J E Z E T
A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER
A POLGÁRMESTER
50. § (1) Kistormás Községi Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségre valamint méltatlanságra vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.
51. § (1) A polgármester feladatai különösen:
AZ ALPOLGÁRMESTER
52. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.
(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.
(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában az Önkormányzati Bizottság elnöke látja el.
IX. F E J E Z E T
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, A JEGYZŐ
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
53. § (1) A képviselő-testület – Kistormási Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A közös önkormányzati hivatalt Kistormás község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.
(3) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
A JEGYZŐ
54. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát a Mötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.
(2) [28] A jegyzőt távolléte esetén az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti.
(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét és a hivatal egyéb működési szabályait a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.
(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Kölesd község polgármestere gyakorolja.
X. F E J E Z E T
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
55. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
KÖLTSÉGVETÉS
56. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) [29]
(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.
ZÁRSZÁMADÁS
57. § (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester [30] terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.
(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
GAZDASÁGI PROGRAM
58. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) [31]
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI,
A GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE
59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el.
(2) -(3) [32]
60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.
(2) A belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző gondoskodik.
TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET
61. § (1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.
(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.
(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését az 4. függelék tartalmazza.
62. §[33]
63. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.
XIII. F E J E Z E T
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. §
Csapó László Garai László
1. melléklet az 1/2014. (I.22.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
Ssz. |
Feladat |
Ellátási forma |
1. |
Közművelődés |
|
2. |
Önkormányzati támogatások |
Helyi önszerveződő közösségek támogatása, |
3. |
Turisztikai feladatok |
Utcanév-táblák, egyéb tájékoztató táblák kihelyezése és pótlása |
4. |
Szociális ellátás |
- Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat, |
2. melléklet a XX/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
a) Szervezi a közfoglalkoztatást a munkanélküliek részére.
b) Dönt a temetési segély odaítélésére irányuló egyedi kérelmekről.
c) Dönt a rendkívüli élethelyzetbe került, elemi károsultak részére segély odaítéléséről.
d) Dönt a köztemetés elrendeléséről.
e) Dönt a falugondnoki gépjármű igénybevételének engedélyezéséről.
f) Polgármesteri keret terhére átmeneti, visszafizetendő segélyt engedélyezhet.
g) Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű átmeneti segély folyósítását.
Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök tekintetében:
a) jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása, törlése,
c) engedélyezi a lakásbérleti szerződés megkötését, az Önkormányzati Bizottság véleményének kikérését követően;
d) nyilatkozik a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról:
e) megtagadja a bérbeadói hozzájárulást a lakás albérletbe adásához,
f) nyilatkozatot ad ki a bérleti jogviszony folytatásának fennállásáról, illetve megtagadja a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését,
g) megállapodást köt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve nyilatkozik az ezzel kapcsolatos bérlői kezdeményezésről,
f) meghatározott időre, maximum 1 évre engedélyt adhat a bérleti szerződés megkötésére községi érdekből, vagy egyéb okból,
g) eljár mindazokban az ügyekben, amelyekben a lakástörvény, a Polgári Törvénykönyv, egyéb jogszabályok, és e rendelet számára intézkedési jogkört ad,
h) dönt a lakás jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakáshasználati megállapodás megkötéséről, annak esetleges meghosszabbításáról.
1. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás igénylése
2. Nevelési program/Pedagógiai program jóváhagyása előtt a szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményének beszerzése
a) A polgármester jogosult az önkormányzat éves költségvetésében szereplő, pályázati önrész céljára elkülönített előirányzat terhére esetenként legfeljebb 500.000 Ft erejéig – de éves szinten maximum 2 millió forintig – pályázati önrész címén kötelezettséget vállalni és – a pályázati kiírásnak megfelelően - a pályázatot benyújtani. A polgármester a kötelezettségvállalásról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
b) A helyi rendelet alapján hozzájárulást ad a község jelképeinek, valamint a „Kistormás” közigazgatási név használatához
c) A közterület használatának szabályozásáról rendelet alapján megköti a közterület használatra vonatkozó szerződéseket, felmentést ad a díjfizetés alól.
3. melléklet a XX/2014. (XX.XX) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzati Bizottság
a) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást,
b) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,
c) előterjeszti a hatáskörébe tartozó ügyeket,
d) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága megállapítására irányuló kezdeményezést,
e) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat,
f) kezdeményezheti a képviselő-testületnél az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél önkormányzati biztos kirendelését,
g) belső ellenőrzést kezdeményezhet,
h) a beszerzési és közbeszerzési szabályzat alapján közreműködik a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában,
i) ellátja a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésében foglalt feladatot,
j) megkötését megelőzően véleményezi a lakásbérleti szerződést,
k) ellátja a testületi döntésből adódó egyéb feladatokat.
FÜGGELÉKEK
1. függelék az 5/2014. ( XI.16.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
1. Pintér Ferenc polgármester
2. Farkas Krisztina alpolgármester
3. Andrási János
4. Borza Ferenc képviselő
5. Péterné Borza Nikolett képviselő
2. függelék a az 5/2014. ( XI.16.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
3. függelék az 5/2014. ( XI.16.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
4. függelék az 5/2014. ( XI.16.) önkormányzati rendelethez az 5/2014. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez
jegyzéke
Kistormás Községi Önkormányzat részvétele társulásokban:
Fadd és Környéke Gyepmesteri Társulás |
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS A SIÓ-VÖLGYI NAGYTÉRSÉG TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉKAI KEZELÉSÉNEK KORSZERÛ MEGOLDÁSÁRA |
Paksi Többcélú Kistérségi Társulás |
Kistormás és Kölesd Községi Önkormányzatok Szennyvíz-beruházási Területfejlesztési Társulása |