Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2014. 03. 07- 2014. 12. 01

Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete


a Szervezeti- és Működési Szabályzatról



Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdésének e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:



I. Fejezet


A helyi önkormányzás általános szabályai


1.§3


(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése:         
Zalavár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

(2)Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(3)Az önkormányzat illetékességi területe: Zalavár község közigazgatási területe

(4)Az önkormányzat hivatalának megnevezése:     
Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

Székhelye:         8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.

Kirendeltségei:   8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.

                            8782 Zalacsány, Zrínyi u. 6.

                            8371 Nemesbük, Petőfi u. 1.

(5) A polgármester, a képviselő-testület, és a jegyző által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Zalavár Község Polgármestere         
Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Zalavár           
Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal


2.§


(1)Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2)Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.


Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök


3.§


(1)3 Az önkormányzat a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében, valamint a 20 § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati feladatokat látja el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3)2 A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalta feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

a)Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete együttműködésük szabályait megállapodásban rögzítette. Az együttműködési megállapodást az 1/a. melléklet tartalmazza.

b)Az együttműködési megállapodás alapján Zalavár Község Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzattestületi működéséhez, az Önkormányzat tulajdonában lévő, 8392 Zalavár Dózsa György utca 1. szám alatti épületében külön helységet és internet hozzáférést biztosít térítésmentesen. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megtartott közmeghallgatásokhoz a 8392 Zalavár, Dózsa György u. 61. szám alatti könyvtár épületében található Klubtermet térítésmentesen biztosítja. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kulturális rendezvényeinek megtartásához a 8392 Zalavár Petőfi Sándor utca 5. szám alatti Művelődési Házat, valamint a Dózsa György u. 61. szám alatti Klubtermet térítésmentesen biztosítja.  Az Önkormányzat a Körjegyzőség útján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéshez, valamint pályázatainak benyújtásához a postai, kézbesítési,            gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel járó költségeket. Biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveinek elektronikus úton (TERKA rendszer) és papír alapon, postai úton történő felterjesztését a Zala Megyei Kormányhivatalhoz. Biztosítja jegyzőkönyveinek, házipénztárának, bélyegzőjének őrzését. A Körjegyzőség tartja nyilván a Roma Nemzetiségi Önkormányzat határozatait, látja el iratkezelési feladatait. A körjegyző vagy a helyettesítésére jogosult, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein, és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6)1 A képviselő-testület által a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(7)1

4.§


(1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A.§-ai az irányadók.



II. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


Alakuló ülés


5.§


(1)A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2)3Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3)Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.

(4)A megválasztott polgármester és a képviselő-testületi tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(5)3

                                 A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció

6. §

(1)   A képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szabályozzák.

(2)  A képviselő köteles:

       a)  tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,

       b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;


d)             a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);


e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;


f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalnál  bejelenteni.


                                                                 7.§


(1)A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2)A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3)3A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4)Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5)Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(6)A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


8.§


A képviselő-testület üléseinek száma


(1)A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2)A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1. szám alatti épületében tartja.

(3)A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház 8392 Zalavár, Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épületében tartja meg.

(4)Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.


9.§


A képviselő-testület összehívása, meghívó


(1)A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze. 

(2)3A képviselő-testület ülésére meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni- a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül-:

a)a zalavári roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,

b)az Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját,

c)akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

d)az önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tárgyalt napirend esetében.

(3)Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(4)A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5)3 Rendkívüli ülést kell összehívni:

            a.)a Mötv. 44.§-ában meghatározott esetben

            b.) ha Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt

            c.) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(6)3 Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (5) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.



10.§


(1)A meghívónak tartalmaznia kell

a.)  az ülés kezdeti időpontját és helyét,

b.) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,

c.)  a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.

(2)A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3)Amennyiben a testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok a 10. sorszámot meghaladják, úgy a képviselő-testületi ülés meghívóját, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4)Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(5)A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a körjegyzőség hivatalában lehet megtekinteni.


11.§


(1)A lakosságot a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni.



Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány


12.§


(1)Előterjesztésnek minősül:

a)minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,

b)rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)a polgármester,

b)az alpolgármester,

c)a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

d)a képviselő-testület tagja,

e)3a jegyző,

f)polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.

(3)A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5)Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a)Az előterjesztés első része tartalmazza

  • a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
  • a tárgykört érintő jogszabályokat,
  • az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
  • mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
  • több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.

b)Az előterjesztés második része tartalmazza:

  • az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
  • a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
  • az esetleges részhatáridők rögzítése.



13.§


(1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

a)a polgármester,

b)az alpolgármester,

c)a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

d)a képviselő-testület tagja,

e)3a jegyző.

(2)A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,

b)ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására,

c)amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3)Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4)A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.



A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok


14.§


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti. 

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.

(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során

a)megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b)megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

c)előterjeszti az ülés napirendjét,

d)javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére,

e)tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

f)ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.


Napirend előtti témák és a napirend


15.§


(1)A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2)A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.


Zárt ülés szabályai


16.§


(1)3A képviselő-testület a Mötv. 42. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, a Mötv. 42. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben minősített többségű szavazattal zárt ülés tartását rendelheti el.

(2)Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.

(3)A zárt ülésen hozott határozatokról - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4)A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) Zala Megyei Kormányhivatal,

c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,

d) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.


A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása


17.§


(1)A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a)az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,

b)az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2)A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3)Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4)A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(5)Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6)Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.


                                                              18.§


(1)A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2)A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(3)A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4)Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.


                                                            19.§


(1)Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(2)3Név szerinti szavazást kell tartani: a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.

(3)A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

(4)A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.


                                                                20.§


(1)3A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.

(2)A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3)A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

  • a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
  • a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(4)A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

(5)1A titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A tanácskozás rendje

21. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;


 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

Határozat


22.§


(1)A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:          /          (       .       )  határozat.

(2)3A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3)A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4)3Amennyiben a képviselő a Mötv. 49 § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület – a Pttv. 17. § (2) bekezdése figyelembe vételével- a képviselő tiszteletdíját 2 hónapra 25 %-kal csökkenti. A tiszteletdíj csökkentéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.




A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

23. §3

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,

b) a rendelet tervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,

c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

 (5)  A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének….…../….. (… …)

önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalában, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.

(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.


A jegyzőkönyv

24. §3

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző- vagy az ülésen helyette jelen levő aljegyző írja alá- valamint a Képviselő-testület ülésén jelen levő és a napirend tárgyalása előtt jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott  két képviselő.

() A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(5) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(6) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(8) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a megyei kormányhivatalnak,

c) egy példány kifüggesztésre kerül az önkormányzat hirdetőtáblájára,

(10) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

(11) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(12) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(13) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.


Együttes képviselő-testületi ülés szabályai


25.§


(1)Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.

(2)Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.

(3)Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön - külön szavaznak.

(4)Az együttes képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:           ……….Község Képviselő-testületének , ………….Község Képviselő-testületének       /          (       .       ) Ekt. számú határozata.


III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

26. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(2)1  A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

       Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

(3)1 A Szociális és Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(4)1;3 A Szociális és Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátását az Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(5)1

(6)1

                                                                        27.§


(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

28. §

(1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2)   A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4)3 A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(5)   A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(6)   A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 16.§ (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.


29. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3)3 A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5)3 A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Önkormányzati Hivatal látja el.

IV. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

30. §

(1)   A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)1 A polgármester illetményére (tiszteletdíjára) az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére a Szociális és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3)3 A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak



f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.

h.) a Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4)3 A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza. A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(5)3 A polgármester az Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltségén minden héten kedd, szerda, csütörtöki napokon, 09:00-11:00 óráig, fogadóórát tart.

(6)       A polgármester tevékenysége során köteles a jogszabályokban foglaltakat maradéktalanul betartani. Ennek vétkes megszegése esetén a fegyelmi felelősség megállapítására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(7)       A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén a helyi önkormányzatokról szóló törvény az irányadó.






Az alpolgármester

31. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(4) Helyettesíti a polgármestert legalább 30 napot meghaladó tartós távollétében.


A körjegyző

32. §3

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3) A  (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

(4) A  (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(5) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81. – 83. §-ai határozzák meg.

(7)  A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.


V. Fejezet


A körjegyzőség

33. §3

(1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös önkormányzati  hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A közös  hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Önkormányzati  Hivatali SZMSZ) tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SzMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) Az Önkormányzati Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

VI. Fejezet


ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

34. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az 5. mellékletben felsorolt társulásokban vesz részt.

VII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35. §

(1) A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3) A népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét.

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

36. §

(1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő,

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel  kell tájékoztatni a lakosságot.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb

       30 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.


37.§


(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, vagyona

A gazdasági program

38. §

(1) A képviselő-testület gazdasági programja megbízatása időtartamára szól. A gazdasági programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a)  a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.



Az önkormányzat költségvetése

39. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

       a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

-fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

-a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

-az igények és célkitűzések egyeztetése,

-meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

-el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat.

b)   A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

-a bevételi forrásokat,

-költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,

-a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

-a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

-az általános és céltartalék pénzeszközeit.

(3)3 A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4)3 A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.


Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

40. §

 (1)3 Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,

b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

(2)3 Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.


41. §

(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.

(2)   Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a körjegyzőség hivatala valamint a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.


42. §

(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2)3      Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3)3 Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

43. §

(1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik Keszthely és Környéke Kistérség Többcélú Társulásán belül.

Felterjesztési jog

44. §

(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatikról szóló törvényben meghatározott felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. §

(1)  A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003.(VI.05.) rendelet és az azt módosító 5/2004. (V.05.), 13/2005. (XI.01.), 13/2006. (X.13.), 19/2006. (XII.13.), 10/2007. (XI.30.), 7/2008. (VI.18.) számú rendeletek.

Zalavár, 2011. április 28.

Gönczné Majoros Ildikó sk.                                                           Berkenyés István sk.

körjegyző                                                                                          polgármester



Az SZMSZ mellékletei:

1.  Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.

2. A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök.

3. Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre.

4. A Szociális Bizottság feladat és hatásköre.

5. Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások.


Kihirdetés napja: 2011. április 29.




                                                                                              Gönczné Majoros Ildikó

                                                                                              körjegyő




1. melléklet a 8/2011.(IV.29.) rendelethez


Zalavár Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja



Kötelező feladatok ellátásának módja

Önként vállalt feladatok és ellátásának módja

A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés

1. Egészségügyi alapellátás

- háziorvosi alapellátás,    NK Medicor Kft-vel kötött megállapodás alapján, vállalkozó háziorvossal,

- fogorvosi ellátás, ARANYHÍD EU Egészségügyi Szolgáltató Bt-vel, megbízási szerződés alapján, vállalkozó fogorvossal,

- fogorvosi ellátás, „Helikon Dent” P.V. Fogorvosi Bt-vel, megállapodás alapján, vállalkozó fogorvossal.

- orvosi ügyeleti ellátás,

Ügyelet Nonprofit Közhasznú Kft-vel kötött megállapodás alapján

-védőnői szolgálat



1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről

1997. évi CXXXV. tv. önkormányzatok társulásairól


2. Szociális ellátás

- szociális étkeztetés

Önkormányzati főzőkonyha működtetésével

- családsegítés

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulása fenntartásában, Keszthely Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézménye keretében működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálata útján

- házi segítségnyújtás

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján

- támogató szolgáltatás

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján


- helyi lakásfenntartási támogatás

- méltányossági ápolási díj

- temetési segély és kölcsön

- újszülöttek támogatása

- Bursa Hungarica ösztöndíj




6/2000.(IV.12.) számú önkormányzati rendelet




3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok


Keszthely Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézménye keretében működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata útján




4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok


- mozgó könyvtár működtetése

Fejér György Városi Könyvtár Keszthely, könyvtárellátási szerződés útján

- közösségi színtér fenntartása


1997. évi CXL tv. muzeális intézményekről és a közművelődésről


5. Környezetvédelmi feladatok


-környezetvédelmi program végrehajtása

-hulladékkezelési közszolgáltatás

Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft-vel kötött vállalkozási szerződés útján

-településtisztaság

önkormányzat ellátásával



- állati hulladékok elszállítása és kezelése,

ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel kötött szolgáltatási szerződés útján



1995. évi LIII.tv. a környezetvédelemről

6. Kommunális feladatok


- köztemető fenntartása

- ivóvíz ellátás, szennyvíz üzemeltetés DRV Zrt. útján

-utak fenntartása

önkormányzati fenntartásban

-közvilágítás

E.ON-al kötött szerződés útján

-csapadékvízelvezetés

önkormányzat ellátásával

- gyepmesteri feladatok,

vállalkozói szerződéssel




1999. évi XLIII. tv. a temetőkről

1988. évi tv. a közutakról

1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról

7. Közoktatás

- óvodai nevelés,

önkormányzat fenntartásában

- általános iskolai oktatás és nevelés,

Suli Harmónia-2007 Gyermekeket Segítő Alapítvánnyal kötött közoktatási szerződés útján


1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról

1997. évi CXXXV. tv. az önkormányzatok társulásáról


8. Belső ellenőrzés

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás útján


1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról

9.

- Kis-Balaton I. ütem megnevezésű, halászati vízterület halászati jogának gyakorlása,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződés alapján

1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról

10.

- mezei őrszolgálat,

önkormányzat ellátásában

9/2000. (VII.20.) számú önkormányzati rendelet

11.2 Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése

Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás alapján


2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól


Civil szervezetek

- Zalavári SC. Labdarúgó csapat támogatása, éves költségvetésben meghatározott összegig









1/a. melléklet a 8/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelethez2


EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS



A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvényben (Áht), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben (Ávr) foglaltak figyelembe vételével

Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat,  és Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Roma Nemzetiségi Önkormányzat, röv.: RNÖ) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.


I. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének tárgyi , személyi feltételei


  1. Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez,  az Önkormányzat tulajdonában lévő, 8392 Zalavár Dózsa György utca 1. szám alatti épületében külön helységet és internet hozzáférést biztosít térítésmentesen. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megtartott közmeghallgatásokhoz a 8392 Zalavár, Dózsa György u. 61. szám alatti könyvtár épületében található Klubtermet térítésmentesen biztosítja. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kulturális rendezvényeinek megtartásához a 8392 Zalavár Petőfi Sándor utca 5. szám alatti Művelődési Házat, valamint a Dózsa György u. 61. szám alatti Klubtermet térítésmentesen biztosítja.


  1. Az Önkormányzat a Körjegyzőség útján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéshez, valamint pályázatainak benyújtásához a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel járó költségeket. Biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveinek elektronikus úton (TERKA rendszer) és papír alapon, postai úton történő felterjesztését a Zala Megyei Kormányhivatalhoz. Biztosítja jegyzőkönyveinek, házipénztárának, bélyegzőjének őrzését. A Körjegyzőség tartja nyilván a Roma Nemzetiségi Önkormányzat határozatait, látja el iratkezelési feladatait.
  2. A körjegyző vagy a helyettesítésére jogosult, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő  köztisztviselő részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein, és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.


II. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának, végrehajtásának, módosításának  beszámolásának, és a költségvetés végrehajtásának rendje


1. A költségvetési koncepció elkészítése

  1. A körjegyző által megbízott köztisztviselő minden tárgyév október 31-ig, a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően, áttekinti a RNÖ elnökével a Roma Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó bevételeket.
  2. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke minden tárgyév november 15-ig egyeztet az Önkormányzat polgármesterével a Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatásának lehetőségeiről.
  3. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítési határideje november 15., választás évében november 30.
  4.  A Roma Nemzetiségi Önkormányzat koncepciójának elkészítéséért és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére történő megküldéséért a körjegyző által megbízott köztisztviselő felelős.
  5. A költségvetési koncepció határozat–tervezetét a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke legkésőbb november 30-ig, választás évében legkésőbb december 15-ig beterjeszti az RNÖ képviselő testülete elé. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a következő évre vonatkozó koncepció tervezetet megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-tervezés további munkáiról.


2. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendje

2.1.      A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének tervezése során a körjegyző által megbízott köztisztviselő tájékoztatja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét az Önkormányzat költségvetési koncepciójának a Roma Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó részéről, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidőiről. Ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a Roma Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó adatokat.

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a körjegyző megbízottja folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni.

A körjegyző a  kijelölt gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselő közreműködésével készíti elő a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.

Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül kell lefolytatni az egyeztetést.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat határozat-tervezetének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat  egymástól elkülönítetten az Áht 23.§-a és  az Ávr 24.§-ában foglaltak szerint.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.

Az Önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról – különös tekintettel az Önkormányzat által nyújtott támogatásokra – a polgármester tájékoztatja az RNÖ elnökét.

Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal és nem tartozik felelősséggel a bevételi, kiadási előirányzatok megállapításáért, teljesítéséért, kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért.


2.2.            A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha a Roma Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

A módosítást a körjegyzőség az RNÖ elnök kérésére készíti elő.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.


3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje

3.1.      A költségvetés végrehajtása

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokban a Körjegyzőség közreműködik.

a./        A kötelezettségvállalás rendje

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) Orsós István elnök, akadályoztatása, összeférhetetlenség esetén Bogdán Albert elnökhelyettes vagy BogdánLászló képviselő jogosult.

Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet.



b./        Utalványozás

A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) Orsós István elnök, akadályoztatása, összeférhetetlenség esetén Bogdán Albert elnökhelyettes vagy Bogdán László képviselő jogosult.

Utalványozni csak az érvényesítés és ellenjegyzés után lehet.


c./        Ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére  Pap György köztisztviselő jogosult. Az ellenjegyzés az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

A kötelezettségvállalást, utalványozást, ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

d./        Szakmai igazolás

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Orsós István, akadályoztatása, összeférhetetlenség esetén Bogdán Albert elnökhelyettes vagy Bogdán László képviselő jogosult.

e./        Érvényesítés

Az érvényesítést a Körjegyzőség ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű Petrikné Pankovics Szilvia vagy Pap György köztisztviselője végzi, külön írásbeli megbízás alapján.

f./        Összeférhetetlenségi szabályok

A kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy a maga javára látja el.

g./        Készpénz a Roma Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb.) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 3 napon belül a Körjegyzőségnél jelzi.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárát Petrikné Pankovics Szilvia köztisztviselő kezeli.

3.2.      A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számlái

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott számlán köteles bonyolítani. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési számláját  az Önkormányzat számláját vezető banknál köteles vezetni. A költségvetési elszámolási számlához aláírás-bejelentő nyomtatvány tartozik, a rajta megjelölt személyek jogosultak csak a pénzforgalom felett rendelkezni.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat számlavezető pénzintézete: OTB Bank Nyrt. Keszthely

Számlaszáma: 11749039-16899184

3.3       Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

A Körjegyzőség a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az Önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

A 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli és statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a Roma Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testületének elnöke felelős.


4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

4.1       Információ-szolgáltatás a költségvetésről

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a körjegyzőségnek úgy szolgáltat, hogy az RNÖ a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének az Ávr-ben meghatározott határidőben eleget tudjon tenni.

4.2       Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal. Az RNÖ elnök a Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának 1. féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg 3/4 éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a beszámolót határozattal fogadja el.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat felülvizsgált éves és féléves beszámolóit a beszámoló elkészítését követően kell benyújtani a MÁK-nak.

Beszámoló elkészítéséért a körjegyző által megbízott   köztisztviselő felelős.

4.3       Zárszámadás

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozatát december 31-ei fordulónappal, minden év április 30-ig fogadja el.



5. Záró rendelkezések


Az Együttműködési megállapodás az Önkormányzat Képviselő-testülete és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által történt jóváhagyás után válik érvényessé.

Az Együttműködési megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalavár Község Önkormányzata és Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata között 2011. április 28. napján kelt együttműködési megállapodás.


Ezen együttműködési megállapodást az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat minden év január 31. napjáig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A módosítás hatályba lépéséhez az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jóváhagyó határozata szükséges.


Zalavár, 2012. május 31.



Berkenyés István sk. polgármester                                   Orsós István sk. elnök

Zalavár Község Önkormányzata                             Zalavár Község Roma Nemzetiségi

                                                                                               Önkormányzata


Záradék:


Az Együttműködési Megállapodást Zalavár Község Önkormányzat Képviselő-testülete

60/2012 (V.31.) számú határozatával,

Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012 (VI.01.) számú határozatával hagyta jóvá.


Zalavár, 2012. május 31.



Berkenyés István sk. polgármester                          Orsós István sk. elnök

Zalavár Község Önkormányzata                             Zalavár Község Roma Nemzetiségi

                                                                                               Önkormányzata



Gönczné Majoros Ildikó sk. körjegyző

körjegyző

2. melléklet a 8/2011.(IV.29.) rendelethez4



A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök



A polgármester átruházott hatáskörben megállapítja



-újszülöttek támogatását

-a szociális étkeztetés igénybevételét

-közhasznú munkára történő kirendelést



3. melléklet a 8/2011.(IV.29.) rendelethez1;4


A képviselő-testülettől a Szociális Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat megnevezése, tagjainak névsora



1. A bizottság tagjainak névsora:                              - Lucz József              elnök

                                                                                  - Szalai Balázs            tag

                                                                                  - Hajas Balázs             tag

2. A bizottság feladat és hatásköre:

-átruházott hatáskörben dönt az önkormányzati segély kérelmekről,

-átruházott hatáskörben dönt a méltányossági közgyógyellátás kérelmekről,

-közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

-közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,

-ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,

-ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,

-javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására,

-ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást.


4. melléklet a 8/2011.(IV.29.) rendelethez1;3


Zalavár Község Önkormányzata törzskönyvi alapadatai és bankszámlaszámai


1. PIR törzsszám:                                       435910                           

2. Megye kód:                                                    20

3. Pénzügyi körzetszáma:                      0116           

4. Alaptevékenységi szakágazat                 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége    

5. KSH területi számjel:                               2013736

6. Adóigazgatási száma:                          15435910-2-20

7. KSH szám:                                          15435910-8411-321-20                           

8.  ÁHTI azonosító:                                     724166 

9. Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt 8360 Keszthely

10. Az önkormányzat számlaszámai:

11749039-

15435910-00000000

Elszámolási számla

11749039-

15435910-05120000

Állami hozzájárulások számla

11749039-

15435910-10040007

Ált.Iskola TIOP-1.1.1-07

11749039-

15435910-03540000

Iparűzési adó számla

11749039-

15435910-08800000

Egyéb bevételek beszedési számla

11749039-

15435910-08970000

Gépjárműadó számla

11749039-

15435910-03610000

Bírság számla

11749039-

15435910-03780000

Pótlék számla

11749039-

15435910-08660000

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

11749039-

15435910-02820000

Magánszemélyek kommunális adója számla

11749039-

15435910-02440000

Építményadó beszedési számla

11749039-

15435910-03090000

Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó számla

11749039-

15435910-04400000

Idegen bevételek beszedési számla

11749039-

15435910-03920000

Talajterhelési díj beszedési számla

11749039-

15435910-03470000

Illeték beszedési számla

 11749039-  15435910- 10070004               Iskolai és Utánpótlás sport

11749039-  15435910-10060005                KEOP-1.3.0/09-11-2011-00


11749039-  15435910-10080003                LEADER Falunap


 11749039-  15435910-10020009                MVH támogatási szla

 11749039-  15435910-10030008                Napk.Otthonos Óvoda tám.

 11749039-  15435910-04020000               Támog.Rász.Beruh.Lebony..

 11749039-  15435910-10502006               Viziközmű használati díj

 11749039-  15435910-05290000               Egészségbizt.szla.

 11749039-  15435910-10010000               Céltámogatás szla.







5. melléklet a 8/2011.(IV.29.) rendelethez


Települési Önkormányzatokkal létrehozott társulások


-Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás

-ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás

-Balatonmagyaród-Zalavár Községek Körjegyzősége

-Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás



1. függelék a 8/2011.(IV.29.) rendelethez



A képviselő-testület tagjainak névsora



1. Berkenyés István                           polgármester

2. Tóth László                                    alpolgármester

3. Hajas Balázs                                  képviselő

4. Lucz József                                    képviselő

5. Szalai Balázs                                  képviselő