Gadány Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2005. (IV.13.) önkormányzati rendelete

„Gadány helyi építési szabályzatá”-ról

Hatályos: 2005. 07. 01 - 2017. 08. 02

Gadány község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:



  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.


(1) A rendelet hatálya Gadány község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Kft 2004. augusztus, jsz.: 9/2003.) megfelelően szabad.


(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.


(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok és jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség


(5) A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája, – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.


(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális kialakítását és építészeti karakterét meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.


(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.


(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, a beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.


(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.


(10) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a vonatkozó jogszabály[1] és végrehajtási rendeletei előírásai szerint – előzetesen fel kell tárni.

Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály[2] előírásai szerint eljárni.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő művelési ág változtatási valamint tervezési munka során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal előzetes egyeztetést kell lefolytatni, illetve a hozzájárulását be kell szerezni.


(11) A vízfolyásmedrek (pl. Gadányi-patak) mélyfekvésű, magas talajvízállású területein építmények létrehozása előtt, a talajvíz szintjét is meghatározó talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.


(12) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell, és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.


(13) A bruttó 400 m² családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai tárgyú szakági alátámasztó munkarészt kell készíteni.


(14) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

-négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél

-meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor

-5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél

-3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)

-a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel


(15) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az ásványi nyersanyag – a vonatkozó jogszabályban[3] meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.


(16) Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot külterületen a művelési ág változtatási, a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni a vonatkozó jogszabály[4] értelmében.


(17) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsókert felöli területen – kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(18) A beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.


(19) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy az nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.


(20) Az új beépítésre szánt területeken építési engedély csak az építési telkek kialakítását követően adható.



II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.


(1) A település igazgatási területének

        a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

                  aa., falusias lakóterület (Lf)

                                             ab., jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület, ezen belül

                           - mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

                                             ac., különleges terület, ezen belül

                                                            - temető (Kü-T)

                                                            - sportterület (Kü-S)

                                                            - idősek otthona (Kü-Ö)

                                                            - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)


         b./ beépítésre nem szánt területei – övezetei:

                  ba., közlekedési és közműterület, ezen belül:

                           - közút (KÖu)

                  bb., erdőterület, ezen belül:

                           - gazdasági (Eg)

                           - védelmi (Ev)

                  bc., mezőgazdasági terület, ezen belül:

                           - általános mezőgazdasági terület (Má)

                           - általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)

                           - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

                  bd., vízgazdálkodási terület

                                              - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                                              - a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (magaslati víztároló) (V-vt) területe.


(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.



III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek


Falusias lakóterület

3.§.


(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

  a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti

  b.,nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.


(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:


Jel

Beépítési mód

Beépítési %

maximum

Építménymag.

Maximum

Telekterület

minimum

Lf1

O

30

5,5

1000

Lf2

O

30

5,5

1200

Lf3

O, SZ

30

5,5

1200

Lf4

O

25

5,5

1500

Lf5

O

25

5,5

1800

Lf6

O

20

5,5

2500

Lf7

SZ

30

K

K


(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes lakó- és/vagy üdülőépületek egyaránt építhetők.


(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet.

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése kerámia- és égetett kerámia színű betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36.§. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§ (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásba a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretetek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával, és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (Jóváhagyásához a területi főépítész 577-4/2004. számú levelében hozzájárult.)

        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

               biztosítani.


(5) Az övezeti előírástól eltérően, a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírásoktól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.


(6) A lakóterületen gazdasági célú épület az utcafronttól legkevesebb 25 m-re helyezhető el.


(7) A 295 és 296 helyrajzi számú ingatlanokon meglévő lakóépületek a tervezett útszélesítés megvalósulásáig felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők. Új épület építése a maradvány telken történhet.


(8) A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

        b./ a burkolt út

       biztosítandó.


(9) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.


(10) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.


(11) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Ipari gazdasági terület

4.§.


(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.


(2) Az ipari gazdasági terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M).


(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


    Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum


Gip-M


SZ


30


7,5


5000








A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.


(4) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.


(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – kerámia- és égetett kerámia színű betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.


(6)  Az ipari gazdasági területen portaépület az előkertben is elhelyezhető.


(7)  A mezőgazdasági üzemi területen:

            a./ legalább a részleges közműellátás, és

            b./ a burkolt út

      biztosítandó.


(8) Az OTÉK előírásai szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(9)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.


(10)    A területen – beültetési kötelezettségként - a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.


(11)    Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.



Különleges terület

5.§.


(1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az idősek otthona (Kü-Ö), valamint a meglévő és tervezett idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I) területe.


(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.


(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba történjen, urnafal csak a ravatalozóhoz csatlakoztatva alakítható ki.


(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként vagy élő sövényként alakítható ki.


(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


  Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum

    Zölddel való fedettség (%)


Kü-T


SZ


10


5,5


K

50


Kü-S


SZ


10


5,5


K

50


Kü-Ö


SZ


15


7,5


5000


55


Kü-I1


SZ


25


5,5


2000


55


Kü-I2


SZ


15


5,5


2000


55


A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt a funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (harangtorony, uszoda, teniszcsarnok, … stb).


(6) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.


(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – kivétel az idősek otthona (Kü-Ö) területe, ahol a tetőfedés anyagát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetetten lehet csak meghatározni, továbbá a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – kerámia- és égetett kerámia színű betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.


(8) A területen:

            a., legalább a részleges közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK előírásai szerinti – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(10.) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek


Közlekedési és közműterület

6.§.


(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.


(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.


(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.


(4) Az utak mentén – beültetési kötelezettségként – külterületen minimum 8 méter tőtávolsággal egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.


(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.



Erdőterület

7. §.


(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági (Eg) és a védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.


(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.


(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.


(4) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


(5) A kiemelt dombsági területeken lévő erdőterületeken – építési szándék esetén – az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológia szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgásra veszélyes területeken mérnökgeológiai geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. A vizsgálati anyagot az építési engedélyterv mellékleteként csatolni kell az építési engedély kérelemhez.


(6) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.


(7) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.



Mezőgazdasági terület

8 §.


(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.


(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

               -általános mezőgazdasági terület (Má)

               -általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)

               -kertes mezőgazdasági terület (Mk)


(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – kerámia- és égetett kerámia színű betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.


(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Általános mezőgazdasági terület

9.§.


(1) Az Má övezeti jelű területen e rendelet 8.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,2 %-át, illetve a 600 m2-t nem haladhatja meg

b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg

c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg

d.,művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.


(2) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 75 %-án meghatározó.


(3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.


(4) Az Má övezeti jelű területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.


(5) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.



Kertes mezőgazdasági terület

10.§.


(1) Az Mk övezeti jelű területen e rendelet 8.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 6 m-nél

b.,a Felsőhegy területén, ha a helyi vízellátás biztosított, valamint a szennyvízkezelés megoldott, legalább 5000 m2 nagyságú művelt telken a megengedett 3 %-os beépítettség felét meg nem haladóan lakóépület is elhelyezhető. Az e területen lévő 261 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal maximum nettó 25 m2-rel bővíthető. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t.


(2) A területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.


(3) A mezőgazdasági területen 1500 m2-nél kisebb területű, 10 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.



Vízgazdálkodási terület

11. §.


(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§., valamint a vonatkozó külön jogszabályok[5] [6] előírásait kell alkalmazni.


(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el, a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Állattartó épület a vízfolyásoktól és a tavak partjától minimum 100 m-re helyezhető el.


(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.


(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.


(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) a közhasználatra szolgáló területek.


(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.



VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.


(1) A beépítésre szánt területeken – a terv távlatában – a belterületen és a külterületen egyaránt- legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a.,a közüzemi villamos-energia szolgáltatás

b.,a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban[7] meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz       mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c.,a közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azok megvalósulásáig – átmenetileg- a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban történő – átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést ne idézzen elő), illetve a mezőgazdasági üzemi területeken az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d.,a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.


(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.


(3) A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületen a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása, továbbá a fejlesztési területen tervezett vízhálózati bővítések, és a települési szennyvízrendszer, csapadékvíz elvezetés, valamint a tervezett tavak megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.


(4) A belterületen, a kertgazdasági területeken, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, valamint a művi- és természetvédelem alatt álló, illetve arra tervezett területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések más területeken is csak önkormányzati egyetértéssel helyezhetők el.



Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.


(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása jelenleg – a marcali kommunális hulladéklerakóba – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.


(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.


(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.



VII. FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.


(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

  a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást.


(2) A település a vonatkozó jogszabályok8 alapján szennyezésérzékenységi szempontból „C” kevésbé érzékeny terület. A település nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.


(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok[8],[9] és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).


(4) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban[10],[11],[12], foglaltakat be kell tartani.


(5) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendelet szabályozza az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályait.


(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(7) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok[13] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, egyéb lakóterületeken 55/45 dB.


(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.



Természet- és tájvédelem

16.§.


(1) Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.


(2) A településen az országos védelemre tervezett természetvédelmi területeket a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó területeket és a Natura2000 területeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


(3) A településen – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó önkormányzati jegyzőt.


(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.


(6) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.


(7) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.


(8) Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a belterület szabályozási terven jelölt helyeken – beültetetési kötelezettségként - védősávot kell kialakítani tájba illő    őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;

c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben   javasolt fasorok nyomvonalában.



Művi értékek védelme

17.§.



(1) A műemléki ingatlanon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyező hatóság. A műemléki környezetbe eső ingatlanokon az építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. A műemlékekkel kapcsolatban a vonatkozó jogszabály[14] előírásait be kell tartani.


(2) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.


(3)  A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek tartalmazzák.



VIII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.


(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.


(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet határozza meg.


(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.


(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.



IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

19.§.


(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.


(2) Aki e rendelet 1.§ (2), 3. §. (7) és (8), 4. §. (8), (9) és (10), 5. §. (9), 6.§. (5), 11. §. (2) és (3), 12. §. (2), valamint a 14. § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban[15]6 meghatározott pénzbírsággal sújtható.


(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.


(4) E rendelet 2005. július 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az – 1/1988. (XII. 20.) KT. számú rendelettel jóváhagyott – Mesztegnyő és társközségei összevont rendezési terv Gadányra vonatkozó része.


(5) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.



                        Ősz János                                            Rubecz Zoltánné

                     polgármester                                                körjegyző




A rendelet kihirdetve:  2005. IV. 13.


                                                                                    Rubecz Zoltánné

                                                                                         körjegyző


[1]

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv.