Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.( IV.28.) számú rendelete
Kátoly Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2022. 08. 10Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.( IV.28.) számú rendelete
Kátoly Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kátoly Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kátoly Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7661 Kátoly, Szabadság u. 26.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A képviselő-testület hivatala hivatalos megnevezése: Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Jelképek
3. § A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
5. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
ALAKULÓ ÜLÉS
6. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
7. §1 A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
8. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
9. § (1) A Képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
b) az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok(ok) választásáról.
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
Jegyzőkönyv-hitelesítők
10. § A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésén tagjai sorából egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
10/A. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó keddjén tartja. Ha a hónap utolsó keddje munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt megelőző hét keddjén kell megtartani.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a Képviselő-testület bizottságai;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei;
f) a jegyző.
(6) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések helyét, napirendjét;
b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
c) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;
d) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.
(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.
11. § (1) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
(2) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.
A képviselő-testületi ülés összehívása
12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendi pontokat;
c) a napirendi pontok előterjesztőit;
d) a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztéseket;
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
c) a bizottsági javaslatokat.
13. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
14. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(2) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
15. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
a) a Képviselő-testület tagjait;
b) a bizottságok nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét;
e) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit;
f) az önkormányzat részesedésével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit;
g) a településen működő – e rendelet 5. mellékletében felsorolt – önszerveződő közösségek képviselőit;2
h) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
i) a napirendi pont előterjesztőjét;
j) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
16. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
(5) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
(6) Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 30. § (4) bekezdés a), b),c), d), e), f), g), h), j), k), l), o), p), q), r), t), u), v) pontjai esetében.
17. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
c) az előterjesztő(k) megnevezését;
d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
18. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
d) a tanácsnok;
e) a képviselők;
f) a jegyző;
g) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
h) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i) a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
i) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
19. § Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás esetén;
b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben;
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében;
d) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása érdekében;
e) fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési, településszabályozási ügyek tárgyalásánál;
f) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;
g) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben;
h) hitelfelvétel tárgyalásánál;
i) személyi ügyek tárgyalása esetén;
j) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél;
k) társulásokkal kapcsolatos ügyekben;
l) intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál.
20. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i).
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
c) megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(2) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
24. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
25. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
27. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
28. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Zárt ülés
29. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) a Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal
30. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
g) a polgármester elleni kereset benyújtása;
h) hitelfelvétel;
i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;
l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
r) településrészi önkormányzat létrehozása;
s) titkos szavazás elrendelése;
t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
u) helyi népszavazás elrendelése;
v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(5) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
b) valamelyik bizottság határozatában indítványozza;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
32. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző;
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.
33/A. §3 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgykörökben a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet megalkotásához a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) egyetértése szükséges.
34. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
35. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
A Képviselő-testület határozata
36. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.
(3) A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
(4) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról
Felvilágosítás kérése
37. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.
(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.
(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
Közmeghallgatás
38. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
39. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (várospolitikai fórum, városi, városrészi tanácskozás) is összehívhat
JEGYZŐKÖNYV
40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét;
n) a hozott döntéseket;
o) az aláírásokat, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és amennyiben készül az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és az egy jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti.
41. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
(2) A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.
A KÉPVISELŐ A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
42. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
k) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja
(3) A képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
g) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(4) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő, továbbá a (3) bekezdés g) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.
43. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
44. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.
(3) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Képviselő-testületnek – e rendelet 1. melléklete tartalmazza. E melléklet tartalmazza továbbá a Ügyrendi bizottságnak a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására történő felhatalmazását.
(5) A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(6) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(7) A bizottság az általa elfogadott éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testületi ülések éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
45. § (1)4 A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(2) A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.
(3) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(4) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(5) A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.
45/A. § A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) a nem bizottsági tag képviselő,
c) a jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor.
A POLGÁRMESTER
46. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának az irányítása;
k) a Hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
47. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
48. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
49. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
A JEGYZŐ
50. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt;
b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
c) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
d) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
e) biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
51. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.
Közös Önkormányzati Hivatal
52. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Településrészi önkormányzat
53. § (1) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.
(2) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a részönkormányzat testületének:
a) elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül,
b) nem képviselő tagjait az adott településrészen élő választópolgárok közül választja meg.
(3) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és e rendelet figyelembevételével a megalakulásától számított harminc napon belül maga állapítja meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
54. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
55. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.
(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
56. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
57. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
59. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
60. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
61. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
62. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
63. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
(3)5 Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megkötött együttműködési megállapodását e rendelet 2. és 3.számú függeléke tartalmazza.
63/A. § A jegyző az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
63/B. § Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint, a Német és Horvát helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodásban részletezett módon
a) az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal, épületében, valamint az Önkormányzat által fenntartott Kátoly, Szabadság u.26. épületében biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát;
b) a Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével biztosítja
ba) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatban a meghívók, az előterjesztések, a hivatalos levelezések előkészítését, postázását,
bb) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, postázását,
bc) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését,
bd) a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását,
be) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, és
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. § (1) Ez a rendelet 2014. május 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007.(VI. 12.) önkormányzati rendelet.
(3)6 E rendelet mellékletei
1. A Képviselő-testület állandó bizottságaink feladat- és hatáskörei, a bizottságok tagjainak száma;
2. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;
3. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök;
4. A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;
5. A településen működő önszerveződő közösségek;
6. A bizottságok tagjainak felsorolása;
7. Az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje
8. Kátoly Község telephelyei feladat ellátási hely szerint
(4)7 E rendelet függelékei:
1. Az Önkormányzat alaptevékenységei.
2. Együttműködési megállapodás az Kátolyi Német Nemzetiségi Önkormányzat és Kátoly Község Önkormányzata között
3. Együttműködési megállapodás az Kátolyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat és Kátoly Község Önkormányzata között
(5)8 E rendelet függelékeinek hatályosításáról a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
1. A képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását végző bizottság
1.1. A Bizottság tagjainak száma 3 fő
1.2. A bizottság véleményezi, javaslatot tesz: Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint javaslatot tesz annak módosítására.
1.3. A bizottság dönt:
a) A polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogok tárgykörébe tartozó kérdésekben.
b) Póttag hiányában a bizottság a választási eljárásról szóló törvényben foglalt esetben megválasztja a választási bizottság új tagját.
1.4. A bizottság egyéb feladatai:
a) A bizottság kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, javaslatot tesz az összeférhetetlenség esetén annak megszüntetésére.
b) Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
c) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozatokat, valamint az Mötv. alapján végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. Trubicsné Csibi Nóra polgármester
2. Polics Szaniszló alpolgármester
3. Ivánkovics Gábor képviselő
4. Erdorfné Pólics Katalin képviselő
5. Hosszú István képviselő
5. melléklet
6. melléklet
1. A képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását végző bizottság
1.1. Erdorfné Pólics Katalin képviselő
1.2. Hosszú István képviselő
1.3. Ivánkovics Gábor képviselő
2. A vagyonnyilatkozatot nyilvántartó és ellenőrző bizottság
2.1. Erdorfné Pólics Katalin képviselő
2.2. Hosszú István képviselő
2.3. Ivánkovics Gábor képviselő
1. függelék
A Kátoly Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: |
|
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
086030 |
Nemzetközi Kulturális együttműködés |
086090 |
Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés |
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§ (1)bekezdés
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§(2)bekezdés
Beiktatta 9/2014.(XII.30.) Ök rendelet 3.§(1) bek, hatályos: 2015.január 1-től
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§ (3)bekezdés
Beiktatta: 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(3)bekezdés, hatályos: 2015.január 1.
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 5.§(1)bekezdés
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 5.§(2)bekezdés
Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(6)bekezdés