Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.( IV.28.) számú rendelete

Kátoly Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2015. 03. 01

egységes szerkezetben[1]




Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet hatálya


  1. §
  1. A rendelet hatálya kiterjed Kátoly Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
  2. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.


Hivatalos megnevezés


  1.    §
  1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kátoly Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
  2. Az Önkormányzat székhelye: 7661 Kátoly, Szabadság u. 26.
  3. A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).
  4. A képviselő-testület hivatala hivatalos megnevezése: Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).


Jelképek


  1. §

A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.


Kitüntetések


  1. §

A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.


Bélyegzőhasználat


  1. §

Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.



II. fejezet


ALAKULÓ ÜLÉS


  1. §
  1. A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
  2. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
  3. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.


  1. §[2]

A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.


  1. §

A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.


A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása


  1. §
  1. A Képviselő-testület dönt:
    1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
    2. az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő –  ülésen a bizottságok megválasztásáról;
    3. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok(ok) választásáról.
  2. Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
  3. A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.



Jegyzőkönyv-hitelesítők


  1. §

A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésén tagjai sorából egy jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.


III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE


Munkaterv


  1. A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
  2. A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, minden hónap utolsó keddjén tartja. Ha a hónap utolsó keddje munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt megelőző hét keddjén kell megtartani.
  3. A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
  4. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.
  5. A munkatervhez javaslatot tehetnek:
  1. a polgármester;
  2. az alpolgármester;
  3. a képviselők;
  4. a Képviselő-testület bizottságai;
  5. a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei;
  6. a jegyző.
  1. A munkaterv tartalmazza:
  1. a képviselő-testületi ülések helyét, napirendjét;
  2. a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
  3. az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;
  4. az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.
  1. A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.


  1. §
  1. A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
  2. A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.


A képviselő-testületi ülés összehívása


  1. §
  1. A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
  2. A meghívónak tartalmaznia kell:
    1. az ülés helyét és idejét;
    2. a javasolt napirendi pontokat;
    3. a napirendi pontok előterjesztőit;
    4. a dátumot és az aláírást.


(3) A meghívóhoz csatolni kell:

  1. az írásos előterjesztéseket;
  2. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
  3. a bizottsági javaslatokat.


  1. §

A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.


  1. §
  1. A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
  2. A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.


  1. §

 A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:

  1. a Képviselő-testület tagjait;
  2. a bizottságok nem képviselő tagjait;
  3. a jegyzőt;
  4. a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét;
  5. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit;
  6. az önkormányzat részesedésével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit;
  7. a településen működő – e rendelet 5. mellékletében felsorolt – önszerveződő közösségek képviselőit;[3]
  8. a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
  9. a napirendi pont előterjesztőjét;
  10. akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.


Előterjesztések


  1. §
  1. A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.
  2. Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
  3. Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
  4. Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
  5. A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
  6. Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 30. § (4) bekezdés a), b),c), d), e), f), g), h), j), k), l), o), p), q), r), t), u), v) pontjai esetében.


  1. §

Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
  2. a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
  3. az előterjesztő(k) megnevezését;
  4. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
  5. határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.


  1. §
  1. Előterjesztésre jogosult:
    1. a polgármester;
    2. az alpolgármester;
    3. a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
    4. a tanácsnok;
    5. a képviselők;
    6. a jegyző;
    7. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
    8. a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i) a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
    9. a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
  2. Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.


  1. §

Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben:

  1. önkormányzati rendeletalkotás esetén;
  2. az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben;
  3. helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében;
  4. az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének  elfogadása érdekében;
  5. fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési, településszabályozási ügyek tárgyalásánál;
  6. az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;
  7. önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben;
  8. hitelfelvétel tárgyalásánál;
  9. személyi ügyek tárgyalása esetén;
  10. a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél;
  11. társulásokkal kapcsolatos ügyekben;
  12. intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál.


  1. §

Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.


Sürgősségi indítvány


  1. §
  1. Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
  2. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i).
  3. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.



IV. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE


Az ülés vezetése


  1. §
  1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
  2. Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
    1. a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
    2. előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
    3. megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.


A vita


  1. §
  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
  2. Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
  3. Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
  4. Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
  5. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
  6. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
  1. Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
  2. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.


  1. §
  1. Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
  2. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.



  1. §

Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.



  1. §

A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.


A tanácskozás rendje


  1. §
  1. A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
  2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
  3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
  4. ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
  1. Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
  2. Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.


Az ülések nyilvánossága


  1. §
  1. A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
  2. A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.

Zárt ülés


  1. §
  1. A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
  1. a polgármesternek;
  2. az alpolgármesternek;
  3. a képviselőknek;
  4. a jegyzőnek;
  5. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
  6.   a Kormányhivatal vezetőjének.
  1. A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.


Döntéshozatal


  1. §
  1. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
  2. Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
  3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
  4. Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:


  1. rendeletalkotás;
  2. a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
  3. önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  5. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
  6. fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
  7. a polgármester elleni kereset benyújtása;
  8. hitelfelvétel;
  9. a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
  10. képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
  11. a képviselő méltatlanságának megállapítása;
  12. a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
  13. az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
  14. szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
  15. az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
  16. önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
  17. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
  18. településrészi önkormányzat létrehozása;
  19. titkos szavazás elrendelése;
  20. a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
  21. helyi népszavazás elrendelése;
  22. a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
  23. az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.


Szavazás


  1. §
  1. A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
  2. A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
  3. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
  4. A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
  5. A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
  6. Név szerinti szavazást kell elrendelni:
  1. ha azt törvény írja elő;
  2. valamelyik bizottság határozatában indítványozza;
  3. az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
  1. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.


  1. §

Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.


Önkormányzati rendelet


  1. §
  1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
  1. a polgármester;
  2. az alpolgármester;
  3. a képviselő;
  4. a Képviselő-testület bizottsága;
  5. a jegyző;
  6. a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.


  1. A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
  2. A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.


33/A. §[4]

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgykörökben  a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő   önkormányzati rendelet megalkotásához a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) egyetértése szükséges.


  1. §
  1. A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
  2. A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.


  1. §
  1. Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:


„ Kátoly Község Önkormányzat Képviselő testületének …../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”


  1. A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.


A Képviselő-testület határozata



  1. §
  1. A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:

„ Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./..…. (hó, nap) Kt. sz. határozata”


  1. A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.
  2. A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
  3. A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról


Felvilágosítás kérése


  1. §
  1. A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.
  2. A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
  3. A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
  4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
  5. A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
  6. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.
  7. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
  8. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.


Közmeghallgatás


  1. §
  1. A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
  2. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
  3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
  4. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.




Egyéb fórumok


  1. §

A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (várospolitikai fórum, városi, városrészi tanácskozás) is összehívhat


V. fejezet


JEGYZŐKÖNYV


  1. §
  1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
  1. a testületi ülés helyét;
  2. az ülés időpontját;
  3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
  4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
  5. a határozatképességre történő utalást;
  6. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
  7. az előterjesztéseket;
  8. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
  9. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
  10. a döntéshozatalban résztvevők számát;
  11. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
  12. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
  13. a szavazás számszerű eredményét;
  14. a hozott döntéseket;
  15. az aláírásokat, pecsétet.
  1. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és amennyiben készül az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
  2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
  3. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és az egy jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti.


  1. §
  1. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
  2. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.


VI. fejezet


A KÉPVISELŐ


A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok


  1. §
  1. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
  2. A képviselő:
  1. a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
  2. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
  3. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
  4. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
  5. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
  6.  megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
  7. a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást; 
  8. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
  9. kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
  10.  a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
  11.  a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja


  1. A képviselő:
  1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
  2. a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
  3. a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
  4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
  5. köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
  6.  a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
  7. köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
  8. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
  9. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
  1. Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő, továbbá a (3) bekezdés g) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.


  1. §

A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.


VII. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,

Működésük alapvető szabályai


  1. §
  1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
  2. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.
  3. A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
  4. A bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a  Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Képviselő-testületnek –  e rendelet 1. melléklete tartalmazza. E melléklet tartalmazza továbbá a Ügyrendi bizottságnak a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására történő felhatalmazását.
  5. A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
  6. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
  7. A bizottság az általa elfogadott éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testületi ülések éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.


  1. §
  1. [5]A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
  2. A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.
  3. A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
  4. A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
  5. A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.


45/A §[6]

A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:

  1. a polgármester, az alpolgármesterek,
  2. a nem bizottsági tag képviselő,
  3. a jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,
  4. a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor.


VIII. fejezet


A POLGÁRMESTER


  1. §
  1. A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
  2. A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
  3. A polgármester főbb feladatai:
    1. a település fejlődésének elősegítése;
    2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
    3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
    4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
    5. a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
    6. a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
    7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
    8. kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
    9. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
    10. az alpolgármester munkájának az irányítása;
    11. a Hivatal irányítása;
    12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
    13.  ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
    14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
    15. a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
    16. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
    17. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.


  1. A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
  2. A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.


  1. §

Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.



  1. §

A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett –  az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.


Alpolgármester


  1. §
  1. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
  2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
  3. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.


IX. fejezet

A JEGYZŐ


  1. §
  1. A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
  2. A jegyző főbb feladatai:
    1. vezeti a Hivatalt;
    2. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
    3. rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
    4. gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
    5. biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
  3. A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
  4. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.


A jegyző helyettesítése


  1. §
  1. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
  2. Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.


X. fejezet


Közös Önkormányzati Hivatal



  1. §
  1. A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
  2. A Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
  3. A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
  4. A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.



XI. fejezet


Településrészi önkormányzat


  1. §
  1. A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.
  2. A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a részönkormányzat testületének:
  1. elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül,
  2.  nem képviselő tagjait az adott településrészen élő választópolgárok közül választja meg.
  1. A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és e rendelet figyelembevételével a megalakulásától számított harminc napon belül maga állapítja meg.




XII. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


Az önkormányzat költségvetése


  1. §
  1. A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
  2. A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.


  1. §
  1. A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.
  2. A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
  3. Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.



  1. §

A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.


Az önkormányzat vagyona


  1. § 
  1. Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg
  2. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
  3. A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai


  1. §
  1. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
  2. Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv –  önállóan működő költségvetési szervek.


  1. §
  1. Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
  2. A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.


  1. §
  1. Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
  1. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
  2. A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.



Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


  1. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.



XIII. fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS


  1. §

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.



XIV. fejezet


HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT


  1. §


(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.

(3)[7] Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megkötött együttműködési megállapodását e rendelet 2. és 3.számú függeléke tartalmazza.


63/A §[8]

A jegyző az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben meghatározott feladatokat.


63/B §[9]

Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint, a Német és Horvát helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodásban részletezett módon

  1. az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal, épületében, valamint az Önkormányzat által fenntartott Kátoly, Szabadság u.26. épületében biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát;
  2. a Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével biztosítja
    •  a testületi ülések előkészítésével kapcsolatban a meghívók, az előterjesztések, a hivatalos levelezések előkészítését, postázását,
    • a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, postázását,
    • a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését,
    • a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását,
    • a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, és
    • viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket.


XV. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


  1. §


  1.  Ez a rendelet 2014. május 1-én lép hatályba.
  2. Hatályát veszti a Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007.(VI. 12.) önkormányzati rendelet.
  3. [10] E rendelet mellékletei
  1. A Képviselő-testület állandó bizottságaink feladat- és hatáskörei, a bizottságok tagjainak száma;
  2.  A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;
  3.  A  Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök;
  4. A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;
  5. A településen működő önszerveződő közösségek;
  6. A bizottságok tagjainak felsorolása;
  7. Az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje
  8. Kátoly Község telephelyei feladat ellátási hely szerint


(4)[11]E rendelet függelékei:

  1. Az Önkormányzat alaptevékenységei.
  2. Együttműködési megállapodás az Kátolyi Német Nemzetiségi Önkormányzat és Kátoly Község Önkormányzata között
  3. Együttműködési megállapodás az Kátolyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat és Kátoly Község Önkormányzata között



(5)[12] E rendelet függelékeinek hatályosításáról a jegyző gondoskodik.




Trubicsné Csibi Nóra

Dr. Tóth Sándor

Polgármester

jegyző




E rendelet Kátoly Községben 2015. február 27. napján, 7.30 órakor kihirdetésre került.





Dr. Tóth Sándor

jegyző








[1]

Módosította a 9/2014. ( XII. 30.) számú Ör.

  Módosította a 2/2015. ( II. 27.) számú Ör.

[2]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§ (1)bekezdés

[3]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§(2)bekezdés

[4]

Beiktatta 9/2014.(XII.30.) Ök rendelet 3.§(1) bek, hatályos: 2015.január 1-től

[5]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 4.§ (3)bekezdés

[6]

Beiktattta: 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§ (2)bekezdés hatályos: 2015.január 1-től

[7]

Beiktatta: 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(3)bekezdés, hatályos: 2015.január 1.

[8]

Beiktatta: 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(4)bekezdés, hatályos: 2015.január 1.

[9]

Beiktatta: 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(5)bekezdés, hatályos: 2015.január 1.

[10]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 5.§(1)bekezdés

[11]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 5.§(2)bekezdés

[12]

Módosította a 9/2014. (XII. 30.) számú Ör. 3.§(6)bekezdés


Mellékletek