Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 22/2005.(Xll.19.) Önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 04. 30- 2016. 04. 30

Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (3) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, valamint a 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, valamint  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

  • Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész
  • Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
  • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
  • Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály
  • Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnöksége
  • Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
  • Tolna Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály
  • Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
  • Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály
  • Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály
  • Tolna Megyei Önkormányzat Megyei Főépítész
  • Dunántúli Regionális Vízmű ZMRt.
  • E.ON Áramhálózati ZMRt.
  • Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
  • Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
  • Magyar Közút Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd
  • 1. fokú építésügyi hatóság, Tamási
  • E.ON DDGÁZ ZMRt.
  • Pálfa Község Önkormányzata
  • Kisszékely Község Önkormányzata
  • Tolnanémedi Község Önkormányzata
  • Igar Község Önkormányzata
  • Sáregres Község Önkormányzata



a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40.§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében és az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelet 59.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Simontornya Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága és a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1.3.1. pontjában biztosított állásfoglalási jogkörében eljáró Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ A 22/2005.(XII.19.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”


2.§ A Rendelet 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„A szabályozási elemek értelmezése

2.§


(1) E rendelet alkalmazásában:


a) Épületszélesség:

aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

d) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.


(2) Értelmező rendelkezések


a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba) irányadó telekhatár

bb) megszüntető jel

bc) tervezett utak tengelyvonala

c) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ca) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

cb) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.

d) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

da) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

db) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

dc) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

dd) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

de) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

e) Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

ea) az OTÉK I. és II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

eb) az OTÉK I. és II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.”


3.§ A Rendelet 3.§ (1) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„e) Tájrendezési terv készítendő a várostól délre található volt homokbánya területére (lehatárolás a szabályozási terven). A tervben határozandó meg a rekultiváció módja, a terület távlati hasznosításának (gyep) megfelelő belső kialakítás és növényesítés lehetőségei.”


4.§ A Rendelet 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt területek, továbbá a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével geotechnikai jelentésben vizsgálni kell.


(2) A Sió-csatorna, a Bozót-patak és az 1429-1383-1348-1684-0330/2 hrsz. árok partéleitől számított 50 m-es területsáv, a Kk-id és a V-id övezet területe, továbbá a szabályozási terven lehatárolt rendszeresen belvízjárta terület és árvizi öblözet területe jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével geotechnikai jelentésben vizsgálni kell.


(3) A tájképi értékek védelme érdekében


a) Kk-id és V-id övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez minden esetben

b) Kk-id és V-id övezetet nem érintő tájképvédelmi területen az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a tájképet jelentősen megváltoztató (100 m2 beépített alapterületet, és/vagy 4,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez


külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.”


(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.”


5.§ A Rendelet 5.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások


A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:


a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.


Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”


6.§ A Rendelet 6.§ (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:


a) lakóterület

aa) kisvárosias lakóterület,

ab) kertvárosias lakóterület,

            ac) falusias lakóterület,

b) vegyes terület

            ba) településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület,

cb)ipari terület,

d) különleges terület

            da) temető céljára,

db) sportolási célra,

dc) nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató funkciók céljára,

dd) idegenforgalmat vonzó funkciók céljára,

de) ménesbirtok céljára,

df) kertészet céljára,

dg) hulladékgazdálkodási célra.


(4) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:


a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) különleges beépítésre nem szánt terület.”


7.§ A Rendelet 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A terepszint alatti építmények


a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető.”




8.§ (1) A Rendelet 8.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kisvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.


(3) Épületekre vonatkozó megkötések


a) Tetőidom és hajlásszög

aa) Lk-1-8 építési övezetekben 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel nyeregtető építendő, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőgerinc az oldalhatárral párhuzamos legyen

ab) Lk-9 építési övezetben nincs megkötve

b) Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

c) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

d) Épületszélesség

da) Lk-1 jelű építési övezetben legfeljebb 8,5 m,

db) Lk-2 jelű építési övezetben legfeljebb 8,0 m,

dc) Lk-3-9 építési övezetekben nincs megkötve.”


      (2) A Rendelet 8.§ (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”


      (3) A Rendelet 8.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5) Kisvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek homlokzatain nem vezethetők ki.”


9.§ (1) A Rendelet 9.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.


(3) Épületekre vonatkozó megkötések


a) Tetőidom és hajlásszög

Nyeregtető építendő 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az oldalhatárral párhuzamos legyen.

b) Tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

c) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

d) Épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet.”


      (2) A Rendelet 9.§ (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”


      (3) A Rendelet 9.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5) Kertvárosias lakóterületen a gáznemű égéstermékek a helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzatain nem vezethetők ki.”


10.§ (1) A Rendelet 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.”


       (2) A Rendelet 10.§ (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”


11.§ (1) A Rendelet 11.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.”


       (2) A Rendelet 11.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(4)Településközpont vegyes területen a gáznemű égéstermékek az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzatán, valamint a műemléki környezetbe tartozó, de egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatain nem vezethetők ki.”


12.§ A Rendelet 12.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.”


13.§ (1) A Rendelet 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) Az ipari gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.”


       (2) A Rendelet 13.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása


a) Általános előírások

aa) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet, amelyet az építésügyi hatósági eljárástól függetlenül, de legkésőbb annak megindításáig kell elkészíteni.

ab) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b) Gip-E építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével az oldalsó és a hátsó telekhatárok mellett a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, őshonos, vagy honos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

c) Gip-Z építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”


14.§ A Rendelet 14.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A különleges területeken betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.”


15.§ A Rendelet 15.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 13. melléklet tartalmazza.”


16.§ A Rendelet 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Zöldterület

16.§


A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:


(1) A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.


a)A meglévő közparkok felújítása kertépítészeti terv alapján történjen.

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani.

c)Az övezetben csak a strand és a Vár tér között a Sió-partra tervezett közpark területén helyezhető el legfeljebb 1db épület a következő előírások betartásával:

ca) legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

cb) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

cc) 10-10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

cd) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

ce) 35-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép héjalással

cf) az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

cg) a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.


(2) A „Z-2” jelű övezet a településen kialakítandó parkerdők területe.


a) A tervezett parkerdők belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

b) Az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

ba) legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

bb) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

bc) 5-5 m-es elő-, oldal- és hátsókert

bd) legfeljebb 8,5 m épületszélesség

be) 35-45 fok hajlásszögű magastető

bf) az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse

bg) a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni.”


17.§ A Rendelet 17.§ (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben


A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:


a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca) az épület földszintes legyen

cb) legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da) legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m


Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.


(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben


a) Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”


18.§ A Rendelet 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Mezőgazdasági terület

18.§


(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el


(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természet közeli állapotú biotop sávok) megtartandók.


(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”


19.§ A Rendelet 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) Az „Mk” jelű övezet


a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, tájképvédelmi területen legalább 1500 m2, de a teljes övezetben legfeljebb 4000 m2, szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezetben építmény az OTÉK 29.§-ban foglaltak alapján, és az OTÉK 33.§-ban foglaltakat figyelembe véve építhető a következő előírások betartásával:

ba) Az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bb) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

bc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú legyen.

bd) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú legyen, az épület szélességi mérete legfeljebb 8,0 m lehet.”


20.§ (1) A Rendelet 20.§ (2) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„c) Aktív felszínmozgással nem érintett területen található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ca) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet jelen rendelet 4.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

cd) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet.”


        (2) A Rendelet 20.§ (3) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„b) A területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet.”


        (3) A Rendelet 20.§ (4) b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„b) Természeti értéket nem képviselő területen birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20.§ (2) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

c) A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 28.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”


        (4) A Rendelet 20.§ (6) f) - h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„f) Gazdasági földszintes, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú legyen.

g) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú és 8,0 m épületszélességű legyen.

h) Telekalakítás csak a (2) és (3) bekezdések szerinti művelési ágra váltás, vagy birtokközpont kialakítása esetén végezhető a vonatkozó előírások betartásával.”




21.§ A Rendelet 21.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:


„(5) A „V-id” jelű övezetbe az idegenforgalmi célra szolgáló Pósa-tórendszer területe tartozik. Az övezetben vízkárelhárítási, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények és építmények helyezhetők el a külön jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével.

Az övezetben a vízisporttal és a sporthorgászattal kapcsolatos építményekre vonatkozó előírások a következők:


a) szabadonálló beépítési mód

b) a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, de épületenként legfeljebb 40 m2

c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,00 m

d) épületek kialakítása

da) az épületek hagyományos építőanyagok (tégla, kő, fa) felhasználásával készüljenek

db) magastetős épületek tetőfedő anyaga hagyományos színezésű égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen

dc) a homlokzatszínezés során tájbaillő, tört színeket kell alkalmazni

e) a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni.”


22.§ A Rendelet a következő 21/A.§-al egészül ki:


„Különleges beépítésre nem szánt terület

21/A.§


(1) A rendelet hatálya alá tartozó különleges beépítésre nem szánt terület az OTÉK 30/B.§ (1) h) pontja szerinti egyéb, helyi sajátosságot hordozó, idegenforgalmi célú multikulturális horgász- és szabadidő központ területe.


(2) A területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és sport építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:


a) legkisebb telekterület 1000 m2

b) beépítési mód szabadonálló

c) legnagyobb beépítettség 5%

d) legnagyobb építménymagasság a szabályozási terven külön jelölt építési helyen belül 15 m, az ezen kívüli telekrészeken 4,50 m

e) legkisebb előkert 10 m

f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint, a szabályozási terven jelölt be nem építhető telekrész figyelembe vételével

g) legkisebb hátsókert 10 m, a szabályozási terven jelölt be nem építhető telekrész figyelembe vételével

h) épületek kialakítása

ha) az épületek hagyományos építőanyagok (tégla, kő, fa) felhasználásával, a tájra jellemző építészeti stílusban készüljenek

hb) magastetős épületek tetőfedő anyaga hagyományos színezésű égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen

hc) a homlokzatszínezés során tájba illő, tört színeket kell alkalmazni

i) támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet

j) a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervező bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni.

k) az épületek mesterséges megjelenését a tájba illesztés érdekében őshonos növényzet telepítésével kell csökkenteni.”



23.§ A Rendelet 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Kulturális örökségvédelem

23.§


(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások


a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.

b) Az 1. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.


(2) Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások


a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelemre előterjesztett építményeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

b) A 2. melléklet szerinti országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.


(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások


a) A helyi védettségű építmények listáját a 3 melléklet tartalmazza, a 3. melléklet szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d) Helyi védettségű területen álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

da) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

db) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.


(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”


24.§ A Rendelet 24.§ (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


a) Az ex lege védett úszóláp védelme érdekében a tervezett beruházások tereprendezési, vízkormányzási, tókotrási beavatkozásait úgy kell végezni, hogy a láp növényzete, élővilága ne károsodjon.”


25.§ A Rendelet 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„A környezet védelme

25.§

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását az 1. függelék tartalmazza)


(1) Általános követelmények


a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) A környezeti levegő nem terhelhető olyan mértékben, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.


(2) Környezetterhelési határértékek


a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).


(3) Speciális eljárási szabályok


a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

e) A Simontornyai Bőrgyár kármentesítési munkálatainak befejezését követően kialakuló területeken

ea) az építési tevékenység végzése során az utólagos monitorizálás feltételeit biztosítani kell

eb) amennyiben az építés és a tevékenység végzése során eddig nem ismert hulladék jelenléte tapasztalható, arról a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.”


26.§ A Rendelet 26.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Tűzvédelmi rendelkezések

26.§


(1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.


(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”


27.§ A Rendelet 27.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

27.§


Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”


28.§ A Rendelet 28.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

28.§


(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.




(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:


Településrendezési kötelezések


a) Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b) Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.”



29.§ A Rendelet 6-14. mellékletekkel egészül ki, melyek e rendelet 1-14. mellékleteit képezik.



30.§ (1) A Rendelet 1. függeléke helyébe e rendelet 1. függeléke lép.


(2) A Rendelet a településrendezési kötelezések, az út mintakeresztszelvények és a régészeti védelem előírásait tartalmazó 2.,3.,4.függelékekkel egészül ki, melyeket e rendelet 2.,3.,4. függeléke tartalmazza.





ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



31.§ A hatályát veszti a Rendelet 3.§ (1) c) pontja, 3.§ (2) bekezdése, 5.§ (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdései, 6.§ (2) bekezdése, 7.§ (1) bekezdése, 8.§ (4) e) pontja, 10.§ (3) d) pontja és (4) bekezdése, 12.§ (5) bekezdése, 13.§ (4) bekezdése, 14.§ (2)-(9) bekezdései, 15.§ (6), (9) és (10) bekezdései, 17.§ (5)-(7) bekezdései, 20.§ (3) a) pontja, 24.§ (2) bekezdése és 4. melléklete.



32.§(1) Ez a rendelet 2016. április 30-án lép hatályba.


       (2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.



Simontornya, 2016. április 21.


            Csőszné Kacz Edit                                                             Bárdos László 

                  polgármester                                                             címzetes főjegyző










Záradék:  A rendelet Simontornya városban 2016. április 29. napján kihirdetésre került.


Simontornya, 2016. április 29.


Bárdos László

címzetes főjegyző