Kátoly Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.( XII.30.) rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 06. 30

Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében,92.§ (1)-(2), 115.§ (3)  bekezdésében,132.§(4)bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


                                                              I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Ezen rendelet hatálya Kátoly Község Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. §  szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A gyermekek részére igényelt rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyógyszersegély, közgyógyellátás esetén a Gyvt. 18/A. §-ában meghatározott illetékességi szabályok szerint kell eljárni.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. Az ellátások rendszere

2. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

a) pénzbeli ellátásként

aa) méltányossági ápolási díjat

ab)önkormányzati segélyt

b) természetbeni ellátásként

ba) méltányossági alapon megállapított közgyógyellátást,

bb) köztemetést

bc) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg, külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3 ) A képviselő-testület a szociális és gyermekjóléti feladat és hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.



3. Eljárási szabályok

3. § (1) E rendeletet a Sztv.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendelettel, valamint a Gyvt.-vel együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen az Erzsébeti Közös Önkormányzati  Hivatal Erzsébeti Székhelyhivatalában

4. § (1) A kérelem elbírálásához az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyintézője ( továbbiakban: Eljáró hatóság ) köteles bekérni a Sztv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Sztv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hónapra vonatkozó, a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal,

c) álláskeresési támogatás esetén a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Komlói Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

f) a családi pótlék, a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,

g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,

h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal,

i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Gyámhivatali határozatával,

j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,

k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal,

l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).


5. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.

(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(4) Az önkormányzati segély kifizetése a döntéstől számított 5 napon belül történik.


6. § E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Sztv. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.


4. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

7. § (1) A jogosulatlanul igénybevett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Sztv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat a kötelezett kérelmére a határozatot egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

(3) A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett – a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Eljáró hatóságon benyújtott vagy postai úton eljuttatott – illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

5. Ápolási díj


8.§ Az ápolási díj megállapítására, folyósítására a Sztv. 40-44.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

  1.  Ápolási díjat állapíthat meg az önkormányzat annak a hozzátartozónak, aki 18 évet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150%-át.
  2. Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a Szt.43.§ (1) bekezdésében meghatározott igazolást és szakvéleményt, valamint a kérelmező jövedelemnyilatkozatát és saját, valamint a valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolásait.
  3. Az ápolási díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben  az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a, azzal, hogy figyelembe kell venni az Szt. 44.§ (2) bekezdésének rendelkezéseit.
  4. Az önkormányzat megszünteti az ápolási díjra való jogosultságot, ha az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, különösen abban az estben, ha

az ápolást végző személy több egymást követő napon – kivéve a tőle független akadályoztatása ( pl. betegség, hivatalos elfoglaltság ) miatti esetet- nem gondoskodik az

  1. ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen a napi legalább egyszeri meleg étel biztosításáról,
  2. az ápolt személy és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,
  3. az ápolt személy biztonságáról, különösen a balesetek megelőzése szempontjából,
  4. az ápolt személy hivatalos ügyeinek intézésében rendszeresen nem segédkezik.


  1. az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, legfeljebb egy hónapos időtartamban, ha az ápolást végző személy betegsége, vagy egyéb akadályoztatása ezt indokolja.
  2. Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének ellenőrzésére a helyi  házi segítségnyújtó szolgálat munkatársa környezettanulmányt végezhet.


6. Önkormányzati segély

9. §  (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdésben felsorolt címeken a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális rászorult családok részére önkormányzati segélyt nyújt.

     a) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

     b) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

c) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

d) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.”

e) Az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújtható, természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(2) Az önkormányzati segély adható

     a) eseti segély,

     b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,

     c) temetési költséghez való hozzájárulás formájában

 (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt önkormányzati segély megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át , egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.


10. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került. 


Krízishelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy családtagja


a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása   esetén),

b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),

c) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),

d) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal) vagy

e) a nyugdíjra jogosult, vagy megváltozott munkaképességű személy a nyugdíjbiztosítási szervnél, vagy rehabilitációs szakigazgatási szervnél a nyugdíjszerű ellátása, rokkantsági vagy rehabilitációs pénzellátásának felülvizsgálati,vagy megállapítása iránti eljárása folyamatban van, és az újonnan megállapítható ellátás folyósítása egy hónapnál hosszabb időtartamot vesz igénybe ( erről szóló igazolás bemutatásával)

 (2) Az önkormányzati segély 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 3 három alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb kétezer forintnál, a legmagasabb alkalmanként adható összege nem lehet több 10 000 Ft-nál

(3) A 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(4)  Kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár esetén, az azt igazoló okirat alapján,  az eseti segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
200 %-a, amely a  (4) bekezdésében foglalt támogatás három alkalom által adható támogatás összege nem számítható be. További feltétel, hogy kérelmező nem rendelkezik ingatlan és vagyonbiztosítással, melyről jognyilatkozatot köteles tenni.


11. § (1) A 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki az Sztv. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ezek különösen az alábbiak, valamint a körülmények igazolásához elfogadható dokumentumok 

  1. a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,(védőnői, szakorvosi igazolás )
  2. a kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat javaslata, igazolása alapján).
  3.  a gyermek fogadásának előkészítése, ( védőnői, családsegítői javaslattal, igazolása)
  4. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, ( gyámhivatali határozattal)
  5. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, ( gyámhatósági iratok,gyermekjóléti és családsegítő szolgálat javaslata)
  6. a gyermek betegsége, fogyatékossága, gyógykezelése, egyéb hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. ( igazolás magasabb összegű családi pótlékról, orvosi, szakorvosi igazolás)

(2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának keretösszege (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladhatja meg gyermekenként a 10 000 Ft-ot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatást kell megállapítani, amennyiben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet a keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatás megállapításával elhárítható.

(4) Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben (gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám, három vagy több gyermekes család, súlyos fogyatékos, regisztrált és együttműködő munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetben lévő) a polgármester e rendelet 9.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos szervek  javaslatára (2) bekezdésben foglaltaktól 50%-kal felfelé eltérhet.

12.§ Az önkormányzati segély 10.§ és 11.§-ban meghatározott formáiban előírható, hogy a segély felhasználását a kifizetést követő 15 napon belül számlával, vagy egyéb módon igazolni kell, aki ezt elmulasztja, abban az évben mindaddig nem kaphat sem eseti, sem gyermekneveléssel kapcsolatos segélyt, ameddig az előírt elszámolást nem nyújtotta be.

13. §  (1) A 9. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési költséghez való hozzájárulásra jogosult az a kérelmező, aki az elhunyt temetési költségeit viselte, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300%-át.

(2)  A 8. § (2) bekezdés c) pont szerinti temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének   10-%-a legfeljebb 20 000 Ft.

 (3)  A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla másolati példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.


(4) Nem állapítható meg temetési költséghez való hozzájárulás

  1. annak a személynek, akinek a temetési számla kiállításának időpontjától a kérelem benyújtásának napjáig 3 hónap eltelt.
  2. aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

III. Fejezet

Természetbeni ellátások

7. Méltányossági alapon megállapított közgyógyellátás


14.§ (1) Az önkormányzat polgármestere az alanyi és normatív jogosultakon kívül a Szt. 50.§ (3) bekezdése alapján annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

Szociálisan rászorult az a személy, akinek:

  1. családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 200%-át, és
  2. akinek havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja

(3) A fenti rendelkezések alapján  megállapított közgyógyellátásra való jogosultság  egy év időtartamra szól, mely után az önkormányzat térítési díjat fizet a Szt.53.§ (1) bekezdésének rendelkezései alapján. A térítési díj átutalásáról és a kérelemre indult eljárás lefolytatásáról a polgármesteri hivatal ügyintézője gondoskodik a Szt.49-53.§ rendelkezései alapján.


 (3) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása során a Vhr. 35–48. §-ban foglaltakat is kell alkalmazni.


8. Köztemetés


15.§ (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

IV. Fejezet

Egyéb rendelkezések

9. A rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségeiről


16. § (1)Az Önkormányzat  az aktív korúak ellátására jogosult, ezen belül a  rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére , - ide nem értve az egészségkárosodott személyeket - a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként  a Pécsváradi Gondozási Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával való  együttműködési kötelezettséget írja elő.

Az együttműködés eljárási szabályai

(2) az együttműködésre kötelezett személy köteles

  1. a határozatban megjelölt időn belül az együttműködésre kijelölt intézménynél jelentkezni, nyilvántartásba vetetni magát,
  2.  a beilleszkedési programról  a megállapodást megkötni,é
  3. teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3) A kijelölt szerv értesíti az eljáró hatóságot, hogy a határozatban megjelölt időponton belül megtörtént-e a jelentkezés és a nyilvántartásba vétel.

(4) A családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

  1. a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést
  2. nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,
  3. az írásos megállapodásban foglalt időpontokban történő megjelenést,
  4. az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt. 


(5) A beilleszkedést segítő program típusai

  1. állapotfelmérő és álláskeresési tréningek
  2. szociális életvezetési tanácsadás
  3. mentálhigiénés tanácsadás
  4. pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás
  5. munkavállalási tanácsadás
  6. közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel
  7. az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintőszemélyes megbeszélés, csoportos foglalkozás
  8. pszichológiai tanácsadás
  9. egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre felkészítő programban való részvétel


(6)Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha:

  1. a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a családsegítő szolgálattal ,
  2. a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
  3. a megjelenési kötelezettségének elmulasztását a családsegítő szolgálat felé nem, vagy nem hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén háziorvos (szakorvos)által kiállított igazolást nem nyújt be.


10. Az aktív korúak ellátására és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételei

17.§ (1) Az önkormányzat  az aktív korúak ellátása és a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának, valamint folyósításának   feltételeként az ellátás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy ( a továbbiakban támogatásra jogosult )  részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket írja elő:

(2) A támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn.

(3) A támogatásra jogosult  személy lakókörnyezetét, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha:

a)   a fűfélék kaszálásáról,nyírásáról, a gyomok eltávolításáról rendszeresen gondoskodnak,

  1. nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet  egyszeres űrtartalmánál több- felhalmozott- háztartási hulladék  az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban, a szennyvíz  rendszeres elszállítását számlával igazolják, a kommunális hulladék szállítását hetente igénybe veszik,
  2. a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll a rendelkezésre, nem folyik szét az udvaron a trágyalé,
  3. a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását,
  4. a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
  5. a ház előtti járda és árok tiszta, nincs teledobálva szeméttel és a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növényzet nem akadályozzák,
  6. a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat


(4) A lakóház akkor tekinthető rendezettnek, ha az épület

  1. tetőfedele ( zsindely, cserép) funkcionálisan megfelelő,
  2. belső falai, mennyezete, padlója,nyílászárói tiszták.


(5) A  helyszíni ellenőrzést a polgármester, vagy az általa megbízott képviselő-testületi tag           ( akadályoztatásuk esetén a hivatal ügyintézője ), végzi. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a támogatásra jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább öt napos határidő kitűzésével a Jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja. A felszólításban magadott határidő eredménytelen letelte után az ellátást nem lehet megállapítani, illetve felülvizsgálat során meg kell szüntetni.

(6) A helyszíni szemle tartása kötelező: az ellátások megállapítása előtt és aktív korúak ellátása esetén a jogosultsági feltételek felülvizsgálatakor.

V. Fejezet

Szociális szolgáltatások

11. Szociális  alapszolgáltatások


18.§ (1)  A személyes gondoskodás keretében az önkormányzat szociális alapszolgáltatásokat biztosít a szociálisan rászorultak részére

(2)  Szociális alapszolgáltatások formái:

  1. étkeztetés
  2. házi segítségnyújtás
  3. családsegítés
  4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás



19.§ (1)  Étkeztetésben kell részesíteni azokat a szociálisan rászorult személyeket, akik koruk, vagy egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk  miatt önmaguk és eltartottjaik részére – tartósan, vagy átmeneti jelleggel - a napi egyszeri meleg étkezésről nem képesek más módon gondoskodni.

(2) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(3)A szociális étkeztetést az önkormányzat ellátási szerződéssel a Szoceg Nonprofit Kft által biztosítja. Az étkeztetés igénybe vehető elvitellel, vagy házhoz szállítással, melyért külön térítési díjat kell fizetni. A kérelmeket az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(4) Jogosultsági feltételek igazolása:

  1. 65 év feletti korhatár a személyazonosító okmányok bemutatásával,
  2. egészségi állapot igazolása háziorvos, szakorvos által,
  3. fogyatékosságról, pszichiátriai betegségről szakorvosi igazolás, szenvedélybetegségről szakorvosi igazolás
  4. hajléktalan nyilatkozata községben való tartózkodásról.


(5)  Az intézményi jogviszony megszűnésére és megszüntetésére a szociális törvény 100-101. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

20.§ Az étkeztetésért fizetendő térítési díj megállapítása a következők szerint történik.

(1)A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.


(2) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(3) A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg az (1)bekezdés szerinti jövedelem 30%-át étkeztetés igénybevétele esetén

(4) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az önkormányzati fenntartó konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) A személyi térítési díj összege az önkormányzat döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszi.

a)Amennyiben kérelmező  jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, a megállapított intézményi térítési díj 50%-át kell fizetni.

b)Az Önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

21.§ (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a szolgáltató az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f)az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.


(3)  Az étkeztetés  igénylése és az ellátás biztosítása a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján történik.

(4)  A  szociális étkeztetés alapszolgáltatás megállapítása  a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester döntése elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el


22.§ Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítását  önkormányzati intézményfenntartó  társulási megállapodás keretében  a Pécsváradi Gondozási Központ által látja el. Az ellátások igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt az önkormányzat.

23.§ (1)A  Családsegítés az Sztv.64.§-ának rendelkezései alapján működik. Az önkormányzat az alapellátást a Pécsváradi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal látja el, önkormányzati  társulás keretében.

(2) A családsegítés körében biztosított ellátás térítésmentes.


12. A gyermekjóléti ellátások


24.§  (1) A képviselő-testület  személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosít.

(2) Gyermekjóléti Szolgálatot működtet önkormányzati intézményfenntartó társulás keretében. Az ellátást a Pécsváradi Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által biztosítja.

(3)A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal együttműködve. A gyermekjóléti szolgáltatás tevékenységi körére vonatkozóan a Gyvt. hatályos rendelkezései az irányadók.

(4) A gyermekek részére napközbeni ellátást és étkeztetést biztosít. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását nappali gondozás keretében az erzsébeti  óvodában  intézményfenntartó társulás keretében biztosítja. A nappali gondozás keretében a gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését kell megszervezni.

(5) Az óvodai gyermekétkeztetésre és a normatív kedvezmények igénybe vételére a Gyvt 151.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.


VI. Fejezet

Záró rendelkezések

        13. Hatályba léptető rendelkezések


25. § (1) Ez a rendelet 2014  január 1.napján lép hatályba.


(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének a  szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi feladatairól szóló 5/2004./VI.3./ önkormányzati rendelete.



Trubicsné Csibi Nóra

Dr.Tóth Sándor

polgármester

jegyző


Záradék:

 A rendelet 2013 december 30. napján kihirdetésre került.



                                                                                                     Dr.Tóth Sándor

          jegyző