Kátoly Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. (a továbbiakban: Ávt.) 49. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, biztosítsa a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi hatósági előírások betartását, valamint azt, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Kátoly Község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. A rendeletben foglaltakat – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – minden állattartó köteles betartani.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkusz, gyepmesteri telep, állatmenhely, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására és a nagy létszámú állattartó telepekre.

(4) Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Kátoly Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) an jegyzőre ruházza át.

(5) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése miatt az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a jegyző hatáskörébe tartozik.

(6) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott birtokvédelmi eljárás keretében jár el.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet értelmezése során:

1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
2. Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állat.
3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.
4. Állattartó: Az Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve szervezet.
5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.

II. Fejezet

Az állattartás általános szabályai

3. §

(1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket – az állatvédelmi előírásoknak megfelelően - könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelő burkolattal kell ellátni. Ezeket szükség szerint, de legalább hetente ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertőtlenítéséről, az ott található kártékony állatok irtásáról, a légytelenítésről folyamatosan gondoskodni.

(4) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(5) Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. A csurgalékvíz elvezetése kizárólag zárt csatornarendszeren történhet.

(6) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint, (május-október hónap közötti időszakban két hetente) gondoskodni kell.

(7) A trágyát tároló műtárgyak vízzárósági próbáját el kell végezni, a vízzárósági próbák eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az állattartás során keletkező trágya és trágyalé elhelyezését mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy a talaj, felszíni – felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.

4. §

(1) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módos – köteles gondoskodni.

(2) A község közterületén haszonállatok elhelyezése, legeltetése, szabadon engedése tilos. A község útjain állatokat csak megfelelő felügyelettel szabad hajtani. Az állatok által elhullajtott szennyeződést, trágyát, takarmányt a tulajdonos köteles összetakarítani, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni.

(3) Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni.

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai

5. §

(1) A község egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A község területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlanok lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a társasház szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje, vagy a lakóingatlanok tulajdonosainak megállapodása eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára, illetve a tartható állatok számára vonatkozóan.

A 3-4. §-ban meghatározottnál nagyobb létszámú eb tartására a Jegyző külön engedélyével kerülhet sor. Az engedély kiadása előtt az ingatlannal határos szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát be kell szeretni. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani. Eb, macska erkélyen, loggián nem tartható.

(6) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni, szabadon engedni tilos.

(7) A kedvtelésből tartott állattartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.

(8) Tilos tartani

a. gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

b. gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben.

Az ebtartás kiegészítő szabályai

6. §

(1) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az eb a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Az állattartó köteles évente egyszer a 3 hónapnál idősebb ebet veszettség ellen – a felhíváson megjelölt helyben és időben – a hatósági állatorvossal beoltatni. Az erről kapott eb oltási igazolványt a legközelebbi eb oltásig megőrizni.

(3) Ha az eb harapós, vagy támadó természetű, a lakóház, lakás vagy egyéb terület

bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(4) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

(7) A megkötött, vagy tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról az állattartó köteles gondoskodni.

(8) Harapós, vagy támadó természetű ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani, és a telek, ház (lakás)

bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

(9) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

(10) Közterületén az ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

7. §

(1) Tilos tartani

a. tartósan kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél

kisebb területen,

b. tartósan kikötve kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 mnél

rövidebb eszközzel.

(2) Nem szabad bevinni –a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével–az ebet :

1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszert árusító helyiségbe;
2. oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények területére;
3. az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe;
4. a piac területére;
5. játszótérre.

(3) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb

1. tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, de egyúttal a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja;

b) ne veszélyeztethesse más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő

     egyedek, - illetve az ember biztonságát;

c) közterületen sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások

8. §

(1) A település belterületén felügyelet nélkül kóborló (gazdátlan) ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok.

9. §

(1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, megfélemlítése, bántalmazása, szenvedtetése, elhagyása.

(2) Ha az állattartó nem képes, vagy nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(3) Valamennyi állattartó az állatok tartásánál köteles az állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat betartani.

(4) Baromfi tartása csak szabadtéri kifutóval engedélyezett. Zárt téri intenzív tartás tilos.

(5) Fertőzésveszély csökkentése, elhárítása érdekében állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, élősdiek számára tápot nyújt, sem magán területen, sem közterületen elhelyezni, elhagyni nem szabad, az elhullást jelenteni köteles a hatósági állatorvosnak.

(6) Az állatot és az állattartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(7) Az elhullott, kedvtelésből tartott állat teteme az állattartó ingatlanán legfeljebb évi 100 kg össztömegig elföldelhető a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendeletben foglalt előírások betartása mellett. Amennyiben az állattartó ingatlanán nincs lehetőség a kedvtelésből tartott állat elföldelésére, úgy az állathullát a gyepmester – kérésre - térítési díj ellenében elszállítja.

Eljárási szabályok

10. §

(1) E rendelet szabályainak megsértése esetén- amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt, vagy más szervet jogosítja fel, - a jegyző jogosult első fokon eljárni. A rendelkezések betartását az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi.

(2) Jelen rendeletben foglalt állattartási szabályok megsértése esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – Kátoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 10/2013.( XII. 30.) önkormányzati rendelet 1. §, 2. §, 3. §-ban foglaltak az irányadóak, azzal, hogy az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből az állattartást a rendeletben szabályozottakhoz képest is korlátozni lehet. A rendelkezések súlyos, vagy ismételt megszegése esetén az állattartás jogát meg lehet vonni.

(3) A jegyző döntésével szemben fellebbezésnek van helye, a döntés végrehajtásától számított 15 napon belül. A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) A képviselő-testület döntése ellen a döntés kézhezvételét követően 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet fordulni.

(5) E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait az e rendeletben fogalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

11. §

(1) E rendelet 2015. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül azt megszüntetni vagy az előírt módon- illetve előírt mértékben folytatni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései irányadóak.

Záradékok:

1. A rendelettervezet 2015. április 30. napján kifüggesztésre került.

Kelt, Kátoly, 2015.június 1.

2. A rendelet 2015. július 15. napján kihirdetésre került.

Kelt, Kátoly, 2015. július 15.