Mezőnagymihály Község Képviselő-testületének 5/2015. (IV.1.) önkormányzati rendelete
Levegőtisztaság-védelmére az avar és kerti hulladék kezelésére, égetésére, valamint a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2015. 04. 02- 2017. 05. 315
Levegőtisztaság-védelmére az avar és kerti hulladék kezelésére, égetésére, valamint a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokról
2015.04.02.
Mezőnagymihály Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (3) bekezdés b) pontjában, az 58. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, - az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet alkalmazási köre
1. §
.
(1) A rendeletet Mezőnagymihály Község közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
A rendelet célja
1. §
.
A rendelet célja Mezőnagymihály Község közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, a település levegőtisztaság-védelmi, és az avartűz elleni védekezés helyi szabályainak meghatározása.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. házi komposztálás: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) sajátkertben (környezeti nevelés céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása.
2. biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható.
3. avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (fű, falomb, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, szár, levél, és egyéb növényi maradványok; továbbiakban együtt: kerti hulladék)
II. Fejezet
Levegőtisztaság-védelmi szabályozás
Avar és kerti hulladék kezelésére vonatkozó szabályok
4. §
.
(1) A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.
(2) Amennyiben a kerti hulladékot házi komposztálással a helyszínen hasznosítani nem lehet, úgy a szervezett háztartási hulladékszállításba bekapcsolt területeken a kerti hulladék gyűjtése tároló edényben történik, és a továbbiakban háztartási hulladékként kezelendő.
A fás szárú növények nyesedékeinek égetése - kiszárított állapotban - e rendelet szabályainak betartásával engedélyezett.
(3) A háztartási hulladékszállításba be nem kapcsolt területeken az avar és kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni az e rendeletben leírt szabályok betartásával.
(4) A folyó- és állóvizek partján a kerti hulladék tárolása és égetése, valamint az avar- és kerti hulladék vízbe szórása tilos!
(5) A (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó területeken a kiszárított kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon
belül nem szabad. Égetni csak szélcsendes időben szabad, a keletkező hő és füst a környezetében lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja, és nem jelenthet veszélyt az emberi tartózkodásra szolgáló épületekben, helyiségekben tartózkodókra, de ugyanúgy nem jelenthet veszélyt az állatok tartására szolgáló helyiségekre sem.
(6) Az égetést csak 18 éven felüli, cselekvőképes személy végezheti!
(7) Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek. Közterületen égetni tilos!
(8) A tűz őrzéséről, veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni.
A parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
(9) A kerti hulladék égetése március 1-től május 1-ig, illetve szeptember 1-től december 1-ig végezhető keddi és csütörtöki napokon. Az égetést az esti talaj közeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 8.00 és 18.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben. Ünnepnapokon és vasárnap égetni tilos!
A szabadtéri tűzgyújtás szabályai
5. §
.
(1) Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.
(2) A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.
(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve szántóföldi növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(5) A külterületi un. irányított égetésre, az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére illetve annak engedélyezésére az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben foglaltak az irányadók.
(6) Szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha nincs már rá szükség, azonnal el kell oltani.
(7) A tűzgyújtás helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket illetve létszámot kell készenlétben tartani, hogy a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható legyen.
(8) Az égetésből eredő kárért az égetést végző személy felel, a polgári jog szabályai szerint.
(9) A téves jelzések elkerülése érdekében az égetés helyét, idejét, a felelős személy megnevezésével, telefonszáma közlésével az égetés megkezdése előtt a Tűzoltóság ügyeletére be kell jelenteni.
A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre
vonatkozó szabályok
6. §
.
(1) A 140 kW összteljesítmény alatti egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.
(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésekben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.
(3) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
(4) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.
(5) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.
(6) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
(7) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni.
(8) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.
(9) A tüzelő- és fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
(10) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint – a (9) bekezdésre figyelemmel – a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető, illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.
(11) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(12) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
III. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
7. §
.
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.