Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül az alábbi önkormányzati vagyonra:

a) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló dolgokra,

b) a gazdasági társaságban fennálló, az Önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedésre,

c) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vagyonára,

d) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, melynek szabályozása külön rendeletben történik.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. § (1) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek közül az ingatlanok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket elidegeníteni a forgalomképtelen, vagy a korlátozottan forgalomképes minősítés megszüntetése után lehet.

(2) A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes minősítés megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A (2) bekezdés szerinti átminősítésre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik,

b) megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége,

c) a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege.

(4) Az átminősítés, illetve törzsvagyon körébe sorolható vagyonelem önkormányzati tulajdonba kerülése esetén a rendelet érintett mellékletét módosítani kell.

4. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve az üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

3. Üzleti vagyon

5. § (1) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott törzsvagyon körébe.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemek közül az ingatlanokat a rendelet 1. függeléke tartalmazza, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése

6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát – az abban bekövetkezett változásokat – a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével.

(2) A nyilvántartási adatok – a minősített adatok védelméről szóló törvényben foglalt rendelkezések kivételével – nyilvános adatnak minősülnek.

7. § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Vagyonszerzéskor annak értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) az adás-vételi, ajándékozási szerződésben meghatározott értéket,

b) öröklés esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány egy évnél nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket,

c) értékpapír tulajdonszerzése esetén a ténylegesen megfizetett értéket

kell figyelembe venni.

(3) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) hárommillió forint feletti értéken nyilvántartott ingó- vagy ingatlanvagyon esetén hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetében a tőzsdei árfolyamon vagy egy évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén egy évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, az értékhatárra vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál az egyes vagyontárgyak értékét külön-külön kell figyelembe venni.

5. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

a) a képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) az önkormányzati vagyon működtetője, illetve a képviselő-testület döntése szerinti vagyonkezelő szervek

gyakorolják, illetve teljesítik.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi jog gyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által elfogadott szerződések aláírása,

b) ingatlan vagyontárgyak értékesítése esetében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása,

c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d) az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése hárommillió forint értékhatárig.

(5) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról – amennyiben az szükséges – a polgármester gondoskodik.

9. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet:

a) a követelés érvényesítése nem vezet eredményre és ez nem is várható, vagy

b) a követelés behajtásával járó költségek megközelítenék vagy meghaladnák a követelés összegét.

(2) Az intézményt megillető követelésről az intézményvezető

a) a kettőszázezer forint összeget meg nem haladó követelés esetében a polgármester,

b) a kettőszázezer forintot elérő követelés esetében a képviselő-testület

engedélyével jogosult.

(3) Az önkormányzatot megillető követelésről

a) az ötszázezer forint összeget meg nem haladó követelés esetében a polgármester önállóan,

b) az ötszázezer forintot elérő követelés esetében a képviselő-testület

jogosult.

10. § Az Önkormányzat részére hárommillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület döntésére.

6. Az önkormányzati vagyon kezelése, működtetése

11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az Önkormányzat, az Önkormányzat intézményei, illetve a Hivatal látják el.

(2) A vagyon működtetője jogosult:

a) a működtetésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a vagyon fenntartására, üzemeltetésére,

b) a polgármester előzetes hozzájárulásával, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, tulajdonosváltozást nem eredményező egyéb hasznosításra.

(3) A hasznosításból származó bevétel a vagyon működtetőjét illeti meg.

(4) A hasznosításra vonatkozó szerződéseket a vagyont működtető szervezet vezetője jogosult megkötni.

(5) A szerződések egy példányát – annak megkötésétől számított öt napon belül – a Hivatalnak meg kell küldeni.

12. § (1) A vagyont működtető szervek tételes leltár alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, működőképességének fenntartásáért és állagának megőrzéséért.

(2) A vagyont működtető szervezet köteles a működtetésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok saját költségvetéséből történő ellátására.

13. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagyonkezelői szerződés ingyenesen vagy kedvezményesen – törvényben meghatározott kivétellel – az alábbiak szerint köthető:

a) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzat által létrehozott társulásnak,

b) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak,

c) önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaságnak,

d) kötelezettségvállalással közérdekű célra.

(2) A vagyonkezelői szerződés jóváhagyása a képviselő-testület minősített döntésével hozott határozatával történhet.

(3) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása során köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

d) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni,

e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(4) Vagyonkezelői jog ingyenes átengedése esetén a vagyonkezelő legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról.

14. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, a polgármester – a Hivatal közreműködésével – ellenőrizheti. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2) A polgármester, illetve a Hivatal köztisztviselője a tulajdonosi ellenőrzés keretében:

a) jogosult az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati   tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) jogosult az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más   dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) jogosult az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni,

d) köteles jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

e) köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,

f) köteles megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni. 

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője:

a) jogosult az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

b) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni,

c) köteles az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

d) köteles az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

e) köteles az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

f) köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

g) köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.

7. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének és hasznosításának szabályai

15. § (1) Az ötmillió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet elidegeníteni, hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatásköre – e rendeletben foglalt eltérésekkel – az ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje, megterhelése.

(3) A képviselő-testület kizárólagos hatásköre a vagyontárgyak gazdasági társaságba történő bevitele.

(4)  A képviselő-testület az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek esetében a forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítésének jogát ötszázezer forint értékhatárig a polgármesterre ruházza át.

16. § (1) A vagyon hasznosítása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – versenyeztetési eljárásban valósulhat meg, mely lehet pályázati eljárás, illetve egyszerűsített pályázati eljárás.

(2) A pályázati eljárás lehet nyilvános vagy zártkörű (meghívásos).

(3) Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog, értékpapír és követelés elidegenítése, használatba adása, vagy más módon történő hasznosítása, ha annak értéke nem éri el az ötmillió forintot.

(4) Egyszerűsített pályázati eljárás útján történik a vagyon hasznosítása, ha annak értéke

a) ingatlanvagyon esetén nem haladja meg az ötmillió forintot,

b) más, a (3) bekezdésben meghatározott vagyon esetén – amennyiben a versenyeztetési eljárás nélküli hasznosítás feltételei nem állnak fenn – nem haladja meg a nyolcmillió forintot.

(5) A képviselő-testület a (3)-(4) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is dönthet úgy, hogy

a) a versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető, hasznosítható vagyontárgyat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti,

b) az egyszerűsített pályázati eljárást nem alkalmazza,

c) zártkörű pályázati eljárás helyett nyilvános pályázatot ír ki.

8. Pályázati eljárás

17. § (1) A pályázati eljárás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nyilvános.

(2) Zártkörű pályázat írható ki, ha:

a) a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,

b) a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene.

18. § (1) A nyilvános pályázatot az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján meg kell jelentetni.

(2) A kiíró dönthet a nyilvános pályázat helyi lapban, illetve megyei napilapban történő megjelentetéséről is.

(3) A felhívást úgy kell közzétenni, hogy annak megjelenésétől a pályázatok benyújtásáig legalább 8 naptári nap biztosított legyen.

(4) A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázat feltételeit, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

(5) A pályázat érvénytelensége esetén újabb pályázat kiírásakor a kiíró nincs kötve az előző pályázati eljáráshoz, kiíráshoz.

(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

19. § (1) A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

b) a pályázat jellegét (nyilvános, zárt);

c) az értékesítendő, hasznosítandó vagyon(rész) megnevezését;

d) az értékesítés, hasznosítás feltételeit;

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;

f) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét, idejét;

g) a döntésre jogosult megnevezését;

h) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét.

(2) A pályázati felhívásban előírható, hogy

a) a kiíró fenntartja azon jogát, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,

b) az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlathoz a szerződés-tervezetet.

20. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat az alábbi módon nyújthatják be:

a) zárt borítékban, legalább 2 példányban aláírva, személyesen, vagy meghatalmazott útján, illetve postai úton tértivevényes küldeményként,

b) hivatali kapun keresztül.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegét,

b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázó a pályázati felhívásban foglalt feltételeket elfogadja, illetve azoknak megfelel,

c) a kiíró által meghatározott egyéb kötelezettségek vállalását,

d) az ajánlatban közölt adatok nyilvánosságra hozatalának engedélyezését vagy megtiltását.

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

21. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a pályázat benyújtására meghatározott időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó előírásoknak,

c) a pályázati kiíró élt az eredménytelennek minősítés jogával.

(2)  A pályázat elbírálására – az egyszerűsített pályázati eljárás kivételével – a képviselő-testület jogosult.

(3) Egyszerűsített pályázati eljárás esetén döntésre jogosult a polgármester, aki előzetesen kikéri a Pénzügyi Bizottság véleményét.

(4) Az érvényes ajánlatot tevők értesítéséről – az ajánlatok elbírálását követően – a polgármester gondoskodik.

9. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nyírábrány nagyközség nemzeti vagyonáról szóló 9/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelet.