Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (III.29..) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2020. 10. 11- 2021. 12. 31

Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (III.29..) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2020.10.11.

Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § Vásárosnamény Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) – az általa elfogadott településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: Tak.) alapozva – Vásárosnamény település (a továbbiakban: település) sajátos településképe védelme céljából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározottak biztosítása érdekében alkotja meg ezen településképi rendeletét (a továbbiakban: Tkr.).

A rendelet hatálya és alkalmazása

2. § A Tkr. hatálya kiterjed a település teljes közigazgatási területére.

3. § A Tkr. előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott településrendezési eszközökkel, továbbá az 1-2. §-okban meghatározott szabályokkal és területre, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, valamint

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára

terjed ki.

A Tkr. értelmező rendelkezések

5. § (1) A Tkr. alkalmazásában:

a) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, vagy felirat;

b) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás legalább nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

c) Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;

d) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

e) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

f) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a 68/2018. (IV.9.) korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.

g) Földszínek: tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös, narancs, sárga, zöldessárga.

h) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) összessége.

i) Információs és más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.

j) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

k) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

l) Rikító színek: nagyon élénk, erős és árnyalatnélküli, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelitettsége (papagáj és műanyag színcsoportba tartozóak).

m) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

A helyi védelem feladata

6. § (1) A helyi védelem feladata helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása és dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

c) megőrzése és megőriztetése.

d) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) annak a Tkr.-be történő felvételével történik.

(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket úgy kell megállapítani, hogy az tartalmazza a védetté nyilvánítással érintett örökség pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait, valamint a helyi védelem (3) bekezdés szerinti fokozatát.

(3) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:

a) teljes,

b) részleges, ezen belül:

ba) homlokzat részleges védelme;

bb) utcai homlokzat védelme;

bc) utcai és udvari homlokzat védelme;

bd) épülettagoltság védelme;

be) épületszerkezetek védelme;

bf) egyéb okból történő védelem (különösen: településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép-részlet, település- és tájkarakter elemek megőrzése, fennmaradása, fejlesztése miatt).

(4) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén azt a Tkr. külön melléklete állapítja meg, melynek tartalmaznia kell a védetté nyilvánítással érintett terület pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait.

(5) A helyi védelembe vétel a Polgármesterhez címzett erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:

a) helyét azaz helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit;

b) megnevezését;

c) jellemzőit, különös tekintettel a korára, az építmény fajtájára, stílusára, anyagára, állapotára;

d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét, továbbá

e) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét, különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet;

f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi, eredeti állapotába történő visszaalakítására,

g) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.

(6) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a Tkr. szerinti helyi védelmi fokozatának megváltoztatása kizárólag a Tkr. ez irányú módosításával történhet.

(7) A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a Polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek az (5) bekezdés szerintieket kell tartalmaznia.

(8) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban együtt: tulajdonos) írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül a Jegyző gondoskodik.

(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.

(10) A helyi védelembe vételre irányuló javaslatot, vagy a hivatalból történt kezdeményezést a Polgármester – a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően, az értékvizsgálat birtokában – indítványával és annak indokolásával együtt terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület elé. A helyi védelembe vételről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntésről a tulajdonost – az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint – tájékoztatni kell.

(11) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vásárosnamény Város Önkormányzata helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke ……..(évszám)".

(12) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(13) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(14) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, melyről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettséget nem érinti.

A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését, különösen a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, míg ha az nem azonos a tulajdonossal, úgy a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot köteles visszaállítani.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a Tkr. 1. melléklete tartalmazza.

(2) A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű területek:

a) történelmi belváros,

b) lakótelep,

(3) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

a) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat területe,

b) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,

c) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

d) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, a település teljes közigazgatási területe - elsősorban településképi szempontból - alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés alól kivételt képez a:

a) műemléki környezet területe,

b) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat területe.

Általános építészeti követelmények

11. § (1)1 A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával (kivéve gazdasági és üzemi építési övezetekben).

(3)2 A településképi szempontból meghatározó területeken tetőfedő anyagoknál a rikító színek nem, helyettük a földszínek, natúr és antracit színek alkalmazhatók.

A beépítésre szánt meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy rikító színű fémlemez, rikító színű cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(2)3 Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során a környezet kialakult állapotától nem lehet eltérni.

(3)4 Az építési telken tervezett építménynek a településképbe illesztés biztosítása érdekében, nem lehet eltérni a környezetében lévő

a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányoktól;

b) kialakult párkánymagasságtól;

c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól;

d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.

(4)5 A környezethez való illeszkedés érdekében:

a) az egyedi homlokzatkialakítás módja nem térhet el a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszerétől, teljes homlokzati felülethez való arányától, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá a környezet színezésétől sem lehet eltérni.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaitól nem térhet el.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés nem térhet el az épület arányaitól, és nem térhet el a környezet adottságaitól.

.

(5) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

13. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását, a következőek figyelembe vételével:

a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésével,

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon, teljes kifejlettsége esetén.

(2) Épület utcafronti homlokzatán, előkertben gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.

A beépítésre nem szánt, tájképvédelmi terület és egyedi tájérték területeibe ékelődő (állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági- üzemi-, különleges-, valamint tanya) területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. §6

15. §7 (1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással történő építésétől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

b) A településképi szempontból meghatározó területeken szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

d) Az épület homlokzatát tilos tájidegen színezésnek minősülő a rikító színnel, mint neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila színnel színezni.

e) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel.

(2) A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken, a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében, építmény elhelyezése tilos az ingatlan határokon történő védőfásítás nélkül.

A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények

16. § (1) A helyi védett értékek körét a Tkr. 2. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a Tkr. 2. mellékletből törölni kell.

(3)8 Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében tilos az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét nem biztosítani, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

A helyi egyedi építészeti követelmény

17. §9 (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során tilos eltérni az épület:

a) tömegformájától, tömegarányaitól,

b) tetőformájától, tetőfelépítményeitől,

c) homlokzati tagozataitól,

d) homlokzati díszítőelemeitől,

e) nyílásrendjétől, nyílásosztásától és nyílásméreteitől,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatától.

(2) A helyi védett épület homlokzati színezésénél nem alkalmazhatóak a rikító színek és a túlzott kontrasztok.

(3) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni nem lehet oly módon, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival ne legyen összhangban.

(4) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása nélkül tilos.

(5) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó településképi követelmények

18. §10 (1) Nyilvántartott műemléki értékekkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása során tilos eltérni a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójától. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességétől eltérni nem lehet.

V. Fejezet

REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

19. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

a) a beépítésre szánt területen belül csak a vegyes, valamint a lakóterületeken és kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,

b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett.

b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

(3) A területi besorolások alatt településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben foglaltakat kell érteni.

20. §11 (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.

21. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat.

(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 20%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, üzlet felirat, információs, vagy más célú berendezés.

(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, az előkertben nem helyezhető el.

(5) Közvilágítási berendezésen, egyéb közmű berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(6) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(7) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér.

(8) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0m, vastagsága 15 cm lehet.

22. § Védett természeti területeken reklámhordozó berendezések nem, új elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.

Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) Műsorszórás céljára szolgáló tornyok, illetve hírközléssel kapcsolatos egyéb építmények, tartó berendezések:

a) belterületen, illetve külterületen a belterületi határtól mért 300,0 méteres sávban a magassága nem haladhatja meg a 40,0 métert,

b) a lakóépületektől mért távolsága nem lehet kevesebb 40,0 méternél,

(2) Műsorszórás céljára szolgáló tornyok, illetve hírközléssel kapcsolatos egyéb építmények, tartó berendezések a Tkr. 10. § (2) bekezdésében meghatározott területeken el nem helyezhetők.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

24. § (1) A településképi követelményekről a polgármester az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, bejelentési kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

a) településkép szempontjából meghatározó területen:

aa) új épület építése;

ab) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása, bővítése, utólagos hőszigetelése;

b) településkép szempontjából meghatározó besorolású területeken kívül új lakóépület építése esetén;

(4) A településképi konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A konzultációról készült jegyzőkönyvet az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS SZABÁLYAI

25. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szerinti kötelező előírás alapján, valamint ezen jogszabályok általános érvényű előírásaira tekintettel – a rendeletben meghatározott különös szabályok szerint – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni:

a) valamennyi reklámhordozó elhelyezésének megkezdése előtt,

b) reklám közzétételének megkezdése előtt, a meghatározott területeken,

c) a rendelet 1. számú mellékletében lehatárolt területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló kormányrendeletben az alábbi építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:

1. teljes homlokzatfelületet érintő színezés

2. szobor, emlékmű, kereszt, talpazatának építése, elhelyezése, meglévő átalakítása

3. 20 m2-nél kisebb alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, max: 20 m2-re történő bővítése, átalakítása

4. közterületen telefonfülke, újságárusító pavilon, létesítése, felújítása, átalakítása, bővítése

d) építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatása esetén.

(2) A bejelentési eljárást az ügyfél (a továbbiakban: bejelentő) kezdeményezi írásban, a Korm. r. és a 3. melléklet szerinti kérelmével (a továbbiakban: bejelentés).

26. § (1) A bejelentést – papír alapon, vagy elektronikus úton – a polgármesterhez címezve a Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) meglévő állapotról fényképfelvételt,

b) műszaki leírást,

c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,

e) elrendezési rajzot,

f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt – színtervet, környezetbe illesztett látványtervet,

g) a 25. § (1) bekezdés c ) és d) pontja esetén szükség szerint alaprajzot és homlokzati terveket.

(3) A dokumentáció tartalmát a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester:

a) feltétellel, vagy feltétel nélkül tudomásul veszi a bejelentést,

b) megtiltja a bejelentésben foglaltak végrehajtását, ha az nem felel meg a követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(5) Az eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakítandó képéhez, megfelel-e az ágazati jogszabályokban, illetve a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásoknak, továbbá rendeltetésváltozás esetén az övezeti besorolásnak. A polgármester a döntéséről a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatot hoz.

27. § A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama három év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított egy éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten bejelentést kell tenni.

28. § Amennyiben a bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.

29. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a polgármester a bejelentés elmulasztását, vagy az engedélyezettől eltérő végrehajtást tapasztal, akkor településképi kötelezési eljárást folytat le.

(3) A polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén az illetékes kormányhivatalt értesíti.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG

30. §12 (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytat le. A településkép védelmi tájékoztatás betartását a polgármester ellenőrzi.

(2) A településkép érvényesítési eszközökkel kapcsolatos döntéseinek betartását a polgármester ellenőrzi. A tudomására jutott mulasztásokat kivizsgálja és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján eljár.

(3) A településkép érvényesítési eszközökkel kapcsolatos döntés be nem tartása esetén a polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre az ingatlan tulajdonosát és 8 napos határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(4) A településkép-védelmi bírság összege:

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 250.000 – 500.000 forint közötti,

b) településképi szempontból meghatározó és egyéb területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000 – 250.000 forint közötti,

c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 – 100.000 forint közötti,

(5) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása során az alábbi szempontokat köteles mérlegelni:

a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv.-ben meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását,

b) a jogsértés időtartamát, valamint

c) a jogsértés ismételtségét.

(6) A településkép-védelmi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőre az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni. A befizetés elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VI. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

31. §13

II. Záró rendelkezések

32. § Ez a rendelet 2019. június 01. napján lép hatályba.

33. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vásárosnamény Város Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 19/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendeletének:

a) 33. § (2) és (3) bekezdése,

b) 33/A. §-a,

c) 34. §-a,

d) 35. §-a,

e) 36. §-a,

f) 37. §-a.

1. melléklet az 5/2019 (III.29.) Önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó karakterű területek – Történelmi belváros (sötét sárga) és Lakótelep (világos sárga)
image1.pngimage2.png

2. melléklet az 5/2019 (III.29.) Önkormányzati rendelethez14

A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékek, elemek

Sorszám

Hrsz.

Cím

Megnevezés

1.

51

Vásárosnamény, Rákóczi utca 19.

templom

2.

55

Vásárosnamény, Rákóczi utca 13.

középület

3.

112/1

Vásárosnamény, Szabadság tér 35

középület

4.

117

Vásárosnamény, Szabadság tér 10.

középület

5.

126

Vásárosnamény, Szabadság tér 16.

középület

6.

135

Vásárosnamény, Szabadság tér

középület

7.

137/4

Vásárosnamény, Szabadság tér 26.

középület

8.

476/10

Vásárosnamény, Radnóti utca

középület

9.

1005

Vásárosnamény, Jókai Mór utca 5.

középület

10.

1021

Vásárosnamény, Szabadság tér 1.

középület

11.

1024

Vásárosnamény, Szabadság tér 4.

középület

12.

1025

Vásárosnamény, Szabadság tér 5.

középület

13.

1032

Vásárosnamény, Szabadság tér

középület

14.

1034

Vásárosnamény, Jókai Mór utca 2.

középület

15.

2163

Gergelyiugornya, Munkácsy M. utca 2

templom

16.

2696

Gergelyiugornya, Templom utca 17.

lakóház

17.

2702

Gergelyiugornya, Templom utca 9.

templom

18.

2703

Gergelyiugornya, Templom utca 7.

19.

2782

Gergelyiugornya, Óvoda utca 25.

lakóház

20.

2783

Gergelyiugornya, Óvoda utca 23.

imaház

21.

1549

Vitka, Kiss Ernő utca 2.

templom

22.

2796

Gergelyiugornya, Beregszászi u. 5.

népi lakóház

23.

2797

Gergelyiugornya, Beregszászi u. 7.

népi lakóház


3. melléklet az 5/2019 (III.29.) Önkormányzati rendelethez

BEJELENTÉSI KÉRELEM
Településképi bejelentési eljáráshoz
A bejelentő neve:………………………………………………………………………………………………..
A bejelentő lakcíme:…………………………………………………………………………………………….
telefonszáma*:………………………………………………………………………………………………...
e-mail címe*:…………………………………………………………………………………………………..
Szervezet székhelye:……………………………………………………………………………………..........
A folytatni kívánt reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megnevezése:
……………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
Helye:…………………………………………………………………………………Hrsz.:…………………..
a reklámozás tervezett időtartama:…………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
Benyújtott mellékletek megnevezése, példányszáma:
……………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………
dátum:…………………………….
…………………………………….
aláírás
*nem kötelező
1

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

2

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

3

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

4

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

5

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

6

Hatályon kívül helyezte a 12/2019. önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatálytalan 2019. XI.1-től.

7

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

8

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

9

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

10

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

11

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

12

Megállapította a 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos 2019. XI. 1-től.

13

Hatályon kívül helyezte a 12/2019. önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatálytalan 2019. XI.1-től.

14

Módosította: a 23/2020.(X.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. X. 11-től.