Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

Szentistván nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2001.(IV.23.) önkormányzati rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2001. 04. 23- 2017. 06. 09

Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

Szentistván nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2001.(IV.23.) önkormányzati rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2001.04.23.

Szentistván nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed Szentistván teljes közigazgatási területére.

2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

Kötelező szabályozási elemek:

- a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

- építési határvonal

- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

- a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás

- a legnagyobb beépítettség mértéke

- a megengedett építmény magasság

- a minimális telekméret

- a kötelező beépítési vonal

- a környezetvédelmi előírások

- korlátozások

b) Az irányadó szabályozási elemek, vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezés igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók. pl. telekhatár.

3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

tekinteni:

- a szabályozási vonalakat,

- a beépítési módot

- a legnagyobb építmény magasságot

- a terület felhasználási egységek határát,

- a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek ( földrészlet) nagyságát,

b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv

módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

3.) A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a „továbbtervezést igénylő terület határa” jelzésű vonal tünteti fel. A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

4. § 1.) Engedélyhez kötött építési munkák

A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

5. § 1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3.) A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

4.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

5.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

6.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

7. §

A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása

1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3.) Belterületen a beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a.) falusias lakóterületek övezetei

b.) településközpont vegyes terület övezetei

c.) kereskedelmi , szolgáltató gazdasági terület övezete

e.) különleges területek övezetei

A külterület beépítésre szánt területe

f.) majorságok övezete

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

4.) Belterületen a beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a.) közlekedési és közműterület,

b.) zöldterület

A külterület beépítésre nem szánt területei

c.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

d.) erdőterület

e) védelmi célú területek

f.) közlekedési és közmű területek

g.) egyéb rendeltetésű terület

8. §

A belterületi határ módosítása

1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembevételével.

2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a mezőkeresztesi út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § [¹]

1.) Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

a.) Levegőtisztaság védelem

Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/1986. (VI. 01.) MT. rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Szentistván teljes bel és külterületének egy része a Borsodi Mezőség, a külterület II. tagja a KIEMELTEN VÉDETT területi kategóriába tartozik a 3/1988.(VI.10.) KVM rendelet alapján

A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek - 21/1986.(VI.02.) OKTH számú rendelkezés szerint a Védett I.

- levegőtisztaság védelmi kategória MSZ 21584/1990. " A környezet levegőtisztasági követelményei" című szabvány emissziós határértékeit biztosítani kell.

- Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII.12.) Korm. sz. rendelet alapján.

- A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

A vonatkozó hatályos jogszabályok alapján:

a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon a (II.) fejezet szerinti rendeletalkotás során kezdeményezett részletes előírások szerint lehetséges, illetőleg a 24 /1992. (I.28.) Korm.sz. rendelet 14. § (3) bekezdés értelmében.

Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás alapján lehetséges (szagos, bűzös tevékenységnek minősül pl. szennyvíz tisztító telep, szeméttelep, állatbőr feldolgozó stb.)

Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

b.) Zajvédelem

A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, az egészségügyi miniszter 4/1984. (I.23.) EÜM. számú rendeletében szereplő határértéket kell alkalmazni. E rendelet szerint a település lakóterülete LAKÓTERÜLET ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET LAZA BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETI kategóriának, illetve a gazdasági területek IPARTERÜLET LAKÓTERÜLETTEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL VEGYES kategóriának minősül.

A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.

A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzat jegyzőjével is engedélyeztetni kell.

c.) Vízvédelem

Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.

A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.

A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolását ökológiai állapotfelmérő tanulmánytervben, környezeti hatásvizsgálattal és intézkedési tervben kell meghatározni.

Vízügyi előírások:

A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OKH számú rendelkezés szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A tervezett befogadóba vezetendő vizek (csapadékvizek) minőségével ki kell elégítenie az említett rendelet által rögzített paramétereket.

d.) Földvédelem, tájvédelem

A termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. törvény betartandó.

A felhagyott anyagnyerő helyek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNP előírása érvényes.

A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára lehet elteríteni, vagy más rekultiválandó területen hasznosítani.

A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.

A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak-

e.) Hulladékelhelyezés

A II. fejezet szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladéknak az üzemi területen történő minimális ideig való tárolását azzal, hogy azt az a kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.

Erről a használatba vételi engedélyben rendelkezni kell.

A veszélyes hulladék szállításáról és kezeléséről a 102/1996. (VII.12.) Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot.

A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.

f.) Környezetbiztonság

A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:

29/1960. (VI.7.) Korm rendelet, ill.2/1971.(IV.28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés

1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV.28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték (távhővezeték)

11/1994. (III.25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás

1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés

6/1993.(V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

- Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, el kell érni hogy, a különböző tevékenységek káros hatásai megszüntetésre kerüljenek.

- Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

- A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes területfelhasználási egységekre

Vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

11. § 1.) A területen fő funkcióként (fő építményként)elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

- termelő kertgazdasági építmény,

- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m ² egybefüggő beépített szintterületig

- kézműipari építmény, 500 m ² beépített szintterületig

- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m ² beépített szintterületig

- sportlétesítmény

- üzemanyagtöltő max. 3 kútállásig helyezhető el

- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

2.) Mellékfunkcióknál (mellék építménynél) az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

- Ha a főfunkció építményével (főépítménnyel) egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl.

- Különálló mellékfunkció építményével (melléképület) homlokzatmagasság legfeljebb 3,5 m , építmény-magassága 6,0 m lehet.

3.) Az (épületek elhelyezése) építési hely feleljen meg:

- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

- a levegőminőségi előírásoknak,

- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

4.) A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, de- amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, ill. jellemzően oldalhatáron álló beépítésű tömb saroktelkein, vagy közbenső teleknél akkor, ha az az utcakép előnyösebb alakulását eredményezi.

5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

6.) Egy lakótelken több főfunkció (főépítmény) nem építhető.

7.) Különálló mellékfunkció építményének (melléképítmény) elhelyezésének szabályai:

- Az épületek közötti távolság betartandó, (általában min. 6 m . )

- Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye (főépítmény) mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye (főépítmény) áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye (főépítmény) nem közvetlenül a telekhatárra került.

8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok messzemenő figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem építhető. Állattartó mellék funkciójú épületek, építmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani lakó épülettől:

- Kis és nagytestű haszonállat ólja, ketrece és kifutója legalább 10,0 m

- Hig trágya és trágyalé tároló (zárt rendszerű építmény) legalább 5,0 m

- Trágyatároló (szálas trágya) legalább 15,0 m

(A további védőtávolságokat az önkormányzat állattartási rendelete tartalmazza)

Kisüzemi állattartás építményei a környezetvédelmi és közegészségügyi előírások maradéktalan betartása mellet csak a falusias lakóövezet telkein helyezhető el.

Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

10.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

Kialakult állapot

12. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen. Ezen előírt távolság 2/3-ára csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul, de ebben az esetben sem csökkenhet az oldalkert mérete –szabadon álló beépítés esetén 3, oldalhatáron álló beépítés esetén 4 m alá.

c) a hátsókert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt 2/3-ra csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi hatóság hozzájárul.

3.) Az illeszkedés általános szabályai

a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető.

4.) Az építési vonal a kialakult telektömb

a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.

b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve épületmagasság

foghíj esetében nem haladhatja meg

- sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

- sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított - homlokzatmagasságot.

- de az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az építési hatóság magasabb értéket is előírhat.

saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

- sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

- sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát,

- de az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az építési hatóság magasabb értéket is előírhat.

Az építménymagasság kialakult, vagy megadott értékétől a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében az építésügyi hatóság - meghatározott feltételekkel - legfeljebb 15 % eltérést engedélyezhet.

6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

b) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelíthetőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

A lakóterület övezetei

FL-IV építési övezet

13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 800 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció (melléképítmény)építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

I. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna-gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Oldalhatá-ron álló	FL-IV 0	800 K	16	50	30	-4,5
Szabadon álló	FL-IV SZ	800 K	16	50	30	-4,5

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt rendszerű szennyvíz tárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.

FL-III építési övezet

14. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció (melléképítmény) építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

II. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna- gyobb beépített- sége	Építmény -max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Oldalhatá-ron álló	FL-III O	700 K	16	35	30	-6,0
Szabadon álló	FL-III SZ	700	16	35	30	-6,0

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt szennyvíz tárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.

FL-H-3 építési övezet

15. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető a falusias jelleg megőrzése miatt

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 600 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

III. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Oldalhatá-ron álló	FL-H₃ O (SZ)	600	16	30	30	4,5

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

FL-H-2 építési övezet

16. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés megengedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 500 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

IV. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Oldalhatá-ron álló	FL-H₂	500	15	30	30	-3,9
Szabadon álló	FL-H₂ SZ	500	15	30	30	-3,9

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

FL-H-1 építési övezet

17. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el

b) az övezetben zártsorú beépítés megengedhető

c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél

d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 400 m²-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

e) amennyiben a telekméret 300 m ² alatti , úgy a helyben átépítés lehetséges az eredeti paramétereknek megfelelően, amennyiben a környezetvédelmi, közegészségi , benapozási és tűzrendészeti előírások teljesíthetők.

V. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	m	m	%
Oldalhatá-ron álló	FL-H₁	400	14	25	30	-3,9
Szabadon álló	FL-H₁ SZ	400	14	25	30	-3,9

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 40 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület

18. § 1.) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

2.) A vegyes terület lehet

a.) településközpont vegyes terület

19. §

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a.) lakóépület

b.) igazgatási épület

c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d.) egyéb közösségi szórakoztató épület

e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f.) sportépítmény

g.) parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig

3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b.) Termelő kertészeti építmény

4.) A településközpont vegyes területen nem alakítható ki/helyezhető el 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs.

20. §

A településközpont vegyes terület, dominánsan

Lakóépületek elhelyezésére szolgáló alövezet

TV₁

1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

I. TÁBLÁZAT

Övezeti jel	Min. kial. Telekterület m2	Min. kial. telekszélesség m	Max. beép. Arány %	Max. építm. magasság m
TV₁	K	K	30	K -4,5
TV₁ O(SZ)Z	400*	14	30	K -4,5

O oldalhatáron álló

SZ szabadonálló beépítési mód

Z zártsorú beépítés

K kialakult

2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Zártsorú beépítés megengedhető.

3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,6 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

5.) Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.

6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

7.) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 20 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező., átmenetileg zárt szennyvíz tárolóban helyezhetők el a szennyvizek, új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságáról gondoskodni kell.

21. §

A településközpont vegyes terület, dominánsan

Alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló alövezet

TV₂

1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

II. TÁBLÁZAT

Övezeti jel	Min. kial. Telekterület m2	Min. kial. Telekszélesség m	Max. beép. Arány %	Max. építm. magasság m
TV₂	K* (Szabv)	K	50	K 7,5
TV₂ O(SZ)Z	K* (Szabv) 400	16	50	K 7,5 intézmény esetén -4,5 lakóház esetén

O oldalhatáron álló

SZ szabadonálló beépítési mód

Z zártsorú

K kialakult

Szabv intézmények elhelyezésénél a technológiai terv és a szabványok által

előírt telekméret biztosítandó.

3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,8 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

4.) Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.

5.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 20 %

- környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés

rezgésvédelem: 20 m/s² határérték

lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

22. §

Gazdasági területek

1.) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási Kategóriákat foglalja magába:

Gazdasági terület, ezen belül

- kereskedelmi, szolgáltató terület

KG jelű terület

- egyéb ipari terület

IG jelű terület

A Gazdasági terület általános előírásai

23. § 1.) A kereskedelmi, szolgáltató területen [KG] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2.) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

melléképítmények:

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

3.) Terepszint alatti építmények

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

4.) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)

5.) A technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

6.) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

I. TÁBLÁZAT

KG Kereskedelmi gazdasági terület

Az építési telkek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény -max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Szabadon álló	KG	1500	25	25	60	-7,5

Egyéb előírások:

- legkisebb zöldfelület 20 %

- környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület

rezgésvédelem: 40 m/s²

épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő

Közművesítés: részleges

A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező., átmenetileg zárt szennyvíz tárolóban helyezhetők el a szennyvizek, új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságáról gondoskodni kell.

II. TÁBLÁZAT

IG Ipari gazdasági terület

Az építési telkek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna- gyobb beépített- sége	Építmény -max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Szabadon álló	IG	1000*	25	50	50	-12

Egyéb előírások:

legkisebb zöldfelület 25 %

környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület

rezgésvédelem: 40 m/s²

épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő

Közművesítés: részleges

A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

* Normatív szabályozás

Terület	beépíthető szintterület
1000 m²	500 m²
1500 m²	600 m² és a fennmaradó terület 40 %-a
3000 m²	1000 m² és a fennmaradó terület 30 %-a

5000 m ² 1200 m ² és a fennmaradó terület 20 %-a

A beépítettség maximum 50 % lehet.

7.) Az ipari gazdasági területre betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök:

- akkumulátorgyártás

- ércdúsító

- bányaüzem

- lőporgyártás

- lakk és festékgyártás

- műtrágyagyártás

- atomenergiai létesítmény

- izotóp labor

- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

- fehérje-feldolgozó üzem

- zsírfeldolgozó üzem

- azbesztgyártás

- cellulózgyártás

- kőolaj és földgáz feldolgozó

- grafitgyártás

- foszgéngyártás

- gyógyszergyártás

- növényvédőszer gyár

- klórgyártás

- kokszoló mű

- téglagyár

Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:

- vörösiszap tároló

- zagytér

- veszélyes hulladéklerakó

Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben

- betonelem gyár

- műanyag feldolgozó

- nyomtatott áramkör előállító üzem

- üveggyártó

- nehéz gépjárműjavító

A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni !

M építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

24. § 1.) Az övezetbe azok a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik. , nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, pl. szőlő és gyümölcs feldolgozás folyik

2.) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken -a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területek-, majorok számára új terület nem alakítható ki. A meglévő majorok környezetvédelmi megfelelőségét biztosítani kell.

3.) A Borsodi Mezőség TK védőzónája (puffer zónája) területén lévő meglévő M-jelű gazdasági területeken jelen előírások nem alkalmazhatók, arra a Bükki Nemzeti Park tervei kötelező erejűek.

4.) A meglévő telepek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.

5.) Az egyéb élelmiszerfeldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.

6.) A külterületen a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató létesítmények építése a kijelölt majorokban csak részletes beépítési terv alapján történhet.

a.) Mezőgazdasági majorokban

- Különböző szakipari szolgáltatások (javítóműhelyek, bontók, fafeldolgozók, stb.)

- A termeléshez szükséges anyagok, gépek értékesítése (vegyi anyagok, vetőmagok, alkatrészek, stb.)

- A termény és egyéb növénytermesztési termékek, élő állat felvásárlás, tejbegyűjtés, stb.

- Esetleges feldolgozók, sütöde, élelmiszeripari üzem, pince, közvágóhíd, közraktár, stb. helyezhetők el, melyek esetében a 152/1995. (XII.12.) Korm. Rendelet szerinti tevékenységi körökben környezeti hatástanulmány készítendő.

III. TÁBLÁZAT

Mezőgazdasági majorok

Az építési telkek
Beépítési mód	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	M	m	%	m
Szabadon álló	M	1000*	25	25	40	7,5 kivétel siló

Egyéb előírások:

legkisebb zöldfelület 40 %

környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: védett I.

zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület

rezgésvédelem: 40 m/s²

épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő

Közművesítés: részleges

A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

25. §

Különleges területek

1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

2.) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi funkciójú létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a.) temető (T)

b.) sporttelep (Sp)

c.) szabadidő központ(SZK)

Az építési övezet funkcionális besorolása
Az építési telek
Övezeti jele	Funkcionális besorolás	Beépítési mód	Legkisebb terület m²	Legnagyobb beépítettség %	Építménymagasság legnagyobb értéke m
T	Működő temető	Csak kiszolgáló épület, vagy kápolna Kripta ravatalozó	K*	10	-4,5 -2,5
SP SZI	Sportpálya Szabadidő központ	Csak kiszolgáló ép. Stadion Csak kiszolgáló ép	K K*	10 10	-7,5 -7,5

1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

d./ ^[2] szennyvíztisztító telep (KSZ)

- a telep céljára kialakítható legkisebb telekterület mérete: 1000 m2

- beépítési módja: szabadon álló

- beépítettségének legnagyobb mértéke: 40 %

- megengedett legnagyobb építmény magasság: 5 m

- legkisebb zöldfelület: 40 %

- közművesitettség mértéke: teljeskörű

3.) ^[3] A szentistváni 016 hrsz-u terület, mint „különleges” terület csak a szerkezeti terven érintett. A terület célját, használatának módját stb. részletes szabályozási tervben kell megállapítani. A részletes szabályozási terv elkészültéig és hatályba lépéséig a területre a rendelet MG-1 vonatkozó előírásai érvényesek.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

26. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén 16- 22 m

Helyi gyűjtőutak esetén 16- 18 m

Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

Kiszolgáló utak esetén 10 m

Kerékpárút esetén 3 m

2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

- Közlekedési létesítmények

- Közművek és hírközlési létesítmények

A közutak tervezésénél az 1998.évi I. törvényt, és az ennek végrehajtásáról szóló 30/1998.(IV.21..)MT rendeletet be kell tartani

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984(XII.21.)KM rendelet betartandó.

A közutak igazgatását a 19/1994(V.31.)KHVM rendelet szabályozza.

27. §

Közműlétesítmények, közműellátás

1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

5.) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.

8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítésére, illetve –szükség esetén- a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójára kell törekedni

11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c.) Tilos a nyílt árkokra való szennyvízrákötés. Ilyeneket, valamint a felhagyott kutakba való szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e.) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 4- 4 m az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m , a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

12.) Villamosenergia ellátás

a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .

b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

13.) Gázellátás

a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .

b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

14.) Távközlés

a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

A hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területet az (MSZ 7487/2-80 és az MSZ 7487/3-80 alapján kell biztosítani.

c.) A kábel televízió vezetékeit a településközpont területén lehetőleg föld alatt kell vezetni.

28. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

1.) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

Rendezvények céljára történő alkalom szerű igénybevétel (pl. matyó lagzi, utca bál)

5.) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

ZÖLDTERÜLETEK (Z)

Általános előírások

29. § 1.) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

Z KÖZPARK

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z övezet

Közparkok területe

30. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

3.) Az övezetbe elhelyezhető:

- A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

- A terület fenntartásához szükséges épület

31. §

(beépítésre nem szánt területek)

A külterület területfelhasználási egysége

1.) A külterület a következő területfelhasználási egységekre tagolódik

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

Erdőgazdasági rendeltetésű területek

Közlekedési területe

Egyéb területek

2.) A külterületre vonatkozó területfelhasználást a szabályozási és övezeti terv külterületi tervlapja tartalmazza.

32. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területekre vonatkozó

Általános előírások

1.) A mezőgazdasági rendeltetésű terület: a külterületnek a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

2.) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

3.) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterület szabályozási tervek MG-vel jelölt része

4.) A mezőgazdasági rendeltetésű terület

a.) Erdőterületté az illetékes szakhatóságok előzetes hozzájárulásával,

b.) Más rendeltetésű területté kizárólag a külterület szabályozási terv módosításával sorolható át (kötelező szabályozási elem).

5.) A mezőgazdásági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagolódik:

MG – 1K MG – 2 S B/K M

MG – 1F KI MG – 2 J SZ/N TK – 1

MG – 1F K2 MG – B TK – 2

MG – 1 N MG – IR TK – 3

6.) Az egyes mezőgazdasági övezetek módosítása csak a külterületi szabályozási terv módosításával lehetséges.

7.) A mezőgazdasági rendeltetésű területen az OTÉK 29. § betartása mellett

a.) A területet igénybevevők ellátását szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, kereskedelmi, szállás épület, sportolási létesítmény, az egy hrsz. alá tartozó és építési telekké alakított legalább 6000 m²-es telken (földrészleteken), legfeljebb 5 %-os beépítettségével és legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

b.) A területen tanya, vagy farm gazdasági terület építésének feltétele az építési telek biztosítása mellett további 10 ha-nyi terület tulajdonlása, vagy hosszú távú bérlete.

c.) Az árutermelő farmgazdaság létesítményeinek műszaki és környezeti méretezése során a következő szempontok teljesülése esetén adható építési engedély:

- az istállók, a trágya telep, valamint a jogi telekhatároktól való legkevesebb 6 méter távolság megtartása.

- az állattartáshoz kapcsolódó alomszalma, szálas és siló takarmány, abrak tárolásához szükséges terület rendelkezésre állása és megközelítésének biztosítása,

- a termelt termékek tárolásának, feldolgozásának (szárítás, tisztítás, válogatás, stb.) osztályozásának, csomagolásának helyigény biztosítása.

- külterületi utaktól legkevesebb 15 méter előkert biztosítása és udvar kialakításának lehetősége

- szennyvizek, hulladékok elhelyezhetőségének, közlekedési utak szélességének, vízelvezetésének megoldhatósága, tűzvédelem biztosítása

8.) A mezőgazdasági majorok a külterület beépítésre szánt területét képezik.

9.) ^[4] A 32. § 1-8 pontja a szabályozási terven jelölt teljes tömbre vonatkozik, mely az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:

a./ Az M övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

b./ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Az építési telek					Építmény max. magassága
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélessé	Legkisebb beépítettsége	Építmény max. magassága
		m2	m2	%	m
szabadon álló	M	2000	25	40	9,0 (T)

Előkert: 10 m

Oldalkert: 10 m, illetve a max. építmény magasság függvénye alapján 25 m.

Hátsókert: 10 m.

c./ A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy szükség esetén az építtető köteles azt biztosítani. Amennyiben védőterület kijelölése szükséges, úgy azon belül lakó (szolgálati lakás kivételével) szálló- és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

d./ A technológiából adódó (pl. terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladja az előírtakat, de max. 25. m (T) lehet a technológiafüggő érték.

e./ A terepszint alatti építmények közül pince és pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan épület nélkül pinceszint nem építhető.

f./ A terepszint alatti építmények közül pinceszint, a közmű építmények kivételével csak az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

g./ Egyéb előírások:

Környezetvédelmi besorolások:

- Levegő minőség: általános besorolás

- Zajvédelem: gazdasági területi besorolás

- Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. Vízzáróan szigetelt gyűjtőtároló építése szükséges.

33. §

MG-1k jelű övezet

Elsődlegesen növénytermesztés céljait szolgáló

Kisparcellás művelésű övezet

Az övezetben kialakítható legkisebb teleknagyság: 1 500 m ² .

Elhelyezhető létesítmények fólia sátor és földdel borított pince, melyek a földrészlet telekhatárától minimum 3 m-re helyezhetők el.

A határmezsgyéken kerítés nem építhető, legfeljebb a szomszédos földrészletek tulajdonosai élő sövényt telepíthetnek.

34. §

Elsődlegesen növénytermesztés céljait szolgáló

Farmgazdasági terület, lakófunkció nélkül

MG-1F-k₁

Az építési telkek
Építmény típusa	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Gazdasági	MG-1Fk₁	3000	25	50	3	3,5

Egyéb előírások:

- A beépítés szabadon álló

- Lakóház nem helyezhető el az övezetben, csak gazdasági építmény.

- Az építmények elhelyezhetők egy tömegben, vagy különállóan, de mindkét esetben tájbaillő módon.

- A földrészlet akkor építhető be, ha az OTÉK 31-42. §-ban foglaltak biztosíthatók (vízellátás, villamosenergia ellátás, szennyvíz, hulladék elhelyezés, elszállítás, gépjárművel megközelíthető, segélykérés biztosítható

35. §

Elsődlegesen állattenyésztés céljait szolgáló

Farmgazdasági terület,

Vagy gazdatelkes övezet (lakófunkcióval)

MG-1F-k₂

Az építési telkek
Építmény típusa	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény min-max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Gazdasági és lakó	MG-1Fk₂	6000	50	100	5	-3,5

A beépítés szabadon álló

Egyéb előírások:

- Az építmények elhelyezhetők egy tömegben, vagy különállóan, de mindkét esetben tájbaillő módon.

- A telek (földrészlet) akkor építhető be, és lakóház csak akkor létesíthető, ha az OTÉK 31-41. §-ban foglaltak biztosíthatók (vízellátás, villamosenergia ellátás, szennyvíz, hulladék elhelyezés, elszállítás, gépjárművel megközelíthető, segélykérés stb.)

- Az övezetben kialakított telken egyidejűleg legfeljebb 30 számosállat értékű haszonállat tartható

- A farmgazdaság létesítményeinek műszaki és környezeti méretezés során a közegészségügy és a környezetvédelem előírásaira különösen tekintettel kell lenni.

- A földrészleten létesítendő felülépítmények közút, vagy magán út felőli takarásáról sövény, vagy fák ültetésével kell gondoskodni.

36. §

Elsődlegesen növénytermesztés

Céljait szolgáló gazdasági terület,

MG-1_N

Az építési telkek
Épület típusa	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény min-max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Gazdasági	MG-1_N	10 000 + 10 ha	50	1000	3	-3,5

Egyéb előírások:

- A beépítés szabadon álló

- Az övezetben csak a nagyüzemi táblás művelés céljait szolgáló gazdasági építmény helyezhető el.

d.) A gazdasági jellegű építmény elhelyezésének is feltétele a telekhez kapcsolódó 10 ha-os földterület tulajdonlása, vagy hosszú távú bérlete.

- Vetőmagtermesztő környezetben a vonatkozó FM rendeletben és a növényvédelmi kódexben előírt védőtávolságot biztosítani kell.

37. §

Elsődlegesen állattartás céljára,

Állattartó szállások telepítésére kijelölt terület

Kisüzemi övezete (lakófunkció nélkül)

MG-2 SB/K

(S = sertés, B = baromfi)

Az építési telkek
	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Leg- nagyobb beépített- sége	Építmény min-max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Gazdasági	MG-2 SG/K	10 000	1000	100	3	-3,5

Egyéb előírások:

- A beépítés szabadon álló

- Állattartó létesítmény építésére akkor adható engedély, ha a kérelem mellékletei között a földrészlet maximális beépítési paramétereit tartalmazó beépítési terv is csatolva van

- Az övezetben lévő (telek)földrészlet beépítésének további feltétele az OTÉK 31-41. §-ban előírtak biztosítása.

38. §

Elsődlegesen állattartás céljára,

Illetve állattartó majorok, szállások telepítésére

Kijelölt nagytáblás művelésű övezet, legelő használattal

MG-2 J SZ/N

(J = juhászat, SZ = szarvasmarha)

Az övezet földrészletei főként a legelő területek környezetében alakíthatók ki.

Az építési telkek
Épület típusa	Övezeti jele	Legkisebb területe	Legkisebb szélesség	Legkisebb mélysége	Legna gyobb beépített- sége	Építmény min-max. magas-sága
		m²	m	m	%	m
Gazdasági	MG-2 J SZ/N	15 000 + 5 ha	100	150	5	-3,5

Egyéb előírások:

- A beépítés szabadon álló

- A telekterület mellett 5 ha legelő tulajdonlása, vagy hosszú távú bérlete

- Az övezetben állattartással kapcsolatos szállásépületek, valamint állattartással kapcsolatos kisüzemi feldolgozó és tároló építmények helyezhető el.

- Az állattartással kapcsolatos szállás épületekben lévő férőhelyek száma annyi lehet, hogy 10 db juh részére legalább 1 ha , vagy 1 db szarvasmarha részére pedig legalább 600 m ² legelő legyen biztosított.

- Az övezetben lévő (telek) földrészlet beépítésének további feltétele az OTÉK 31-41. §-ban előírtak biztosítása.

39. §

A település térbeli fejlesztésére kijelölt területek

Átmeneti hasznosítása

1.) MG-B jelű övezet, melynek hosszú távon belterületbe csatolása javasolható

a.) Az övezet földrészletein nem folytatható vagy végezhető olyan tevékenység, ami a belterületbe-vonást hosszú távon akadályozza. (pl. újabb tűz- és robbanásveszélyes termékvezeték átvezetése, környezetvédelmi szempontjából ártalmas létesítmény elhelyezése.)

2.) MG-IR jelű övezet a belterület fejlesztés hosszú távú mezőgazdasági ipar, szolgáltatás, raktárbázis övezete.

a.) A terven MG-IR jelű övezetekben az alábbi rendeltetésű létesítmények helyezhetők el:

- Szakipari szolgáltatások (javító műhelyek, bontók, fafeldolgozók, stb.)

- A termeléshez szükséges anyagok, gépek értékesítése (vegyi anyagok, vetőmagok, alkatrészek, stb.)

- A termény és egyéb növénytermesztési termékek tárolása, feldolgozása, csomagolása, élőállat felvásárlás, tejbegyűjtés, stb.

- Feldolgozói ipari létesítmények (sütöde, élelmiszeripari üzem, pince, közvágóhíd, közraktár, stb.)

b.) A létesítmények elhelyezése céljára építési telket kell kialakítani, mely telkek térmértékét és beépíthetőségét, valamint a szükséges védőtávolságokat az érintett szakhatóságok szakvéleménye alapján, és az OTÉK 29. § -a alapján kell megállapítani.

40. §

Természetvédelmi terület övezetei

A külön jogszabályi védelem alatt álló területen területet felhasználni földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményt elhelyezni, csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekelt szakhatóságok eseti előírásai szerint lehet.

Védelmi célú területek

Borsodi Mezőség TK Természetvédelmi terület

41. § 1.) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet TK területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

2.) A Borsodi Mezőség TK területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készítettet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint, összhangban a Hortobágyi Nemzeti Park terveivel

„A” Természetes állapotú zóna

„B” Természetközeli állapotú zóna

„B1” Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)

„B2” Halastavak és erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.

„B3” Védett terület intenzív agrárterület.

„C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással

„D” Pufferzóna a védett területek körül.

3.) A Borsodi Mezőség TK területén a művelési ágak általában az alábbi zónába sorolhatók:

- A gyepes - B1

- A szántó területek - C

- A halastavak és erdőtelepítések - B2

övezetként kerültek besorolásra. A „D” jelű védőterület (puffer zóna).

Szentistván külterületén javasolt A, B, és C zónák találhatók

42. §

Zöldfolyosók övezet

Az élő vízfolyások mentén a parttéltől számított 10 m-es sávban zöld folyosókra területet kell fenntartani az élővilág migrációja számára, mely elsősorban fás, bokros, illetve rét, legelő hasznosítású sáv kell, hogy legyen.

43. §

E (Er) jelű övezet

Erdőgazdasági rendeltetésű területek

Erdőterület más területfelhasználási egységbe az illetékes hatóságok hozzájárulásával és a külterület rendezési terv módosításával sorolható.

1.) Az övezet földrészletein elsődlegesen gazdálkodási célú tevékenység folytatható. Az érvényes üzemi tervek alapján a fakitermelés engedélyezhető, de csak felújítási és újratelepítési kötelezettség vállalása mellett.

2.) Az övezetben építmény csak őrzés és tárolás céljára helyezhető el. Az építmény elhelyezése céljára önálló földrészletet kell kialakítani, melynek térmértéke nem haladhatja meg az összterület 10 %-át. Az így kialakított földrészlet legfeljebb 1 %-a építhető be.

3.) Erdőterület esetleges igénybevétele, belterületbe vonása esetén az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv és ennek végrehajtására kiadott 29/1997.(IV.30.)FM rendelet előírásai szerint kell eljárni.

44. §

Egyéb területek

Vízgazdálkodási területfelhasználás

1.) VT jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.

V. Fejezet

Építészeti értékek védelme

Az építészeti örökség védelme

45. § - Műemléki védelem alatt áll:

a.) Népi műemlékek:

MJ 8644 10155/1975.

Petőfi u. 9.

Hrsz: 1138

Lakóház népi

MJ 9125 5166/1980.

Rákóczi u. 16.

Hrsz: 515

Népi lakóház, tájház

b.) Műemlék jellegű épületek:

Hősök tere 5.

Hrsz: 1031

Rk. templom, barokk – 1974. Berendezés, főoltár – barokk 18. sz.,

mellékoltár – rokokó 18. sz. második fele, padok 1770-ből.

c.) Helyi önkormányzati védelemre javasolt épületek:

Faluképi szempontból értékes lakóházak jegyzéke a következő (karakterképző épületek):

Kossuth utca 11.	Alkotmány u. 22
Kossuth utca 16	Kisfaludy u. 4.
Kossuth utca 43.	Kinizsi u. 13-15.
Dobó u. 33.	Petőfi u. 37-39.
Arany J. u. 72.	Petőfi u. 60.
Felszabadulás u. 29.	Rákóczi u. 111.
Dobó u. 9.	Rákóczi u. 85.
Dobó u. 4.	Hunyadi u. 31.
Ady E. u. 26.
Alkotmány u. 20.	Vörösmarty u. 91.

d.) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem területe

A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a megvalósulása érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll a településközpont lehatárolt része.

A védett területen az épületek oldal, vagy szabadon állóan, előkert nélkül is elhelyezhetők a halmazos területen. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes , utcai homlokzaton ablak nélkül megjelenített módon is lehet építeni. Az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető.

A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.

Kiemelendő sajátosság a tájolás: valamennyi lakóház DNY-i tájolású, nem az utcára szerveződés, hanem a halmazosodás figyelhető meg.

Sajátosság továbbá a lakóházak oromzatának hármas tagolódása, a függőleges és ferde osztat, a kereszt alakú szellőzők, a kovácsoltvas díszek (Bourbon liliom) sajátos egyedi díszek A melléképületek, a portahasználat, a régi parasztkertek növényzete sajátos értékek. A lakóházak egy részére jellemző, hogy nincs utcára nyíló ablak.

Karaktervédelmi terület határa:

Rákóczi u.Mikes K. u.,Damjanich u. Dózsa Gy. Jókai u.Kossuth u Felszabadulás u. József Attila u., Alkotmány u., Kisfaludy u., Kinizsi u., Mária utca terv szerinti szakasza által határolt terület.

Településszerkezeti védelem területe:

Mária u. Petőfi u.Hunyadi u. Dobó u Arany János u, Kossuth u. Rákóczi u. terv
szerinti szakaszai által határolt terület.

VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

46. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

47. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

1.) Telekalakítási tilalom elrendelése szükséges a tervezett ipari-gazdasági területen. A telekalakítási tilalom fenntartása az ipari-gazdasági területfel-használásra előirányzott terület beépítési tervének elkészítéséig, illetve a belterületbe vonási eljárás megkezdéséig tartandó fenn.

A telekalakítási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, ill. más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad.

2.) Temetési korlátozás szükséges a köztemetőben a terv szerint kijelölt 50- m-es sávon belül. A korlátozás alá eső területen csak az urnás temekezés engedhető meg.

48. § Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:

A karaktervédelem terv szerinti területén.

1.) Elővásárlási jog gyakorlására az önkormányzat éves költségvetésében kell fedezetet biztosítani, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.

49. §

Telekalakítás szabályai

1. A telekalakítás során az OTÉK és a 85/2000.(XI.08.)FVM rendelet szabályai szerint kell eljárni

2. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

3. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

50. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

51. § Beültetési kötelezettség szükséges a szabadidő központ, valamint az ipari gazdasági terület környezetében.

A beültetési kötelezettségnek legkésőbb a területen létesítendő építmények használatbavételéig kell eleget tenni.

52. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. (Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére célszerű a forrást is megteremteni.)

53. §

Záró rendelkezések

1.) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szentistván nagyközség külterületrendezési tervéről szóló 9/1996 (VI.3.) számú rendelete.

Dr. Gyöngy Sándorné sk. Ördög Jakab sk. jegyző polgármester

1. sz. melléklet

Fogalom meghatározások

I. Fő funkció építménye ( Főépítmény)

Főépítmény: az építési telken, építési területen annak megfelelő rendeltetésű épület.

Az egyes terület felhasználási egységek területén elhelyezhető főépítmények köre rendeltetésük szerinti meghatározása a következő (mely egyben az építési telek rendeltetést is meghatározza):

1.) Lakóterületen – az övezeti előírások megtartásával – főépítményként elhelyezhetők

a.) szállásépületek

b.) a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézmények, ellátó- szolgáltató építmények,

Az a.)-b.) pontban felsorolt főépületi funkciók – szállás, lakás, a helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás, a nevelés-oktatást szolgáltató intézmény – melléképületben nem létesíthető!

c.) kisüzemi termelő és tároló építmények,

d.) üzemanyagtöltő állomások, a személygépjárművek kocsimosói és karbantartó műhelyei,

e.) személygépjármű-tárolók,

A személygépjármű-tároló főépületként, az erre a célra kijelölt telken (pl. mint parkolóház) létesíthető.

f.) lakó- és üdülőépületekkel már vegyesen beépített lakóterületen, illetőleg üdülőfalvak lakóterületén – a már kialakult beépítéssel összhangban – üdülőépületek

is elhelyezhetők

A lakóterületnek lakó- és üdülőépületekkel már vegyesen beépült részét (telektömbjét) kívánatos lehatárolni. Itt az üdülőépületek megvalósítására, elhelyezésére és használati módjára is a lakóépületekre vonatkozó övezeti előírásokat kell alkalmazni.

2.) Ipari és kereskedelmi gazdasági területek főépítményei

a.) intézmények üzemi jellegű kutatóhelyeinek építményei

b.) üzemi jellegű szolgáltató építmények

c.) a terület kiszolgálásához, alapfokú ellátásához szükséges intézmények építményei,

d.) bányászattal kapcsolatos üzemi építményei

e.) szolgálati lakó- és szállásépületek

f.) közlekedési és szállítási építmények

g.) termékvezetékek

h.) a területhez tartozó védő fásítás és építményei

i.) üzemanyagtöltő állomások

is elhelyezhetők

II. Mellék funkció építménye (mellék építmény)

Melléképítmény: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírás szerint – főépítménynek nem minősülő épület.

Lakóterületen a melléképítmények rendeltetés szerint az lakás céljára nem szolgálhat! Melléképítmény főépítmény nélkül nem létesíthető, miként ez a nevéből is megállapítható! Melléképítmény rendeltetése nem lehet főépítményként felsorolt pl. szállásépület (lakás), lakossági ellátó (pl. vendéglátó) intézmény, szolgáltató (pl. nevelő-oktató) intézmény!

A melléképítmény építménymagasságát rendezési tervben, illetőleg települési önkormányzati rendelettel kell megállapítani. A városkép és a szomszédos telkek rendeltetésszerű használhatóságának védelme érdekét is figyelembe véve ezt a méretet azonban nem kívánatos a főépületre előírt (megengedett) legnagyobb magasságnál nagyobb magasságban meghatározni!

1.) Lakóterületen – az övezeti előírások megtartásával a főépítményhez tartozó következő melléképítmények helyezhetők el:

a.) kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, csúszda, víz- és fürdőmedence, szökőkút, épített tűzrakóhely, pihenés és játék, stb. céljára szolgáló műtárgy)

b.) növénytermesztés céljára szolgáló növényház (üvegház) és fóliasátor

c.) terepszint alatti építmény (önálló pince, jármű- vagy egyéb tároló, stb.)

d.) hulladéktartály-tároló

e.) kirakat szekrény,

f.) közmű becsatlakozás építménye

g.) közműpótló építmény

h.) kemence, húsfüstölő, jégverem

i.) állatkifutó, trágyatároló, siló.

2.) Ipari és gazdasági területen melléképítményként elhelyezhetők:

a.) garázs

b.) kirakat szekrény

c.) tüzelőanyag tároló

d.) kazánház

e.) süllyesztett rakodó

f.) mérlegház

g.) pincehelység

1. mellékletsz. függelék

1. Natura 2000 területek
02/4, 04, 05/11, 05/12, 05/13, 05/14, 05/15, 05/16, 05/17, 05/18, 05/19, 05/20, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/26, 05/27, 05/28, 05/29, 05/30, 05/31, 010/4, 010/7, 010/8, 010/9, 010/10, 010/12, 010/13, 010/14, 011, 012/2, 012/4, 012/5, 026/27, 026/28, 026/29, 026/30, 026/31, 026/32, 027/4, 027/7, 027/9, 027/31, 027/32, 027/33, 027/34, 027/35, 027/39, 027/40, 027/41, 027/42, 027/44, 027/45, 027/46, 027/62, 027/64, 027/65, 027/66, 027/67, 027/68, 027/69, 027/70, 027/86, 027/87, 027/88, 027/85a, 028, 029, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9, 033/2, 035/2, 035/5, 035/6, 035/7, 035/8, 035/9, 035/10, 035/11, 035/12, 035/13, 035/14, 035/15, 035/16, 035/17, 035/18, 035/19, 035/20, 035/21, 035/22, 035/23, 035/24, 035/26, 035/27, 035/28, 035/29, 037/3, 037/5, 037/6, 037/7, 037/8, 037/9, 037/10, 037/11, 037/12, 037/13, 037/14, 037/15, 037/16, 037/17, 037/18, 037/19, 037/20, 037/21, 037/22, 037/23, 037/24, 037/25, 038, 040, 042/2, 042/6, 042/8, 042/9, 042/10, 042/11, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/19, 042/20, 043, 044/1, 044/2, 045/2, 045/4, 045/5, 045/6, 045/7, 045/8, 045/9, 045/10, 047/1, 076, 077/1, 077/2, 077/4, 077/5, 077/6, 077/7, 077/9, 077/10, 077/11, 077/13, 077/14, 080, 081/2, 081/3, 081/4, 081/5, 081/6, 081/7, 081/8, 081/9, 081/11, 081/13, 081/14, 082, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 083/5, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 088/3, 089, 090, 091, 094/1, 094/2, 094/3, 094/4, 094/5, 095, 097/1, 097/2, 097/3, 097/4, 097/5, 097/6, 097/7, 097/8, 098, 099/1, 099/2, 099/3, 099/4 , 0101, 0102, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0105, 0106/1, 0106/2, 0106/3, 0106/4, 0106/5, 0106/6, 0106/7, 0106/8, 0106/9, 0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/16, 0106/17, 0106/18, 0106/19, 0106/20, 0106/21, 0106/22, 0108, 0114, 0115/3, 0115/4, 0115/5, 0115/6, 0115/7, 0115/8, 0115/9, 0115/10, 0115/11, 0115/12, 0115/13, 0115/14, 0115/15, 0115/16, 0115/17, 0115/18, 0115/19, 0115/20, 0115/21, 0117, 0121, 0122/2, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0122/10, 0123/1, 0123/2, 0124, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129/1, 0129/2, 0130/6, 0130/7, 0131, 0132/2, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/18, 0132/19, 0132/20, 0132/21, 0132/22, 0132/23, 0132/31, 0132/32, 0132/33, 0132/34, 0132/35, 0132/36, 0132/37, 0132/38, 0132/39, 0132/40, 0132/41, 0132/42, 0132/43, 0133, 0137/2, 0138/1, 0138/4, 0138/7, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/14, 0138/15, 0138/17, 0138/18, 0138/19, 0138/20, 0138/22, 0138/24, 0138/25, 0138/26, 0138/27, 0138/28, 0138/29, 0138/30, 0138/31, 0138/32, 0138/33, 0138/34, 0138/35, 0138/36, 0138/37, 0138/38, 0138/40, 0138/41, 0138/43, 0138/44, 0138/45, 0138/46, 0138/47, 0138/48, 0138/50, 0138/51, 0138/52, 0138/53, 0138/54, 0138/55, 0138/57, 0138/58, 0138/59, 0138/60, 0138/61, 0138/62, 0138/63, 0141/5, 0142, 0144/1, 0144/2, 0144/3, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0144/7, 0144/8, 0145/1, 0145/2, 0146, 0147, 0149, 0153, 0154/1, 0154/2, 0154/3, 0154/4, 0154/5, 0154/7, 0154/8, 0156/2, 0156/3, 0156/4, 0156/5, 0156/6, 0156/7, 0156/8, 0156/9, 0156/10, 0156/11, 0156/12, 0156/13, 0156/14, 0156/15, 0157, 0158, 0161, 0168/2, 0168/4, 0169, 0171, 0177, 0178, 0179, 0180/1, 0180/3, 0180/4, 0181/1, 0181/2, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0189/3, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0189/7, 0189/8, 0189/9, 0189/10, 0189/11, 0192/1, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/4, 0203/5, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208/1, 0208/2, 0209/2, 0209/3, 0209/4, 0209/5, 0209/6, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0217/1, 0217/2, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 0221/1, 0221/2, 0221/3, 0221/4, 0221/5, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0229, 0230, 0231/2, 0231/3, 0231/6, 0231/7, 0232, 0233/1, 0233/2, 0233/3, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0234/7, 0234/8, 0234/9, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237, 0238, 0239, 0240/1, 0240/2, 0240/3, 0241/2, 0242/1, 0242/2, 0244, 0246, 0249, 0250/1, 0251/1, 0251/2, 0251/3, 0251/4, 0251/5, 0251/6, 0251/7, 0251/8, 0251/9, 0251/10, 0251/11, 0251/12, 0251/13, 0251/14, 0251/15, 0251/16, 0251/17, 0251/18, 0251/19, 0252/1, 0252/2, 0252/3, 0252/4, 0252/5, 0252/6, 0252/7, 0252/8, 0252/9, 0252/10, 0252/11, 0252/12, 0252/13, 0252/14, 0252/15, 0252/16, 0252/17, 0252/18, 0252/19, 0252/20, 0252/21, 0252/22, 0252/23, 0252/24, 0252/25, 0252/26, 0252/27, 0252/28, 0253, 0254/1, 0254/4, 0254/5, 0254/13, 0254/14, 0254/15, 0254/16, 0254/17, 0254/18, 0254/19, 0254/22, 0254/23, 0254/24, 0254/25, 0254/26, 0254/27, 0254/28, 0254/29, 0254/30, 0254/31, 0254/32, 0254/33, 0254/34, 0254/35, 0254/36, 0254/37, 0254/38, 0254/39, 0254/40, 0254/41, 0254/42, 0254/43, 0254/44, 0254/45, 0254/46, 0254/47, 0254/48, 0254/49, 0254/50, 0254/51, 0254/52, 0254/53, 0254/54, 0254/55, 0254/56, 0254/57, 0254/58, 0254/59, 0254/60, 0254/61, 0254/62, 0254/63, 0254/64, 0254/65, 0254/66, 0256, 0257, 0258/1, 0258/2, 0259, 0260/1, 0260/2, 0261, 0262/10, 0262/11, 0263/2, 0263/3, 0263/6, 0263/7, 0263/8, 0263/9, 0263/10, 0263/11, 0263/12, 0263/13, 0263/14, 0263/15, 0263/16, 0263/17, 0263/18, 0263/19, 0263/20, 0263/21, 0263/22, 0263/23, 0263/24, 0263/25, 0263/26, 0263/27, 0263/28, 0263/29, 0263/30, 0263/31, 0263/32, 0263/33, 0263/34, 0264 hrsz.
0149, 0177, 0180/4, 0181/2, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/4, 0203/5, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208/2, 0209/2, 0209/3, 0209/5, 0209/6, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0217/1, 0217/2, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 0221/1, 0221/4, 0221/5, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0229, 0230, 0231/2, 0231/3, 0231/6, 0231/7, 0232, 0233/1, 0233/2, 0233/3, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0234/7, 0234/8, 0234/9, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237, 0238, 0239, 0240/1, 0240/2, 0240/3, 0241/2, 0242/1, 0242/2, 0244, 0246, 0249, 0256, 0257, 0258/1, 0258/2, 0259, 0260/1, 0260/2, 0261, 0262/10, 0262/11, 0263/27 hrsz.

1. Országos ökológiai hálózat elemei

1. Védett természeti területek

1. Tájképvédelem alatt álló területek

1. Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar, jávorfa
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa (allergén)	enyves éger, mézgás éger, berekfa
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula (allergén)	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sarjmeggy, török meggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba *	fehér nyár, ezüst nyár
Populus canescens *	szürke nyár
Populus nigra *	fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy, mocsártölgy
Salix alba (allergén)	fehér fűz, ezüst fűz
Salix fragilis	törékeny fűz, csörege fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus domestica	házi berkenye, fojtóska
Sorbus torminalis	barkóca berkenye, barkócafa
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil, lobogós szil, vénicfa
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa**	fürtös bodza
Spirea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolh

2. melléklet

Településszerkezeti terv

(A melléklet szövegét a(z) 6_2001 2_melléklet Településszerkezeti terv.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

[1] A 13/2007. rendelet szerint e §-ban foglalt szabályokat külön rendeletben kell szabályozni, mely rendelet megalkotására még nem került sor.

[2] Beépítette a 13/2007.(X.1.) számú rendelet, hatályos 2007. X.1-től.

[3] Beépitette a 13/2007.(X.1.) számu rendelet, hatályos 2007. X.1.-től.

[4] Beépítette a 15/2005.(X.27.) sz. rendelet, hatályos 2005.X.27.-től

1. melléklet

1. Natura 2000 területek

02/4, 04, 05/11, 05/12, 05/13, 05/14, 05/15, 05/16, 05/17, 05/18, 05/19, 05/20, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/26, 05/27, 05/28, 05/29, 05/30, 05/31, 010/4, 010/7, 010/8, 010/9, 010/10, 010/12, 010/13, 010/14, 011, 012/2, 012/4, 012/5, 026/27, 026/28, 026/29, 026/30, 026/31, 026/32, 027/4, 027/7, 027/9, 027/31, 027/32, 027/33, 027/34, 027/35, 027/39, 027/40, 027/41, 027/42, 027/44, 027/45, 027/46, 027/62, 027/64, 027/65, 027/66, 027/67, 027/68, 027/69, 027/70, 027/86, 027/87, 027/88, 027/85a, 028, 029, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9, 033/2, 035/2, 035/5, 035/6, 035/7, 035/8, 035/9, 035/10, 035/11, 035/12, 035/13, 035/14, 035/15, 035/16, 035/17, 035/18, 035/19, 035/20, 035/21, 035/22, 035/23, 035/24, 035/26, 035/27, 035/28, 035/29, 037/3, 037/5, 037/6, 037/7, 037/8, 037/9, 037/10, 037/11, 037/12, 037/13, 037/14, 037/15, 037/16, 037/17, 037/18, 037/19, 037/20, 037/21, 037/22, 037/23, 037/24, 037/25, 038, 040, 042/2, 042/6, 042/8, 042/9, 042/10, 042/11, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/19, 042/20, 043, 044/1, 044/2, 045/2, 045/4, 045/5, 045/6, 045/7, 045/8, 045/9, 045/10, 047/1, 076, 077/1, 077/2, 077/4, 077/5, 077/6, 077/7, 077/9, 077/10, 077/11, 077/13, 077/14, 080, 081/2, 081/3, 081/4, 081/5, 081/6, 081/7, 081/8, 081/9, 081/11, 081/13, 081/14, 082, 083/1, 083/2, 083/3, 083/4, 083/5, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 088/3, 089, 090, 091, 094/1, 094/2, 094/3, 094/4, 094/5, 095, 097/1, 097/2, 097/3, 097/4, 097/5, 097/6, 097/7, 097/8, 098, 099/1, 099/2, 099/3, 099/4 , 0101, 0102, 0104/1, 0104/2, 0104/3, 0105, 0106/1, 0106/2, 0106/3, 0106/4, 0106/5, 0106/6, 0106/7, 0106/8, 0106/9, 0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/16, 0106/17, 0106/18, 0106/19, 0106/20, 0106/21, 0106/22, 0108, 0114, 0115/3, 0115/4, 0115/5, 0115/6, 0115/7, 0115/8, 0115/9, 0115/10, 0115/11, 0115/12, 0115/13, 0115/14, 0115/15, 0115/16, 0115/17, 0115/18, 0115/19, 0115/20, 0115/21, 0117, 0121, 0122/2, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0122/10, 0123/1, 0123/2, 0124, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129/1, 0129/2, 0130/6, 0130/7, 0131, 0132/2, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/18, 0132/19, 0132/20, 0132/21, 0132/22, 0132/23, 0132/31, 0132/32, 0132/33, 0132/34, 0132/35, 0132/36, 0132/37, 0132/38, 0132/39, 0132/40, 0132/41, 0132/42, 0132/43, 0133, 0137/2, 0138/1, 0138/4, 0138/7, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/14, 0138/15, 0138/17, 0138/18, 0138/19, 0138/20, 0138/22, 0138/24, 0138/25, 0138/26, 0138/27, 0138/28, 0138/29, 0138/30, 0138/31, 0138/32, 0138/33, 0138/34, 0138/35, 0138/36, 0138/37, 0138/38, 0138/40, 0138/41, 0138/43, 0138/44, 0138/45, 0138/46, 0138/47, 0138/48, 0138/50, 0138/51, 0138/52, 0138/53, 0138/54, 0138/55, 0138/57, 0138/58, 0138/59, 0138/60, 0138/61, 0138/62, 0138/63, 0141/5, 0142, 0144/1, 0144/2, 0144/3, 0144/4, 0144/5, 0144/6, 0144/7, 0144/8, 0145/1, 0145/2, 0146, 0147, 0149, 0153, 0154/1, 0154/2, 0154/3, 0154/4, 0154/5, 0154/7, 0154/8, 0156/2, 0156/3, 0156/4, 0156/5, 0156/6, 0156/7, 0156/8, 0156/9, 0156/10, 0156/11, 0156/12, 0156/13, 0156/14, 0156/15, 0157, 0158, 0161, 0168/2, 0168/4, 0169, 0171, 0177, 0178, 0179, 0180/1, 0180/3, 0180/4, 0181/1, 0181/2, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0189/3, 0189/4, 0189/5, 0189/6, 0189/7, 0189/8, 0189/9, 0189/10, 0189/11, 0192/1, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/4, 0203/5, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208/1, 0208/2, 0209/2, 0209/3, 0209/4, 0209/5, 0209/6, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0217/1, 0217/2, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 0221/1, 0221/2, 0221/3, 0221/4, 0221/5, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0229, 0230, 0231/2, 0231/3, 0231/6, 0231/7, 0232, 0233/1, 0233/2, 0233/3, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0234/7, 0234/8, 0234/9, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237, 0238, 0239, 0240/1, 0240/2, 0240/3, 0241/2, 0242/1, 0242/2, 0244, 0246, 0249, 0250/1, 0251/1, 0251/2, 0251/3, 0251/4, 0251/5, 0251/6, 0251/7, 0251/8, 0251/9, 0251/10, 0251/11, 0251/12, 0251/13, 0251/14, 0251/15, 0251/16, 0251/17, 0251/18, 0251/19, 0252/1, 0252/2, 0252/3, 0252/4, 0252/5, 0252/6, 0252/7, 0252/8, 0252/9, 0252/10, 0252/11, 0252/12, 0252/13, 0252/14, 0252/15, 0252/16, 0252/17, 0252/18, 0252/19, 0252/20, 0252/21, 0252/22, 0252/23, 0252/24, 0252/25, 0252/26, 0252/27, 0252/28, 0253, 0254/1, 0254/4, 0254/5, 0254/13, 0254/14, 0254/15, 0254/16, 0254/17, 0254/18, 0254/19, 0254/22, 0254/23, 0254/24, 0254/25, 0254/26, 0254/27, 0254/28, 0254/29, 0254/30, 0254/31, 0254/32, 0254/33, 0254/34, 0254/35, 0254/36, 0254/37, 0254/38, 0254/39, 0254/40, 0254/41, 0254/42, 0254/43, 0254/44, 0254/45, 0254/46, 0254/47, 0254/48, 0254/49, 0254/50, 0254/51, 0254/52, 0254/53, 0254/54, 0254/55, 0254/56, 0254/57, 0254/58, 0254/59, 0254/60, 0254/61, 0254/62, 0254/63, 0254/64, 0254/65, 0254/66, 0256, 0257, 0258/1, 0258/2, 0259, 0260/1, 0260/2, 0261, 0262/10, 0262/11, 0263/2, 0263/3, 0263/6, 0263/7, 0263/8, 0263/9, 0263/10, 0263/11, 0263/12, 0263/13, 0263/14, 0263/15, 0263/16, 0263/17, 0263/18, 0263/19, 0263/20, 0263/21, 0263/22, 0263/23, 0263/24, 0263/25, 0263/26, 0263/27, 0263/28, 0263/29, 0263/30, 0263/31, 0263/32, 0263/33, 0263/34, 0264 hrsz.

0149, 0177, 0180/4, 0181/2, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/4, 0203/5, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208/2, 0209/2, 0209/3, 0209/5, 0209/6, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0217/1, 0217/2, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 0221/1, 0221/4, 0221/5, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0229, 0230, 0231/2, 0231/3, 0231/6, 0231/7, 0232, 0233/1, 0233/2, 0233/3, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0234/7, 0234/8, 0234/9, 0235/1, 0235/2, 0235/3, 0236, 0237, 0238, 0239, 0240/1, 0240/2, 0240/3, 0241/2, 0242/1, 0242/2, 0244, 0246, 0249, 0256, 0257, 0258/1, 0258/2, 0259, 0260/1, 0260/2, 0261, 0262/10, 0262/11, 0263/27 hrsz.

1. Országos ökológiai hálózat elemei

1. Védett természeti területek

1. Tájképvédelem alatt álló területek

1. Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar, jávorfa
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa (allergén)	enyves éger, mézgás éger, berekfa
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula (allergén)	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sarjmeggy, török meggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba *	fehér nyár, ezüst nyár
Populus canescens *	szürke nyár
Populus nigra *	fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy, mocsártölgy
Salix alba (allergén)	fehér fűz, ezüst fűz
Salix fragilis	törékeny fűz, csörege fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus domestica	házi berkenye, fojtóska
Sorbus torminalis	barkóca berkenye, barkócafa
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil, lobogós szil, vénicfa
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

Lombos cserjék

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolh

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő

tudományos (latin) név	magyar elnevezés
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa**	fürtös bodza
Spirea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita

2. melléklet

Településszerkezeti terv

(A melléklet szövegét a(z) 6_2001 2_melléklet Településszerkezeti terv.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)