Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a fák és cserjék ültetési, telepítési távolságának szabályairól

Hatályos: 2013. 12. 12

Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a fák és cserjék ültetési, telepítési távolságának szabályairól

2013.12.12.

Szentistván nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában jelölt feladatkörében eljárva, a belterületen elültetésre kerülő fák és cserjék telepítési távolságára az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § Ezen rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik a község belterületén történő fák és cserjék telepítését, ültetését a helyi előírások betartása mellett oly módon, hogy a várható lombkorona és gyökérzet által okozott hatások figyelembevételével elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták a szomszédok és egyéb érintettek között.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentistván Nagyközség közigazgatási területén növényültetést, telepítést vagy kivágást végző természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed nemcsak a közterületekre, hanem a magántulajdonban lévő ingatlanok területére is.

(3) E rendelet előírásait kell alkalmazni egyéb jogszabály által nem szabályozott kérdésekben, szőlő, bokor, sövény, gyümölcs és egyéb fa ültetése, telepítése, gondozása és kivágása esetében.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott erdőkre, fatelepítésekre.

Telepítési távolságokra vonatkozó előírások

3. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan – telek – határától:

a) Lágyszárú növény – 0,60 m

b) Cserje, bokor – 1,50 m

c) Szőlő, sövény - 2,00 m

d) 4 – 10 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa, alacsony növésű gyümölcsfa – 3,00 m (az 1. számú melléklet szerint)

e) Cseresznye, szilva, meggy gyümölcsfák, valamint nyár, akác, kőris, hárs, juhar, fenyőfélék, ciprusfélék alapfajai – 7,00 m

f) Dió-, gesztenyefa – 8,00 m

(2) A nem terebélyes díszfaültetési távolsága 2,5 méter az ingatlan határának azon részétől, ami nincs beépítve.

Közterületen történő telepítés

4. § (1) Közterületen cserjét, fát telepíteni csak hozzájárulással lehet. A hozzájárulást kérelemre a jegyző adja ki.

(2) Abban az esetben, amikor a jegyző hozzájárulásával ültetett fát, cserjét a tulajdonosa kivágja, a kivágott fával maga rendelkezhet.

(3) Abban az esetben, amikor a jegyző hozzájárulása nélkül telepítik a fát, cserjét, melyet később annak tulajdonosa kivág vagy az önkormányzat kivágat, a kivágatott fára csak abban az esetben tarthat igényt, amennyiben az önkormányzat nem tart rá igényt.

(4) A közterületen elültetett növények gondozásáról (öntözés, tápoldatozás, növény egészségügyi beavatkozás, metszés, veszélyes ágak eltávolítása, őszi lomb összegyűjtése) az érintett ingatlan használója, elsősorban a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5) Közterületen (kivéve előkertek) gyümölcsfa telepítése nem engedélyezett, helyette elsősorban őshonos magyar fajtájú (nem tájidegen) fát, illetve cserjét lehet ültetni. Allergiát okozó fajta (nyír, fűz, mogyoró, éger, tölgy, platán, virágos kőris, kanadai nyár) nem ültethető. A közterületen lévő fa a közlekedést, a személyek életét, testi épségét, vagyonbiztonságát nem veszélyeztetheti.

(6) A legkisebb ültetési (telepitési) távolság közterületen:

a.) gázvezetéktől – 2,0 méter,
b.) egyéb vezetéktől, csapadék – vízelvezető ároktól – 1,0 méter,
c.) fák közötti ültetési távolság 5,0 – 6,0 méter
d.) fa telekhatártól és épülettől minimum 3 méterre, ajtó-, ablak elé minimum 3,5 méterre, (fasorban egységes törzsmagassággal), kapubehajtótól minimum 1,5 méter.
(7) A telepítést a közművek – víz, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat – figyelembevételével kell végezni. Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban fa nem ültethető.
(8) Közút vagy járda mellé díszfa, cserje stb. csak úgy ültethető, hogy a közúti közlekedést, a gyalogos forgalmat és a vízelvezetést (árkot) ne akadályozza.

A fa kivágása és pótlása, és egyéb szabályok alkalmazása közterületen

5. § (1) Közterületen fa kivágása a jegyző engedélyével végezhető a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet előírásainak betartásával. A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa helyét, fajtáját, darabszámát, átmérőjét, azt a tényt, hogy a fát ki ültette és ki tarthat igényt a fa tulajdonjogára. Ugyancsak meg kell jelölni azt az időpontot vagy időtartamot, mely alatt a fa kivágása megtörténik.

(2) Az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag bejelenteni legkésőbb a fa kivágását követő 3 napon belül.

(3) A jegyző a fa tulajdonosát a (2) bekezdés szerinti kötelezettségnek teljesítésére felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkák – a tulajdonos költségén történő – elrendelésére.

(4) A jegyző a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti, továbbá megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.

(5) Pótlási kötelezettség esetén elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafaj, fajta és változat megjelölésével. A pótlási kötelezettség a tulajdonost, illetőleg azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás megtörtént.

(6) Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét is.

(7) A fák kivágása – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a fa betegsége, kiöregedése, vagy balesetveszély esetén engedélyezhető.

(8) Létesítmények elhelyezésével kapcsolatban – kivételesen indokolt esetben – egészséges fa kivágására is adható engedély, ha annak áttelepítése károsodás nélkül nem lehetséges.

(9) A fakivágási hozzájárulásban előírt pótlási kötelezettséget, az engedély kiadását követő egy év múlva ellenőrizni kell.

(10) A kerítés megóvása érdekében az oldalhatárra épített épület esetén, a kerítés mellé telepített növények vágását úgy kell elvégezni, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá.

6. § Tilos árasztással locsolni a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket, melyek a telekhatártól számított 2 méteren belül vannak.

Eljárási szabályok

7. § (1) A jegyző a fa tulajdonosát kérelemre, vagy hivatalból e rendeletben meghatározott kötelezettségének teljesítésére felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkák – tulajdonos költségén történő – elrendelésére.

(2) A jegyző e rendelet szabályaitól eltérő növényültetés, illetve telepítés esetén elrendelheti a növény áttelepítését, kivágását, gondozását és az eredeti állapot helyreállítását.

(3) Az ültetési (telepítési) távolság be nem tartásával kapcsolatos hatósági ügyben első fokon a jegyző jár el. Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Közterületen lévő fák kivágása esetében a jegyző a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő szabályok szerint jár el.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően megkezdett növényültetésre, telepítésre vagy kivágásra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépését megelőzően telepített növények esetében, amennyiben az eltér e rendeletben meghatározottaktól, annak tulajdonosa – a természet lehetőségei szerint – köteles úgy gondozni, illetve nyírni, hogy az a rendeletben foglaltaknak megfeleljen, illetve a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.

(3) E rendelet alkalmazásban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a rendelet hatálybalépését megelőzően ültetett növények esetében azok locsolása, a gyümölcsök áthullása, a lombozat áthullása (csapadékvíz elvezetést szolgáló ereszcsatornák eldugulása miatt) a gyökérzet nyomása ne okozzon kárt vagy zavaró hatást másoknak.

Amennyiben ilyen zavaró hatás felmerül a fa (ingatlan) tulajdonosa minden olyan tevékenységet köteles elvégezni, amellyel a zavaró hatás megszüntethető vagy csökkenthető, illetőleg a további zavarás és kár megelőzhető.

1. melléklet

A. 4-10 méternél magasabbra nem növő fák:
Acer ginnala – Tűzvörös juhar
Acer japonikum ’Aureum’ – Aranyló vörösvirágú juhar
Acer negundo ’Flamingo’ – Tarkalevelű zöld juhar
Acer palmatum – Japán juhar
Albizzia julibrissin – Selyemakác
Catalpa bignonioides ’Nana’ – Gömbkoronájú szivarfa
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet – Díszgalagonya
Fraxinus ornus ’Mecsek’ – Gömbkőris
Magnólia félék
Malus floribunda – Dúsvirágú díszalma
Prunus cerasifera ’Nigra’ – Vérszilva
Prunus laurocerasus – Babérmeggy
Prunus ’Kanzan’ – Japán díszcseresznye
Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ – Gömbakác
Rhus typhina – Ecetfa
Sophora japonica ’Pendula’ – Törzsre oltott japán akác
B. 4-10 méternél magasabbra nem növő fenyők:
Juniperus communis – Közönséges boróka
Juniperus sabina – Nehézszagú boróka
Taxus baccata – Tiszafa

C. Alacsony növekedésű gyümölcsfák:

Őszibarack
Birs
Alma