Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.11.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 11- 2022. 01. 14Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.11.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bercel Község Önkormányzata képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bercel Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2687 Bercel, Béke út 1.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bercel Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Bercel Község Önkormányzat Képviselő-testülete
(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Berceli Közös Önkormányzati Hivatal
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Bercel község közigazgatási területe.
(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.bercel.hu
(8) Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. A település főbb adataira vonatkozó adatokat az 1. számú függelék tartalmazza.
2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névsorát, a 2. számú függelék tartalmazza.
3. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás
Önkormányzat jelképei
4. § Az önkormányzat jelképei: Bercel község címere, Bercel község zászlaja, az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
5. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Az elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.
6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A képviselő-testület ünnepi üléséről, az ott történtekről rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn: Szlovákiában: Kékkő (Modry Kamen) várossal, Romániában: Kápolnásfalu (Cápálnita) községgel., Lengyelországban: Opatow (Opatów) várossal, Ukrajnában Mátyfalva (Matyijovo) községgel
(3) Az önkormányzat pecsétjén Magyarország hivatalos címerét kell használni. Az azonos tartalmú bélyegzőket arab sorszámmal kell ellátni. A bélyegzőn a szerv pontos megjelölése mellett, székhelyét is fel kell tüntetni. Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei bélyegzői: Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Bercel, Berceli Közös Önkormányzati Hivatal (1- -ig arab sorszámmal ellátva), Polgármesteri Hivatal Bercel (5. számú), Bercel Község Polgármestere, Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Népességnyilvántartás Bercel, Anyakönyvvezető Bercel, Helyi Választási Iroda Bercel. A körbélyegzők és a fejbélyegzők teljes körű lenyomatát a 3. számú függelék tartalmazza.
(4) A polgármester és a jegyző pecsétjét kell használni: a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, a képviselő-testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon. A (3) bekezdésben felsorolt bélyegzők használatára teljes felelősséggel a bélyegzőt átvevő polgármester, jegyző, valamint köztisztviselő tartozik felelőséggel.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § (1) Bercel Község Önkormányzata ellátja a Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelező, és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket. A Mötv. 20. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítja.
(2) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe.
(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(5) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 4. számú függelék tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint a következő önként vállalt feladatokat láthatja/látja el:
a) családsegítés
b) felső oktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer
c) helyi sportegyesület támogatása
d) hagyományőrző népdalkör támogatása
e) polgárőrség támogatása
f) egyházközség támogatása
(2) Az önkormányzat abban az esetben vállalhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha:
a) nem sérti más település érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.
(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.
(4) Az önként vállalt (többlet) feladatokról az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – kell dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni az államháztartáson kívüli átadott, átvett pénzeszközökre vonatkozó törvényi és helyi rendeleti előírásokat.
(5) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:
a) a Balassagyarmati Kistérséggel
b) a Balassagyarmati Járással
c) a Nógrád Megyei Önkormányzattal,
d) a Nógrád Megyei Kormányhivatallal
e) Terény Község Önkormányzatával.
(6) Az együttműködés keretében a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott és a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, aki tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül tájékoztatja.
(8) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
9. § (1a) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. A polgármesterre, társulásra átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a társulás által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntést.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója rendszeresen köteles írásban vagy szóban a képviselő-testületnek beszámolni tevékenységéről.
(4) Átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén köteles megtárgyalni. Ilyen testületi anyagot írásban lehet előterjeszteni, az elsőfokú döntéshozónak a fellebbezésre vonatkozó véleményének csatolásával.
10. § Az Mötv.42. §-a rendelkezik az át nem ruházható hatáskörökről. A képviselő-testület további át nem ruházható hatásköröket nem jelenít meg az SZMSZ-ben.
11. § A képviselő-testület az Mötv. 18. §-ában foglalt hatáskört nem vonhatja el, nem korlátozhatja.
12. § (1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.
13. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü Mötv.-ben meghatározott szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, polgármester, önkormányzati képviselő vagy a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.
14. § A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság/bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
15. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tarthat. Évente legalább 6 ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint tart. A polgármester indokolt estben a munkatervben meghatározottaktól eltérhet. A rendes üléseket általában minden hónap 4. hetének pénteki napján 16,00 órai kezdettel kell összehívni.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben,
b) ha azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal kezdeményezi.
(4) A képviselő-testület adott évi üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv (továbbiakban munkaterv) tartalmazza.
(5) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állítja össze. A munkaterv kitér a tervezett közmeghallgatásra és témájára.
(6) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
g) meghívottak körét.
16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdeknek tekintendő:
a) Ingatlan vásárlás
b) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés
c) az önkormányzat által kiírt pályázat feltételének meghatározásakor. Az a), b), c) pontban meghatározott zárt ülés akkor tartható, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. A döntések megismerésének érdekében, azok közzététele a nyilvános ülésen hozott döntések közzétételével egyező módon a 40. § szerint biztosított azzal, hogy a hatósági ügyekben hozott döntés vonatkozásában a határozat számát és tárgyát tartalmazza.
(4) A zárt ülésre vonatkozóan e rendelet további rendelkezéseket is tartalmaz.
A képviselő-testület ülésének összehívása
17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
18. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a meghívót aláíró személy nevét, beosztását.
f) a képviselő-testületi ülésre meghívottak felsorolását.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4)
a) Az előterjesztésben szereplő rendelet, szabályzat, tervezet, beszámoló, értékelés stb. szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőjét, valamint esetenként külső szakértőt.
b) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a meghívóban szereplő, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
c) A rendes és rendkívüli testületi ülésekre az előterjesztést írásban vagy szóban, a határozati javaslatot írásban kell benyújtani. Írásban kell benyújtani az előterjesztést azokban az ügyekben, amelyek kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (Mötv.42. §-a).
d) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.
e) Az írásos előterjesztés szerkezete: az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják. Több döntési változat esetén kerüljenek kifejtésre az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érvek, döntések várható hatása. Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
f) Az előterjesztések kidolgozásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Az előterjesztő olyan időpontban köteles az anyagot elkészíteni, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére és a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre. Amennyiben az önkormányzat felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézmény készít előterjesztést, akkor a jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az előterjesztés az előírt követelményeknek megfeleljen. Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.
g) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel dönt az előterjesztés tárgyában. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról. A testületi anyagok elektronikus úton történő továbbításának szabályait, rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A meghívót – előterjesztésekkel együtt - az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek, vagy az általa megbízott köztisztviselőnek,
c) tevékenységüket érintő napirendek esetén az önszerveződő közösségek képviselőinek:
ca) alapítványok elnökeinek
cb) polgárőr egyesület elnökének
cc) sportegyesület elnökének.
d) a nem állandó meghívottaknak:
da) az előterjesztőknek és
db) az ülés összehívója (polgármester) által megjelölteknek.
(7) A meghívót és az előterjesztés(eke)t a képviselő nyilatkozata alapján elektronikusan vagy papír alapon kell továbbítani.
(8) A nem állandó meghívottak számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
(9) Elektronikus úton a testületi ülésről tájékoztatni kell a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály.
19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt, sürgősségi esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben), telefaxon.
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
20. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt
b) az illetékes országgyűlési képviselőt
c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg
21. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
c) a meghívó közzététele a Kábel Tv-ben.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
A képviselő-testület ülésének vezetése
22. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra
da) kiegészítésekre a szó megadása
da) a vita összefoglalása, az indítványok szavazásra való feltevése
da) a határozati javaslatok szavaztatása, a szavazás eredményének megállapítása pontosan
da) számszerűen, a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
i) az ülés bezárása,
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), i) pontokban meghatározott feladatok.
23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend tárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
26. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, az indoklás és a határozati javaslat.
(2) Írásos előterjesztést a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.
27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál – amennyiben indokolt- különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet – amennyiben szükséges – két fordulóban tárgyalható.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelni az előírt követelményeknek.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet – tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
31. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet – tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
32. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
33. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
34. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
A képviselő-testület döntései
35. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4) Rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát képviselőn kívül kezdeményezheti a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a helyi civil szervezet képviselője. A kezdeményezést a polgármesternél célszerű írásban benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet véleményezteti és a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
36. § (1) A képviselő-testület a 35. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Az ülés levezetője az igen szavazatokra, majd a nem szavazatokra kér szavazást, a képviselő-testület tagja élhet a tartózkodás jogával. Ezt követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
37. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt legalább 2 fő képviselő indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem,) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségbe szavazó urna használatával történik
(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § Az ülés vezetője a 36-37. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét.
39. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:
Bercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) határozata a ………………………………………-ról
40. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat külön kell jelölni és nyilvántartani.
41. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) az alábbiak szerint:
Bercel Község Önkormányzata képviselő-testületének ......./..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról
42. § A rendelet kihirdetése, a normatív határozat közzététele a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történik.
43. § (1a) A képviselőnek joga van a Mötv.32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
44. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület - amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap -, tiszteletdíját egy hónapra 25 %-kal csökkentheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
45. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A csökkentésről a képviselő- testület határozatot hoz.
46. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
(4) A tanácskozási joggal nem rendelkező személy (hallgatóság) részére biztosítani kell a megfelelő helyet. Amennyiben lehetőség van, a hallgatóság a részére kijelölt helyet foglalja el.
47. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
A jegyzőkönyv
48. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A képviselő-testületi ülésről hangfelvételt kell készíteni.
(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá a két jegyzőkönyv hitelesítővel együtt. A jegyzőkönyv hitelesítők ABC sorrendben kerülnek elfogadásra ismétlődő rendszerben.
(5) A jegyzőkönyv közokirat. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.
49. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett szöveggel fogadja el.
(2) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni melyet a jegyző kezel (ez az irattári példány). A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni elektronikus úton a kormányhivatalnak.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a képviselői indítványokat,
e) a képviselői interpellációkat
f) az elfogadott rendeletet
g) írásban benyújtott kérelmeket, beadványokat
h) írásban benyújtott hozzászólásokat a képviselők kérésére.
(5) A polgármester, vagy legalább két fő képviselő indítványára a testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, ha azt nem jelezték).
50. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján külön szabályzatban kell rögzíteni a közérdekű adat megismerésére milyen módon kerül sor és a közzétételt kinek kell teljesíteni.
(3) Az Inf.tv. 37. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat közzétételre kötelezett szerv, melynek alapján a képviselő-testület jegyzőkönyvét elektronikus úton közzé kell tenni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
51. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a polgármester, képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás nyilvános testületi ülésnek minősül, meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás olyan nyilvános testületi ülésnek minősül, ahol nem a klasszikus ülésvezetési szabályok érvényesülnek, az állampolgárok nem csak passzív résztevők, hanem szabadon felszólalhatnak.
52. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület döntése alapján az alábbi önkormányzati döntések előtt kell tartani a helyi adók bevezetése, a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek megalkotása előtt nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés előtt jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntéskor.
(3) A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban teheti fel.
(4) A képviselő testület a polgármester előterjesztésére a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti.
(5) Közmeghallgatás – képviselő testület döntése alapján – falugyűlés keretében is meghirdethető.
53. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
A települési képviselő
54. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzat szerint a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) A települési képviselők a képviselő-testületi ülések előtt egy órával fogadóórát tartanak.
56. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg a Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő a testületi ülésen való részvételéhez szükséges időtartamra a munkahelyén felmentésre jogosult a munkavégzés alól. A kiesett jövedelmét az önkormányzatnak kell megtéríteni.
Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai
57. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztviselő.
(2) A polgármester hivatali munkarendjét, az egyetértési joghoz kötött munkakörök felsorolását, valamint a szabadság kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat az 5. számú függelék tartalmazza.
(3) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72-73. §. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §, 72. § (4) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.
58. § (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában alpolgármesternek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
c) fogadó órát tart,
d.) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadó órája: A polgármester fogadó órájának rendjét a 6. számú függelék tartalmazza.
60. § (1) A képviselő-testület nem él a Mötv. 68. § (2) bekezdésében biztosított jogával.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
61. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(4) Az alpolgármester munkarendjét, fogadó óráit a 6. számú függelék tartalmazza.
(5) Az alpolgármester feladatának meghatározása a polgármester hatásköre. Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányításával végzi.
62. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében három állandó bizottságot hoz létre.
(2) Szükség szerint ideiglenes bizottságot alakíthat meghatározott feladatok ellátására.
(3) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(4) Az ülés meghívóját és előterjesztésre kerülő anyagait Bercel település hirdetőtábláján és honlapján is közzé kell tenni. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
(5) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
(6) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
(7) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
(8) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(9) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.
(10) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(11) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(12) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(13) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(14) A megválasztott bizottság/bizottságok tevékenységükről évente beszámolót készítenek a képviselő testület felé.
(15) A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtásáról a Hivatal látja el.
63. § (1) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság aktuális névsorát a 7. számú függelék tartalmazza, felsorolva a bizottság feladatait.
(2) Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: a napirendre felvett önkormányzati rendelet-tervezeteket, rendeletmódosítási javaslatokat véleményezze (kivéve a költségvetéssel és adókkal kapcsolatos rendeleteket.) a képviselő-testület éves munkatervére tegyen javaslatot.
(3) A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság tagjainak száma : 9 fő. A bizottság aktuális névsorát a 7. számú függelék tartalmazza, felsorolva a bizottság feladatait.
(4) A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: óvodai nevelési év zárásáról szóló tájékoztató véleményezése, óvodai nevelési év indításáról szóló beszámoló véleményezése
(5) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma: 7 fő . A bizottság aktuális névsorát a 7. számú függelék tartalmazza, felsorolva a bizottság feladatait.
(6) A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: a költségvetés teljesítéséről készült beszámoló véleményezése, a költségvetési rendelet módosítások tervezetének véleményezése, az önkormányzat által támogatott non-profit szervezetek részére juttatott támogatások felhasználásáról szóló beszámoló véleményezése
64. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a közös önkormányzati Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykörülményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
(2) A jegyző részletes feladat -és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő testület döntései határozzák meg az alábbi tartalommal:A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.
(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, illetve az önkormányzat honlapján
b) nem kötelező jelleggel a könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
(5) A határozat-nyilvántartás formái:
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
d) a határozatok határidő nyilvántartása.
(6) A rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(7) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(8) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(9) A jegyzői feladat-és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában a jegyző helyetteseként megjelölt köztisztviselő látja el és helyettesíti a jegyzőt.
65. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A képviselő-testület hatásköre a jegyzőre is átruházható. (Mötv. 41. §. (4) bekezdése).
66. § Alkalmazás esetén az aljegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
67. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Terény Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Bercel községben a Közös Hivatal székhelye működik.
(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A hivatal SZMSZ-ét a 8. számú függelék tartalmazza.
(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó megállapodást - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembevételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el. A megállapodást az 9. számú függelék tartalmazza.
68. § Az önkormányzat a 10. számú függelékében felsorolt társulások tagja. A társulási megállapodásokat a függelékben kell elhelyezni.
Az önkormányzati gazdálkodás alapjai
69. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott gazdasági társaság útján gondoskodik.
Lakossági fórumok, kapcsolattartás
70. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:
1. a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a berceli lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról,
2. a képviselő-testület az Mötv. 54. §-a szerint előre meghirdetett közmeghallgatás tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
72. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.
73 § Záró rendelkezés
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Bercel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 12/2015.(IX.30.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
2. függelék
1. Batta Tibor polgármester Bercel, Templom part 5/A.
2. Biróczi Zoltán képviselő Bercel, kenderváros út 11.
3. Bódi Antal képviselő Bercel, Árpád út 21.
4. Csáki Balázs képviselő Bercel, Ordaspuszta 20.
5. Jánvári Andrásné képviselő Bercel, Jókai út 31/1.
6. Jekkelné Vámos Ildikó képviselő Bercel, Jókai út 36.
7. Séllei Andrea alpolgármester Bercel, Bástya utca 29.
4. függelék
3. függelék
4.. függelék
5. függelék
6. függelék
7. függelék
1. Biróczi Zoltán elnök Bercel, Kenderváros út 11.
2. Bódi Antal tag Bercel, Árpád út 21.
3. Jánvári Andrásné tag Bercel, Jókai út 31/1.
4. Csáki Balázs tag Bercel, Ordaspuszta 20.
Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság tagjainak névsora
1. Jekkelné Vámos Ildikó elnök Bercel, Jókai út 36.
2. Biróczi Zoltán tag Bercel, Kenderváros út 11.
3. Bódi Antal tag Bercel, Árpád út 21.
4. Csáki Balázs tag Bercel, Ordaspuszta 20.
5. Jánvári Andrásné tag Bercel, Jókai út 31/1.
6. Séllei Andrea tag Bercel, Bástya utca 29.
7. Jakus Gergely tag Bercel, Baross út 16.
8. Kertész Gábor tag Bercel, Dózsa György út 25.
9. Simák Boglárka tag Bercel, Jókai út 29.
Pénzügyi Bizottság tagjainak névsora
1. Jánvári Andrásné elnök Bercel, Jókai út 31/1.
2. Biróczi Zoltán tag Bercel, kenderváros út 11.
3. Bódi Antal tag Bercel, Árpád út 21.
4. Csáki Balázs tag Bercel, Ordaspuszta 20.
5. Jekkelné Vámos Ildikó tag Bercel, Jókai út 36.
6. Séllei Andrea tag Bercel, Bástya utca 29.
7. Malikné Felföldi Julianna tag Bercel, Széchenyi út 63.
8. Sőregi Tibor tag Budapest, Szász Károly utca 4.
9. Tóth Attila Péter tag Bercel, Mikszáth út 26.
8. függelék
I. A Közös Önkormányzati Hivatal azonosító adatai, jogállása
1. A hivatal megnevezése
Berceli Közös Önkormányzati Hivatal
2.1 A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye
Cím: 2687 Bercel, Béke út 1.
2.2 Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége:
2.2.1. Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Terényi Kirendeltsége
Cím: 2696 Terény, Arany János út 46.
3. Közös Hivatal SZMSZ-ének célja, működési rendjét meghatározó dokumentumok
3.1. Szervezeti és Működési Szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy rögzítse a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal adatait, ellátandó feladatait, szervezeti felépítését, a működés rendjét, a szervezeti tagoltságát, a vezetők és alkalmazottak feladat- hatás és jogköreit.
3.2. A Közös Önkormányzati hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás, alapító okirat
A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról a hivatalt létrehozó önkormányzatok megállapodást kötöttek. A megállapodás alapján Bercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 217/2019. (XII.5.) számú határozatával, Terény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 80/2019. (XII. 5.) számú határozatában kimondta, hogy Berceli Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
A Berceli Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásával egyidejűleg az érintett önkormányzatok elfogadták a közös hivatal alapító okiratát.
Bercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 218/2019. (XII.5.) számú, Terény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 79/2019. (XII.5.) számú határozatában fogadta el az alapító okiratot.
3.3. Egyéb dokumentumok
A Közös Önkormányzati Hivatal működését részletesen meghatározó dokumentumok a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a szakmai és pénzügyi gazdasági munkát meghatározó és segítő szabályzatok és leírások.
A közös önkormányzati hivatal működését a SZMSZ-en túl a következő belső szabályzatok szabályozzák.
- Gazdálkodási Szabályzat
- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzat
- Leltárkészítés és leltározási szabályzat
- Bizonylati rend és bizonylati album
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- Önköltség számítási szabályzat
- Pénzkezelési szabályzat
- Kockázatkezelési szabályzat
- Folyamatokba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések (FEUVE)
- Belső ellenőrzési szabályzat
- Iratkezelési szabályzat
- Közérdekű adatok megismerésének rendjét meghatározó szabályzat
- Közbeszerzési szabályzat
- Tűzvédelmi szabályzat
- Munkavédelmi szabályzat
4. Az alapításra vonatkozó adatok
Törzskönyvi azonosító száma: 844185
Adószám: 15844181-1-12
Számla szám: 11741017-15844181
KSH szám: 15810135-8411-325-12
Az alapító okirat kelte: 2019.12.05.
Az alapító okirat száma: BER/973/2019.
Az alapítás időpontja: 2020. január 1.
Közös Önkormányzati Hivatal alaptevékenysége: helyi önkormányzatok igazgatási tevékenysége (TEÁOR: 84.11)
A Közös Önkormányzati Hivatal működési köre: a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatok illetékességi körére terjed ki.
A közös önkormányzati hivatal felügyeleti szervei:
- irányító szerv neve, székhelye:
Bercel Község Önkormányzatának Képviselő testülete
2687 Bercel, Béke út 1.
- alapító jogokkal felruházott fenntartó (irányító) szerv neve, székhelye:
Bercel Község Önkormányzata
(2687 Bercel, Béke út 1.)
Terény Község Önkormányzata
(2696 Terény, Arany János út 46.)
- Törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv:
Nógrád Megyei Kormányhivatal
(3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9.)
- Gazdálkodást ellenőrző szerv:
Állami Számvevőszék Nógrád Megyei Ellenőrzési Irodája
(3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.)
- Gazdálkodás felügyeletét gyakorló szerv:
Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatósága
(3100 Salgótarján, Rákóczi út 15.)
5. Közös Önkormányzati Hivatal jogállása
A közös önkormányzati hivatal jogállását az Mötv., illetve a közös hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeinek a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete határozza meg.
A közös önkormányzati hivatal az államháztartási törvény alapján költségvetési szerv, jogi személyiséggel rendelkezik.
6. A közös önkormányzati hivatal gazdálkodása, hozzárendelt más költségvetési szervek
A közös önkormányzati hivatal a gazdálkodása megszervezésére való tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
Az irányítók által az intézményhez rendelt más költségvetési szervek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §.(1-3) bekezdése alapján nincsenek.
A közös önkormányzati hivatal költségvetése a hivatal székhelyéül szolgáló önkormányzat összevont költségvetésének része, előirányzatai az önkormányzati rendeletben, mint költségvetési szervnek elkülönítetten szerepelnek.
A közös önkormányzati hivatal költségvetését, beszámolóját, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó nem székhely önkormányzat határozatban fogadja el.
Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásának részletes rendjét külön belső szabályzat határozza meg.
7. Közös önkormányzati hivatal feladatellátását szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jogosultság
Az alapításkor a közös önkormányzati hivatal feladatellátását szolgáló vagyon az alapító önkormányzatok tulajdona.
Az ingóságok közül az alapításig meglévő ingó vagyon az érintett települési önkormányzat tulajdona, melyet ingyenes használatba ad a közös hivatal részére.
Az alapítást követően (2020. január 1.) közösen megszerzett ingó vagyon tulajdonának megállapítására a beszerzéseket követően egyedileg kerül sor.
A székhelyen és a kirendeltségen a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok a települési önkormányzat tulajdonában maradnak, melyet térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adnak. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrás terhére gondoskodik.
A közös önkormányzati hivatal a működése során keletkezett vagyonnal a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik. Gazdálkodása során figyelembe kell venni a költségvetési rendelet, az önkormányzati vagyonrendelet, és egyéb belső szabályozások előírásait.
8. Közös önkormányzati hivatal megszüntetése
A közös önkormányzati hivatal megszüntetése az alapítók joga.
A hivatal megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül állapodhatnak meg.
Amennyiben közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárni a megállapodást megszüntető önkormányzatnak.
A megszüntető döntést az érintett képviselő-testületek minősített többséggel hozott határozattal hozhatják.
A hivatal megszüntetése esetén gondoskodni kell a pénzügyi és vagyoni elszámolásról.
9. Kötelező szabályzatok
A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felelős a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó – a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §. (2) bekezdésében meghatározott – belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.
II. FEJEZET
1.1. A közös önkormányzati hivatal feladata és hatásköre
A hivatal általános feladatai:
- az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása,
- közreműködés az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
A közös önkormányzati hivatal számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a közös önkormányzati hivatal dolgozói közötti megosztásáról a jegyző rendelkezik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartók által a közös önkormányzati hivatal vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal és hatáskörökkel.
A közös önkormányzati hivatalban folyó tevékenységet meghatározó legfontosabb jogszabályok:
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.)
• Az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.)
• A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011 évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.)
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.)
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet
• ágazati közigazgatási jogszabályok
1.2. A közös önkormányzati hivatal tevékenységei
Államháztartási szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
Kormányzati funkció |
|
száma |
megnevezése |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatások tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 |
Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
1.3. A közös önkormányzati hivatal feladatmutatója
A feladatmutató megnevezése |
Mennyiségi |
Mennyiség |
A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó |
darab |
2 |
A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó |
fő |
2108 |
1.4. Vállalkozói tevékenység
A közös önkormányzati hivatal alapító okirat alapján vállalkozási tevékenységet nem folytat.
III. FEJEZET
1. A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése, létszáma
A közös önkormányzati hivatal engedélyezett létszáma: 9 fő.
A hivatal élén a jegyző áll.
A Berceli Közös Önkormányzati Hivatal egységei:
a) Hivatali székhely 2687 Bercel, Béke út 1., a jegyző közvetlen vezetésével
b) Terényi Állandó Kirendeltség 2696 Terény, Arany János út 46., a jegyző közvetlen vezetésével
2. A Közös Hivatal létszáma
2.1. Szakmai létszám:
· jegyző 1 fő
· köztisztviselők 8 fő
ebből:
- Bercel székhely 5 fő 8 órában
- Terény Kirendeltség 3 fő 8 órában
Összesen: 9 fő
A közös önkormányzati hivatal szervezeti ábráját a 1. sz. melléklet tartalmazza.
2.2. A közös Önkormányzati Hivatal szervezete:
2.2.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
2.2.2. a közös önkormányzati hivatal
- Bercel székhelyén és az állandó kirendeltségen teljes heti munkarendben működik.
2.3. A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
A székhelyen és az állandó kirendeltségen:
a) Általános munkarend:
3. A közös önkormányzati hivatali munkakörök
A közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott dolgozók feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatott dolgozó jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörének megfelelő feladatait, jogait, kötelezettségeit, felettesét, valamint a helyettesítést.
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős:
• jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester,
• a közös önkormányzati hivatal dolgozói tekintetében a jegyző.
4. A közös önkormányzati hivatal vezetése, a vezető feladatai
4.1. A jegyző feladatai
(1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a közös önkormányzati Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykörülményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozást, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
5. A közös önkormányzati hivatal munkáját segítő értekezletek
5.1. A közös önkormányzati hivatali munka vezetését segítő fórumok
Vezetői értekezlet:
A jegyző szükség szerint a polgármesterek bevonásával vezetői értekezletet tart. Az értekezlet összehívását kezdeményezheti az érintett települések polgármesterének bármelyike.
A vezetői értekezlet célja:
– tájékozódás és megbeszélés székhelyen és a kirendeltségen dolgozó köztisztviselők munkájáról,
– a közös önkormányzati hivatal , aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése,
– munkaszervezési feladatok megbeszélése,
– szakmai képzések, információk átadása,
– jogszabályi változások ismertetése, megbeszélése.
Dolgozói munkaértekezlet:
- a jegyző szükség szerint dolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezleten a közös önkormányzati hivatal dolgozói vesznek részt.
A dolgozói munkaértekezlet célja:
– a jegyző beszámol a közös önkormányzati hivatal munkájáról, értékeli a közös önkormányzati hivatali feladatok teljesítését, a dolgozók munkakörülményeit, a munkamorált, ismerteti a következő időszak feladatait,
– a dolgozók észrevételekkel, javaslatokkal élhetnek, kérdéseket tehetnek fel.
5.2. A közös önkormányzati hivatali munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek
A közös önkormányzati hivatal vezetése együttműködik a közös önkormányzati hivatali dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A közös önkormányzati hivatal vezetése támogatja és segíti az érdekképviseleti szervezetek működését.
A jegyző a köztisztviselői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról a jogszabályok ide vonatkozó rendelkezése alapján megállapodást köthet.
A közös önkormányzati hivatal működését segítő testületek, szervezetek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek megőrzéséről a jegyző által kijelölt köztisztviselő gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket.
IV. FEJEZET
1. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályok
1.1. A köztisztviselői jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
A közös önkormányzati hivatalban köztisztviselői jogviszony keretében kerülnek foglalkoztatásra a dolgozók. A köztisztviselői jogviszonyra, annak létrejöttére, tartalmára, módosítására, megszűnésére a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A közös önkormányzati hivatal a feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében külső személyeket is foglalkoztathat. A közös önkormányzati hivatal határozott időre, átmeneti időszakra megbízási szerződést köthet saját dolgozóival a munkakörön kívül eső feladat ellátására.
1.1.1. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése és 4. § a) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:
a) jegyző
b) anyakönyvvezetők
c) a bankszámla felett aláírási jogosultsággal rendelkező, vagy utalványozási, ellenjegyzési joggal rendelkező ügyintéző.
d) pénzügyi, gazdálkodási ügyintéző
e) adóügyi ügyintéző
f) szociális ügyintéző
g) gyámügyi ügyintéző
h) hatósági ügyintéző
Munkakör pontos |
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
3. §
|
3. §
|
3. §
|
3. §
|
3. §
|
3. §
|
|
jegyző |
x |
|||||
anyakönyvvezető |
x |
|||||
a bankszámla felett aláírási jogosultsággal rendelkező, vagy utalványozási, ellenjegyzési joggal rendelkező ügyintéző. |
x |
|||||
pénzügyi, gazdálkodási ügyintéző |
x |
|||||
adóügyi ügyintéző |
x |
|||||
szociális ügyintéző |
x |
|||||
gyámügyi ügyintéző |
x |
|||||
hatósági ügyintéző |
x |
|||||
2. Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség
A köztisztviselő a köztisztviselői jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni. A köztisztviselő vétségére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban, eszközökben bekövetkezett hiányt, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat valamilyen bizonylat (pl. jegyzék vagy elismervény) alapján átvett.
A pénztárost az átvételt igazoló bizonylat nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz tekintetében.
A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak a jegyző engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan, melyért anyagi felelősséggel tartozik.
A közös önkormányzati hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési és felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért.
A dolgozó személyes használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán, a jogviszonnyal összefüggésben a munkahelyen bekövetkezett kárért a közös önkormányzati hivatalt felelősség terheli. A közös önkormányzati hivatal kártérítési felelősségére a Kttv., valamint a munka törvénykönyve vonatkozó szabályai irányadóak.
3. A közös önkormányzati hivatal belső és külső kapcsolattartásának rendje
3.1. A belső kapcsolattartás
A közös önkormányzati hivatal feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében az ügyintézők egymással szoros munkakapcsolatot tartanak fenn. Az együttműködés során az ügyintézőknek minden olyan intézkedésnél, amely másik ügyintéző működési körét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési, illetve tájékoztatási kötelezettségük van. A belső kapcsolattartást szolgálják a különböző értekezletek, fórumok is.
3.2. A külső kapcsolattartás
Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a közös önkormányzati hivatal a szakmai szervekkel, társintézményekkel, felettes szervvel, közigazgatási szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel, civil szervezetekkel együttműködik, kapcsolatot tart fenn.
A közös önkormányzati hivatal igyekszik a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, hatóságokkal folyamatosan kapcsolatot tartani, szükség szerint egymás munkáját segíteni.
3.3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a tömegtájékoztató eszközök (média) munkatársainak tevékenységét a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
– A közös önkormányzati hivatalt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására a jegyző, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
– A nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó felel.
– A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a közös önkormányzati hivatal jó hírnevére és érdekeire.
– Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a közös önkormányzati hivatal tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
– A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje, így kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait, nyilatkozatát tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
4. A közös önkormányzati hivatal ügyiratkezelése
A közös önkormányzati hivatalban az ügyiratok kezelése egységes iratkezelési szabályzat alapján, egységes, tanúsítvánnyal rendelkező programmal, külön-külön a közös önkormányzati hivatal székhelyén és a kirendeltségen történik. A közös önkormányzati hivatal székhelyén és a kirendeltségen történő iktatást az alábbi megkülönböztető jelzésekkel kell ellátni (Bercel esetében „BER”, Terény esetében „T” betű jelölést használva). Az ügyiratkezelés irányításáért, megszervezéséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak alapján kell végezni.
5. A kiadmányozás rendje
A közös önkormányzati hivatalban a kiadmányozás rendjét a jegyző szabályozza.
A közös önkormányzati hivatal iratait Bercel székhelyen, Terény Állandó Kirendeltségen pedig a munkaköri leírásban felhatalmazott köztisztviselő.
A jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot a megbízott jegyző-helyettes gyakorolja.
A jegyző az általa kiadmányozott iratokról az első lehetséges alkalommal köteles tájékoztatást adni a jegyző részére.
Önálló kiadmányozásra jogosult a jogszabály által ügyintézői hatáskörbe utalt feladat- és
hatáskörök tekintetében az adott feladat- és hatáskört gyakorló ügyintéző, így például az
anyakönyvvezető.
6. A bélyegzők használata, kezelése
A Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi kiadmányán és aláírásnál bélyegzőt kell használni.
A Közös Önkormányzati Hivatal által használt bélyegzők listáját és lenyomatait az SzMSz 3.. számú melléklete tartalmazza.
A bélyegzővel ellátott, cégszerűen, illetve a kiadmányozás szabályai alapján tartalma érvényes aláírt iratok kötelezettségvállalást, jogszerzést, kötelezést, jogról való lemondást, stb. jelent.
A közös önkormányzati hivatalban a bélyegzők használatára a következők jogosultak:
– jegyző,
– a jegyző helyettese,
– valamennyi köztisztviselő
A közös önkormányzati hivatalban használt valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról
nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor
vette saját használatába, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A
bélyegzők kezeléséért, beszerzéséért, kiadásáért, őrzéséért, cseréjéért és évenkénti egyszeri
leltározásáért, a nyilvántartás vezetéséért a jegyző által a munkaköri leírásban
meghatározott személy a felelős.
A bélyegzőt átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért.
7. A közös önkormányzati hivatal gazdálkodásának rendje
A közös önkormányzati hivatal gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közös önkormányzati hivatal kezelésében lévő vagyonhasznosításával összefüggő feladatokat, hatásköröket a jegyző irányításával a munkaköri leírásban e feladatok ellátásával megbízott pénzügyi köztisztviselők látják el.
A közös önkormányzati hivatal a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését belső szabályzatok határozzák meg. A pénzügyi, gazdálkodási belső szabályzatok elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért a munkaköri leírásban e feladatok ellátásával megbízott pénzügyi köztisztviselők a felelősek.
A közös önkormányzati hivatal az általános forgalmi adónak nem alanya.
7.1. Bankszámla feletti rendelkezés
A banknál vezetett számla felett két aláírásra jogosult személy együttes aláírással jogosult rendelkezni. Rendelkezésre és aláírásra a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő jogosult. A rendelkezésre és aláírásra jogosult személyek nevét és aláírásukat a számlavezető pénzintézetnél be kell jelenteni. Az aláírási címpéldány másolati példányának őrzéséről a munkaköri leírásban megbízott pénzügyi köztisztviselő köteles gondoskodni.
A közös önkormányzati hivatal részére a meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámla szolgál:
Kereskedelmi bank megnevezése: OTP Bank Nyrt. Balassagyarmat
Bankszámla megnevezése : Berceli Közös Önkormányzati Hivatal
Bankszámla száma: 11741017-15844181
7.2. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a közös önkormányzati hivatal vonatkozásában a jegyző – erre vonatkozó külön belső szabályzatban -
határozza meg.
8. Belső ellenőrzés
A közös önkormányzati hivatal ellenőrzésére a Mötv. és az Áhtv. belső ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak kell érvényesülni, mely alapján elkülönül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, és a belső ellenőrzési tevékenység.
8.1. A belső ellenőrzés működése
A közös önkormányzati hivatal belső ellenőrzését az alapító önkormányzatok által évente kiválasztott belső ellenőrzésre jogosult személy, vagy szervezet végzi. A kapcsolattartásért, és az ellenőrzési terv végrehajtásáért a jegyző felelős.
A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek.
A belső ellenőrzést az önkormányzatok belső ellenőrzésére vonatkozó szabályzata alapján kell megszervezni és elvégezni. (Belső ellenőrzési kézikönyv.)
8.2. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
A jegyző a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira való tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős köztisztviselők által folytatott első szintű pénzügyi ellenőrzési rendszer.
A jegyző feladata olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
9. Közös önkormányzati hivatali óvó, védő előírások
A közös önkormányzati hivatal minden dolgozójának alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy annak veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.
Minden dolgozónak ismernie kell a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatot, valamint a tűz
esetére előírt utasításokat és a menekülés útját, köteles a munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatáson részt venni.
A közös önkormányzati hivatal biztosítást köthet tárgyi eszközeire, készleteire, illetőleg a felügyeleti szerv által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a közös önkormányzati hivatal
által foglalkoztatott személyekre.
V. FEJEZET
9. függelék
1. Általános rendelkezések
Közös önkormányzati hivatalt alapító önkormányzatok:
Bercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Becske, Galgaguta, Nógrádkövesd és Szécsénke Községi Önkormányzat Képviselő-testületeivel kötött közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, működtetéséről, fenntartásáról szóló megállapodást felülvizsgálta és a megállapodás módosításának minősülő kiválási szándékát a 198/2019. (XI. 26.) sz. határozatában elhatározta, azzal, hogy 2019. december 31. napjával kiválik a Berceli Közös Önkormányzati Hivatalból, amellyel egyidejűleg szándékát fejezte ki, hogy 2020. január 1. napjától Terény Község Önkormányzatával hoz létre Közös Önkormányzati Hivatalt.
Terény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor és Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testületeivel kötött közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, működtetéséről, fenntartásáról szóló megállapodást felülvizsgálta és a megállapodás módosításának minősülő kiválási szándékát a 75/2019. (XI. 27.) sz. határozatában elhatározta, azzal, hogy 2019. december 31. napjával kiválik a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatalból, amellyel egyidejűleg szándékát fejezte ki, hogy 2020. január 1. napjától Bercel Község Önkormányzatával hoz létre Közös Önkormányzati Hivatalt.
Bercel Község Önkormányzata Képviselő-testülete,
(székhely: 2687 Bercel, Béke út 1. képviseletében: Batta Tibor polgármester),
Terény Község Önkormányzata Képviselő-testülete,
(székhely: 2696 Terény, Arany János út 46. képviseletében: Brozsó Andrásné polgármester),
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ának (1) bekezdése alapján - összhangban Bercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 198/2019. (XI. 26.) határozatában, Terény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 75/2019. (XI. 27.) határozatában, kinyilvánított szándékával - 2020. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.
1.1. A közös önkormányzati hivatal
1.1.1. Székhelytelepülése: Bercel
1.1.2. Hivatalos elnevezése: Berceli Közös Önkormányzati Hivatal
1.1.3. Székhelye: 2687 Bercel, Béke út 1.
1.1.4. Telephelye: Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Terényi Kirendeltsége (2696 Terény, Arany János út 46.)
1.1.5. A székhely, valamint a kirendeltség közvetlenül a jegyző vezetése alatt állnak.
2. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja
2.1. A megállapodás létrehozása:
2.1.1. A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek minősített többséggel hozott határozattal döntenek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2.1.2. A megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek minősített többséggel hozott döntéssel.
2.2. A megállapodás módosítása:
2.2.1. A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve Terény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.
2.2.2. A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzat felé továbbítani, amennyiben az jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.1.2., 1.1.3. pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1. pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a székhely önkormányzatot.
2.2.3. A csatlakozásra vonatkozó jogszabály értelmében (a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.). 85. § (5) bekezdés) az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az, az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta.
2.2.4. A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú írásbeli jognyilatkozat, melyhez nem szükséges a megállapodást megkötő önkormányzatok hozzájárulása. A felmondás a döntésnek az érintett önkormányzatokkal történő közlést követő 10. napon hatályosul.
2.2.5. A döntés közlésének napja az a nap, melyen az összes érintett önkormányzattal írásban közölték azt. Amennyiben az érintett önkormányzatokkal nem azonos napon közölték a döntést, a döntés közlésének napja az a nap, melyen az utolsó közlés megtörtént.
2.3. A megállapodás megszüntetése
2.3.1. A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételét követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.
2.3.2. Amennyiben a közös megegyezés nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.
2.3.3. A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1. pontban meghatározott szabályok irányadók.
2.3.4. A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni kell a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A közös önkormányzati hivatal vagyongyarapodását a jelen megállapodás megszűnése esetén a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulás arányában - pályázat esetében a vállalt saját erő arányában - kell megosztani. Ha ez nem állapítható meg, a vagyont - az általános önkormányzati választások évének január 1-jei - lakosságszáma arányában kell megosztani.
3. A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései
3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása
3.1.1. A Hivatal irányítását az Mötv. 67. § a) és b) pontja tekintetében a polgármesterek, a d) pont tekintetében a Képviselő-testületek látják el.
3.1.2. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal költségvetéséről - a költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésen - döntenek, vagy azt megelőző képviselő-testületi ülésen.
Nem egyhangú szavazat esetén a költségvetés elfogadásáról együttes ülésen döntenek.
3.1.3. A Hivatal éves költségvetése Bercel Község Önkormányzata költségvetésének részét képezi, mely a jelen megállapodásban rögzített, a Hivatali működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével készül.
3.1.4. A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési beszámolójáról - a költségvetési zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi ülésen - döntenek, vagy azt megelőző képviselő-testületi ülésen.
3.1.5. A Társuló községet megillető további jogosultságok:
- a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez a polgármesterek jogkörét az Mötv. 83. § b) pontja biztosítja,
- a közös önkormányzati hivatal Berceli székhelyén szolgálatot teljesítő köztisztviselői esetében Bercel község polgármestere, a közös önkormányzati hivatal Terényi kirendeltségén szolgálatot teljesítő köztisztviselői esetében Terény község polgármestere egyetértése szükséges a köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői jutalmazásához.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző
3.2.1. A jegyzőt a Szervezeti és Működési Szabályzatban általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
3.2.2. A jegyző felett a polgármesterek az Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat azzal, hogy az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Bercel Község Polgármestere gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesterek részvételével tartott tanácskozás alkalmával történik, amelyről - feltüntetve a szavazati arányokat - jegyzőkönyv készül.
A jegyzőt érintő munkáltatói jogok gyakorlásánál döntés akkor jön létre, ha a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok száma eléri a kettőt.
A tanácskozást Bercel Község Polgármestere hívja össze, és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről. A jegyzőkönyvet mindkét polgármester aláírja. A jegyzőkönyv másolati példányát a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő település polgármesterének meg kell küldeni a tanácskozástól számított 15 napon belül.
3.2.3. A jegyző az egyes településeken az alábbi beosztás szerint tart fogadónapot:
Hétfő |
Kedd |
Szerda |
Csütörtök |
Péntek |
|
Bercel |
8,00-16,30 |
8,00-16,30 |
8,00-16,30 |
- |
8,00-14,00 |
Terény |
- |
- |
- |
8,00-16,30 |
- |
3.2.4. A képviselő-testületi (bizottsági, nemzetiségi, társulási) üléseken történő részvétel szabályai:
- Bercel
- Terény
a) A jegyző vesz részt az alábbi települések képviselő-testületeinek ülésein:
b) A jegyző mellett részt vesz és ellátja a jegyzőkönyv vezetői feladatokat a munkaköri leírásban kijelölt köztisztviselő.
c) A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testületek ülésein való részvétel a köztisztviselők munkaköri leírásukban rögzített helyettesítési rend szerint történik.
3.2.5. A jegyző évente egy alkalommal zárszámadáskor a képviselő-testületek előtt beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről.
3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma
3.3.1. Szakmai létszám:
· jegyző 1 fő
· köztisztviselők 8 fő
ebből:
- Bercel székhely 5 fő 8 órában
- Terény Kirendeltség 3 fő 8 órában
3.4. A közös önkormányzati hivatal munkarendje:
3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
3.4.2. A közös önkormányzati hivatal Bercel székhelyen és az állandó kirendeltségen teljes heti munkarendben működik.
3.5. A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
A székhelyen és az állandó kirendeltségen:
a) Általános munkarend:
4. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás, valamint a közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
4.1. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás
4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét (személyi juttatások és járulékaik, a hivatali feladatellátásra használt dologi kiadásai) az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.
4.1.2. A társult önkormányzatok a jegyző szakmai javaslatainak figyelembevételével, a megállapodásban jóváhagyott létszámkereten belül gazdálkodnak.
A normatívából egy fő jegyző és hét fő köztisztviselő foglalkoztatottakhoz kapcsolódó személyi juttatás és munkaadót terhelő járulékok és el nem különíthető dologi kiadásait kell fedezni, a finanszírozott létszám feletti - megállapodásban rögzített - további egy fő köztisztviselő személyi jellegű kiadásait és munkaadót terhelő járulékokat Terény Község Önkormányzata viseli teljes egészében. A többletfinanszírozás mértéke a Terényi kirendeltségen szolgálat teljesítő köztisztviselők személyi juttatásának és munkaadót terhelő járulékainak átlaga.
4.1.3. A jegyző munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítését Bercel Község Önkormányzata finanszírozza teljes egészében.
4.1.4. Az elkülöníthető dologi kiadásokat a társult önkormányzatok saját költségvetésükből fedezik.
4.1.5. A Berceli Közös Önkormányzati Hivatal tárgyévi költségvetésében rögzített községi hozzájárulások 1/12 része megfizetésének határideje: a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napja.
4.1.6. A közös önkormányzati hivatal költségvetését az önkormányzatok képviselő-testületeinek egyetértésével lehet túllépni.
4.1.7. Annak érdekében, hogy a megállapodásban részt vevő Önkormányzatok átlátható képet kapjanak a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról, költségvetéséről, valamint a korábban az önkormányzatok, valamint a közös önkormányzati hivatal közötti elszámolások egységessé és gördülékenyebbé tétele hatékonyan működhessen, az érintett települések polgármesterei - a jegyző közreműködésével - minden negyedévet követően kötelező jelleggel egyeztetnek az adott állapotról és annak alakulásáról.
4.2. A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
Ingatlanok használatba adása
4.1.1. A székhelyen és a kirendeltségen a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok a jelenlegi tulajdonos önkormányzat tulajdonában maradnak, melyeket térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adnak. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.
4.1.2. A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok tulajdonában álló, a közös önkormányzati hivatal ingyenes használatába adott ingatlanok felsorolását, illetve az ingatlanok adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. A közös önkormányzati hivatal működésére átadott ingatlanok esetében a karbantartási munkákat a tulajdonos önkormányzat saját forrása terhére látja el.
Ingóságok használatba adása
4.1.3. A tulajdonos önkormányzatok 2020. január 1. napjától kezdődően a közös önkormányzati hivatal ingyenes használatába adják a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont.
4.1.4. Az ingyenes használatba adott ingóságok 2020. január 1. napjától a közös önkormányzati hivatal önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. A használatba adás ingyenes és a jelen megállapodás szerinti közös önkormányzati hivatali feladatellátás időtartamára szól. Az ingóságok felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.
5. A közös önkormányzati hivatal munkájának nyilvánossága
5.1. A közös önkormányzati hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
5.2. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
5.3. A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.
5.4. A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozataláért az érintett polgármesterek a felelősök. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, kábel tv, helyi sajtótermék, egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai rendelkeznek.
6. Záró és átmeneti rendelkezések
6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.
6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Bercel Község Polgármestere a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést az önkormányzatok képviselő-testületeinek ülése elé jóváhagyásra beterjeszteni.
6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1.-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított 15 napon belül, úgy Bercel Község Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Bercel Község Önkormányzata székhelyére összehívni.
6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Balassagyarmati Járásbíróság kizárólagos illetékességét.
6.5. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2020. január 1. napján lép hatályba.
6.6. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen megállapodás tartalmát érintő jogszabályok olyan érdemi változásokat tartalmaznak, melyek a közös önkormányzati hivatal jelenlegi szabályozás mentén való működőképességét, szabályosságát vagy méltányosságát megkérdőjelezik, akkor a felek a megállapodást haladéktalanul felülvizsgálják.
6.7. A megállapodásban foglaltak teljesülését az önkormányzatok negyedévente áttekintik, a polgármesterek találkozója alkalmával és szükség szerint módosítják.
6.8. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében, helybenhagyólag, sajátkezű aláírással látják el.
Hatályba lépés kezdő időpontja: 2020. január 1.
Kelt: Bercel, 2019. december 30.
P.H. |
P.H. |
……………………………… |
……………………………… |
Batta Tibor |
Brozsó Andrásné |
Bercel Község Polgármestere |
Terény Község Polgármestere |
záradék:
A megállapodást
Bercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 217/2019. (XII. 5.) sz. határozatával,
Terény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 80/2019. (XII. 5.) sz. határozatával jóváhagyta.
A megállapodást a Képviselő-testületi döntések szerint ellenjegyeztem.
……………………………… |
|
Dr. Bata Ákos |
|
jegyző |
10. függelék