Győrasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Győrasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 5/2017.(III.31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
   

1. § A településképi rendelet célja Győrasszonyfa község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

            a) 1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

            b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

c) 3. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

3.§ E rendeletben Győrasszonyfa területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

2. Értelmező rendelkezések
   

4.§ Fogalommeghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

3. A helyi védelem célja, feladata
   

5. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái
   

6.§ (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
   

7.§ (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,

e)  a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

f) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(10) A képviselőtestület a védett fák közelében táblát helyez el, melyen tájékoztatást ad a fák jellemző adatairól, azok jelentőségéről és felhívja a figyelmet a természeti érték védelmére.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
   

8.§ (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, illetve napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
   

9.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.)  A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.)  A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a.)  a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b.)  a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
   

10.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

1. településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

1. beépítésre szánt területek
2. beépítésre nem szánt területek

9. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

11.§ Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre: Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

12.§ Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területen (ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége -kivéve napelem és napkollektor- közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

10. Az egyéb, beépítésre szánt területekre

vonatkozó településképi követelmények

13.§ Egyedi építészeti követelmények az egyéb beépítésre szánt területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(3) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- környezetétől nem elütő színű legyen.

11. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
    

14.§ (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

1. külterületi közlekedési és közműterületek.
2. a gazdasági területek (kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

a) közparkok, közkertek, közterek területei,

2. a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
3. vízgazdálkodási területek.

3. Tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
4. Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(5) A lakó funkciójú területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(6) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

12. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények

15. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezésére a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

16. § Az információs berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal.

17. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi.

(2) Az önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.

(3) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

18. § (1) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester a Tktv. 11/B. § (1)-(2) bekezdéseiben, a Korm. rendeletben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(2) Építési reklámháló kihelyezését az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra a polgármester engedélyezheti, mely időtartam indokolt esetben egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható.

19. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(2) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át.

(3) A cégér maximális mérete 0,75 m2 lehet.

(4) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)  az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés kültéri egységeinek -kivéve napelem és napkollektor- településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

- a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

- arányos,

- a funkciót tükröző,

- a településképet kedvezőtlenül a leg kevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

- nem rozsdásodó,

- minőséget képviselő,

- könnyen karbantartható,

- élénk színeket nem használó,

- az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

13. Szakmai konzultáció és településképvédelmi tájékoztatás

20.§ (1) Településképi konzultáció kötelező a

1. településképi szempontból meghatározó területeken
2. a település beépítésre szánt területein (falusias lakóterületeken, vegyes területeken, különleges területeken, gazdasági területeken)
3. helyi védett épületek, objektumok esetén

minden építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt.

(2) A szakmai konzultációt és a településképvédelmi tájékoztatást a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.

(3) A szakmai konzultációt és a településképvédelmi tájékoztatást a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(4) A szakmai konzultációhoz benyújtandó írásbeli kérelem tartalmi követelménnyei:

1. tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
2. tervezett tevékenység rövid leírása;
3. fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
4. beépítési koncepció vázlatos bemutatása (amennyiben releváns).

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.

14. Településképi bejelentés
    

21.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

1. településképi szempontból meghatározó településrészek területén
2. helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településen cégérek településképi bejelentési eljárás nélkül helyezhetők el.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötésel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(7) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Győrasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(8) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(9) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

15. Településképi kötelezés és bírság
    

22. § Győrasszonyfa Község Önkormányzata településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat nem állapít meg.

23. § Győrasszonyfa Község Önkormányzata a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának rendje vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.

16. Hatályba léptető rendelkezés
    

24.§ (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

25.§ (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Győrasszonyfa Község Képviselőtestületének Győrasszonyfa község Helyi építési szabályzatáról szóló 13/2009.(XII.19.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik:

11.§.

12.§

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Győrasszonyfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Győrasszonyfa, 2018.június 22.