Kisherend község képviselő testületének 2/2016 (IV.4.) önkormányzati rendelete

Kisherend Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Hatályos: 2016. 04. 04- 2020. 02. 17

Kisherend község képviselő testületének 2/2016 (IV.4.) önkormányzati rendelete

Kisherend Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

2016.04.04.

Kisherend Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 92. § -ában kapott felhatalmazás alapján, a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisherend Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7763 Kisherend, Deák F. út 54.

(3) A Képviselő-testület megnevezése: Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) Illetékességi területe: Kisherend község közigazgatási területe.

(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(6) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő

(7) A Képviselő-testület szervei: a Polgármester, a Bizottság, a Hivatal, a Jegyző

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(3) Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozását és rendjét külön rendelet szabályozza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, társulási megállapodások keretében, illetve intézmény-fenntartással valósítja meg.

(4) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a Polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. Az alakuló ülés

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott Polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülést a Polgármester nyitja meg és vezeti.

(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése,

b) önkormányzati képviselők eskütétele, megbízólevelek átvétele,

c) polgármester eskütétele, megbízólevelének átvétele,

d) polgármester programjának ismertetése,

e) polgármester illetményének (tiszteletdíjának) és költségtérítésének megállapítása,

f) a Képviselő-testület bizottsága(i) tagja(i)nak megválasztása,

g) alpolgármester(ek) választása, alpolgármester(ek) eskütétele,

h) alpolgármester(ek) illetményének (tiszteletdíjának) és költségtérítésének megállapítása.

2. A képviselő-testület ülései

5. § (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. A Képviselő-testület üléseit általában minden hónap utolsó szerdai napján 18 órakor tartja. Július hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.

(3) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a Polgármester terjeszti elő.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését.

6. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a Polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

3. A képviselő-testületi ülések összehívása

7. § (1) A képviselő-testület ülését a Polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A Polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az Alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a Polgármester és a Képviselő-testület tagjaiból választott Alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület ülését- főszabályként – az Önkormányzat székhely címére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a Polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(6) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit.

(7) A meghívóhoz mellékelni kell a Jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(9) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Jegyzőt, az Aljegyzőt,

b) napirendi pont tárgya szerint érintett közösségek képviselőt,

c) valamint az egyéb érintetteteket, továbbá azon külsős meghívottakat, akikre a Polgármester, az Alpolgármester vagy a Bizottság(ok) tesz javaslatot.

(10) A testületi ülésre meghívható (tanácskozási jog nélkül):

- a Hivatal adott témában illetékes előadója,
- szakértő,
- a napirendben érintett személyek,
- helyi országgyűlési képviselő,
- Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, tagjai,
- Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, tagja,
- Pécsi Járási Hivatal vezetője,
- területi rendőrkapitány.
(11) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtáblájára.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben kell megtenni.

4. A Képviselő-testület ülésének vezetése

8. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok, az ülést levezető elnök hatásköre:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások

rögzítése
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó
megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az ülés bezárása.

9. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.

10. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen, a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

11. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

5. Előterjesztések

12. § (1) Az előterjesztések írásban, kivételesen indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelet-tervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli előterjesztés lehet.

(2) Az előterjesztések lehetnek:

a) rendelet-tervezetek,

b) határozati javaslatok,

c) beszámolók,

d) kérelmek,

e) tájékoztatók.

(3) Az előterjesztések tartalmi elemei:

f) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

g) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

h) a téma ismertetése,

i) a jogszabályi háttér bemutatása,

j) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

k) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

l) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,

h) a végrehajtásért felelős megnevezését,

i) a végrehajtás határidejét.

(4) Az előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással szorosan összefüggő.

(5) A Polgármester, illetve a Képviselő – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(6) Végrehajtásért felelősként a Polgármester, az Alpolgármester, a Bizottsági Elnök, a Jegyző, és Intézményvezető jelölhető meg.

13. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak a kiküldött előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a Képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

6. A szavazás módja

14. § (1) Szavazni személyesen „igen” – nel vagy „nem”- mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati Képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

(4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

7. A titkos szavazás

15. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból e célra létrehozott 3 fős eseti bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítására létrehozott bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekintetni.

8. A név szerinti szavazás

16. § (1) Név szerinti szavazást az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik Képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt a törvény írja elő,

b) a Képviselő-testület elrendeli.

(3) Név szerinti szavazás esetén a Jegyző ABC – sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

II. Fejezet

A Képviselő-testület döntései

17. § A Képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

1. A rendelet

18. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) települési Képviselő,

b) önkormányzati bizottságok elnökeik útján,

c) Polgármester, Alpolgármester, Jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(3) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá.

(5) A Képviselő-testület rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos, növekvő, sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni.

(6) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….../20……(………) önkormányzati rendelete a …………………….-ról.
(7) A Képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni.

2. A határozat

19. § (1) A Képviselő-testület ülésére határozati javaslat írásbeli előterjesztéssel együtt terjeszthető be.

(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(3) A határozatok jelölése a következő formában történik.:…./év…/hó(……..) számú határozata.

III. Fejezet

A jegyzőkönyv

20. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a Jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyv a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

(4) Az írásos jegyzőkönyv eredetei példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

c) az írásos előterjesztések és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

d) név szerinti szavazásról készült névsor,

e) a képviselői indítványok, hozzászólások,

f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

(5) A testületi ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a Jegyző gondoskodik.

(6) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az arra feljogosított személyek tekinthetnek be.

21. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a Jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a Jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

A települési képviselő

22. § (1) A Képviselőt az Mötv- ben és az SZMSZ- ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A települési Képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A Képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

c) a Hivataltól – a Jegyzőn keresztül – igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást,

d) bármely nyilvános bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

e) a Képviselő-testület a települési képviselőnek – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, igazolt költségtérítést állapíthat meg.

(4) A Képviselő főbb kötelezettségei:

f) tevékeny részvétel a Képviselő-testület és – bizottsági tagok esetében – a bizottság munkájában,

g) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

h) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

i) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkok megőrzése, mely titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll a mentesüléséig,

j) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

k) a személyes érintettség bejelentése,

l) Írásban vagy szóban a Jegyzőnek, vagy a Polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a testületi, bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,

m) a Képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

V. Fejezet

Tisztségviselők

A Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző

23. §

A Polgármester

(1) A Polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A Polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatal, működése szempontjából települési Képviselőnek tekintendő. A Polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A Polgármester a Mötv. 65. és 67. §- ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) összehívja és vezeti a testületi ülést,
c) meghatározza a Jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(4) A Polgármester a Képviselő-testület tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §- ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni,
d) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.
(5) A Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
b) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(6) A Polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(7) A polgármester akadályoztatása esetén, az akadályoztatás tényéről, és annak várható időtartamáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Képviselő-testület tagjait.

24. §

Az Alpolgármester

(1) A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a
Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású Alpolgármestert választ.
(2) Az Alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a Polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az Alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a Polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a Polgármester három héten túli távolléte.
(4) Az Alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg.
(5) Az Alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart.
(6) Az Alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek:
a) részt vesz a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) kapcsolatot tart a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal,
c) segíti a bizottságok és képviselők munkáját,
d) részt vesz a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében,
e) a Polgármesterrel együtt felügyeli a Start munka-program rendjét,
f) részt vesz a Beszerzési Bizottság munkájában.

25. §

A Jegyző, Aljegyző

(1) A Jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A Jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli, kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a Polgármestert,
g) a testületi ülésen törvényességi véleményt gyakorol.
(3) Az Aljegyző feladatait a Jegyző utasítása alapján, a munkaköri leírásban foglaltak szerint köteles ellátni.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal arra felhatalmazott köztisztviselője gondoskodik.

26. §

Bizottságok

(1) Bizottság létrehozásáról, összetételének megváltoztatásáról, megszüntetéséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(2) A Képviselő-testület Bizottságai:
-Ügyrendi Bizottság
(3) A Bizottság személyi összetételét az SZMSZ 1. sz. Melléklete tartalmazza.
(4) A Bizottság feladat-és hatáskörét az SZMSZ 2. sz. Melléklete tartalmazza.

27. § (1) A Bizottság(ok) működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Bizottság működéséről félévente beszámol a Képviselő-testületnek.

(3) A Bizottság jogosult arra, hogy eseti jelleggel szakértőt bízzon meg.

VII. Fejezet

28. §

Közös Önkormányzatai Hivatal

(1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Kozármisleny Város Önkormányzata és Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Pécsi út 124.
Egerági Kirendeltségének címe: 7763 Egerág, Szabadság tér 1.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a Képviselő-testület határozatával jóváhagyott, Szervezeti- és Működési Szabályzat tartalmazza.
VIII. Fejezet

A helyi Önkormányzat társulásai

29. § (1) A helyi önkormányzatok Képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy, vagy több, önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

Társulások

30. § (1) Kisherend Község Önkormányzata az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:

- Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás,
- Pécs és környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás,
- Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő rendszer létrehozását célzó Önkormányzati Társulás.
(2) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével további társulásokat hozhat létre, illetve beléphet azokba.
IX. Fejezet

Helyi népszavazás, európai polgári kezdeményezés

Lakossági fórumok

31. §

Helyi népszavazás, európai polgári kezdeményezés

(1) A helyi népszavazásra – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével- a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Helyi népszavazási törvény) 32-60. §-aiban fogalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt, a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

32. § Az európai polgári kezdeményezésre a Helyi népszavazási törvény 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

33. § Közmeghallgatás, lakossági fórumok

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra vonatkozó szabályok:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a Polgármesterhez, Alpolgármesterhez vagy a Jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a községháza hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal,

c) a közmeghallgatást a Polgármester, vagy megbízatása esetén az Alpolgármester vezeti,

d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a Jegyző gondoskodik.

(2) A Polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok - és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

Szabályai:
a) a fórum idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
b) a fórumot a Polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal tárgyban illetékes előadóját,
c) a fórumról jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a Polgármester gondoskodik.
X. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

34. §

Az Önkormányzat vagyona

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(3) Az Önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Mötv- ben foglalt korlátozásokkal – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

35. §

Az Önkormányzat költségvetése

(1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a Jegyző készíti elő, és a Polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) pontban írt szabályok irányadók.

36. §

Az Önkormányzat gazdálkodása

(1) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével, a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett, saját hatáskörében döntsön.
(2) Az Önkormányzat beszerzéseiről a Beszerzési Szabályzat rendelkezései szerint a Polgármester, a Beszerzési bizottság, valamint a Képviselő-testület dönt.
(3) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal (Egerági Kirendeltség) látja el.
E körben különösen:
a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár illetékes szervének,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
c) „leigényli” a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről.

37. §

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

(1) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el. Ezen ellenőrző tevékenység a Jegyző bevonásával történik.
(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
XI. Fejezet

Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kisherend Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015. (IV.29.) önkormányzati rendelete

(3) E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.

(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

Ügyrendi Bizottság tagjai:
-Köves Sándor (Elnök)
-Megyer Krisztin
-Telegdi-Rácz Zoltán

2. melléklet

Ügyrendi bizottság feladat-és hatásköre:
- ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozati kötelezettségével kapcsolatos,
jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;
- előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, méltatlansági, összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket;
- ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat.