Pogányszentpéter Község Önkormányzata Képviselőtestületének

9/2006.(XI.13.) számú rendelete.

Pogányszentpéter község helyi építési szabályzatáról

Pogányszentpéter Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7.§.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK)  az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1)   A rendelet területi hatálya Pogányszentpéter község közigazgatási területére terjed ki és Dr Fazekas Sándorné településtervező által készített  9/2004 jelzőszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel (SZK, SZ-1,SZ-2 jelű) együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg.  A helyi értékvédelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel,- a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-    a település igazgatási határát,

• a belterületi határt,
• a szabályozási vonalakat,
• az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,

• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
• az építési helyet, építési határvonalat.

(7) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatbavétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.

(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás akkor is elvégezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig visszaépíthető, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét. (OTÉK alóli felmentés száma:343-4/2006)

(10) A község közigazgatási területén megvalósuló létesítmények parkoló igényét az OTÉK  42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és kielégíteni, az OTÉK 42.§.(11) bekezdésben foglaltak szerinti eltérést önálló parkolási rendelet szabályozza.

(11)  ^[1]Hatályon kívül helyezve

(12) Az építési engedély csak talajmechanikai szakvéleményre alapozott műszaki megoldásokra adható ki:

1. a csúszásveszélyes erdőterületeken,
2. a 15⁰-nál nagyobb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal határolt területeken,
3. a vízfolyásokat kísérő mély fekvésű, magas talajvízállású területeken,
4. a község déli részén kialakítandó új házhelyterületeken, és a 203 hrsz alatti gazdasági területen,
5. a suvadással érintett területen és annak határvonalától számított 20 m-es körzetben.

(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(14) ^[2] Hatályon kívül helyezve

(15) A szabályrendeletben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembevételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény^[3] és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18) Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.   

(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott azt az építési hatóságnak kell meghatároznia a kialakult állapothoz igazodva. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek ezen kívül bővíthetők is, e rendelet hatálybalépését követően legfeljebb egy alkalommal, és maximálisan 25 m²-el.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

    BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

         3.§.

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,-  kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények,  valamint az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

(3 )Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1.számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, a folyadék-, valamint a  gáztároló kivételével.

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7) A falusias lakóterület beépítési előírásai:

ahol „O” oldalhatáros,   „K” kialakult, „R” részleges

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő- csökkentése csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. A létesítendő épületek külső térelhatároló szerkezete, tetőhéjazata és párkányzata csak I.-III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból készülhet. A szemben álló homlokzatok egyikén legfeljebb csak 0,36 m² felületű szellőző ablakok lehetnek. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra. (OTÉK alóli felmentés száma:343-4/2006)

(9) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(10) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(11) Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

Gazdasági területek

4.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén :

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

• Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm)

      kialakítására került sor.

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek min. 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni. A beültetési kötelezettséget az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.   

(4) Az előkertben porta építhető (OTÉK alóli felmentés száma:343-4/2006).

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

                                                                   5. §.

(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével. 

(2) A  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

     ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult, „T” teljes

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Mezőgazdasági, üzemi területek

              6.§.

1.  ^[4]Hatályon kívül helyezve

(2) A  mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) beépítési előírásai:

     ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult, „R” részleges

(3) ^[5] Hatályon kívül helyezve

(4) A telek beépítése min. 10 m széles elő-, oldal-, és hátsókert elhagyásával lehetséges.

(5) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.

(6) A telken belüli zöldfelület legalább a  telek területének 40 %-a.

Különleges területek

                                                           7.§.

1. A különleges területek:

• a sportpálya (Ks),
• a horgászturizmus területe (Kh),
• a temető (Kt)

(2) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

      ahol „SZ” szabadonálló,  „O” oldalhatáros,  „K” kialakult, „R” részleges

(3) A horgászturizmus céljára kijelölt területen, horgászházak, közösségi, kiszolgáló, szociális és kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. A horgászházak 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel kell ellátni. A tető héjazatát csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben. 

               A terület egységes építészeti kialakítása érdekében a beépítést megelőzően a terület beépítésére tervezési programot kell készíteni, melyről a képviselőtestület dönt. A terület beépítésének engedélyezésére két szakaszban kerülhet sor. Az első szakaszban elvi engedély keretében kell tisztázni a teljes terület beépíthetőségét, az épületek elhelyezhetőségét. Az engedélyezés második, további szakaszában engedélyezhető a terület tényleges beépítése, az alábbi beépítési előírások mellett:

      ahol „SZ” szabadonálló,  ,  „O” oldalhatáros,  „T” teljes

(4) A temető területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:

      ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult, „R” részleges

(5) A legkisebb zöldfelület aránya a temető és a sportpálya területén 80%, a horgászturizmus céljára kijelölt területen 60%.

 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                           Közlekedési és közmű területek

                                                                8.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű )

2. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26.§-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó előírások^[6] és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

 (5) ^[7] Hatályon kívül helyezve

 (6) A közlekedési,  és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken

       kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

 (7) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

   Zöldterületek

           9.§.

(1)  A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

       10.§.

1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

2. A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

3. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő  műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

4. A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5)  ^[8]Hatályon kívül helyezve

 (6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

     Mezőgazdasági területek

           11.§.

1. A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Általános mezőgazdasági területek (Má)

• Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
• Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
• Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

                     12.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m² –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

(5) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

Kertes mezőgazdasági területek         

                   13.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

-  720 m² - nél kisebb földrészleten föld alatti pince, kivételével építmény nem helyezhető el,

• 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 

-  az 1500 m²-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. 

(4) A vízeróziónak kitett terület övezetében a terület szőlő, gyümölcsös, rét, legelő művelési ágában nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben, a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét vagy legelő művelési ág erdőre, vagy szőlőre változtatható.

(5) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                   14.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem  érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmények felújíthatók.

(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben^[9] szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

15.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.                         

4. A területen már meglévő építmények felújíthatók.

5.  terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

     Vízgazdálkodási  területek

           16.§.

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

2. A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők^[10].

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

17 §.

     A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

            18.§.

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,  

b./ megelőzze a környezetszennyezést,     

           c./ kizárja a környezetkárosítást.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban^[11] meghatározott védőtávolságokat, és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

      környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  

(7)  ^[12]Hatályon kívül helyezve

(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.^[13]

(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

 (11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(12) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

 (13) A  dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer  feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a

      tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

 (17) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

                                                                19.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a ^[14]2. melléklet tartalmazza.

3. A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

                                                                20.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

      nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

      vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú

területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály^[15] alapján meg kell őrizni.

(5)  ^[16]Hatályon kívül helyezve

6. Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

Kulturális örökség védelme

                        21.§.

Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

    IV.FEJEZET

       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                       Építésjogi követelmények

                                           22.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

   Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                23.§.

1. A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

2. Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

3. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

4. Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                     24.§

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

2. A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

  Településrendezési kötelezések

                     25.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

3. Az ingatlanok telekhatára mentén, a 4.§.(3) bekezdésében szabályozott módon, a gazdasági területeket beültetési kötelezettség terheli.

                                                        VI. FEJEZET

                                                     Záró rendelkezések.

                                                           26.§.

^[17] (1) Hatályon kívül helyezve.

(2) E rendelet 2006. december 1.-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

^[18]27.§.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Pogányszentpéter, 2006. november 13.

                   Felföldi Károly                               Didicsné Kardos Györgyi Ilona

                     körjegyző sk.                                       polgármester sk.    

                                                                                                                                      ^[19] 1. melléklet

           a 9/2006.(XI.13.) számú

                                                                    önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel

^[20]2. melléklet

9./2006.(XI.13.)számú                                                                                                                                                                                                                      önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve a 11/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelettel