Csákány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2019 (XII.3.) önkormányzati rendelete

Csákány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Hatályos: 2019. 12. 04 - 2021. 07. 14

Csákány Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Csákány Község Önkormányzata.


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

8735 Csákány, Kossuth u. 1.


 (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Csákány Község Önkormányzatának képviselő-testülete.


(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Csákány község közigazgatási területe.


2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.


4. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.


5. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.


6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, és a község honlapján www.csakany.hu teszi közzé.


7.§ Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: 8735 Csákány, Kossuth u. 1. szám alatti hivatali épületben lévő hirdetőtábla.



II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre


8. § (1) Csákány Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.


(2) Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatok szakágazati besorolását, figyelemmel az Mötv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltakra, az 1. melléklet tartalmazza.


9. § (1) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

a) civil szervezetek, alapítványok támogatása

b) rendezvények, közösségi programok támogatása,

c) közművelődési, kulturális programok támogatása,

d) térfigyelő rendszer működtetése.


10. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.


(2) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet határozza meg.


11. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.



III. Fejezet

A képviselő-testület működése


1. A képviselő-testület üléseinek száma


12. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.


13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.



14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c)  a települési képviselők egynegyedének az indítványára, valamint

d) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.


(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.


(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.


(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.




2. A képviselő-testületi ülések összehívása


15. § (1) Az alakuló ülést a polgármester a választási eredmény jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze és vezeti.


(2) Az ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről.


(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

a) önkormányzati képviselők eskütétele

b) a polgármester eskütétele

c) a polgármester ciklusprogramjának ismertetése

d) a hatályos szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata

e) a bizottság tagjainak és elnökének megválasztása

f) az alpolgármester megválasztása és eskütétele

g) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása

h) az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása

i) polgármester, alpolgármester költségtérítése.



16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.


(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.


(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.


(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül más helyszínre is össze lehet hívni.


17. §  A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.


18. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton írásos meghívó küldésével történik.


(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.


 (4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.


(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a nem állandó meghívottaknak

d) az előterjesztőknek

e) akiket az ülés összehívója megjelöl.


(7) A (6) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.


19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.


(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 18. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.


(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.


20. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.


21. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.


 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.


3. A képviselő-testület ülésének vezetése


22. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) napirendenként

ca) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

cb) a vita összefoglalása,

cc) az indítványok szavazásra való feltevése,

cd) a határozati javaslatok szavaztatása,

ce) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

cf) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

d) a rend fenntartása,

e) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

f) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

g) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

h) az ülés bezárása,

i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.



23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.


(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.


24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.


(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.


(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.


(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(4) A képviselő-testület minősített többségű határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.


26. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.


(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.


(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.


(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.


27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.


28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztőnek szóbeli kiegészítésre van lehetősége.


(2) A szóbeli kiegészítés során szó szerint nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.


29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.


(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.


30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet teszi fel szavazásra.


31. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.


(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.


(3) A rendelet tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.



4. A képviselőtestület döntései


32. § A képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.


33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.


(2) A képviselő-testület nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.


34. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.


 (2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza.


(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.


(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.


(4) A képviselő-testület nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.


(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.


36. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.


(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.


(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz, igen, nem, tartózkodom, előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.


(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye, vagyis mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat.


(5)A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.



38. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).


A határozatok jelölése a következő formában történik:

........................................................................................................  Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) képviselő-testületi határozata.


39. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.


(2) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján gondoskodik. A kifüggesztés időtartama 15 nap, a jegyző a határozatra rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját.


(3) A jegyző a testületi ülést követő 15 napon belül intézkedik a képviselő-testület határozatainak az önkormányzat honlapján történő megjelentetéséről.


(4) A határozat-nyilvántartás elektronikus formában történik:

a) a határozatok nyilvántartása évente, sorszám szerint,

b) a határozatok határidő nyilvántartása.



40. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az alábbiak szerint:

a) kötelező jelleggel az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblájára 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.

b) nem kötelező jelleggel a honlapon közzététel útján.

(2) A rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.


41. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32.§ (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.


(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.


(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.


(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.


(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésről a képviselő-testület határozatot hoz.


43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.


(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.


(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.


(4) A hozzászólást a 25. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.


(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.


44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.


(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy hozzon döntést 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.


(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.


45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.


(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.


46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.



6. A jegyzőkönyv


47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.


(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.


48. §. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.


(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.


(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan vettek részt a szavazásban, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.


(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.


(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.


(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni és tárolni. A jegyzőkönyveket ülésenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.


(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselők kérése alapján

a) a képviselői indítványokat,

b) a képviselői hozzászólásokat,

c) a képviselői interpellációkat.


49. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.


IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok


50. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.


 (2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.


(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.


(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.


(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.


(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.


53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.


54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.


55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.


(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó emlékeztetőt készít.


V. Fejezet

A települési képviselő


56. § A települési képviselő esküjének letételét a jegyző szervezi meg.


57. § (1) A települési képviselő – az Mötv.  32.§ (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) az önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.


(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.


58. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.


(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32.§ (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.


(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.


(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.



VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


59. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.


6. A polgármester és az alpolgármester


60. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.


(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.


61. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 16. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.


62. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.


(2) A polgármester fogadóórája: keddi napokon 10 órától 12 óráig.


 (3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.


63. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.


(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) ) olyan be nem tervezett kisebb felújítási, javítási, karbantartási munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és forrásigényük nem haladja meg a 100.000 Ft-ot

c) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

d) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.


64. § (1) A társadalmi megbízatású alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.



7. A képviselő-testület bizottságai


65. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.


66. § A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság


67. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll.


(2) A bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.


(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

a) vagyonnyilatkozat nyilvántartás,

b) vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,

c)  vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.

d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,

e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

f) lebonyolítja a titkos szavazást a képviselő-testület ülésén

g) összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás lefolytatása és annak eredményéről a képviselő-testület tájékoztatása



(4) A bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.


(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít

               

(6) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


(7) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.


(8) A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.


(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.


8. A jegyző


68. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.


(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az önkormányzati rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.


69. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.


(2) A jegyző tartós távolléte (5 munkanapon túli folyamatos szabadság, betegség, továbbképzés) esetén a munkaköri leírás szerint kijelölt igazgatási ügyintéző gyakorolja a helyettesítést és a kiadmányozás jogát.


(3) A helyettesítést ellátó személy a helyettesítést követően a jegyzőt minden lényeges eseményről, a munkavégzés körülményeiről részletesen tájékoztatni köteles.



9. A Közös Önkormányzati Hivatal


70. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve és címe:  Somogyzsitfai Közös Önkormányzati Hivatal 8734 Somogyzsitfa, Május 1 u. 64.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.


10. Társulás


71. § Az Önkormányzat az alábbi  jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt:

a) Marcali Többcélú Kistérségi Társulás

b) Mecsek-Dráva Regionális Szilárd Hulladékkezelő Rendszer Létrehozását Célzó

    Önkormányzati Társulás Pécs

c) Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft.



VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja


72. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.


(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.



VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


73. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.


(2) Hatályát veszti képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 15/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet.



                       Németh Endre                                                          dr. Babina Bernadett         

                            polgármester                                                                      jegyző



Mellékletek