Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2006. (V.25.) önkormányzati rendelete

a helyiségbérlet szabályairól

Hatályos: 2017. 06. 01

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. (a továbbiakban: lakástörvény) 36. §-ának (2) bekezdésében, valamint 42. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyiségbérlet szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.


I. RÉSZ

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1)     E rendelet hatálya – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – kiterjed a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló és rendeltetésénél fogva nem lakás céljára szolgáló, illetőleg az ilyen célra használt, vagy felhasználni kívánt önálló helyiségre, vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoportra (a továbbiakban együtt: helyiség).

(2)     E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a helyiségnek a (3) bekezdésében említett rendeltetése, vagy használatának jellege bármely okból megszűnt.

(3)     Nem terjed ki a rendelet hatálya

a)     az önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szerve használatában lévő, kötelező feladataik ellátáshoz biztosított helyiségek bérbeadására,

b)    a közterületekre és a közterületeken lévő – nem önkormányzati tulajdonú –  személygépkocsi-tárolókra, árusító és szolgáltató helyiségekre (pavilonokra),

c)    a vásárcsarnok és piac területén lévő árusítóhelyekre,

d)    a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben lévő, a lakók közös használatára szolgáló helyiségekre.


A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

2. §

(1)     Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) a bérbeadói jogok gyakorlásával és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatai ellátásával, az e rendeletben szabályozott módon

a)    a gazdasági feladatkört ellátó bizottságát (a továbbiakban: bizottság),

b)    a polgármestert,

c)    SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. (a továbbiakban: házkezelőség)

          bízza meg.

(2)     Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a közgyűlés azon jogát, hogy a bérlő személyét közvetlenül kiválassza.       
A bérlő személyének közvetlen kiválasztását a polgármester kezdeményezheti. A polgármester erre vonatkozó előterjesztése csak a bizottság állásfoglalásával nyújtható be a közgyűlésnek.

(3)    A helyiség ingyenes használatba adásáról a közgyűlés jogosult dönteni kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(4)     A helyiség kedvezményes bérbeadásáról a bizottság a kérelem polgármester részére történő benyújtását követő bizottsági ülésén a házkezelőség 8. § (2) bekezdés b) pontja szerint tett javaslata, a bérlő kérelmében megjelölt indokok, a bérlemény hasznosíthatósága alapján dönt.

(5)     A bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során az (1) bekezdés a) – c) pontjaiban felsoroltak kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, a kért adatok szolgáltatásával és a szakmai ismereteikkel egymást segíteni.


II. RÉSZ

A helyiségek bérbeadása

3. §

Az üres, illetőleg az előre ismert időpontban megüresedő helyiség adható bérbe, kivéve, ha az – a közgyűlés határozata értelmében – a polgármesteri hivatal hivatali egységének, az önkormányzat költségvetési szervének, valamint gazdasági társaságának, illetőleg közhasznú társaságának az elhelyezésére szükséges.


4. §

(1)     Helyiség bérleti jogát olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet szerezheti meg, aki személyazonosságát, illetve a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlására való jogosultságát vállalkozói igazolvánnyal, hatósági engedéllyel, a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróság 30 napnál nem régebbi igazolásával, illetőleg 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolta

(2)     Nem lehet bérlő az, akinek a szerződéskötés időpontjában az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, adó vagy adók módjára behajtható tartozása van.


5. §

(1)     A helyiséget határozott – tíz évnél nem hosszabb – időre kell bérbe adni.

(2)     A helyiségbérleti jog a bérlő kérelméreha a helyiségre a korábbi tevékenység saját jogon való folytatása miatt van szüksége – meghosszabbítható, kivéve

a) a (3) bekezdésben foglalt esetekben,

b) ha a bérlő a lakástörvényből fakadó kötelezettségét súlyosan megszegte.

(3)     Tíz évnél rövidebb időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a helyiség, ha

a)    azt az önkormányzat csak rövidebb ideig tudja hasznosítani,

b)    arra bérlőnek csak rövidebb ideig van szüksége,

c)    arra az önkormányzatnak meghatározott (tíz évnél rövidebb) időn belül településrendezés- és fejlesztés miatt, vagy más közérdekű felhasználás céljára előreláthatólag szüksége lesz.

(4)     A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyiségbérleti jogot, amennyiben a döntés mérlegelésen alapul a bizottság javaslatára a polgármester hosszabbítja meg. Más esetekben a helyiségbérleti jog meghosszabbítására a polgármester jogosult.

(5)     Amennyiben a határozott idő lejártáig a bérlő a jogviszony továbbfolytatására lehetőséget nem kapott, a pályázati eljárásban előbérleti jog illeti meg. Ezzel a jogosultságával azonban csak akkor élhet, ha a helyiségre a korábbi tevékenység saját jogon való folytatása miatt van szüksége.



A bérbeadás jogcímei

Bérbeadás pályázati rendszer keretében

6. §

(1)     A 3. §-ban meghatározott helyiség – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – csak pályázati eljárás lefolytatása után adható bérbe.

(2)     A pályázaton részt vevők közül a helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.


7. §

(1)     A pályázatok általában nyilvánosak.

(2)     Zártkörű (meghívásos) pályázat csak akkor írható ki, ha a helyiségben folytatandó tevékenység, vagy szolgáltatás jellege, illetőleg a helyiség adottságai csak meghatározott ajánlattevők részvételét teszik indokolttá.

(3)     A pályázati eljárás formájáról, továbbá ha a meghirdetett pályázat eredménytelen, a pályázat más feltételekkel történő újbóli kiírásáról a 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a bizottság vagy a polgármester dönt.



Pályázati feltételek

8. §

(1)     A pályázati feltételeket:

a)    személygépkocsi-tárolók, életvédelmi célra épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségek, valamint csak tárolás céljára alkalmas pincében vagy alagsorban lévő helyiségek esetében a polgármester,

b)    minden más esetben a bizottság

határozza meg.

 (2)    A pályázati feltételek, különösen:

a)    a bérbeadás időtartama,

b)   a bérleti díj legalacsonyabb összege, melyet a házkezelőségnek a mindenkori piaci viszonyok, a helyiség állapota és fekvése figyelembe vételével tett javaslata alapján kell megállapítani,

c)    a helyiség felhasználásának célja és az abban folytatható tevékenységek megjelölése,

d)    az elvégzendő építési munkák és az azok költségeire vonatkozó rendelkezés,

e)    a helyiség használatával kapcsolatos feltételek és kikötések,

f)     a más célra történő felhasználás tilalma, vagy a bérbeadói hozzájárulás feltételei,

g)    a pályázni jogosultak köre,

h)    a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakuló pályázati díj összege.

(3)     Lakóépülethez tartozó udvarban lévő, vagy kizárólag a lakóház udvarából megközelíthető személygépkocsi-tárolók hasznosítása esetén a pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy kívülálló a pályázaton csak akkor vehet részt, ha a lakóépület bérlőinek, tulajdonosainak ilyen irányú igénye nincs.


Pályázati hirdetmény

9. §

(1)     A pályázatot – a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a polgármester írja ki.

(2)       A pályázati hirdetményt - a Városháza hirdetőtábláján és a pályáztatott helyiségen legalább 15 napig kifüggesztve - közszemlére kell tenni, illetőleg a Vas Népében és a város hivatalos lapjában, a város hivatalos honlapján, illetőleg a Szombathelyi Televízióban meg kell jelentetni.

 (3)    A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a)    a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,

b)    a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését,

c)    a bérbeadás időtartamát,

d)    a helyiség használatával kapcsolatos feltételeket és kikötéseket,

e)    a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, portálépítés stb.) és azok elvégzésének határidejét, továbbá a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

f)     a fizetendő bérleti díj alsó határát, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a helyiség bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot,

g)    a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

h)    a pályázni jogosultak körét,

i)     a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját,

j)     a helyiség megtekintésének időpontját,

k)    a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakuló pályázati díj összegét.

(4)     A zártkörű (meghívásos) pályázatról a meghívottakat egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni.      
A zártkörű pályázaton résztvevők nevét a többi résztvevővel csak akkor lehet közölni, ha a közléshez valamennyi érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta.


10. §

(1)     A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a)    a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését,

b)    a helyiség általa tervezett felhasználási célját, továbbá

c)    a nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2)     A pályázati ajánlathoz csatolni kell, vagy be kell mutatni a rendelet 4. §-ában megjelölt igazolásokat, engedélyeket és más okiratokat. Az Európai Unió más tagállamából származó irat esetén az iratokról magyar nyelvű fordítást mellékelni szükséges. Közösségi jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(3)     Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a pályázati eljárás akkor is eredményes. A pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtó pályázót, a polgármester a pályázati hirdetményben rögzített feltételekkel a helyiség bérlőjévé kijelöli.

(4)     Abban az esetben, ha több pályázati ajánlat érkezik, pályázati tárgyalást kell tartani.


Pályázati tárgyalás

11. §

(1)     A pályázati eljárást a polgármester által ezzel a feladattal megbízott személy vezeti.

(2)     A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó indulhat, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.     
A pályázati tárgyaláson személyesen, vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni.

(3)     A pályázati tárgyaláson minden következő ajánlatnak az előzőt 1000,- Ft/m2/hó + ÁFA mértékű bérleti díjig legalább 50,- Ft-tal, 1000,- Ft/m2/hó + ÁFA mértékű bérleti díj felett legalább 100,- Ft-tal kell meghaladnia.


12. §

(1)     A pályázati tárgyalás vezetője

a)    számba veszi a megjelenteket,

b)    nyilatkozik arról, hogy a megjelentek közül kik azok, akik részt vehetnek a tárgyaláson,

c)    meggyőződik a pályázati tárgyalás résztvevőinek személyazonosságáról és a fontosabb személyi adataikat feltünteti a jegyzőkönyvben, továbbá megállapítja, hogy a pályázók a pályázati hirdetményben megjelölt pályázati díjat befizették-e,

d)    amennyiben olyan személy is megjelenik a pályázati tárgyaláson, akinek az erre való jogosultsága kétséges, köteles ellenőrizni, hogy a pályázati ajánlatát az előírt határidőben és tartalommal benyújtotta-e,

e)    felhívja a pályázókat a bérleti díj fizetési ajánlataik megtételére,

f)     megállapítja, hogy a résztvevők milyen végső ajánlatot tesznek,

g)    kihirdeti a pályázati tárgyalás nyertesét, illetőleg a következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevőt,

h)    nyilatkoztatja a pályázat nyertesét, hogy a helyisége a jelenlegi, általa is ismert állapotában kívánja bérbe venni,

i)     a pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet készíttet.


13. §

(1)     A pályázati tárgyalásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az e rendelet 12. §-ában foglaltakat.

(2)     A jegyzőkönyvet a pályázati tárgyalás vezetője, a jegyzőkönyvvezető, továbbá a pályázók közül a pályázat nyertese és a második legmagasabb bérleti díj fizetésére ajánlatot tévő írja alá.


A pályázati tárgyalást követő intézkedések

14. §

(1)     A polgármester a pályázat eredményéről a pályázat tárgyalást követő 8 napon belül köteles a házkezelőséget és a nyertes pályázót értesíteni.

(2)     Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a)    a helyiség fekvési helyét, alapterületét,

b)    a helyiség új bérlőjének nevét és címét,

c)    a helyiség birtokbavételének a határnapját,

d)    a bérbeadás mely időpontig, vagy milyen feltétel bekövetkezéséig tart,

e)    a helyiség használatának konkrét célját, megjelölve a rendeltetését (iroda, üzlet, műhely, műterem, garázs stb.) is,

f)     a bérlő által saját költségén a helyiség használatra alkalmassá tételéhez, vagy egyébként elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, portálépítés stb.) és azok elvégzésének határidejét, továbbá a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

g)    a helyiség használatával kapcsolatos feltételeket és kikötéseket,

h)    a helyiség használatáért fizetendő bérleti díj összegét

(3)     Az értesítésnek figyelmeztetést is kell tartalmaznia arra nézve, hogy

a)    az új bérlőnek a házkezelőséggel a helyiség birtokbavétele előtt bérleti szerződést kell kötnie,

b)    az értesítés építési munkák elvégzésére nem jogosít, ahhoz a házkezelőségnek és az e rendelet 23. §-ában meghatározott esetben a polgármester hozzájárulása, illetőleg - az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges,

c)    az értesítés nem mentesít az egyéb jogszabályokban megállapított hatósági engedélyek megszerzése alól,

d)    a bérleti jog az előírt időpontban, illetőleg feltétel bekövetkeztével megszűnik, és a bérlő a helyiséget a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - köteles kiüríteni,

e)    a helyiség bérleti jogának átruházásához, illetőleg cseréjéhez, továbbá más célra történő tartós (egy évnél hosszabb ideig tartó) felhasználásához előzetes bérbeadói hozzájárulás szükséges, melyek hiányában a bérleti szerződés felmondható,

f)     a helyiség albérletbe adásához, illetőleg más jogcímen történő használatra átengedéséhez előzetes bérbeadói hozzájárulás szükséges, melynek hiányában a bérleti szerződés felmondható.

(4)     Az értesítésnek a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pályázat nyertesének figyelmeztetését a visszalépés következményeire és a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakult pályázati díj elveszítésére.


15. §

(1)     A pályázat nyertesének visszalépése esetén a következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázót 3 napon belül értesíteni kell azzal, hogy a pályázati tárgyaláson tett ajánlatának megfelelően a helyiség bérbeadását az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül kérheti.

(2)     Ha a második legjobb ajánlatot tevő pályázó nem nyújt be kérelmet, a helyiséget ismételten meg kell hirdetni.


Bérbeadás pályázati eljáráson kívül

16. §

(1)     Nem kell pályázatot kiírni:

a)    társadalmi szerv, alapítvány, vagy nem nyereségérdekelt (nonprofit) szervezet részére üres helyiség egyszeri, legfeljebb egy évre történő bérbeadásához,

b)    kivételesen indokolt esetben, ha a bérbeadás egyszeri alkalomra, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól,

c)    a szomszédos használó helyiségének indokolt és meghatározott célú bővítéséhez, ha ehhez a bérelt helyiséggel műszakilag összekapcsolható és csak tárolás céljára alkalmas pincehelyiség, vagy más, önállóan nem hasznosítható helyiség kerül felhasználásra,

d)    ha a helyiségre meghirdetett pályázat eredménytelen maradt.

(2)     Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a helyiség bérlőjét és a bérbeadás feltételeit a polgármester jelöli ki, illetőleg állapítja meg. A polgármester a bérbeadás időtartamát a bizottság előzetes hozzájárulásával meghosszabbíthatja.

(3)     Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben a helyiség bérlőjét és a bérbeadás feltételeit a polgármester jelöli ki, illetőleg állapítja meg.

(4)     Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a helyiség bérlőjét és a bérbeadásának feltételeit a pályázati hirdetményben rögzítettel egyezően a polgármester jelöli ki, illetőleg állapítja meg.


A bérbeadás feltételei

A bérleti jogviszony keletkezése

17. §

(1)     A bérleti szerződést a házkezelőség az értesítésben megjelölt bérlővel és az értesítésnek megfelelő tartalommal köteles megkötni.      
A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(2)     A lakástörvényben a bérbeadó részére meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítése – az e rendeletben szabályozott eltérésekkel – a házkezelőség kötelessége.


Bérlőtársak

18. §

(1)     A helyiséget több bérlő részére együttesen is bérbe lehet adni (bérlőtársak).

(2)     Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas, és a bérlőtársak a helyiségben olyan egymást kiegészítő tevékenységet kívánnak folytatni, amelyek együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja.        

(3)     Önálló bérlet esetén előzetes bérbeadói hozzájárulással bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését.

(4)     A már fennálló bérlőtársi jogviszony esetén előzetes bérbeadói hozzájárulással újabb bérlőtárssal a felek megállapodása alapján csak akkor lehet szerződést kötni, ha vállalják az e rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesítését.


Óvadék

19 §

(1)     A helyiség használatáért fizetendő bérleti díj, valamint a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeihez szükséges fedezet biztosítására a  bérlő a bérleti szerződés megkötésékor köteles 3 (három) havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot a házkezelőség részére megfizetni.  
Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(2)     Az óvadék tárgya kizárólag pénz lehet, amelyet a házkezelőség erre a célra nyitott külön számlájára forintban kell megfizetni.

(3)     A házkezelőség kielégítési joga akkor nyílik meg, ha a bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségét – a következményekre történő figyelmeztetést tartalmazó – írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, illetve a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségének írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget és azt helyette a házkezelőség végzi el.

(4)     Kielégítési joga megnyíltakor a házkezelőség az óvadékkal biztosított követelését a külön számlára befizetett óvadékból közvetlenül kielégítheti.

(5)     A házkezelőség a szerződés megszűnése esetén, legkésőbb a helyiség előírásszerű visszaadását követő 30 napon belül az óvadék összegével köteles elszámolni.


A helyiség átadása

20. §

(1)     A házkezelőség a helyiséget a pályázati kiírásban, illetőleg a bérleti szerződésben megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2)     A bérlő nem követelheti a házkezelőségtől, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.       

(3)     A házkezelőség szavatol azért, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.      

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

21. §

(1)     A bérlő köteles gondoskodni:

a)    a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b)    a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő)- tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

c)    a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,

d)    az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

e)    az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt szükséges,

f)     a tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

(2)     A házkezelőség az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, melyre a felek megállapodása az irányadó.


22. §

(1)     A bérlő és a házkezelőség megállapodhat a helyiség átalakításában, közművesítésében és a helyiség használhatóságát növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. A házkezelőség a megállapodás egy eredeti példányának megküldésével az aláírást követő 15 napon belül a polgármestert köteles tájékoztatni.

(2)     A bérlő az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséig léphet fel az értéknövelő felújítási munkái alapján bérbeszámítási igénnyel. A bérbeszámításról a házkezelőség javaslata alapján a bizottság jogosult dönteni.


23. §

A helyiség alapterületének építés útján való növelésében a bizottság javaslata alapján a polgármester állapodhat meg a bérlővel.


A helyiség visszaadása

24. §

A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a helyiséget a bérleti szerződésben, illetőleg a felek között létrejött megállapodásban előírt módon köteles a házkezelőségnek visszaadni. Ha a felek másként nem állapodtak meg a bérlő a helyiséget az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.


A bérleti jogviszony szünetelése

25. §

(1)     A bérlő a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára cserehelyiséget, továbbá a szünetelés miatt kártalanítást nem követelhet.

(2)     Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.


A helyiségek bére

26. §

(1)     A helyiség bérleti díját a bérleti szerződés megkötésekor az értesítésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(2)     A fizetendő bér megállapításakor a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét számításba kell venni. Az alapterületbe a helyiségben állandó jelleggel kialakított közbenső szint (galéria) – feltéve, ha a felmerült költségeket a házkezelőség visszatérítette és a belmagassága az 1,90 métert meghaladja – és a helyiséghez tartozó kirakat területét is be kell számítani.

(3)     Az önkormányzat a helyiségek bérét minden év április 1-jével megváltoztathatja. A változtatás mértékét évente az önkormányzat költségvetési rendeletének elfogadásával egy időben kell megállapítani.

(4)     Az önkormányzati helyiségek bérleti díja a bérleti szerződés megkötését követő egy éven belül nem változtatható meg.


(5)     Az e rendelet hatályba lépése után kötött bérleti szerződésekben meg kell határozni a (3) bekezdésben megjelölt kötelező változtatás kezdő időpontját.


27.§

(1)     A helyiséghasználattal összefüggő közüzemi, közszolgáltatási díjak a bérlőt terhelik.

(2)     A bérlő a bérleti díjon felül köteles megfizetni a házkezelőség által nyújtott külön szolgáltatás díját. A külön szolgáltatás díját jogszabály keretei között a házkezelőség állapítja meg.



28.§ 

A helyiséget jogcím nélkül használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a helyiségre megállapított helyiségbér kétszeresének megfelelő használati díjat köteles fizetni.


III. RÉSZ

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Albérletbe adás

29. §

(1)     A bérlő a helyiséget, vagy annak műszakilag elkülönülő részét határozott időre – de legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnéséig – albérletbe adhatja, illetőleg a használatát más jogcímen harmadik személynek előzetes bérbeadói hozzájárulással átengedheti.

(2)     A bérlő az albérletbe adásra vonatkozó szerződést az albérletbe adás tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal köteles a polgármesternek a hozzájárulás megadása iránti kérelmével együtt megküldeni. A kérelemnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatot és kötelezettségvállalást, illetve mellékletként a szükséges igazolásokat.  

(3)     A hozzájárulás nem tagadható meg, ha

a)    a bérlő függetlenül az albérletbe adott helyiségrész nagyságától a kétszeresére emelt bérleti díj megfizetését vállalja,

b)    ha a bérlő műszakilag elkülönülő helyiségrészt ad albérletbe az albérletbe adott helyiségrész arányában köteles a bérleti díj kétszeresének megfizetését vállalni,

c)    a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatandó tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,

d)    az albérletbe vevő igazolja, hogy a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosult;

e)    a bérlő és az albérlő is igazolja, hogy az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, adó vagy adók módjára behajtható tartozása nincs, illetőleg a bérlő igazolja, hogy a helyiségre közüzemi díj tartozás nem áll fenn.

(4)     A 18. §-ban szabályozott bérlőtársi jogviszony létesítéséhez szükséges bérbeadói hozzájárulásra – az ott megállapított eltérésekkel – jelen 29. § (2)-(3) bekezdésének, illetve a 33. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.    


Befogadás

30. §

A bérlő a helyiségbe más személyt csak a 29. §-ban szabályozott módon fogadhat be.   


Bérleti jog átruházása és cseréje

31. §

(1)     A legalább egy évnél hosszabb időtartamú bérleti joggal rendelkező bérlő a meghatározott időtartamú bérleti jogát előzetes bérbeadói hozzájárulással átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2)     A bérlő a bérleti jog átruházásáról szóló szerződést annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a polgármesternek a hozzájárulás megadása iránti kérelmével együtt megküldeni. A kérelemnek tartalmaznia kell a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatot és kötelezettségvállalást, illetve mellékletként a szükséges igazolásokat.

(3)     A szerződésnek tartalmazni kell:

a)    a helyiség fekvési helyét,

b)    a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,

c)    az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

d)    az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a vissza nem térítendő bérlemény-fenntartási hozzájárulás egy összegben történő megfizetését vállalja, továbbá

e)    az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(4)     Az átruházáshoz való hozzájárulás nem tagadható meg, ha

a)      hatályon kívül helyezve,

b)      az átvevő igazolja, hogy a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosult,

c)      a tervezett használat a helyiség rendeltetésétől, vagy az eddigi használat módjától eltér, vagy építési munkák elvégzése válik szükségessé, az átvevő a szükséges hatósági engedélyek beszerzését vállalja,

d)      az átvevő vállalja a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését,

e)      a bérlő és az átvevő is igazolja, hogy az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, adó vagy adók módjára behajtható tartozása nincs, illetőleg a bérlő igazolja, hogy a helyiségre közüzemi díj tartozás nem áll fenn. 

(5)     Az átruházáshoz való hozzájárulás megtagadható, illetőleg feltételhez köthető, ha a helyiségre öt évnél rövidebb időn belül településrendezés, vagy fejlesztés miatt, illetőleg más közérdekű felhasználás céljára előreláthatólag szükség lesz.

(6)     A bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni, ha az átvevő

a)    az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,

b)    tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik,

c)    tevékenysége sérti az épület többi bérlőjének, illetőleg tulajdonostársának jogos érdekeit.

(7)     A helyiség bérleti joga nem az önkormányzat tulajdonában álló helyiség bérleti, illetve tulajdonjogára nem cserélhető el.            
A bérlőtárs bérlőtársi joga sem cserélhető el.

(8)     A helyiségek bérleti jogainak cseréjéhez való hozzájárulásnál a (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9)     hatályon kívül helyezve.


32. §

(1)     A bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja, más célra történő tartós (egy évnél hosszabb ideig tartó) felhasználáshoz előzetes bérbeadói hozzájárulást kell kérni.

(2)     A hozzájárulásnál a 31. § (4) bekezdésének b)-f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3)     A más célra történő felhasználáshoz való hozzájárulást a 31. § (6) bekezdésében felsorolt esetekben meg kell tagadni.




33. §

(1)     Amennyiben a 29-32. §-ok rendelkezései szerint a bérbeadói hozzájárulás mérlegelésen alapul, a hozzájárulás megadására a bizottság javaslata alapján a polgármester jogosult.

(2)     Azokban az esetekben, amikor a bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, a hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.


A bérelt helyiség székhelyként történő bejegyzése

34. §

(1)     Amennyiben a bérlő a helyiséget székhelyként (fióktelepként, telephelyként) a bírósági vagy cégnyilvántartásba be kívánja jegyeztetni, a bejegyzés csak a bérleti (használati) jogviszony fennállásának kezdetétől annak végéig, és csak a polgármester előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(2)     A bérleti szerződés (használati jogviszony) megszűnésével egyidejűleg a bérlő köteles gondoskodni a bejegyzés bírósági vagy cégnyilvántartásból való törléséről. Ennek megtörténtét a helyiségnek a házkezelőség részére történő visszaadásakor hitelt érdemlően köteles igazolni.


A helyiségbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok

35. §

(1)     A bérleti szerződés felmondására

a)    a lakástörvény 24. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben a házkezelőség,

b)      a lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg az e rendelet 14. § (3) bekezdésének e) és f) pontjaiban meghatározott esetekben a polgármester jogosult.

(2)     A bérlő a bérleti szerződést bármikor írásban felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet kevesebb 3 (három) hónapnál.


36. §

(1)     A bérlő halála esetén a helyiségbérleti jog folytatását a lakástörvény 40. §-ában meghatározottak alapján a polgármester ismeri el. Az elismerést a bérlő halálától számított 90 napon belül – a szükséges bizonyítékok csatolásával – írásban kell kérni.

(2)     Ha a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös köteles a helyiséget kiüríteni és 90 napon belül a házkezelőségnek visszaadni.

(3)     Ha az örökös a helyiséget nem ürítette ki és a hagyatéki tárgyakat a helyiségből nem szállította el, a házkezelőség azokat az örökös költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el.


37. §

(1)     Ha a helyiség bérleti jogát a lakástörvény 41. § (2) bekezdésében meghatározottak a bérlő jogutódjaként folytatják, jogosultságukat a polgármester ismeri el.

(2)     Ezt a körülményt a jogutód a helyiség használatának megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni és a bérleti jog jogutódként történő folytatására vonatkozó jogosultságának elismerését – a szükséges bizonyítékokat mellékelve – írásban kérni.


A helyiségek nyilvántartása

38. §

(1)     A helyiségekről nyilvántartást kell vezetni.

(2)     A házkezelőség a nyilvántartáshoz szükséges adatokat és munkarészeket köteles szolgáltatni.


A helyiségek ellenőrzése

39. §

(1)     A házkezelőség a helyiségek gondos és rendeltetésszerű használatát továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő tevékenységének zavarása nélkül garázsok esetében szükség szerint, minden más helyiség esetében legalább évente egyszer köteles ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

 (2)    Ha a házkezelőség az ellenőrzés során, vagy más módon tudomást szerez arról, hogy

a)    a bérlő a szerződésben előírt, a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges építési munkák elvégzését határidőben nem teljesítette,

b)    a bérlő a helyiséget előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta fel, illetőleg a bérleti jogát átruházta, vagy elcserélte, továbbá albérletbe adta vagy a használatát más jogcímen harmadik személynek átengedte

          köteles ezt a körülményt soron kívül, de legfeljebb a tudomására jutástól számított 8 napon belül a polgármesternek bejelenteni.


IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

40. §

(1)     Ez a rendelet 2006. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után megkezdett ügyekben kell alkalmazni.

(2)     E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyiségbérlet szabályairól szóló 2/1994. (I.20.) számú rendelete.

(3)     E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.