Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2020 (XI.30.) önkormányzati rendelete

Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (XI.30.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Hatályos: 2021. 01. 01- 2020. 12. 31

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2020 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2021.01.01.

Szentlőrinc Város Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglaltak alapján Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Szentlőrinc Város Önkormányzata a település közigazgatási területére az e rendeletében meghatározott helyi adókat és azok mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítja meg.

1. § Szentlőrinc Város illetékességi területén az alábbi adókat állapítja meg:

1. helyi iparűzési adó

2. magánszemélyek kommunális adója

3. építményadó

4. telekadó

2. Helyi iparűzési adó

1. §

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. szerinti adóalap 2 %-a.

1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke 5000 Ft/nap.

Kedvezmények, mentességek

1. § Adómentesség illeti meg azt a Htv. 52. § 23. pontja szerint meghatározott háziorvos vállalkozót vagy védőnő vállalkozót, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. §-a, vagy 39/B. §-a alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 20.000.000,-(Húszmillió) Forintot.

3. Magánszemélyek kommunális adója

1. §

1. Adókötelezettség terheli a magánszemélyt a Szentlőrinc Város illetékességi területén lévő

1. lakás

2. nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogviszonya után.

1. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

1. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

1. § Az adó évi mértéke:

1. 40 m2 – ig: 5.200,- Ft

2. 50 m2 – ig: 6.500,- Ft

3. 60 m2 – ig: 7.800,- Ft

4. 75 m2 – ig: 9.100,- Ft

5. 90 m2 – ig: 10.400,- Ft

6. 120 m2 – ig: 13.000,- Ft

7. 150 m2 – ig: 15.600,- Ft

8. 175 m2 – ig: 18.200,- Ft

9. 200 m2 – ig: 20.800,- Ft

10. 200 m2 felett: 22.360,- Ft

4. Építményadó

1. §

1. Adóköteles - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szabályai szerint az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül

1. a nem magánszemély tulajdonában álló lakás

2. a magánszemély adóalany üzleti célt szolgáló lakása

3. a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

1. Az adó alanya a Htv. 12. §-ban meghatározott adóalannyal azonos.

1. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

1. Az építményadóról szóló bevallást az adóév január 15. napjáig kell benyújtani az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon.

Az adó mértéke

1. §

1. Az adó éves mértéke:

1. bel- és külterületen, illetve zártkertben magánszemély adóalany üzleti célt nem szolgáló, lakás céljára használt építménye vonatkozásában:

a.a 1-250 m² adóalap esetén 150 forint/m²/év;

a.b 251 m² adóalaptól 25.000 forint és a 250 m² feletti rész után 280 forint/m²/év.

1. bel- és külterületen, illetve zártkertben magánszemély adóalany üzleti célt nem szolgáló, nem lakás céljára használt építménye vonatkozásában - kivéve a gépjármű tárolót - az adóalap után 100 forint/m²/év.

2. gépjárműtároló vonatkozásában az adóalap után 200 forint/m²/év.

3. bel- és külterületen nem magánszemély adóalany lakás céljára szolgáló építménye vonatkozásában az adóalap után 250 forint/m²/év.

4. bel- és külterületen, illetve zártkertben lévő üzleti célt szolgáló pince építmény vonatkozásában az adóalap után 130 forint/m²/ év

5. kereskedelmi, illetve szolgáltatóipari célt szolgáló építmények vonatkozásában:

g.a 1-100 m2 adóalap esetén 50 forint/m²/év

g.b 101-500 m2 adóalap esetén 5.000 forint és a 100 m2 feletti rész után 250 forint/m²/év

g.c 501-1000 m2 adóalap esetén 105.000 forint és az 500 m2 feletti rész után 700 forint/m²/év

g.d 1001-1500 m2 adóalap esetén 455.000 forint és az 1000 m2 feletti rész után 1.400 forint/m²/év

g.e 1501 m2 adóalaptól 1.155.000 forint és az 1500 m2 feletti rész után 1.650 forint/m²/év

1. A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási, I. kategóriájú pénznyerő automata, szerencsejáték, vagy dohánybolt üzemeltetésére szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), gyorsétterem céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 1650 forint/m² /év.

2. termelési célra szolgáló építmények vonatkozásában az adóalap után 250 Ft/m²/év

3. a köznevelési rendszer intézményei, a szociális ellátások, bölcsődei ellátás, illetve családi napközi rendszerű gyermekintézmények céljára szolgáló építmény esetében az adóalap után 0 forint/m²/év.

4. egyéb, pontba nem tartozó szociális, gyermekvédelmi, illetőleg az iskolarendszeren kívüli oktatási intézmények, továbbá az egészségügy céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 250 forint/m²/év.

5. egyéb az e rendeletben nem felsorolt pontokba nem tartozó üzleti célt szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 250 forint/m²/év.

1. A g)- h) pont szerinti emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre, vagy feltüntetésre került, az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy más.

Kedvezmények, mentességek

1. §

1. A helyi adókról szóló törvényben meghatározottakon túl – az egyéni vállalkozó és a jogi személy tulajdonában lévő épülete, épületrésze és a magánszemély üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével – mentes az adó alól:

1. a garázs,

2. a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség

3. valamint a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettséggel terhelt építmény.

1. A 4/D § alapján adómentességre jogosult adóalany mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól.

5. Telekadó

1. §

1. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

1. A telekadóról szóló bevallást az adóév január 15. napjáig kell benyújtani az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon.

1. Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére vonatkozó szabályozást a Htv. 20. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza.

1. A telekadó alanya – a Htv. 52. § 26. pontja szerint vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - mentesül a bevallás-benyújtási kötelezettség alól abban az esetben, ha az adóalanyt az e rendelet szerinti adófizetési kötelezettség nem terheli.

Az adó alapja és mértéke

1. §

1. Az adó alapja a telek m²-ben számított területe.

1. Az adó mértéke a vállalkozás -ideértve az egyéni vállalkozó és a jogi személyt is- tulajdonában álló telek, valamint a magánszemély tulajdonában álló, vállalkozási tevékenység célját szolgáló

1. belterületi „kivett ipartelep” és „kivett géppark” nyilvántartás alatti telek után 45 Ft-, /m²/év;

2. külterületi „kivett ipartelep” nyilvántartás alatti telek után 10 Ft-, /m²/év

3. belterületi „kivett udvar” és „kivett szérűskert” nyilvántartás alatti telek után 9 Ft-,/m²/év;

4. belterületi „kivett géppark”, „kivett sertéstelep” „kivett szociális épület” „kivett trágyatároló” és „kivett géptároló” nyilvántartás alatti telek után 45 Ft-,/m²/év;

5. egyéb az a)-e) pontban fel nem sorolt nyilvántartás alatti telek után ide nem értve a 10 Ft-, /m²/év

1. Az adó mértéke a magánszemély, egyéni vállalkozó, a jogi személy, valamint a magánszemély tulajdonában álló, beépítetlen építési telek esetében ha a telket a tulajdonszerzést követő négy éven belül lakóépülettel nem építi be és a végleges használatbavételi engedéllyel, vagy használatba vétel tudomásul vételével, illetve hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakóépület az adó mértéke 350 Ft-, /m²/év.

Kedvezmények, mentességek

1. §

1. A Htv-ben foglalt adómentességen túl mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelynek határain belül építmény van, kivéve, ha az építmény vállalkozó üzleti céljára szolgál, vagy a telekből a beépítéssel lefedett része nem éri el a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 %-át,

1. Mentes az adó megfizetése alól a nem vállalkozó magánszemély tulajdonában lévő építési telek, ha a telket a tulajdonszerzést követő négy éven belül lakóépülettel beépíti és a végleges használatbavételi engedéllyel, vagy használatba vétel tudomásul vételével, illetve hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakóépület telekből lefedett része eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 %-át. A mentesség feltételeinek nem teljesítése esetén visszamenőlegesen járulékaival együtt meg kell fizetni a mentesség időtartamára eső adót.

1. Mentes az adó megfizetése alól

1. az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

2. a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

3. az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,

4. az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik;

5. a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyen a Htv. 52. § 60. pontjában meghatározott lakóépület áll.

6. Értelmező rendelkezések

1. § Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Állami támogatás: Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.(III.22.) Kormányrendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

3. Építési telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 6. pontjának megfelelő építési telek, ha az, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 33 §-ában szabályozottak szerint épülettel – feltételekkel vagy feltételek nélkül – az adóév első napján beépíthető.

4. Üzleti célt szolgáló telek: olyan telek, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel,- nyereség,- jövedelemszerzés érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.

5. Köznevelési rendszer intézményei: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az óvoda, az általános iskola, a gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola, az alapfokú művészeti iskola, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a kollégium, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

6. Bölcsőde: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény.

7. Családi napközi: A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe.

8. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás, mely a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtja.

9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

10. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó-vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár.

11. Egyedül élő nyugdíjas:

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott életkor elérése és

2. meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátásra jogosult;

3. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járónyugellátás, vagy más törvényi felhatalmazás által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult;

4. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott üzemi baleset

5. (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás, vagy más törvény által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult, a lakóingatlanban életvitelszerűen egyedül élő személy.

12. Gépjárműtároló, garázs: egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség, függetlenül attól, hogy a lakóingatlannal azonos helyrajzi számon található, ide értve továbbá a teremgarázst is.

13. Gyorsétterem lánc céljára használt építmény: amelyben olyan vendéglátóipari egység működik, amely gyorskiszolgáló-étteremként és/vagy "elvitelre" kért élelmiszerek forgalmazásával és/vagy házhozszállítással foglalkozik, és országos rendszerben több gyorskiszolgáló egységet üzemeltet pl. a McDonald’s, Wendy’s, KFC, Taco Bell, Burger King, Pizza Hut, Subway, Don Pepe, Nordsee, stb. által vagy helyi franchise üzletfeleik útján gyorsétteremként működik.

14. Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. Törvény 7. § 3-5.) és 7.) pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység.

15. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, szállásépületnek minősülő építmény, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

16. Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. 52. § 8. pontja alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos, vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült. Így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, stb. Nem minősül lakás célú használatnak, ha az építmény egészének vagy egy részének hasznosítása meghatározott bevétel megszerzésére irányul, továbbá, ha a magánszemély/vállalkozó az adott épülettel, épületrésszel kapcsolatban a vállalkozási tevékenysége során költséget számol el.

17. Nem lakás céljára szolgáló építmény: belterületen, külterületen, zártkertben elhelyezkedő, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló céljára épült, illetőleg az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján az ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épület megjelöléssel szereplő - ide értve az egy telekhatáron belül lakóépület mellett található gazdasági épületet is - továbbá a gépjármű tárolására szolgáló épület, épületrész.

18. Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra illetve bor érlelésre, kezelésre alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minősül pincének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak stb. minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

19. Termelési célra szolgáló épület, épületrész: tényleges használati mód alapján gyárnak, termék-előállító üzemnek üzemcsarnoknak, műhelynek minősülő épület, épületrész, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minősülő épület, épületrész, továbbá a termék-előállító tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész.

20. Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.

21. Életvitelszerű tartózkodás: ha a természetes személy adózó vagy közeli hozzátartozója:

1. az adóhatóság felé adótárgyként bejelentett, lakás céljára használt lakását használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe és ide ér haza,

2. ezen adótárgyként bejelentett, lakás céljára használt lakása vonatkozásában naptári éven át folyamatosan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe és ezt hitelt érdemlően, számlamásolatokkal igazolni tudja,

3. ezen adótárgy bejelentett, lakás céljára használt lakás ingatlan-nyilvántartás szerinti címe szerepel értesítési címként a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, és

4. nem rendelkezik más olyan ingatlannal, melyet életvitelszerűen használ.

5. Az életvitelszerű használat igazolása történhet különösen lakcímkártya bemutatásával, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, jogerős bírósági határozattal, amennyiben abból az életvitelszerű használat ténye megállapítható, valamint bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó okirattal, amennyiben abból a közös háztartás helye, annak életvitelszerű használata megállapítható, és

6. nem létesített a lakóhelyétől eltérő tartózkodási helyet, kivéve, ha a lakóhelyétől eltérő tartózkodási hely létesítését kizárólag nappali képzésen folytatott középiskolai és felsőoktatási tanulmányainak idejére jelentett be.