Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (VI.30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2020. 10. 01


Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete


az önkormányzati lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről


(a módosításokkal egységes szerkezetben[1])


Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


A rendelet célja

1. §


A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseivel összhangban megállapítsa Szentlőrinc Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az önkormányzati ingatlanvagyonnal való átlátható és eredményes gazdálkodást.


A rendelet hatálya

2. §


(1) E rendelet hatálya kiterjed a Szentlőrinc Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.


(2) A bérlakások címjegyzékét, bérbeadásának jogcímét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket bármilyen jogcímen használó személyekre és szervezetekre.


Adatvédelmi rendelkezések

3. §


 (1) E rendeletben meghatározott bérbeadói jogok érvényesítése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben a bérbeadói jogokat gyakorló, továbbá a bérbeadó nevében eljáró kezelő szervezet – az adatvédelmi jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.


(2) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, azok kizárólag e rendeletben szabályozott bérbeadás feltételeinek megállapításához és a bérbeadói hozzájáruláshoz való döntéshez használhatók fel.



Bérbeadói jogokat gyakorló és a kötelezettségeket teljesítő szervek

4.§[2]


(1) A lakások és helyiségek feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

a.) a Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület),

b.) a Humán Bizottság,

c.) a polgármester,

d.) A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (Kezelő)


(2) [3]

A lakások bérbeadásának jogcímei

5. §


(1) Az önkormányzati lakás nagykorú természetes személy részére az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) pályázat útján,

b) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

c) átmeneti elhelyezés formájában.[4]


(2) Az önkormányzati lakás nagykorú természetes személy részére bérbe adható pályázat útján:

a) szociális helyzet alapján,

b) piaci alapon,

c) költségelven.


(3) A lakás bérbeadására vonatkozó pályázaton (a továbbiakban: pályázat) az a természetes személy vehet részt:

a)akinek, illetve a vele együttköltöző személynek másik lakáson tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga, – az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérleti jogának kivételével – másik önkormányzati lakáson bérleti joga nem áll fenn;

b) akinek a pályázat benyújtásának időpontjában nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtható köztartozása; nincs ellene folyamatban lakbér vagy külön szolgáltatások díjának meg nem fizetése miatt bírósági, végrehajtási eljárás, és az önkormányzattal korábban kötött bármely szerződéséből eredő egyéb tartozása nincs,

c) aki 5 (öt) éven belül nem költözött be önkényes módon az önkormányzat tulajdonában lévő lakásba,

d) a pályázó, illetve a vele együttköltöző személyek közül legalább egy fő legalább 6 (hat) havi munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó igazolt jövedelemmel rendelkezik, mely jövedelem fedezi a lakásfenntartás várható költségeit,

e) vállalja, hogy a szerződés megkötésekor legalább egy havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizet,

f) megfelel az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek és nem áll fenn vele szemben az önkormányzati rendeletben meghatározott valamely kizáró ok.


(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint hasznosítható lakás városi érdekből rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a Szentlőrincen működő önkormányzati vagy állami fenntartású intézménynél, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál, illetve közfeladatot ellátó szervnél vagy szervezetnél alkalmazott személy részére is kiadható.


 (4) A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigényének felső határát.


(5) A méltányolható lakásigény felső határa:

a) 1 vagy 2 személy esetén 1 lakószoba,

b) 2-4 személy esetén 2 lakószoba,

c) 3-5 személy esetén 3 lakószoba,

d) ha az együttköltöző személyek száma 5-nél több, minden további személy esetén a szobaszám felső határa fél szobával nő.


(6) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn, illetve a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző személyeket lehet figyelembe venni.


(7) A méltányolható lakásigény felső határát meghaladó mértékű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapotára vagy egyéb méltányolható körülményeire tekintettel különösen indokolt.


(8) A lakásigények nyilvántartását a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) ezzel megbízott köztisztviselője vezeti.


(9) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.


Átmeneti elhelyezés biztosítása

5/A. §[5]


(1)     Az    Önkormányzat különösen indokolt esetben, erre irányuló kérelem   alapján, átmeneti elhelyezést biztosíthat az olyan rászorulók számára, akik külső elháríthatatlan okból (így különösen, de nem kizárólagosan természeti katasztrófa, elemi csapás, tűzeset) időszakosan nem képesek gondoskodni a lakhatásukról.


(2)   Átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható lakás vagy helyiség adható bérbe.


(3) Az átmeneti elhelyezés tárgyában érkezett kérelmet a Jogi-Ügyrendi és Humán Bizottság soron kívüli ülésén bírálja el.


(4)  Átmeneti elhelyezés biztosítására önkormányzati lakást, illetve helyiséget csak határozott időre, legfeljebb két hónapra lehet bérbe adni.


Bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlása

6. §


 (1)  A bérbe adható lakások esetében a pályázat kiírásáról a Humán Bizottság dönt és a polgármester írja alá a felhívást. A pályázati felhívást az Önkormányzat hivatalos oldalán, valamint a hirdetőtáblán közzé kell tenni. A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy arra a közzétételtől számítva legalább 15 (tizenöt) nap álljon rendelkezésre.


(2) A pályázati kiírás tartalmazza

a) a lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, szobaszámát,

b) a lakbér mértékét,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a lakás megtekintésének időpontját,

e) a pályázat beérkezésének határidejét.


(3) A pályázatot a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a felhívásban meghatározott szervnél vagy postai úton.


(4) A Humán Bizottság a benyújtott pályázatok elbírálásával dönt a bérlő kiválasztásáról a pályázati határidő lejáratát követő 60 (hatvan) napon belül.



(5) Érvénytelen a pályázat, ha

a) nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtották be,

b) hiányosan nyújtották be,

c) a pályázó nem felel meg a rendeletben meghatározott feltételeknek.


(6) Abban az esetben, ha a bérleti szerződés kötésére kijelölt pályázó önhibájából, az értesítés átvételét követő 15 (tizenöt) napon belül nem köt bérleti szerződést, akkor a bizottság új bérlőt jelöl ki az érvényes pályázatot benyújtó személyek közül.


7.§[6]


(1) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.


(2) Az önkormányzat a bérlővel legfeljebb 5 (öt) évre szóló, határozott idejű bérleti szerződés köthet.


(3) A határozott idő leteltét megelőző 2 (kettő) hónapon belül - Kezelő felhívása alapján - a bérlő kérelmet nyújthat be a bérleti szerződés meghosszabbítására. A kérelmező a kérelemhez közüzemi szolgáltatóktól igazolást csatol arról, hogy nincs díjtartozása, valamint igazolni köteles, hogy közös költség tartozása nem áll fenn.  A kérelem benyújtásakor vizsgálni kell, hogy a szociális bérlakásban élő bérlő esetében a jogosultsági feltételek fennállnak-e. A bérleti jogviszony mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő jogosultsági feltételei fennállnak és lakáshelyzete másként nem oldható meg.


(4) A lakások kezelésére irányuló, az Ltv-ből és e rendeletből fakadó feladatokat a Kezelő látja el.


(5) A Kezelő a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérlők szükségtelen háborítása nélkül folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Abban az esetben, ha a Kezelő megítélése szerint az adott ingatlan esetében a használatot többször szükséges ellenőrizni (pl. az ellenőrzésen tapasztaltak alapján, lakossági bejelentés alapján, stb.), ezt a bérlő előzetes értesítése mellett tűrni köteles. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást köteles biztosítani. 


(6) A költségelvű vagy piaci alapú bérbeadás esetén a Kezelő a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében óvadék fizetését írhatja elő. Az óvadék alapításához írásbeli szerződés szükséges, valamint az, hogy az óvadékul szolgáló pénzt a Kezelő részére a szerződéskötéskor megfizessék. Az óvadék mértéke nem lehet több a havi bérleti díj háromszorosánál.


Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

8.§


(1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet a 4. § (3) bekezdésében foglalt feltételeken túl az a nagykorú személy jogosult benyújtani, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:


a)  családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban tartósan beteg személy él a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, kivételes méltánylást érdemlő, súlyos válsághelyzetben (pl. kilakoltatott személyek, stb.) lévő család vagy személy esetében a jövedelemhatár 50 %-kal túlléphető;


b)  a saját, illetve a vele együttköltöző családtagjának tulajdonában, haszonélvezetében lakás, üdülő nincs, kivéve olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, melynél fogva az igénylő saját ingatlana felett – önhibáján kívül – rendelkezni nem képes;


c) a saját és a vele költöző családtagja tulajdonában nincs a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét meghaladó vagyontárgy.


9. §


(1) A 7.§ (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szociális alapú lakásigényt a Humán Bizottság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételről, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról határozattal dönt. Az igénylő a Humán Bizottság határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon fellebbezést nyújthat be Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címezve. A képviselő-testület a fellebbezésről a soron következő ülésén dönt.


(2) A lakásnyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat meghozatalától 1 (egy) évre szól. Amennyiben az igénylő lakáshelyzete nem rendeződik az 1 (egy) év alatt, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtania. Amennyiben jogosultságát nem igazolja a nyilvántartásból törölni kell az igénylőt.


10.§


A szociális bérlakásra benyújtott pályázatokat a Humán Bizottság bírálja el az alábbi szempontok együttes mérlegelésével:

                a) lakhatási körülmények,

                b) jövedelmi, vagyoni viszonyok (figyelemmel a fizetési kötelezettségek      teljesíthetőségére is),

                c) egészségi állapot,

                d) együttlakók száma, a gyermekek száma,

                e) család összetétele (pl. egyedülálló, szülő),

                f) a munkahely megléte, annak időtartama.


Piaci alapon történő bérbeadás feltételei

11.§[7]


(1) Önkormányzati bérlakás piaci alapon történő bérbeadása pályázat útján történik.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra olyan pályázhat, aki az 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül nagykorú állampolgár, aki saját tulajdonú ingatlannal nem rendelkezik.


(3) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérét a Humán Bizottság állapítja meg. A lakbér mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a lakás alapvető jellemzőit, valamint azt, hogy a Kezelő az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, a lakberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek, illetve a bevétel nyereséget is tartalmazzon.


(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

a) saját háztartásban kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás, figyelembe véve a gyermekek számát,

b) az egy főre eső havi átlagos nettó jövedelem, előnyt jelent a keresőtevékenységből származó jövedelem,

c) a pályázat benyújtásakor fennálló lakhatási körülmények.


Költségelven történő bérbeadás feltételei

12.§[8]


(1) Költségelven történő lakásbérbeadására az a személy nyújthat be pályázatot, aki a rendelet alapján nem jogosult szociális bérlakás pályázati feltételeinek nem felel meg,


(2) A Humán Bizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

a) saját háztartásban kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás, figyelembe véve a gyermekek számát,

b) az egy főre eső havi átlagos nettó jövedelem, előnyt jelent a keresőtevékenységből származó jövedelem,

c) a pályázat benyújtásakor fennálló lakhatási körülmények.


(3) A (2) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek előre, egy összegben történő megfizetését.


(4) [9]

Lakásbérleti jog folytatása

13.§


(1) A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. 32. § rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti írásban a Humán Bizottságnál.


(2) A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a Humán Bizottság dönt.


A bérleti szerződés tartalma, a felek jogai és kötelezettségei

14. §


(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó közötti szerződés hozza létre, az Ltv., e rendelet és a tulajdonos Önkormányzat által meghatározott feltételekkel, a rendelet 3. számú melléklete szerinti tartalommal.


(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezéssekkel. Ilyen megállapodás esetén a bérleti szerződés megkötésekor - tételes költségvetés alapján - rögzíteni kell az elvégzendő munkákat és azok költségét, a munkák befejezésének időpontját és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.


(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell azt, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a Kezelő részére bejelenteni.


 (4) A (3) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert

a) meghatározott idejű gyógykezelést, kórházi ápolást kap,

b) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

c) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

d) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni,

e) családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik, és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja.


15. §


 (1) A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 (tizenöt) napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést megkötni.


(2) Társasházi önkormányzati bérlakások esetében a közös költséget a bérlőnek kell megfizetnie, a társasház szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.


16. §


(1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával, illetve pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos munkák elvégzésére az Ltv. 13. §. (1)-(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.


(2) Amennyiben a bérlő az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdése szerinti - akár külön megállapodásban vállalt, akár a törvény szerint fennálló - kötelezettségének nem tesz eleget, úgy lakbérét a bérbeadó által helyette elvégzett munka éves összegével emelten kell megállapítani.


17. §


(1) A bérlő a bérbeadóval kötött írásos megállapodás alapján a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.


(2) Bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.


(3) Az átalakítás, korszerűsítés munkáit tételesen rögzíteni kell, az elszámolást pedig tételes költségvetés és kivitelezői számla alapján történhet.


(4) A bérlő ráfordításait elsősorban lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, de indokolt esetben a megállapodásban rögzíteni lehet költségeinek megtérítését is.


Bérlőtársi és társbérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések

18.§


(1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal kérelmükre a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni. 

                                                                                                                

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését. A kérelem teljesítését a lakás eddigi bérlőjének (másik házastársnak) hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.


(3) A 18. § (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken kívül bérlőtársi jogviszony önkormányzati lakásra nem létesíthető.


(4) Önkormányzati lakásra új társbérleti szerződés nem köthető. Fennálló társbérlet esetén a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanolyan feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.



Bérbeadói hozzájárulás befogadáshoz

19. §


(1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket.


(2) Az önkormányzat bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül befogadásra csak akkor adhat ki hozzájárulást, ha

- Szentlőrinc területén beköltözhető, saját lakással nem rendelkezik,

- a bérlőnek és a lakásba költöző személynek nincs bérleti díj, vagy egyéb közüzemi díj tartozása,

- a lakásba költözők és a már jogszerűen ott tartózkodók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 (hat) m² lakószoba rész jut.


(3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 (egy) évig életvitelszerűen, bejelentett lakcímmel alátámasztva a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott.


(4) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 (nyolc) napon belüli megszüntetésére.


Bérlakás albérletbe adása a bérlő részéről

20. § 


 A bérlő a lakást, vagy annak egy részét sem adhatja albérletbe.








A lakásbérlet megszűnése, elhelyezési kötelezettség

21. §


(1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbségének megfelelő pénzbeli térítésére.


(2) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.


(3) A bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodással a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

a) másik önkormányzati bérlakást ad bérbe vagy

b) másik önkormányzati lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet vagy

c) másik önkormányzati lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést is fizet.


(4) A pénzbeli térítés mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg, legfeljebb 1.500.000,-(Egymillió-ötszázezer) Ft értékben. 


  1. A rendelet 45. § (1) bek. c) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő a másik lakás bérbeadása mellett akkor kaphat pénzbeli térítést, ha a cserelakás az előzőhöz képest kevesebb szobaszámú, legalább 20%-kal kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai a másik felajánlott lakásnak kedvezőtlenebbek. A pénzbeli térítés maximálisan megállapítható összegét a két lakás beköltözhető forgalmi értékének különbözete alapján kell megállapítani.


(6) A felek közötti megállapodásban írásban rendelkezni kell a pénzbeli térítés pontos összegéről, a kifizetés módjáról (utalással bérlő nevére szóló számlára), részletekben történő fizetés esetén az utalások határidejéről, egyösszegű utalás esetén az utalás végső határidejéről, a bérleti jogviszony pontos megszűnésének időpontjáról, az ingatlan bérbeadó számára történő átadásáról.


(7) A pénzbeli térítésből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő, általa nem teljesített kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket.


(8) A bérlő a pénzbeli megtérítésre abban az esetben jogosult, ha a megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott határidő leteltekor a lakást kiüríti és a vele lakó személyekkel együtt elhagyja.


(9) Ha a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződését a bérlő kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, összkomfortos, vagy komfortos lakásának három hónapon belül – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban - a bérbeadó részére történő átadása esetén pénzbeli térítés illeti meg. Ennek mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.  Ebben az esetben a térítés mértékének 50 %-a a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére kötött megállapodást követő nyolc napon belül, míg a további 50 %-a a lakás beköltözhető állapotban történő tényleges átadását követő nyolc napon belül kerül kifizetésre.


(10) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni, ha azt a bérlő azért kezdeményezi, mert a lakással kapcsolatosan tartozása áll fenn (pl. közüzemi számla, lakbér) és ezért kisebb önkormányzati lakásban történő elhelyezését kéri, feltéve, hogy valószínűsíthető, hogy a kisebb lakás fenntartásának költségeit ki tudja fizetni.


(11) Nem jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyta és ezt bérbeadónak írásban nem jelentette be előzetesen vagy a lakást a bérlő a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.


22. §


A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.


A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása

23. §


(1) Amennyiben e fejezet másképp nem rendelkezik, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat - beleértve a bérbeadói hozzájárulásokat is – a Kezelő gyakorolja.


(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.


24. §


(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása egyedi megállapodás útján történik.


(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a Kezelő határozza meg a helyiség alapvető jellemzőinek, valamint az épülettel, az épület központi berendezéseivel kapcsolatos ráfordítások figyelembevételével.



Az elidegeníthető lakások és helyiségek köre

 25.§


(1) Önkormányzati tulajdonú lakás elidegenítéséről a képviselő-testület határozattal dönt. 


(2) A lakás vételárát a vevőnek az adásvételi szerződésben foglaltak szerint, egyösszegben kell az önkormányzat részére megfizetni. A vételár meghatározásakor az önkormányzat által felkért értékbecslő által készült szakvéleményben meghatározott ár alatt az ingatlan nem értékesíthető.


(3)  Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával élni kíván, ezt a tényt szerepeltetni kell az adásvételi szerződésben. Az elővásárlási jog jogosultjának ebben az esetben meg kell küldeni az adásvételi szerződés tervezetet, és írásban tájékoztatni kell az őt megillető jogokról. Az elővásárlási jog jogosultjának küldött ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát,  a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, a részlefizetés lehetőségét és annak időtartamát, a szerződéses kamat mértékét,  a kamatmentesség lehetőségét, a törlesztőrészlet mértékét, az egyösszegű kifizetés esetén adott árengedményt, a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét, a szociális rászorultság feltételeit és  ennek elbírálásához szükséges nyilatkozat tartalmát, az ajánlati kötöttség idejét, ennek elmulasztása következményeit, különös tekintettel a bérleti jogviszony további alakulásáról, valamint a további tájékoztatás-, jogorvoslat lehetőségét és módját.


(4)  Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával nem kíván élni, részére nem kell az adásvételi szerződés tervezetet megküldeni. Az adásvételi szerződésben, ebben az esetben szerepeltetni kell, hogy a bérlő írásban lemondott elővásárlási jogáról.


26. §


Az eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség helyi forgalmi értékét az Ltv. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel készített, hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.


Elővásárlási ajánlat

27. §


(1) Az elővásárlásra jogosulttal a vételárat tartalmazó ajánlatot írásban kell közölni.


(2) Az elővásárlási jogot a jogosult az ajánlat kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül írásban gyakorolhatja, az ajánlatban erre figyelmét fel kell hívni.


A vételár megfizetése

28. §  


(1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, választása szerint részletfizetési vagy vételárkedvezmény illeti meg, erről a 39. § (1) bekezdése szerinti ajánlatban tájékoztatni kell.


(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyről a jogosultat az ajánlatban tájékoztatni kell.


Részletfizetés

29. §


(1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételárrészletként a vételárból legalább húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított tizenöt éven belül kell kiegyenlíteni.


(2) Az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény esetén első vételárrészletként a vételárból ötven százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított három éven belül kell kiegyenlíteni.


(3) A részletfizetési kedvezmény választása esetén az elővásárlásra jogosult kamatként a jegybanki alapkamat megfizetésére köteles, a részletfizetést semmilyen egyéb költség nem terheli. A kamat mértékének meghatározásakor minden évben az adásvételi szerződés aláírásának hónapján és napján érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.


(4) A részletfizetési időszak csökkentett mértékének választása, illetőleg szerződéskötés utáni csökkentése, valamint lejárat előtti egyösszegű kiegyenlítés esetén a hátralékos vételár mértéke csökken a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.


(5) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakást részletfi­zetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtar­tamára a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átruházó szerződéssel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

A vételárengedmény

30. §


(1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, és a szerződés megköté­sével egyidejűleg vál1alja a vételár egy összegben történő megfi­zetését, részére 5 % vételárkedvezményt kell biztosítani.


(2) Amennyiben az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog jogosultja 15 évnél rövidebb időtartamú törlesztést vállal, az alábbiak szerinti engedmény illeti meg a vételár-hátralékból:

a) 6-10 éves törlesztés esetén    1 %,

b) 1-5 éves törlesztés esetén      4 %.


(3) A (1)-(2) bekezdésben foglaltak a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén elővásárlási joggal nem rendelkezők részére nem alkalmazhatók.


Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

31.§


(1) Az Önkormányzat az Ltv. 62. § (3) bekezdésének előírásai értelmében az elidegenítésből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,

f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezektől átvállalt önrészt is,

h) az Ltv. 62. § (3) bekezdés h) pontja szerinti önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,

i) az Ltv. 62. § (3) bekezdés i) pontja szerinti kényszerbérlet felszámolására

használhatja fel.

(2) A felhasználásról a képviselő-testület határozattal dönt. A határozat tartalmazza, hogy a bevételt Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célok közül melyekre kívánja fordítani.


Záró rendelkezések

32. §


(1) Az önkormányzati rendelet 2018. február 26-ján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 13/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet, valamint annak módosításai.


 (3) A rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik.


(4) Amennyiben a hatályba lépését megelőzően benyújtott lakásigénylési kérelmek elbírálására ezen önkormányzati rendelet hatályba lépését követően kerül sor, az elbírálásra az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


(5) A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.



         Koltai Péter                                                                                                            dr. Tóth Sándor

        polgármester                                                                                                        jegyző




Záradék:


A rendelet a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.


Elfogadva: 2018. február 22-én

Kihirdetve: 2018. február 26-án



                                                                                                                             dr. Tóth Sándor

                                                                                                                                      jegyző

2. Záradék:


A rendelet a 17/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalva.


E rendelet 2020. szeptember 24-én került elfogadásra.


E rendelet 2020. szeptember 25-én került kihirdetésre Szentlőrinc Városában.




                                                                                                                             dr. Tóth Sándor

                                                                                                                                      jegyző
























A 13/2017.(VI.30.) Ör. 1. számú melléklete


Az önkormányzati bérlakások címe, komfortfokozata, nagysága, besorolása





A lakás címe


Komfort

fokozata



m2


Bérleti díj


Kategória

1

Attila u. 30.

komfortos

57

28.500


költségelvű bérlakás

2

Attila u. 67.

komfortos

49

24.500


költségelvű bérlakás

3

Erzsébet u. 10.

komfortos

54

17.400


költségelvű bérlakás


4

Erzsébet u. 10.

komfortos

67


15.000


szociális alapú bérlakás


5

Erzsébet u. 10.

komfortos

73

23.500


költségelvű bérlakás


6

Hunyadi u. 31.

komfortos

61

32.000


piaci alapú bérlakás

7

Kodolányi u. 13.


komfortos

73

40.000

piaci alapú bérlakás

8

Kossuth L. u. 9.

komfortos

48

24.000


költségelvű bérlakás

9

Madách u. 2/B. 0/1.

komfortos

49

24.500


költségelvű bérlakás

10

Madách u. 2/B. 0/2.

komfortos

42

21.000


költségelvű bérlakás

11

Madách u. 2/B. 0/3.

komfortos

30

15.000


költségelvű bérlakás

12

Madách u. 2/B. 0/4.

komfortos

30

15.000,- Ft


költségelvű bérlakás

13

Madách u. 2/B. 0/5.

komfortos

37

13.500


költségelvű bérlakás


14

Madách u. 2/B. 0/6.

komfortos

30

15.000,- Ft


költségelvű bérlakás

15

Madách u. 2/B. 0/7.

komfortos

42

21.000,- Ft


költségelvű bérlakás

16

Madách u. 2/B. 0/8.

komfortos

41

20.500


költségelvű bérlakás

17

Madách u. 2/B. 0/9.

komfortos

41

20.500


költségelvű bérlakás

18

Madách u. 2/B. 0/10.

komfortos

42

21.000


költségelvű bérlakás

19

Madách u. 2/B. I/11.

komfortos

49

24.500


költségelvű bérlakás

20

Madách u. 2/B. I/12.

komfortos

42

21.000


költségelvű bérlakás

21

Madách u. 2/B. I/13.

komfortos

30

15.000


költségelvű bérlakás

22

Madách u. 2/B. I/14.

komfortos

30

15.000


költségelvű bérlakás

23

Madách I. u.2/B. I/15.

komfortos

37

18.500


költségelvű bérlakás

24

Madách I. u. 2/B. I/16.

komfortos

30

15.000


költségelvű bérlakás

25

Madách I. u. 2/B. I/17.

komfortos

42

21.000


költségelvű bérlakás

26

Madách I. u. 2/B. I/18.

komfortos

41

20.500


költségelvű bérlakás

27

Madách I. u. 2/B. I/19.

komfortos

41

20.500


költségelvű bérlakás

28

Madách I. u. 2/B. I/20.

komfortos

42

21.000,- Ft


költségelvű bérlakás

29

Megye u. 3.

komfortos

60

-

felújítandó ingatlan, lakhatásra alkalmatlan

30

Megye u. 3.

komfortos

40

20.475


költségelvű bérlakás

31

Megye u. 3.

komfortos

76

19.200


költségelvű bérlakás

32

Megye u. 3.

komfortos

40

20.000


költségelvű bérlakás

33

Megye u. 3.

komfortos

32

22.500


költségelvű bérlakás

34

Munkácsy u. 9.

komfort nélküli

33

-

felújítandó ingatlan, lakhatásra alkalmatlan

35

Munkácsy u. 14.

komfortos

74

37.000


költségelvű bérlakás

36

Munkácsy u. 14.

komfortos

66

33.000


költségelvű bérlakás

37

Munkácsy u. 14.

komfortos

68

34.000


költségelvű bérlakás

38

Március 15 tér 4/B. IV/14.

összkomfortos

48

21.600

piaci alapú bérlakás

39

Pécsi u. 14/A. 2. emelet 8.

összkomfortos

57

10.000

szolgálati lakás




















A 13/2017.(VI.30.) Ör. 2. számú melléklet


BÉRLAKÁS PÁLYÁZAT

1. A pályázó adatai:

Név: ____________________________________________________________

Születési név: _______________________________________________________________

Anyja neve: ______________________________________________________

Születési hely, idő: ________________________________________

Bejelentett lakóhelye: Szentlőrinc, _______________ utca __ szám _ em. _ajtó

Bejelentkezés ideje: _____________________________

Bejelentett tartózkodási helye: Szentlőrinc, _________utca ___szám _em. _ajtó

Bejelentkezés ideje: _____________________________

Adószáma: ______________________TAJ száma:_______________________

Gyermekeinek száma: : _____________________________

Gyermeke(i)m az alábbi oktatási-nevelési intézmény tanulója/tanulói: ________

Állampolgársága: ____________________________________

Családi állapota:

egyedülálló

házastársával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt

házastársától külön élő

elvált

özvegy

(a megfelelő rész aláhúzandó!)


A megpályázott lakás címe:____________________________________                                                                                    


2. A kérelmezővel együtt költözni kívánó személyek:


Név:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Rokoni kapcsolata a kérelmezővel:











3. A kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó jövedelmek részletes adatai:


Jövedelmi adatok: a kérelemhez mellékelni kell a jövedelmek valódiságát igazoló iratokat, amelyek nem régiebbiek 30 napnál!



A jövedelmek típusai


Kérelmező jövedelme


A kérelmező házastársának, élettársának jövedelme


A kérelmező családjában élő egyéb rokon jövedelme


Összesen

1.Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz





2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem





3. Rendszeres pénzbeli ellátás (FHT, RSZS, ápolási díj, munkaügyi szervek által folyósított ellátás stb.)





4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű juttatás





5. Ingatlan, ingó vagyon értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem





6. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYES, GYED. GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.)





7. Bérbeadásból származó jövedelem





8. Egyéb (pl. ösztöndíj)







Összes jövedelem:






Egy főre jutó havi nettó jövedelem: _______________________Ft/hó. (ügyintéző tölti ki!)



4. Kérelmező és hozzátartozói rendelkeznek-e valamely lakásra nézve tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal, használati vagy bérleti joggal?

Nem                                                                    Igen


Ha igen, kérjük feltüntetni a személy nevét, a jogcímet és a lakás címét:

___________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________


6. A kérelmező jelenlegi lakhatási körülményei:

Jelenleg lakott lakás címe:


Alapterülete:


Komfortfokozata:


Szobák száma:


Lakók száma:


Lakáshasználat jogcíme:



7. Fejtse ki néhány mondatban, hogy miért szorul az önkormányzat segítségére?


_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A kérelem kitöltésével hozzájárulok ahhoz, hogy az adataimat a Hatósági Osztály a kérelmem elbírálásához kapcsolódóan felhasználja és nyilvántartsa, valamint, hogy azok hitelességének ellenőrzése érdekében a személyi adatokat nyilvántartó hatóságokat megkeresse.


Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális hatáskört gyakorló szerv a NAV – hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága útján – ellenőrizheti.


Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy valótlan adatközlés esetén a már megkötött bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül.


Szentlőrinc, 20___ év _____________hó _________nap


_______________________                                                  _________________________

 kérelmező aláírása                                                               kérelmező házastársa/ élettársa



A 13/2017.(VI.30.) Ör. 3. számú melléklete


A lakásbérleti szerződések kötelező tartalmi elemei


A lakásbérleti szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

  1. a szerződő felek (bérbeadó, lakáskezelő és bérlő vagy bérlőtársak) azonosító adatait,
  2. a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
  3. a bérleti jogviszony időtartamát,
  4. a lakás azonosító adatait – címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata,
  5. a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit leltár szerint,
  6. ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő vállalja, akkor az elvégzendő munkákat és azok költségeinek a bérleti díjba történő beszámítási módját,
  7. a birtokbaadás időpontját,
  8. a lakbér összegét, meghatározásának alapját és esedékességének időpontját,
  9. a lakbér éves felülvizsgálatára és megváltozatására vonatkozó tájékoztatást,
  10. azt a kikötést, hogy a lakbéren felül a bérlemény használatával járó egyéb kiadások (pl. közüzemi díjak, hulladékszállítási díj, televíziós, távközlési- és internet szolgáltatás díja, közös költség) fizetése a bérlő kötelezettsége;
  11. azt a tájékoztatást, hogy a bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésbe foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborgatása nélkül ellenőrzi;
  12. a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérlemény és a berendezések használatával együtt járó szokásos javítási, karbantartási, felújítási munkákat – ideértve a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartását, felújítását és bérbeadó és bérlő megállapodása esetén azok pótlását és cseréjét – saját költségén, megtérítési igény nélkül köteles elvégezni;
  13. a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas tiszta állapotban köteles visszaadni, függetlenül attól, hogy a bérleti jogviszony keletkezésekor azt miként vette át;
  14. a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor hozzájárulásban ki kell kötni, a bérlő és a befogadott személyek lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor kötelesek a lakásból kiköltözni és a lakcímnyilvántartásban bejelenteni a változást;
  15. a bérbeadás azon feltételét, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása esetén a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, a távollét bejelentésére és annak következményeire vonatkozóan az Ltv. § 3. (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni;
  16. a bérbeadói felmondásra vonatkozó rendelkezéseket;
  17. szükség szerint a lakásbérleti jogviszonyt megalapozó önkormányzati bizottsági határozat számát;
  18. az óvadék fizetésére vonatkozó megállapodásra utalást,
  19. a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
  20. a lakásbérleti szerződés megkötésének helyét, idejét és a szerződő felek aláírását.
[1]

A rendeletet módosította a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet, majd a 17/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet.

[2]

Módosította a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet

[3]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet

[4]

Módosította a 17/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2020. október 1-jétől.

[5]

Beiktatta a 17/2020. (IX.25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2020. október 1-jétől.

[6]

Módosította a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet

[7]

Módosította a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet

[8]

Módosította a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet

[9]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet