Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1.§

1. A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére, az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.
2. A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult egyének és családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok, a helyi közösség aktivitása elengedhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése céljából.

Általános rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére, valamint az Szt. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában a település közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben:

a)  a Humán Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy

b) a polgármester gyakorolja.

(4) Az önkormányzat pénzbeni támogatásokat vagy természetbeni támogatásokat állapít meg.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatait, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

(2) A kérelmet az Szt.-ben, a végrehajtására kiadott rendeletben, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal, igazolásokkal, vagyonnyilatkozattal együtt kell benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
2. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
4. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
5. egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(5) Gyermekhez fűződő kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az óvodai,  iskolai felvételről szóló igazolást. Várandósság esetén a várandósságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban.

(7) Amennyiben kérelmező jogtalan haszonszerzés végett  a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, úgy a hatáskört gyakorló szerv (polgármester vagy bizottság) jogosult elutasítani a kérelmet.

Környezettanulmány

4. §

(1) A szociális ellátást igénylő család vagy háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben, a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthető az önkormányzati intézmények (pl. óvoda, Szociális Szolgáltató Központ) bevonásával.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán vagy korábban megállapított ellátás miatt részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben kérelmező nem működik együtt a környezettanulmány készítésekor és magatartásával  hátráltatja annak felvételét (pl. nem engedi be a környezettanulmányt készítő személyt a lakásába, nem tartózkodik otthon), úgy a kérelmet el kell utasítani.

Az ellátások folyósítása

5. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 10-ig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

 (4) A természetbeni települési támogatás juttatásának helyéről és annak időpontjáról az egyedi határozat rendelkezik.

(5) Valamennyi pénzbeni ellátást és természetbeni juttatást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

Fellebbezés

6. §

(1) A bizottságra vagy a polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő rendes ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni és elbírálni a fellebbezést.

Pénzbeni települési támogatási formák

7. §

(1) Az önkormányzat a költségvetésében az alábbi pénzbeni ellátások fedezetét biztosíthatja:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;

ac) rendkívüli települési támogatás

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás

bb) települési lakásfenntartási támogatás

 (2) A Bizottság dönt az eseti és rendszeres települési létfenntartási támogatás keretén belül  a települési létfenntartási támogatásról, a települési temetési támogatásról, a települési lakásfenntartási támogatásról.

(3) A polgármester dönt a rendkívüli települési támogatásról.

(4) A Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázatok elbírálása külön szabályzat szerint történik.

Települési létfenntartási támogatás

8. §

(1) Települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetén annak 130 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A létfenntartását veszélyeztető élethelyzet kapcsolódhat a gyermekneveléshez is (pl. a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához vagy válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez).

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(4)  Az eseti vagy a rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a Bizottság dönt.

(5) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet nyújtani.

(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 3.000 Ft, legmagasabb összege 15.000 Ft lehet.

(7) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(8) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel legfeljebb 3 hónapra lehet megállapítani.

(9) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 5.000 Ft.

(10) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül legfeljebb kétszer lehet megállapítani.

Települési temetési támogatás

9. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás állapítható meg az eltemettető részére, amennyiben a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítéséhez való hozzájárulásként, a temetés napját követő 60 napon belül lehet kérelmezni.

(4) A temetési támogatás maximális összege 20.000,-(Húszezer) Ft.

(5) A kérelemhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat. A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a visszaélések elkerülése érdekében.

(6) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Bizottság dönt.

Rendkívüli települési támogatás

10. §

(1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia és bizonyítania kell a rendkívüli élethelyzet fennállását. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a bekövetkezett elemi kár miatt létfenntartását veszélyeztető állapot, az elemi kár bekövetkezte tűz, a robbanás, a vihar, a viharon kívüli egyéb elemi kár, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, a földrengés, az árvíz miatt bekövetkezett kár. Nem jogosult a támogatásra az, aki a kárt önhibájából saját maga okozta. Rendkívüli élethelyzetnek minősül továbbá a súlyos baleset, kórházi műtét.

(3) A rendkívüli támogatás évente 1 alkalommal adható.

(4) A rendkívüli támogatás mértéke legfeljebb 30.000,-(Harmincezer) Ft.

(5) A polgármester által kijelölt hivatali dolgozó a kérelem beérkezésekor haladéktalanul a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(6) A támogatást megítélő határozatban legfeljebb 30 napos határidő megadásával a polgármester a jogosultat kötelezni arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával  elszámoljon. Amennyiben a jogosult a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel; a közös hivatalt a kár oka tekintetében megtévesztette vagy az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, köteles a támogatást visszafizetni.

(7) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról a polgármester dönt.

Települési lakásfenntartási támogatás

11. §

 (1) Települési lakásfenntartási támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személynek vagy háztartásnak az általuk lakott lakás fenntartási költségei viseléséhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyona.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege maximum 4.000,- Ft, legkisebb összege 1000,-Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolva számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5)  A rendszeresen nyújtott települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel egy évben egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani.

(7) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Amennyiben kérelmező önkormányzati bérlakásban vagy olyan lakásban lakik, ahol távhőszolgáltatás van, úgy elsősorban a települési lakásfenntartási támogatást a bérlakást kezelő szervezetnek vagy a távhőszolgáltatást végző szervezetnek kell utalni. Egyéb esetben a kérelem formanyomtatványon kell megjelölni azt a szolgáltatót, amelynek kéri utalni a kérelmező a támogatást.

Természetben nyújtott szociális ellátások

12. §

(1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújthatja:

1. települési gyógyszertámogatás
2. köztemetés
3. települési tűzifa támogatás
4. települési élelmiszer támogatás

(2)  A természetben nyújtott ellátás konkrét formáját az egyedi határozatban kell rögzíteni.

(3) A Bizottság dönt:

1. az eseti települési gyógyszertámogatásról
2. az eseti települési tűzifa támogatásról
3. az eseti élelmiszer támogatásról

(4) A polgármester dönt a köztemetésről.

Települési gyógyszertámogatás

13. §

(1) A gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra válhat jogosulttá az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak költségéről, vagy a gyógyászati segédeszköz szükségességéről és annak várható költségéről.

(4) Eseti települési gyógyszertámogatást gyógyszerre egy naptári évben maximum két alkalommal, gyógyászati segédeszközre egy naptári évben maximum egy alkalommal lehet megállapítani.

(5) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor válhat jogosulttá, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 180 %-át  nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5.000 Ft-ot.

(6) Az eseti települési gyógyszertámogatás felhasználását számlával kell igazolni.

(7) Az eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000,-(Ötezer) Ft, gyógyászati segédeszköz esetén legfeljebb 50.000,-(Ötvenezer) Ft..

(8) Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a Bizottság dönt.

Köztemetés

14. §

(1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100%-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 150.000 Ft.

(3) A köztemetésről a polgármester dönt.

Települési tűzifa támogatás

15. §

(1) A Bizottság  kivételes méltányosságból évente legfeljebb két alkalommal, háztartásonként maximum 1 erdei m3 tűzifát biztosíthat annak a szentlőrinci lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki rendkívüli élethelyzetére tekintettel a téli tüzelővásárlást saját erőből nem tudja megoldani és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, feltéve, hogy a lakását fával fűti és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(2)  A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

(4) A tűzifa támogatásban részesülő háztartások, személyek a tűzifa elszállításáról maguk kötelesek gondoskodni az egyedi határozatban megjelölt helyszínen és időpontban.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakóingatlanonként egy személy számára állapítható meg.

(6) A tűzifa szétosztás fedezete az önkormányzat számára felajánlott fa vagy saját területen kitermelt és önkormányzati célra nem hasznosított fa szolgálhat.

Települési élelmiszer támogatás

16. §

 (1) Bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet részéről ingyenesen, szociális támogatás céljára nyújtott élelmiszer szétosztásáról a Bizottság dönt.

(2) A Bizottság az egyedi döntéshozatal során figyelemmel van a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a közös hivatal szociális igazgatási előadójának szóbeli előterjesztésére.

(3) Települési élelmiszer támogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság települési támogatást nyújthat annak a rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(5)  A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

17. §

(1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevőnek vissza kell fizetni. A visszafizetésről szóló határozatot a polgármester kiadmányozza.

(2) Indokolt és méltányolható esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból elengedheti vagy részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. §

(1) A rendelet 2015. március 1-jével lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a folyamatban levő, jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet.

                        Koltai Péter                                                                dr. Faragó Ágnes

                       polgármester                                                                           jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2015. február 26.

Kihirdetve: 2015. február 27.

                                                                                  Dr. Faragó Ágnes

                                                                                       jegyző