Szentlőrinc Város Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2015. (III.27.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatról

Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: Szentlőrinc, Templom tér 8.

(3) Az önkormányzat adószáma: 15724210-2-02; KSH statisztikai számjele: 15724210-8411-321-02; törzskönyvi azonosítója: 724210; ÁHTI azonosítója: 733810.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, közepén Magyarország címere látható, körfeliratát pedig „Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete” képezi.

(5) A város címerét tartalmazó pecsét használható:

a)  okleveleken,

b)  az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

c)  meghívókon.

(6) Az önkormányzat címere álló, kék színű, háromszögletű katonai pajzs, amelynek alapját öt vörös színű lángnyelv foglalja el. A lángnyelvek fölött (mintegy közülük kiemelkedve) Szent Lőrinc vértanú növekvő ezüstalakja látható aranyglóriával, kezében bőrerszénnyel; két oldalán két-két aranycsillag. A pajzs fölött ötágú aranykorona, melyből aranyszínű, növekvő, jobbjában kardot, baljában három vörös rózsát tartó griff emelkedik ki. A pajzsot mindkét oldalról zöld borostyánág ékesíti. A pajzs alatt ezüstszalag lebeg SZENTLŐRINC felirattal.

Az önkormányzat a címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletet alkot.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.szentlorinc.hu.

A települési önkormányzat feladata, hatásköre

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

 (2) Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkciók szerint:

-    011130    Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

-    013320    Köztemető-fenntartás és -működtetés,

-    013350    Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

-    041231    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

-    041232    Startmunka program - Téli közfoglalkoztatás

-    041233    Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

-    041237        Közfoglalkoztatási mintaprogram

-    045120    Út, autópálya építése

-    047410    Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 

-     064010       Közvilágítás

-    066010    Zöldterület-kezelés

-    066020    Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

-    072112    Háziorvosi ügyeleti ellátás

-    072210               Járó betegek gyógyító szakellátás

-    072311               Fogorvosi alapellátás

-    074011    Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

-    081030    Sportlétesítmények, edzőtáborok

     működtetése és fejlesztése

-    081061    Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

-    081071    Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

-    082042    Könyvtári állomány gyarapítása,

     nyilvántartása

-    082044    Könyvtári szolgáltatások

-    082092    Közművelődési – hagyományos 

     közösségi kulturális értékek gondozása

-    091220    Köznevelési intézmény 1-4. év-

     folyamán tanulók nevelésével, oktatásával össze-

     függő működési feladatok

-    092120    Köznevelési intézmény 5-8. év-

     folyamán tanulók nevelésével, oktatásával össze-

     függő működési feladatok        

-    096020    Iskolai intézményi étkeztetés

-    096030    Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

-    104020    Gyermekjóléti szolgáltatások

-     107052   Házi segítségnyújtás

-     107053   Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

-     107054   Családsegítés.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a)  civil szervezetek, önszerveződő közösségek és egyházak támogatása,

b)  sportrendezvények támogatása,

c)  városi hagyományőrző - és tömegrendezvények tartása,

e)  városi újság megjelentetése,

f)    intézményi vendégétkeztetés,

g)  külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása a rendelet 6. számú mellékletében felsorolt településekkel,

h)  helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

i)   a turisztikai fejlesztések támogatása,

j)   gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,

k)  bérlakások fenntartása,

l)   bentlakásos szociális szolgáltatás működtetése,

m) egészségügyi járó beteg szakellátó központ fenntartása,

n)  Bursa Hungarica Ösztöndíj támogatás

o)  orfűi és balatonszéplaki kulcsos ház működtetése és fenntartása,

p)  közfoglalkoztatási programokban való részvétel,

q) térfigyelő kamera működtetése,

r) mezőőri szolgálat fenntartása,

s) Vásártér fenntartása

t) pályázatok megvalósítása,

u) reklám, média, kommunikáció

v) gépjárművek üzemeltetése és fenntartása.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 4. és 5. számú mellékletei tartalmazzák.

(5) A bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén szóban beszámolnak.

A képviselő-testület működése

3. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület havonta a nyári ülésszünet kivételével képviselő-testületi ülést tart.

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amelyről szóló előterjesztést a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

az ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli) és az előterjesztő megnevezését.

4. §

(1) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 13 órakor kezdődik.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testületi tagok névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Gazdasági program

5. §

(1) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat.

(3) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével – a megyei térségi koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

Előterjesztések

6. §

A testületi ülésre napirendi pont előterjesztésére a polgármester vagy az általa megbízott személy, intézményvezető vagy a jegyző jogosult.

7. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

a)  az éves munkatervben meghatározott napirendi pontból vagy aktuális feladatból vagy pályázatból vagy beruházásból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,

b) jogszabály által előírt kötelezően megtárgyalandó feladat,

c)  tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.

(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

a)  önkormányzati rendelet megalkotására,

b)  határozat meghozatalára.

8. §

(1) A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.

Az előterjesztés egyeztetése

9. §

A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket a hivatal Pénzügyi és Intézményfelügyeleti Osztályával már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.

Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

10. §

(1) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

a)  előzmények ismertetéséből, a döntéshez szükséges információk megadásából,

b)  és döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(3) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Felelősként megjelölt személy: a polgármester vagy a bizottság elnöke vagy a jegyző vagy osztályvezető vagy intézményvezető vagy több személy együttesen.

(4) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos vagy azonnal jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Azonnal határidő estén a végrehajtásról a lehető legrövidebb időn belül kell gondoskodni.

11. §

(1) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem szükséges alkalmazni.

(2) Az előterjesztést elektronikus formában is el lehet az ülés előkészítését végző hivatalnak küldeni.

A határozatok végrehajtásának rendje

12. §

(1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(3) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést a jegyző készíti elő. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével, röviden és tényszerűen kell megszövegezni.

 (4) A határozat kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott hivatali dolgozó küldi meg a végrehajtásért felelős személynek.

Sürgősségi indítvány

13. §

 (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:

a) a polgármester;

b) a települési képviselő

c) a jegyző.

(4) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

Egyes előterjesztésekre vonatkozó

külön szabályok

14. §

(1) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

(2) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén az intézmény vezetője vagy a szervezet képviselője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

A képviselő-testületi ülések összehívása

15. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
2. A polgármester tartós akadályoztatása vagy távolléte esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy együttes tartós akadályoztatásuk esetében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottsági elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

A rendes ülés összehívása

16. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a)  az ülés helye és időpontja,

b)  a javasolt napirendi pontok,

c)  a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d) az akadályoztatás bejelentésének módját,

d) dátumot és a polgármester megnevezését tartalmazza,

(2) A meghívót az írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább négy nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.

A rendkívüli ülés összehívása

17. §

(1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő nyolc napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést (pl. pályázatok benyújtása, pénzügyi kötelezettséget igénylő sürgős ügyben).

(3) Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívó közlése rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

Lakossági fórumok rendje

18. §

(1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

a)  valamely városrészt érintő témakörben megtartandó településrészi tanácskozás;

b)  a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló várospolitikai fórum, továbbá

c)  a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

Közmeghallgatás

19. §

(1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a)  a képviselő-testület tagjai;

b)  a jegyző,

c) a polgármester által meghatározott személyek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján és a város honlapján ad tájékoztatást a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(7) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni a polgármester által meghatározott személynek.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ülések nyilvánossága

20. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat a város honlapja útján tájékoztatja, a rendes, nyilvános testületi üléseket a helyi média közvetíti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el és az ülés rendjét nem zavarhatják.

A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

21. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére a képviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

a) teljes körű tanácskozási joggal:

   aa) az országgyűlési képviselőt,

   ab) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

   ba) a járási hivatal vezetőjét;

   bb) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

   bc) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

bd) pártok helyi vezetőit,

be) egyházak képviselőit,

bf) önkormányzati cégek vezetőit, valamint azt a

    személyt, akinek jelenléte szükséges a napirend

tárgyalásához.

 (2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

A képviselő-testület ülésének napirendje

22. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető személy tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását a levezető személy indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, s meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Rendkívüli előterjesztés

23. §

(1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.

(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

24. §

(1) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

A tanácskozás rendje

25. §

(1) Az ülést az ülést vezető személy nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani, a mobiltelefon használatot mellőzni és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Az ülést vezető személy a napirendek tárgyalása között szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető személy feladata. Az ülést vezető:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b)  megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c)  rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(6) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

26. §

A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

A felszólalások típusai

27. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a)  a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b)  közérdekű bejelentés, javaslat.

Napirendek megtárgyalásának szabályai

28. §

(1) Az ülést vezető minden napirendről külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti az előterjesztést, illetve az előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg.

(4)  A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(6) Az ülést vezető személy javasolja a vita lezárását.

29. §

A polgármester a vita lezárását követően ismerteti a határozati javaslatot.

Interpelláció, kérdés, közlemények

30. §

A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, az interpellációk, kérdések, közlemények keretében a polgármesterhez kérdést intézhet, amelyre a polgármester az ülésen szóban válaszol. A képviselőknek lehetőségük van közleményismertetésére.

31. §

A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A döntéshozatal szabályai

32. §

(1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető az ülést felfüggeszti vagy berekeszti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2) A képviselők igen vagy nem szavazattal vagy tartózkodással vesz részt a szavazásban.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

A szavazás módja

33. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást megismétli.

34. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály írja elő vagy azt a polgármester vagy bármely bizottsági elnök kezdeményezi.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ rögzíti.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

35. §

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)  a szavazás helyét és idejét,

b)  a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)  a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

36. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Az önkormányzati döntések

37. §

A képviselő-testület döntése:

a)  önkormányzati rendelet,

b)  határozat.

A rendeletalkotás

38. §

(1) A rendelet alkotását vagy módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a)  a polgármester,

b)  a képviselő-testület bizottsága,

c)  a jegyző.

(2)  A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

39. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés tartalmazza a rendelet tervezetet.

40. §

A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg

41. §

1. A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon a városháza hirdetőtábláján történik a jegyző és a polgármester által történt aláírást követően.
2. A rendeletet közzé kell tenni a város honlapján olyan formátumban, hogy abba nem lehessen belejavítani.

Határozat

42. §

(1) Határozat hozatalát kezdeményezheti

a)  a polgármester,

b)  a képviselő,

c)  a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) A képviselő vagy a bizottság vagy a jegyző az indítványt a polgármesterhez nyújtja be.

Döntéshozatal

43. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

 (3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a)  ügyrendi kérdésekben,

b)  feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetben nem hoz döntést, úgy a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

44. §

Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni, amelyet a képviselő-testület a soron következő rendes ülésén napirendre tűz.

A képviselő-testületi döntések sorszámozása

45. §

A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

46. §

 (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza

a)  a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b)  az előterjesztők nevét és beosztását,

c)  a polgármester esetleges intézkedéseit.

d) az ülés berekesztésének a tényét;

e) a polgármester és a jegyző aláírását.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell

a)  a meghívót,

b)  a jelenléti íveket,

c)  írásbeli előterjesztéseket,

d) az írásban benyújtott, interpellációkat, kérdéseket,

e) az elfogadott önkormányzati rendeleteket.

47. §

A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

A települési képviselő összeférhetetlensége

48. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság látja el.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

49. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, kezeli és ellenőrzi a hivatalon keresztül.  

A képviselők jogai és kötelezettségei

50. §

1. A települési képviselő köteles a választókkal való kapcsolattartás érdekében legalább évente egy alkalommal fogadóórát tartani. Képviselői igény esetén az ehhez szükséges helyiséget a hivatal biztosítja.
2. A települési képviselőnek titoktartási kötelezettsége van a tudomásra jutott közérdekű adatnak nem minősülő adatok, információk tekintetében pl.: állampolgárok személyes adatai, szociális körülményei tekintetében. A rendelet ezen rendelkezése vonatkozik a külső bizottsági tagokra is.

A képviselők díjazása

51. §

1. A képviselőt a képviselői tiszteletdíjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vett.
2. Ha a képviselő a naptári év egésze alatt tartott képviselő-testületi ülések vagy bizottsági ülések több mint egyötödéről hiányzott, akkor a következő év elejétől a részére kifizetésre kerülő tiszteletdíjat 3 havi időtartamra 25%-kal csökkenteni kell.
3. A képviselő-testületi ülésen való részvétel igazolására a képviselő-testületi ülések jelenléti íve szolgál.
4. Nem tekinthető hiányzásnak a képviselő-testület megbízásából az önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét.

A képviselő-testület bizottságai, a bizottság jogállása, megválasztása

52. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester vagy képviselő tehet javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és rendes tagjait a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egy bizottságnak.

53. §

 (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre, a megjelölt képviselők és nem képviselő tagok összetétellel:

a)  Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

b)  Jogi és Ügyrendi Bizottság

c)  Humán Bizottság.

(2) A bizottságok tagjairól és számáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(3) A bizottsági tagok összetételét, névsorát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 (3) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

A bizottság ülései

54. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére továbbá meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

 (2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás vagy tartós távollét esetén az elnök teendőit az általa megbízott bizottsági tag (képviselő) veszi át.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.

(5) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök jelölik ki maguk közül. Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne.

(6) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

(7) Amennyiben valamely előterjesztést a bizottság határozatképtelensége miatt nem tárgyal, úgy az előterjesztés a bizottsági javaslat nélkül kerül a képviselő-testület által megtárgyalásra.

55. §

 (1) A bizottsági tagokat meghívó útján értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(2) Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van.

(3) A bizottság a munkájába külső szakértőt is bevonhat.

56. §

A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

A polgármester

57. §

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester Mötv-ben meghatározottakon túl egyéb feladatai:

a) kötelezettségvállalás és utalványozás az önkormányzat nevében a belső szabályzatok szerint

b) a nyilvánosság megteremtése, kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat testületével;

c) gyakorolja az önkormányzati intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat (kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása), valamint az egyéb munkáltatói jogokat (pl. szabadság engedélyezése, kiküldetés igazolása).

(3) A polgármester szabadságát, kiküldetését, saját gépjármű használatát az alpolgármester engedélyezi.

Alpolgármester

58. §

 A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, amely ellátja a polgármester által meghatározott feladat- és hatásköröket.

A jegyző, aljegyző helyettesítése

59. §

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal hatósági osztályának vezetője látja el a jegyzői feladat- és hatásköröket.

A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal

60. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal neve: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.)

Társulás

61. §

1. Szentlőrinc Város Önkormányzata az alábbi társulások tagja:

1. Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás;
2. Mecsek Dráva Önkormányzati Társulás.

 (2) A társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Együttműködés a civil szervezetekkel

és a nemzetiségi önkormányzatokkal

62. §

A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

63. §

(1) Az önkormányzat a német, a horvát és a roma nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást kötött, amely szabályozza az együttműködés kereteit, személyi és tárgyi feltételek biztosítását.  

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

Záró rendelkezések

64. §

(1) A rendelet 2015. március 28-án lép hatályba

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentlőrinc Városi Önkormányzat 10/2007. (IV.12.) önkormányzati rendelete a Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Szentlőrinc, 2015. március 26.

                                                                    Koltai Péter                                    dr. Faragó Ágnes

polgármester                                    jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2015. március 26.

Kihirdetve: 2015. március 27.

                                   dr. Faragó Ágnes

                                            jegyző