1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseivel összhangban megállapítsa Szentlőrinc Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az önkormányzati ingatlanvagyonnal való átlátható és eredményes gazdálkodást.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Szentlőrinc Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A bérlakások címjegyzékét, bérbeadásának jogcímét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket bármilyen jogcímen használó személyekre és szervezetekre.

3. § (1) E rendeletben meghatározott bérbeadói jogok érvényesítése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben a bérbeadói jogokat gyakorló, továbbá a bérbeadó nevében eljáró kezelő szervezet – az adatvédelmi jogszabályok keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, azok kizárólag e rendeletben szabályozott bérbeadás feltételeinek megállapításához és a bérbeadói hozzájáruláshoz való döntéshez használhatók fel.

4. § (1) A lakások és helyiségek feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket

(2) Kezelő a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az ezen önkormányzati rendeletben foglaltak, valamint az Önkormányzat és a Kezelő között létrejött megállapodás alapján, mint a képviselő-testület megbízottja gyakorolja, valamint teljesíti.

5. § (1) Az önkormányzati lakás nagykorú természetes személy részére az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(2) Az önkormányzati lakás nagykorú természetes személy részére bérbe adható pályázat útján:

(3) A lakás bérbeadására vonatkozó pályázaton (a továbbiakban: pályázat) az a természetes személy vehet részt:

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint hasznosítható lakás városi érdekből rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a Szentlőrincen működő önkormányzati vagy állami fenntartású intézménynél, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál, illetve közfeladatot ellátó szervnél vagy szervezetnél alkalmazott személy részére is kiadható.

(4) A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigényének felső határát.

(5) A méltányolható lakásigény felső határa:

(6) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn, illetve a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző személyeket lehet figyelembe venni.

(7) A méltányolható lakásigény felső határát meghaladó mértékű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapotára vagy egyéb méltányolható körülményeire tekintettel különösen indokolt.

(8) A lakásigények nyilvántartását a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) ezzel megbízott köztisztviselője vezeti.

(9) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

6. § (1) A bérbe adható lakások esetében a pályázat kiírásáról a Humán Bizottság dönt és a polgármester írja alá a felhívást. A pályázati felhívást az Önkormányzat hivatalos oldalán, valamint a hirdetőtáblán közzé kell tenni. A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy arra a közzétételtől számítva legalább 15 (tizenöt) nap álljon rendelkezésre.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

(3) A pályázatot a rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a felhívásban meghatározott szervnél vagy postai úton.

(4) A Humán Bizottság a benyújtott pályázatok elbírálásával dönt a bérlő kiválasztásáról a pályázati határidő lejáratát követő 60 (hatvan) napon belül.

(5) Érvénytelen a pályázat, ha

(6) Abban az esetben, ha a bérleti szerződés kötésére kijelölt pályázó önhibájából, az értesítés átvételét követő 15 (tizenöt) napon belül nem köt bérleti szerződést, akkor a bizottság új bérlőt jelöl ki az érvényes pályázatot benyújtó személyek közül.

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó szerződéseket az Önkormányzat nevében a Kezelő köti meg.

(2) A Kezelő a bérlővel legfeljebb 5 (öt) évre szóló, határozott idejű bérleti szerződés köthet.

(3) A határozott idő leteltét megelőző 2 (kettő) hónapon belül - Kezelő felhívása alapján - a bérlő kérelmet nyújthat be a bérleti szerződés meghosszabbítására. A kérelmező a kérelemhez közüzemi szolgáltatóktól igazolást csatol arról, hogy nincs díjtartozása, valamint igazolni köteles, hogy közös költség tartozása nem áll fenn. A kérelem benyújtásakor vizsgálni kell, hogy a szociális bérlakásban élő bérlő esetében a jogosultsági feltételek fennállnak-e. A bérleti jogviszony mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő jogosultsági feltételei fennállnak és lakáshelyzete másként nem oldható meg.

(4) A lakások kezelésére irányuló, az Ltv-ből és e rendeletből fakadó feladatokat a Kezelő látja el.

(5) A Kezelő a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérlők szükségtelen háborítása nélkül folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Abban az esetben, ha a Kezelő megítélése szerint az adott ingatlan esetében a használatot többször szükséges ellenőrizni (pl. az ellenőrzésen tapasztaltak alapján, lakossági bejelentés alapján, stb.), ezt a bérlő előzetes értesítése mellett tűrni köteles. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást köteles biztosítani.

(6) A költségelvű vagy piaci alapú bérbeadás esetén a Kezelő a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében óvadék fizetését írhatja elő. Az óvadék alapításához írásbeli szerződés szükséges, valamint az, hogy az óvadékul szolgáló pénzt a Kezelő részére a szerződéskötéskor megfizessék. Az óvadék mértéke nem lehet több a havi bérleti díj háromszorosánál.

8. § Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet a 4. § (3) bekezdésében foglalt feltételeken túl az a nagykorú személy jogosult benyújtani, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

9. § (1) A 7. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szociális alapú lakásigényt a Humán Bizottság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételről, illetve a nyilvántartásba vétel megtagadásáról határozattal dönt. Az igénylő a Humán Bizottság határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon fellebbezést nyújthat be Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címezve. A képviselő-testület a fellebbezésről a soron következő ülésén dönt.

(2) A lakásnyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat meghozatalától 1 (egy) évre szól. Amennyiben az igénylő lakáshelyzete nem rendeződik az 1 (egy) év alatt, a jogosultság igazolása mellett új kérelmet kell benyújtania. Amennyiben jogosultságát nem igazolja a nyilvántartásból törölni kell az igénylőt.

10. § A szociális bérlakásra benyújtott pályázatokat a Humán Bizottság bírálja el az alábbi szempontok együttes mérlegelésével:

11. § (1) Önkormányzati bérlakás piaci alapon történő bérbeadása pályázat útján történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásra olyan pályázhat, aki az 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül nagykorú állampolgár, aki saját tulajdonú ingatlannal (lakás,

(3) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérét a Kezelő állapítja meg. A lakbér mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a lakás alapvető jellemzőit, valamint azt, hogy a Kezelő az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, a lakberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek, illetve a bevétel nyereséget is tartalmazzon.

(4) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

12. § (1) Költségelven történő lakásbérbeadására az a személy nyújthat be pályázatot, aki a rendelet alapján nem jogosult szociális bérlakás pályázati feltételeinek nem felel meg,

(2) A Humán Bizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek előre, egy összegben történő megfizetését.

(4) Több, azonos feltételekkel rendelkező pályázó esetén a nagyobb bérleti díjat ajánló személlyel köti meg a Kezelő a szerződést.

13. § (1) A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. 32. § rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti írásban a Humán Bizottságnál.

(2) A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a Humán Bizottság dönt.

14. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és a bérbeadó közötti szerződés hozza létre, az Ltv., e rendelet és a tulajdonos Önkormányzat által meghatározott feltételekkel, a rendelet 3. számú melléklete szerinti tartalommal.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezéssekkel. Ilyen megállapodás esetén a bérleti szerződés megkötésekor - tételes költségvetés alapján - rögzíteni kell az elvégzendő munkákat és azok költségét, a munkák befejezésének időpontját és a megtérítés lehetőségét, feltételeit.

(3) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell azt, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a Kezelő részére bejelenteni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert

15. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 (tizenöt) napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést megkötni.

(2) Társasházi önkormányzati bérlakások esetében a közös költséget a bérlőnek kell megfizetnie, a társasház szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

16. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával, illetve pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos munkák elvégzésére az Ltv. 13. §. (1)-(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) Amennyiben a bérlő az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdése szerinti - akár külön megállapodásban vállalt, akár a törvény szerint fennálló - kötelezettségének nem tesz eleget, úgy lakbérét a bérbeadó által helyette elvégzett munka éves összegével emelten kell megállapítani.

17. § (1) A bérlő a bérbeadóval kötött írásos megállapodás alapján a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalja át, ha a lakás komfortfokozata növekedett és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(3) Az átalakítás, korszerűsítés munkáit tételesen rögzíteni kell, az elszámolást pedig tételes költségvetés és kivitelezői számla alapján történhet.

(4) A bérlő ráfordításait elsősorban lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza, de indokolt esetben a megállapodásban rögzíteni lehet költségeinek megtérítését is.

18. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal kérelmükre a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését. A kérelem teljesítését a lakás eddigi bérlőjének (másik házastársnak) hozzájárulása esetén nem lehet megtagadni.

(3) A 18. § (1)-(2) bekezdésben foglalt eseteken kívül bérlőtársi jogviszony önkormányzati lakásra nem létesíthető.

(4) Önkormányzati lakásra új társbérleti szerződés nem köthető. Fennálló társbérlet esetén a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanolyan feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.

19. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) Az önkormányzat bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül befogadásra csak akkor adhat ki hozzájárulást, ha

- Szentlőrinc területén beköltözhető, saját lakással nem rendelkezik,

- a bérlőnek és a lakásba költöző személynek nincs bérleti díj, vagy egyéb közüzemi díj tartozása,

- a lakásba költözők és a már jogszerűen ott tartózkodók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 (hat) m² lakószoba rész jut.

(3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni. A hozzájárulással befogadott személy a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására akkor tarthat igényt, ha a befogadás óta legalább 1 (egy) évig életvitelszerűen, bejelentett lakcímmel alátámasztva a lakásban lakott, és az őt befogadó bérlő ellátásáról gondoskodott.

(4) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 (nyolc) napon belüli megszüntetésére.

20. § A bérlő a lakást, vagy annak egy részét sem adhatja albérletbe.

21. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, az alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbségének megfelelő pénzbeli térítésére.

(2) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodással a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

(4) A pénzbeli térítés mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg, legfeljebb 1.500.000,-(Egymillió-ötszázezer) Ft értékben.

(5) A rendelet 45. § (1) bek. c) pontja szerinti lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő a másik lakás bérbeadása mellett akkor kaphat pénzbeli térítést, ha a cserelakás az előzőhöz képest kevesebb szobaszámú, legalább 20%-kal kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai a másik felajánlott lakásnak kedvezőtlenebbek. A pénzbeli térítés maximálisan megállapítható összegét a két lakás beköltözhető forgalmi értékének különbözete alapján kell megállapítani.

(6) A felek közötti megállapodásban írásban rendelkezni kell a pénzbeli térítés pontos összegéről, a kifizetés módjáról (utalással bérlő nevére szóló számlára), részletekben történő fizetés esetén az utalások határidejéről, egyösszegű utalás esetén az utalás végső határidejéről, a bérleti jogviszony pontos megszűnésének időpontjáról, az ingatlan bérbeadó számára történő átadásáról.

(7) A pénzbeli térítésből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő, általa nem teljesített kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket.

(8) A bérlő a pénzbeli megtérítésre abban az esetben jogosult, ha a megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott határidő leteltekor a lakást kiüríti és a vele lakó személyekkel együtt elhagyja.

(9) Ha a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződését a bérlő kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, összkomfortos, vagy komfortos lakásának három hónapon belül – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban - a bérbeadó részére történő átadása esetén pénzbeli térítés illeti meg. Ennek mértékét a képviselő-testület határozattal állapítja meg. Ebben az esetben a térítés mértékének 50 %-a a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére kötött megállapodást követő nyolc napon belül, míg a további 50 %-a a lakás beköltözhető állapotban történő tényleges átadását követő nyolc napon belül kerül kifizetésre.

(10) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetőségét minden esetben meg kell vizsgálni, ha azt a bérlő azért kezdeményezi, mert a lakással kapcsolatosan tartozása áll fenn (pl. közüzemi számla, lakbér) és ezért kisebb önkormányzati lakásban történő elhelyezését kéri, feltéve, hogy valószínűsíthető, hogy a kisebb lakás fenntartásának költségeit ki tudja fizetni.

(11) Nem jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyta és ezt bérbeadónak írásban nem jelentette be előzetesen vagy a lakást a bérlő a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.

22. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - kivéve a bérleti jog folytatására jogosultat - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

23. § (1) Amennyiben e fejezet másképp nem rendelkezik, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat - beleértve a bérbeadói hozzájárulásokat is – a Kezelő gyakorolja.

(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.

24. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása egyedi megállapodás útján történik.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a Kezelő határozza meg a helyiség alapvető jellemzőinek, valamint az épülettel, az épület központi berendezéseivel kapcsolatos ráfordítások figyelembevételével.

25. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás elidegenítéséről a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A lakás vételárát a vevőnek az adásvételi szerződésben foglaltak szerint, egyösszegben kell az önkormányzat részére megfizetni. A vételár meghatározásakor az önkormányzat által felkért értékbecslő által készült szakvéleményben meghatározott ár alatt az ingatlan nem értékesíthető.

(3) Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával élni kíván, ezt a tényt szerepeltetni kell az adásvételi szerződésben. Az elővásárlási jog jogosultjának ebben az esetben meg kell küldeni az adásvételi szerződés tervezetet, és írásban tájékoztatni kell az őt megillető jogokról. Az elővásárlási jog jogosultjának küldött ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát, a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, a részlefizetés lehetőségét és annak időtartamát, a szerződéses kamat mértékét, a kamatmentesség lehetőségét, a törlesztőrészlet mértékét, az egyösszegű kifizetés esetén adott árengedményt, a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét, a szociális rászorultság feltételeit és ennek elbírálásához szükséges nyilatkozat tartalmát, az ajánlati kötöttség idejét, ennek elmulasztása következményeit, különös tekintettel a bérleti jogviszony további alakulásáról, valamint a további tájékoztatás-, jogorvoslat lehetőségét és módját.

(4) Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás lakott, és a bérlő az elővásárlási jogával nem kíván élni, részére nem kell az adásvételi szerződés tervezetet megküldeni. Az adásvételi szerződésben ebben az esetben szerepeltetni kell, hogy a bérlő írásban lemondott elővásárlási jogáról.

26. § Az eladásra kijelölt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség helyi forgalmi értékét az Ltv. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel készített, hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

27. § (1) Az elővásárlásra jogosulttal a vételárat tartalmazó ajánlatot írásban kell közölni.

(2) Az elővásárlási jogot a jogosult az ajánlat kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül írásban gyakorolhatja, az ajánlatban erre figyelmét fel kell hívni.

28. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, választása szerint részletfizetési vagy vételárkedvezmény illeti meg, erről a 39. § (1) bekezdése szerinti ajánlatban tájékoztatni kell.

(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyről a jogosultat az ajánlatban tájékoztatni kell.

29. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény választása esetén első vételárrészletként a vételárból legalább húsz százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított tizenöt éven belül kell kiegyenlíteni.

(2) Az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult részletfizetési kedvezmény esetén első vételárrészletként a vételárból ötven százalékot köteles megfizetni az adásvételi szerződés megkötésekor. A további vételár részleteket egyenlő mértékben, legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását követő naptól számított három éven belül kell kiegyenlíteni.

(3) A részletfizetési kedvezmény választása esetén az elővásárlásra jogosult kamatként a jegybanki alapkamat megfizetésére köteles, a részletfizetést semmilyen egyéb költség nem terheli. A kamat mértékének meghatározásakor minden évben az adásvételi szerződés aláírásának hónapján és napján érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni.

(4) A részletfizetési időszak csökkentett mértékének választása, illetőleg szerződéskötés utáni csökkentése, valamint lejárat előtti egyösszegű kiegyenlítés esetén a hátralékos vételár mértéke csökken a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.

(5) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtartamára a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átruházó szerződéssel egyidejűleg elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

30. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra jogosult vásárolja meg, és a szerződés megkötésével egyidejűleg vál1alja a vételár egy összegben történő megfizetését, részére 5 % vételárkedvezményt kell biztosítani.

(2) Amennyiben az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog jogosultja 15 évnél rövidebb időtartamú törlesztést vállal, az alábbiak szerinti engedmény illeti meg a vételár-hátralékból:

(3) A (1)-(2) bekezdésben foglaltak a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén elővásárlási joggal nem rendelkezők részére nem alkalmazhatók.

31. § (1) Az Önkormányzat az Ltv. 62. § (3) bekezdésének előírásai értelmében az elidegenítésből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen

(2) A felhasználásról a képviselő-testület határozattal dönt. A határozat tartalmazza, hogy a bevételt Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célok közül melyekre kívánja fordítani.

32. § (1) Az önkormányzati rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 13/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet, valamint annak módosításai.

(3) A rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik.

(4) Amennyiben a hatályba lépését megelőzően benyújtott lakásigénylési kérelmek elbírálására ezen önkormányzati rendelet hatályba lépését követően kerül sor, az elbírálásra az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.