Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2016 (IV.29.) önkormányzati rendelete

A közterületek használatáról

Hatályos: 2016. 05. 01- 2019. 09. 27

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2016.(IV.29.) önkormányzati rendelete


A közterületek használatáról


Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában, valamint az épített környezett alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

1.§


(1) A rendelet hatálya Szentlőrinc város közigazgatási területén a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok közterület használatára terjed ki.


Értelmező rendelkezések

2.§


(1) E rendelet alkalmazásában


1.) burkolat: útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt, beton stb. alap- és ágyazattal együtt);

2.) hirdetmény: olyan tájékoztatás, információ, jelzés, közlés, illetve megjelenítési mód, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, továbbá a vállalkozás, illetőleg a magánszemély nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, valamint áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő, illetőleg hirdető-berendezés útján vagy önállóan közzétett, az emberi tudatra befolyást gyakorló információk (utalások, figyelemfelhívások) írásos, képi vagy hangi - közterületről érzékelhető - megjelenítése oly módon, hogy azok bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak, és képzettársításra ösztönöznek;

3.) hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet;

4.) ideiglenes, idényjellegű árusítás: az időszakonként megismétlődő szezonális termékek közterületi árusítása, például: zöldség, gyümölcs, növény, virág, könyv árusítás; 

5.) hagyományos utcai árusítás: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek folytatásához szükséges berendezés (állvány, asztal, kosár, sátor, stb.) a napi árusítás befejeztével a helyszínről eltávolítható;

6.) kitelepült árusítás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért két méter széles terület nagyságot nem haladja meg;

7.) közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel; (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái,);

8.) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztántartása,

9.) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterület tisztán tartása;

10.) közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései, taxiállomások jelzései;

11.) közúton folyó munka: mindazok az út-, járda-, közmű - építések és egyéb felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják;

12.) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, annak bejárata előtt, illetve bejáratának 10 m-es körzetében elhelyezett ideiglenes és mobil reklámberendezés;

13.) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi, stb.) segítségével viszi magával az üzletben forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;

14.) parkolóhelyek- és területek: gépjárművek parkolására kijelölt, igénybe vehető terület;

15.) pavilon: tartós elárusító hely;

16.) települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag, a veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék kivétel;

17.) üzemképtelen jármű:

a) Hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

b) Baleset folytán megsérült és elhagyott jármű.

c) Műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan roncs vagy sérült jármű.

18.) vendéglátóipari egységek kitelepült árusítása: a közterülettel határos vendéglátóipari egységek közterületen történő árusítása, illetve a sétáló utcán erre a célra kialakított terület.


A közterület rendeltetéstől eltérő használata

3. §


(1)     A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, a jogszabályi keretek között, bárki díjmentesen használhatja.


(2)     A közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybe vételét akadályozza.


(3)      A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata közterület-használati engedély alapján jelen önkormányzati rendeletben megállapított díj fizetése mellett vagy a polgármester egyedi határozatában foglaltaknak megfelelően történhet.


A közterület-használati engedély

4. §


(1)     Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület alábbi célokra történő igénybe vételéhez:

a)      a közterületbe 30 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), cég- és címtábla, árusító automata, bankautomata, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez;

b)     a közterületen, buszmegállóban  történő vagy a közterület feletti hirdetőberendezés, óriásplakát tartó, megállító tábla, árubemutató vitrin vagy hirdetmény elhelyezéséhez, felállításához;

c)       olyan személyek közterületen történő tartózkodásához, akik reklám célú transzparenst hordoznak („szendvicsember”);

d)     reklámtevékenységhez, egyéb marketing tevékenységhez (pl. valamilyen áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása vagy népszerűsítése);

e)      építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, gép, berendezés, eszköz, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, építési törmelék, annak tárolására szolgáló konténer közterületen történő elhelyezéséhez;

f)      üzlet előtti, rendezvényeken vagy egyéb közterületen történő alkalmi árusításhoz;

g)      tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátóipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakításához;

h)     mutatványosi, cirkuszi tevékenység folytatásához;

i)      képzőművészeti tevékenység (portrékészítés) üzleti célú folytatása céljából;

j)       közút, köztér, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos területhasználatra  vagy az alatta fekvő közművezeték hibaelhárítás céljából történő igénybevételre;

k)      pavilon (pl. könyv, hírlap, dohány), árusító vagy egyéb fülke elhelyezéséhez, ideiglenes árusítóhely (pl. játék, vattacukor, zöldség, gyümölcs) kialakításához;

l)      film-, rádió vagy televíziós felvételhez;

m)    kulturális, sport, vallási vagy politikai rendezvény, kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

n)     mozgóárusítás, mozgóbolt vagy utcai hírlapárusítás céljára;

o)     nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes jellegű építményre, berendezésre (pl. kábelszekrény, kapcsolószekrény, transzformátor);

p)     lakodalmas sátor elhelyezéséhez;

q)     áru- és göngyöleg közterületen történő tárolására;

r)       üzemképtelen járművek, lakókocsi, személygépkocsi, teherautó utánfutó, busz, traktor, tréler jármű, ideiglenes, harminc napot meghaladó közterületen történő tárolására (kivéve saját hídon történő tárolás);

s)      tüzelőanyag, bútor, lakásfelszerelés, berendezési tárgy közterületen történő elhelyezéséhez, ha az az 1 hetet meghaladja.


(2)     A közterület-használó köteles a polgármesternél a közterület-használat tényét és kezdő időpontját legkésőbb a használat megkezdése előtt nyolc nappal bejelenteni.


(3)     Nem kell közterület-használati engedélyt kérni és közterület-használati díjat fizetni a közterület alábbi célokra történő igénybe vételére:

a)      tüzelőanyag, bútor, lakásfelszerelés, berendezési tárgy az egy hetet meg nem haladó közterületen történő tárolásához, elhelyezéséhez;

b)      a közterületbe 10 cm-en túl benyúló hirdető berendezés elhelyezéséhez, ha azok közterületbe benyúló felülete az 1 m²-t nem haladja meg;

c)       úttartozék (pl. közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezésére;

d)      kizárólagosan önkormányzati vagy önkormányzati intézmény vagy kötelező önkormányzati feladatot önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés keretében ellátó szervezet által rendezett, közcélú kulturális, szórakoztató, sport rendezvény (pl. falunap), kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

e)      fegyveres erők, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, katasztrófaelhárítók, vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez a tevékenységükhöz szükséges mértékben;

f)      közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat esetén;

g)      köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez (pl. szelektív és egyéb hulladékgyűjtő edények);

h)     köztárgy, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;

i)      térítésmentes újság közterületi terjesztéséért és az utcai zenéléséért.


(4) Nem adható közterület használati engedély, illetve el kell utasítani a kérelmet, ha:

a)      a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van;

b)      ha olyan járdaszakaszra vonatkozik a kérelem, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza;

c)       ha a közterület-használat az esztétikus községképet torzító építmények, berendezések létesítésére irányul;

d)     ha védett természeti terület foglalására irányul a kérelem;

e)     ha a közterület használat olyan tevékenység gyakorlásához szükséges, amely a környezetet károsítja vagy a közbiztonságot veszélyezteti vagy a gépjármű közlekedést balesetveszélyessé teszi;

f)      az épület homlokzatán történő árubemutatást kérelmezőnek;

g)     sátorgarázs elhelyezésére;

h)      ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű vagy kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület;

i)       ha a kérelmező által meghatározott időpontra, helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet és az a jogszabályi előírásoknak megfelel;

j)      ha a közterület-használathoz más szakhatóság nem adja meg a hozzájárulását;

k)      ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, amelynek gyakorlását jogszabály tiltja.



A közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályai

5. §


(1) Tartós elárusító hely (pavilon) elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott helyre adható ki közterület-használati engedély.


(2) Tartós elárusító hely (pavilon) létesítésére a közterület-használati engedélyt legfeljebb 5 éves időtartamra lehet adni, mely időtartam - indokolt esetben, közös megegyezéssel – meghosszabbítható.


(3) Mobil ideiglenes elárusító hely közterületen 6.00 és 20.00 óra között helyezhető el és működtethető.


(4) Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra csak egy szezonra adható közterület-használati engedély.


(5) Mozgóbolt csak az előzetesen kiadott és az 1. számú mellékletben meghatározott díj megfizetését követően kiadott közterület-használati engedély alapján.


6. §


(1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.


(2) Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét - közterület-használati engedéllyel - az üzlet homlokzatával érintkező közterületen, illetve idényjelleggel árusíthatja.


(3) Az üzlettel rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) az üzlet homlokzatát meghaladó területre, továbbá a közterületre nyíló kapualjba, vagy udvarra is adható ki közterület-használati engedély, amennyiben a kérelem az alap-profillal megegyező tevékenység folytatására irányul és ehhez az érintett (szomszédos) üzlettulajdonosok hozzájárulnak.


(4) Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén közterület-használati engedély alapján - a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott termékeket értékesíthet.


(5) Az üzlettel nem rendelkező vállalkozóval (kereskedővel) üzletportál előtti közterületen - 5 m-en belül - továbbá a közterületre nyíló kapualj előtt vagy udvarban az érintett (szomszédos) üzlettulajdonosoktól eltérő profilban csak akkor adható ki közterület-használati engedély, ha ahhoz az érintett (szomszédos) tulajdonosok, üzlettulajdonosok hozzájárultak.


7. §


(1) A közterület használója köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállíttatásáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén a használó ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni.


(2) Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén az engedélyes - a közterület-használati engedély előfeltételeként - az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége biztosítékaként, azzal arányos - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által megállapított mértékű - óvadékot köteles előzetesen megfizetni. Az óvadék összege csak az (1) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére használható fel.


(3) A használó köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (pl. vállalkozói, működési engedély, stb.) a helyszínen tartani és azokat az önkormányzat ellenőrzéssel megbízott szerve, a szakhatóságok, vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.


(4) Közterületen - a vendéglátó-ipari előkertek, az egyedileg engedélyezett rendezvények kivételével – szeszesital nem fogyasztható és szeszesital árusítása csak a közegészségügyi előírások és feltételek szerint folytatható.


A közterületen elhelyezhető hirdetőtáblák, mobil tájékoztató, megállító táblák és reklámmolinók elhelyezésének szabályai

8. §


(1) A közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezése iránti engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulása is szükséges, továbbá figyelemmel kell lenni a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak előírásaira.


(2) Az engedélyező hatóság szükség esetén a közműkezelők hozzájáruló nyilatkozatának benyújtását is előírhatja.


(3) Műtárgyakon történő hirdető-berendezés elhelyezéséhez a tulajdonos vagy üzemeltető hozzájárulását is be kell szerezni.


(4) Az önkormányzati közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén szükséges az út kezelőjének hozzájárulása.


(5) Az (1) - (4) bekezdés szerinti hozzájárulást a kérelmező szerzi be.


9. §


(1) Egyedi mobil tájékoztató és megállító táblák fennmaradásának és kihelyezésének engedélyezése az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyedi elbírálás alá esik, melynek során az e rendelet 5. §. (2) bek b.) és d.) pontjaiban rögzített feltételek, továbbá a szakhatósági előírások az irányadók.


(2) A mobil tájékoztató és megállító tábláknak meg kell felelniük a városképi követelményeknek. A rajtuk elhelyezett információ közízlést, más kereskedelmi érdeket és jogszabályt nem sérthet.


(3) Mobil tájékoztató és megállító tábla közterületen 6.00 és 22.00 óra között helyezhető el.


(4) A mobil tájékoztató és megállító tábla a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja.


(5) 6 m2-nél nagyobb táblafelületű önálló hirdető-berendezést közterületen elhelyezni nem lehet.


(6) Mobil tájékoztató és megállító tábla kihelyezésére az jogosult, aki tevékenységét az adott közterülettel érintkező üzletben, illetőleg a közterületről nyíló kapualjban vagy udvarban végzi.


(7) A város központi közterületein indokolt esetben (pl. kulturális találkozók, stb.) 15 napnál nem hosszabb időre kulturális-, sport és politikai célú rendezvények, árubemutatás és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető.


(8) Közutak és közterületek felett átívelő nem merev anyagú hirdetés (ún. reklámmolinó) helyezhető el, ha a rögzítéshez a közút kezelője, valamint a rögzítéshez használt berendezés, műtárgy kapcsán érintett szolgáltató az elhelyezéshez hozzájárult.


Filmforgatási célú közterület használat

10.§


(1) A közterületnek filmforgatási célú használatához hatósági szerződés szükséges. Az engedélyezési eljárásban átruházott hatáskörben első fokon a polgármester jár el. Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő képviselő-testületi ülésén köteles megtárgyalni.


(2) Az önkormányzat a filmforgatási célú használatot a rendeletben meghatározott díjak ellenében biztosítja.


A közterület-használati kérelem

11. §


(1)      Közterületre vonatkozó engedélyt a közterület-használat megkezdése előtt legalább 8 nappal, a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalommal annak a személynek kell kérnie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.


(2)      A kérelmet a Szentlőrinci Közös Önkormányzati   Hivatalban kell benyújtani írásban az erre kijelölt ügyintézőnél.


(3)      A felelős kivitelező köteles megkérni az engedélyt, ha a közterület-használat építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezés céljából szükséges.


12. §


(1) A közterület-használati kérelmet az 2. számú melléklet szerinti kérelmen kell előterjeszteni, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a használatot kérő nevét, állandó lakóhelyének /telephelyének/ címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély) másolatát,

e) 1 : 250 /esetleg 1 : 1000/ méretarányú helyszínrajzot (vázlatot), amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet.


(2) A közterület-használat jellegétől függően (1) bek. e) pontjában szereplő adatok csatolásától a használatba adó eltekinthet.


A közterület-használat engedélyezése

13. §  


(1) A közterület-használati engedéllyel kapcsolatos ügyeket a polgármester bírálja el. A polgármester egyszerűsített határozatot hozhat, ha a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ha a polgármester a kérelemnek teljes egészében helyt ad, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzheti a közterület-használati engedélyből az indokolást és a jogorvoslatról való tájékoztatást.


(2) A polgármester döntése elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül lehet előterjeszteni a képviselő-testülethez címezve. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el a soron következő testületi ülésén.


(3) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a)      az eljáró hatóság megnevezését (polgármester), az ügyirat számát, tárgyának megnevezését, az ügyintéző nevét;

b)      az engedélyes nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét);

c)      a közterület-használat célját, kezdési időpontját és időtartamát;

d)     a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát;

e)      a közterület-használati díj mértékét, a fizetési határidőt, a fizetés módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást, a közterület-használattal járó költségek (pl. víz, áramdíj) meghatározását, a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően, szükség esetén mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírásokat;

f)       az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget;

g)      az engedély érvényének megszűnése, megszüntetése vagy megvonása esetén az eredetivel legalább egyenértékű állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;

h)      az engedélyestől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést;

i)       a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokat érintő közterület-használat esetén a vonatkozó előírások betartására való felhívást;

j)       építési munka végzése esetén az engedélyes tájékoztatását a törmelék, egyéb hulladék tárolóeszközben való tartásáról;

k)      építési engedély köteles közterület-használat esetén a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély számát;

l)        a közútburkolatok, azok tartozékai, kertészeti létesítmények, növények, csatornák, árkok, korlátok, köztárgyak, építmények és a környezet kímélésének, valamint a közterület-használattal érintett terület folyamatos tisztántartásának, rendfenntartásának kötelezettségét;

m)    a gyalogosok számára átjáró létesítését és szükség szerinti kivilágítását, ha a használó a járdát teljes egészében elfoglalja és a gyalogosközlekedés a másik oldalon levő járdára nem terelhető át;

n)      az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult az engedélyes terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni;

o)      a fellebbezés benyújtásának helyét, idejét, módját, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megnevezését (képviselő-testület);

p)      az engedély kiadásának helyét és idejét, az engedélyező polgármester vagy a kiadmányozásra jogosult személy nevét, hivatali beosztását, aláírását, bélyegzőlenyomatát.


(4) A közterületi-használati engedély másra nem ruházható át.


(5)  A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni.


A közterület-használati díj

14. §


(1)   A közterület-használat időtartamára, a tényleges használattól függetlenül,  közterület-használati díjat (a továbbiakban: díj) köteles fizetni:

a) az engedélyes, ha érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik;

b) az engedélyes, ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy attól eltérően használja;

c) az engedéllyel nem rendelkező közterület-használó.


(2)    A díj mértékét a rendelet  1. számú melléklete tartalmazza.


(3)    A díjat a hivatalban személyesen a pénztárba vagy banki átutalással vagy postai úton lehet befizetni.


(4)    A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap, nap, négyzetméter, méter egésznek számít.


(5)    A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, cég- és címtábla, kirakatszekrény, árubemutató állvány, vitrin stb. esetén a közterületre eső vízszintes vetületét is számításba kell venni.


(6)    Az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületen elfoglalt területét, a használathoz szükséges csatlakozó területet és hirdető-berendezés esetén annak reklámfelületét együttesen kell figyelembe venni.


(7)    A díjat az engedélyes a közterület-használati engedélyben meghatározott megkezdésig köteles megfizetni. Határozott idejű közterület használatnál lehetőség van a díj egyösszegben történő megfizetésére is.


Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

15. §


(1)    Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:

a)      alapzatos zászlórudak elhelyezése, ha azokon nemzetközi, nemzeti, városi jelkép vagy önkormányzati szervezésű kulturális és sport rendezvényi hirdető zászló kerül kihelyezésre;

b)      közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna) közterület-használattal járó hibaelhárítása, javítása, karbantartása;

c)      kábel, kapcsolószekrény, transzformátor elhelyezése önkormányzat által kötött megállapodás alapján;

d)     köztisztasági, postai, távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek feladatuk ellátását szolgáló közérdekű berendezés elhelyezése (pl. postaláda, telefonfülke, hulladékgyűjtő);

e)      hivatalosan nyilvántartásba vett szervezetek (pl. egyház, alapítvány, társadalmi szervezet) karitatív tevékenysége;

f)       önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvény, falunap;

g)      mindazon kulturális, sport, vallási, politikai rendezvény vagy kiállítás, amely a rendező(k) számára bevétellel nem jár és az azon résztvevőknek ingyenes.


(2)    Nem adható a díjfizetési kötelezettség alól részbeni vagy teljes felmentés, ha

a)      a kérelmező a közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja;

b)      a kérelmezőnek díjhátraléka van.


(3)    A díjmentesség nem mentesíti a használót a közterülettel kapcsolatos járulékos költségek, különösen a terület helyreállítása, tisztántartása, irányító táblák elhelyezése, viselése alól.


A közterület-használati engedély időtartama

16. §


(1)      Közterület használati engedélyt legalább 1 (egy) napra, legfeljebb öt évre vagy a feltétel bekövetkeztéig lehet kiadni.


(2)      Építési munkálatok esetén a közterület-használat az építési munka végzésének időtartamára engedélyezhető.


(3)      Az engedély

a)      meghatározott idő elteltéig vagy

b)      a  megállapított feltétel bekövetkeztéig vagy

c)      visszavonásig érvényes.


(4) Az engedély meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedélyezett időtartama lejárta előtt legalább erre vonatkozó kérelmet nyújt be. Az engedély meghosszabbítása tárgyában a polgármestert dönt.




Az engedély megvonása, a közterület-használatmegszüntetése, megszűnése

17. §


(1)    Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha

a)       a közterület nem az engedélyes használja vagy az engedélyes a használati engedélyt más személyre átruházta;

b)      az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

c)      az engedélyes közterületen folytatott tevékenysége jogszabályba ütközik;

d)      az engedélyes a díjfizetési kötelezettségét nem vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül sem tesz eleget;

e)       a szakhatóság a közterületen folytatott tevékenységéhez adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta vagy a hozzájárulás, engedély érvényét vesztette;

f)       engedélyes a díjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget.


(2)    Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándékát köteles írásban jelezni.


(3)    A közterület-használati engedély megszűnik az engedélyben foglalt határidő elteltével.


(4)    A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani abban az esetben is, ha a közterület-használatot engedélyezték.


Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményei

 18. §


  1. A közterület-engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyes (használó) a polgármester felhívására köteles a közterület-használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a saját költségén helyreállítani.


  2. Engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén-ha a közterület-használat a 72 (hetvenkettő) órát nem haladta meg- az engedély nélkül vagy attól eltérően elhelyezett dolgokat engedélyes (használó) köteles a saját költségén leszerelni és elszállítani.


  1. Ha a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az önkormányzat a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja.


  1. A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogosulatlan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az elszállított dolgokat. Ha az elszállított dolog tulajdonosa 5 (öt) napon belül nem veszi át az elszállított tárgyait, írásban kell értesíteni a tárolás helyéről. Amennyiben a tulajdonos ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni, az önkormányzat hirdetőtábláján.


(5) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 (három) hónapon belül nem jelentkezik, a polgármester értékesítheti vagy elajándékozhatja, a bevétel az önkormányzatot illeti.


Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása

19. §


 (1) Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa) köteles gondoskodni:

      a.) a telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyeséséről;

      b.) az ingatlan parlagfű és egyéb gyommentesítéséről, rendszeres gondozásáról,

            kaszálásáról;

       c.) az épületek homlokzatainak tisztántartásáról.


(2) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlannal érintkező közterületet az útpadkáig gondozni az alábbiak szerint:

  1. Síkosság-mentesítés a járdán, járda hiányában az ingatlan mentén, 1,0 m széles sávban.
  2. Zöldterület és a gyepes árok kaszálása maximum 5,0 m szélességben.
  3. Nyílt árok folyamatos karbantartása, kapubejárók alatti áteresz tisztán tartása.
  4. Vízelvezető műtárgyak tisztítása.


    (3) Az ingatlannal határos járdaszakasz melletti nyílt árok szemét- és gyom és síkosság mentesítésére az (1) bek-ben foglalt szabályokat kell alkalmazni.


    (4) Tömbtelkeken az épület melletti járdaszakasz tisztán tartására, síkosság és gyom mentesítésére a tulajdonos (birtokos) köteles, egyébként a feladat ellátása az önkormányzati feladatot ellátó szolgáltató kötelessége.


    (5) Magánterületről kikerülő bármely anyag (udvaron összegyűjtött falomb, kaszálék, hó stb.) közterületen való elhelyezése tilos.


    (6) Üzletek, vendéglátó vagy szórakozó helyekhez tartozó területek, az előttük lévő járdaszakasz és gépkocsi parkolók úgyszintén a megfelelő számú hulladékgyűjtő edény elhelyezése, ürítése és tisztántartása az üzemeltető feladata. E területek síkosság mentesítéséért az üzemeltető a felelős.


    20. §


    (1) A város közterületein szemetelni vagy a közterületet más módon (pl. gépjármű mosásával) beszennyezni, oda engedély nélkül szemetet, építési és egyéb törmeléket, kerti nyesedéket stb. lerakni, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos.


    (2) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni és a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, aki részére a szállítás történt. Ha a közterület beszennyezője nem állapítható meg, úgy a közterületen okozott szennyeződés megszüntetéséről és a terület helyreállításáról szilárd burkolatú utak esetében - a közterület tulajdonosának költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet, minden más területen okozott szennyeződés megszüntetéséről a terület tulajdonosa (fenntartója) a saját költségére haladéktalanul gondoskodni köteles.


    (3) Aki a közterületen - engedély nélkül - települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett esetleges károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére, a hulladékkezelő közszolgáltatást végző szervezet gondoskodik.


    (4) Gépjármű üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie és a terület eredeti állapotát vissza kell állítani. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyeződést megszüntette. Ha a szennyeződést okozó személye nem állapítható meg, a szennyeződés megszüntetéséről - a közterület tulajdonosának költségére - az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet gondoskodik


    (5) A tulajdonos (birtokos) a kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a szükségesnek megfelelően köteles megtisztítani.


    (6) Az Önkormányzattal szerződő gazdálkodó szervezet feladata a közterületre kihelyezett utcai hulladékgyűjtők karbantartása és azokból a hulladék szükség szerint elszállítása.


    (7) A közterületi hulladék gyűjtésével, szállításával megbízott vállalkozó a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását végző közszolgáltató a rakodás során a közterületre szóródó hulladék eltávolításáról gondoskodni köteles.


    (8) Az ingatlanhoz tartozó és közterületen lévő háztartási hulladékgyűjtők környékének tisztán tartása a hulladékgyűjtő tulajdonos (használó) kötelezettsége.


    21. §


    (1) Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterületet köteles tisztán tartani és a munkálatokkal beszennyezett területek tisztaságát biztosítani.


    (2) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.


    (3) A földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék. A termő talajréteget külön kell deponálni, majd a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegkénti terítéséről.


    (4) Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését meg kell akadályozni. Ha a bontási törmeléknek magasból történő terepszintre jutását gravitációs úton oldják meg, akkor porzásmentes zártszelvényű ledobó csúszdát kell kialakítani.


    (5) A közterületen bontási törmeléket 24 órán túl tárolni csak zárt edényben, konténerben szabad.


    (6) A közterület-használati engedély (hozzájárulás), illetve a közút nem közlekedés célú igénybevétele esetén a használó köteles az igénybe vett területet és az igénybevétel által beszennyezett környéket folyamatosan tisztán tartani és a használatot követően a terület eredeti állapotát visszaállítani.


    Hó- és síkosság mentesítés

    22. §


  1. Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot folyamatosan síkosság mentessé kell tenni. A síkossá vált járdát környezet kímélő szóróanyaggal (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) a járda melletti ingatlanhasználónak fel kell szórni.


(2) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében havat tilos felhalmozni:

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolatban (a legelső hórakást az úttorkolattól legalább 8 méter távolságra kell elhelyezni),

c) kapubejárat előtt, annak szélességében,

d) a járdasziget és a járda között,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél a jármű megállóhelye és a járda között,

f)  a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,

g) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,

h) a fák tövében,

i) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba.


(3) Úszótelken lévő épületek járdái közül, az egyes épületek mellett lévő és az épületek körüljárását biztosító járda ingatlan előtti járdaszakasznak minősül, amelynek tisztán tartása és síkosság-mentesítése az épület tulajdonosi kötelezettsége körébe tartozik.


(4) Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetén legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható.


(5) A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről a tisztántartásra kötelezett gondoskodik. Közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy m2 útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 grammot ne haladja meg.


A hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai

23. §


  1. Hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, illetve a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető.


  2. Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható olyan villogó, szemkáprázást okozó fény, fényvisszaverő anyag, világítótest, amely a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.


  1. Az önkormányzat által történő lakossági tájékoztatást szolgáló ideiglenes jellegű hirdető berendezések, hirdetések elhelyezése az érintett közút kezelőjének vagy ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén építési engedély nélkül történhet.


  1. A hirdető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.


  1. Nem helyezhető el hirdető berendezés, illetve hirdetmény közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben, parkban, a közterületen álló fákon, padokon, emlékműveken, szobrokon, középületek (pl. polgármesteri hivatal, intézmény) falaira, kerítésére műemlékre, műemlék jellegű épületre, hidak védőkorlátjain és tartószerkezetein.


  1. A hirdető berendezés kihelyezésére irányuló kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentáción kívül a helyszínrajzot, közút esetén az út kezelőjének hozzájárulását, az ingatlan tulajdonosának a hirdető-berendezés elhelyezéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát.


  1. Utca fölé kihelyezett reklámfelirat csak kivételes jelentőségű, közérdekűnek minősíthető rendezvényekre, eseményekre történő figyelemfelhívás céljából helyezhető el.


  1. Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja ki.


(9)     Hozzájárulás nélkül elhelyezett, idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetmény eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblán, falfelületen elhelyezte vagy elhelyeztette, amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester annak a költségére eltávolítja vagy eltávolíttatja.


A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

24. §


(1) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak és források környezetét az üzemeltetőnek tisztán kell tartani.


Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

25. §


(1) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül – a (2) bek.- ben foglalt kivétellel – nem tárolható. Az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.


(2) Ha jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 30 (harminc) napig szabad tárolni. A tárolás megkezdését a hatóságnál előzetesen be kell jelenteni, ennek elmulasztása esetén az üzembentartó a 30 napos engedély nélküli tárolásra való jogát elveszíti.


Ellenőrzés

26. §


A közterületek rendjével, állapotával, a közterületek rendeltetésszerű használatával és az engedélyek meglétével összefüggő ellenőrzésekről a polgármester gondoskodik a közterület felügyelők útján.


Záró rendelkezések

27.§


(1) A rendelet 2016. május 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatáról, a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről és a burkolatbontások szabályairól szóló 10/2000. (IV.27.)  önkormányzati rendelet.


Szentlőrinc, 2016. április 28.






Koltai Péter                                                                     dr. Faragó Ágnes

 polgármester                                                                          jegyző






Záradék:


Elfogadva: 2016. április 28.

Kihirdetve: 2016. április 29.




                                                                                  dr. Faragó Ágnes

                                                                                              jegyző







A 11/2016.(IV.29.) Ör. 1. számú melléklete




Közterület használat célja

Használati díjak

1.

A közterületbe 30 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), cég- és címtábla, árusító automata, bankautomata, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezése

1.200 Ft/m2 /hó

2.

A közterületen, buszmegállóban történő vagy a közterület feletti hirdetőberendezés, óriásplakát tartó, megállító tábla, árubemutató vitrin vagy hirdetmény elhelyezéséhez, felállításáh

2.500 Ft/m2/hó

3.

Olyan személyek közterületen történő tartózkodásához, akik reklám célú transzparenst hordoznak („szendvicsember”);

250 Ft/m2/nap

4.

Reklámtevékenységhez, egyéb marketing tevékenységhez (pl. valamilyen áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása vagy népszerűsítése);


250 Ft/m2/nap

5.

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag,

törmelék elhelyezése.

Állvány, építőanyag, törmelék : 100 Ft/m2 /nap

6.

Idény jellegű árusítás, kiállítás, vásár

250 Ft/m2/nap

7.

Üzlet előtti, rendezvényeken vagy egyéb közterületen történő alkalmi árusítás;

250 Ft/m2/nap

8.

Tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátóipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakítás;


1300 Ft/m2/hó

9.

Mutatványosi, cirkuszi tevékenység

600 Ft/m2 /nap

10.

Képzőművészeti tevékenység (portrékészítés) üzleti célú folytatása

250 Ft/m2/nap

11.

Pavilon (pl. könyv, hírlap, dohány), árusító vagy egyéb fülke elhelyezéséhez, ideiglenes árusítóhely (pl. játék, vattacukor, zöldség, gyümölcs) kialakítása

1300 Ft/m2/hó

12.

Film-, rádió vagy televíziós felvétel

250 Ft/m2/nap

13.

Kulturális, sport, vallási vagy politikai rendezvény, kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára ha a szervezőnek bevétellel jár

250 Ft/m2/nap

14.

Alkalmi árusítás és mozgóárusítás

Alkalmi: 300 Ft/m2 /nap

Mozgó: 170 Ft/nap

Mozgóbolt: 4.000 Ft/30 nap

15.

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes jellegű építmény, berendezés (pl. kábelszekrény, kapcsolószekrény, transzformátor elhelyezése

250 Ft/m2/nap

16.

Lakodalmas sátor elhelyezése

250 Ft/m2/nap

17.

Áru- és göngyöleg közterületen történő tárolására

600 Ft/m2 /nap

18.

Üzemképtelen járművek, lakókocsi, személygépkocsi, teherautó utánfutó, busz, traktor, tréler jármű, ideiglenes, harminc napot meghaladó közterületen történő tárolására (kivéve saját hídon történő tárolás);

600 Ft/m2 /nap

19.

Tüzelőanyag, bútor, lakásfelszerelés, berendezési tárgy közterületen történő elhelyezéséhez, ha az az 1 hetet meghaladja.

600 Ft/m2 /nap

20.

Munkagépek ideiglenes tárolása

600 Ft/m2 /nap

21.

Síkbeli hirdetőtáblák < 2 m2

7.000 Ft/db/év

22.

Síkbeli hirdetőtábla > 2 m2

18.000 Ft/db/év

23.

Konténerek elhelyezése

350 Ft/db/nap

24.

Közút vagy közterület felett átívelő nem merev anyagú hirdetés (reklámmolinó) elhelyezése

600 Ft/m2 /nap



A használati díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.










A 11/2016.(IV.29.) Ör. 2. számú melléklete



KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM


Cimer gray kicsi


1./  Természetes személy, egyéni vállalkozó vonatkozásában:


       Kérelmező neve (leánykori név is): .......................................................................................

      

       Telefonszám:…………………………………………………………………………


       anyja neve:  ...........................................................................................................................


       születési helye, ideje: .............................................................................................................

      

       Állandó lakhelyének címe: ....................................................................................................


       Adóazonosító száma: ............................................................................................................


2./   Jogi személy esetében:


       Cég megnevezése: .................................................................................................................


       Székhely: ...............................................................................................................................


       Levelezési cím (telephely): ....................................................................................................


       Adószám: ..............................................................................................................................


       Bankszámlaszám: ..................................................................................................................


3./   A közterület használatáért felelős személy neve:………………………………………


       Lakóhelye: ……………………………………………………………………………

      

       Telefonszáma: ………………………………………


4./   A közterület használati tevékenységben a szerződő használatra jogosult alkalmazottjának/családtagjának a neve: ……………………………………

       Lakóhelye:………………………..……………………………………………………


5./   A közterület-használat célja: ..............................................................................................


       Időtartama (kezdő és befejező): .........................................................................................

6./   a.) A közterület-használat helye (telepítési helyszínrajz)...................................................


                                                                                                                                                      


  1. módja, mértéke (m2-ben kifejezve): .................................................................................


  1. a tevékenységhez használt eszköz, utca berendezési tárgy vagy jármű leírása (anyaga, rögzítés módja, jármű esetén annak típusa, forgalmi rendszáma, stb.) ................................................................

                                                                                                                                                   

                                                                                                                                                     


                                                                                                                                                     

    7./ Ha a közterület-használat célja mozgóbolt üzemeltetése:


    a) a mozgóbolt mozgási körzete: ...........................................................................................


    8./   A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. cégbírósági, ill. bírósági bejegyzés, vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, működési engedély, építési engedély, stb.) száma, megnevezése:


                                                                                                                                                          


    9./   Díjfizetési kötelezettség alól felmentés iránti kérelem esetén annak indoklása:


                                                                                                                                                          


    A kérelmező nyilatkozatot tesz az alábbiakról:


  1. Nyilatkozom, hogy amennyiben a megkötött megállapodásban meghatározott idő eltelt, a területről további külön felszólítás és igény nélkül – az eredeti állapot helyreállítása mellett – elvonulok.


  2. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a közterületet megállapodás nélkül vagy a megállapodástól eltérő módon veszem igénybe, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti jogkövetkezményeket viselem.


  3. Kijelentem, hogy az igénybevételi díjat a Önkormányzati Hivatal pénztárába, illetve bankszámlájára az Önkormányzat vonatkozó rendeletében foglalt és részemre ismertetett feltételek szerint megfizetem.


  4. Tudomásul veszem, hogy a közterület-használati megállapodást Szentlőrinc Város polgármestere írja alá. A kérelem elutasítása esetén Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni.


    Szentlőrinc,  ......................................................

    .................................................

    a kérelmező aláírása