1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére, az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult egyének és családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok, a helyi közösség aktivitása elengedhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése céljából.

2. § A rendelet hatálya az alábbi személyekre terjed ki:

3. § Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben:

4. § (1) A települési támogatásra való jogosultság megállapítása kérelemre vagy hivatalból indul. A települési támogatások iránti kérelmet a Rendelet 1-16. számú melléklete szerinti nyomtatványon, a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelemre indult eljárásban az igénylő a saját és családja jövedelmi viszonyait a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján köteles igazolni, valamint a vagyoni helyzetéről a Rendelet melléklete alapján nyilatkozni. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor be kell mutatnia a személyi iratait (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya).

(3) A kérelemhez elő kell adni mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyek a szociális ellátásra jogosultság alapjául, indokként szolgálnak. Az előadott tényekről és körülményekről a Hivatal ügyintézője, az intézmény közalkalmazottja vagy megbízottja környezettanulmány során tájékozódhat, megállapításait írásban rögzíti.

(4) A Hivatal külön megkeresés útján köteles beszerezni a kérelmező kereseti igazolását, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, ill. nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

(5) Ha a települési támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatott anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, azt a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles a Hivatalhoz bejelenteni.

(6) Amennyiben kérelmező jogtalan haszonszerzés végett a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, úgy a hatáskört gyakorló szerv (polgármester, bizottság, jegyző) jogosult elutasítani a kérelmet.

5. § (1) A szociális ellátást igénylő család vagy háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben, a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthető az önkormányzati intézmények (pl. óvoda, Szociális Szolgáltató Központ) bevonásával.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán vagy korábban megállapított ellátás miatt részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben kérelmező nem működik együtt a környezettanulmány készítésekor és magatartásával hátráltatja annak felvételét (pl. nem engedi be a környezettanulmányt készítő személyt a lakásába, nem tartózkodik otthon), úgy a kérelmet el kell utasítani.

6. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 10-ig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(4) A természetbeni települési támogatás juttatásának helyéről és annak időpontjáról az egyedi határozat rendelkezik.

(5) Valamennyi pénzbeni ellátást és természetbeni juttatást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

7. § A bizottságra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő rendes testületi ülésén bírálja el. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni és elbírálni a fellebbezést.

8. § (1) Települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 220 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A létfenntartását veszélyeztető élethelyzet kapcsolódhat a gyermekneveléshez is (pl. a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához vagy válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez).

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában, évente legfeljebb három alkalommal.

(4) Az eseti vagy a rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a Bizottság dönt.

(5) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 2.000,- (Kétezer) Ft, legmagasabb összege 20.000,-(Húszezer) Ft lehet.

(7) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(8) Rendszeres települési létfenntartási támogatást egy naptári éven belül, havi rendszerességgel legfeljebb 3 (három) hónapra lehet megállapítani.

(9) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 7.000,- (Hétezer) Ft.

(10) A települési létfenntartási támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

(11) Ugyanazon kérelmező részére nem állapítható meg ugyanazon évben egyszerre települési létfenntartási támogatás és települési lakásfenntartási támogatás.

9. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás állapítható meg az eltemettető részére, amennyiben a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítéséhez való hozzájárulásként, a temetés napját követő 60 napon belül lehet kérelmezni.

(4) A temetési támogatás maximális összege 40.000,- (Negyvenezer) Ft.

(5) A kérelemhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat. A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a visszaélések elkerülése érdekében.

(6) A települési temetési támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetében a 130 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, mert:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét, de legfeljebb 50.000,- (Ötvenezer) Ft lehet.

(3) A rendkívüli települési támogatás visszatérítendő és nem visszatérítendő formában is megállapítható.

(4) A rendkívüli települési támogatás évente 1 (egy) alkalommal adható. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat el.

(5) A rendkívüli települési támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a jegyző bírálja el.

11. § (1) A Humán Bizottság rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásként szociális kölcsönt adhat.

(2) A szociális kölcsön abban az esetben állapítható meg, ha a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) A kölcsön összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény ismeretében. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (súlyos betegség, elemi kár, bűncselekmény áldozata, haláleset stb.) kell mérlegelni. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke lehet a kiadás 100%-a is, de legfeljebb 200 000 Ft.

(4) A szociális kölcsön kamatmentes, és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a jogosultság megállapítását követő második hónap 1. napjától.

(5) A döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetésének ütemezését, futamidejét és a havi visszafizetendő összeget. A határozatnak az alábbi rendelkezéseket is tartalmaznia kell:

(5) A szociális kölcsön egy lakóhelyen belül egy személynek állapítható meg.

(6) A döntés előkészítés során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12. § (1) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyona.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege maximum 6.000,-(Hatezer) Ft, legkisebb összege 1.000,- (Egyezer) Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolva számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, a lakásbérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5) A rendszeresen nyújtott települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel egy évben egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani.

(7) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Amennyiben kérelmező önkormányzati bérlakásban vagy olyan lakásban lakik, ahol távhőszolgáltatás van, úgy elsősorban a települési lakásfenntartási támogatást a bérlakást kezelő szervezetnek vagy a távhőszolgáltatást végző szervezetnek kell utalni. Egyéb esetben a kérelem formanyomtatványon kell megjelölni azt a szolgáltatót, amelynek kéri utalni a kérelmező a támogatást.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

13. § (1) A Bizottság a Szentlőrinc Város Önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokban élő, jogcímmel rendelkező bérlő részére, aki önhibáján kívül az általa lakott lakásra a lakhatással kapcsolatos kiadásaival összefüggő adósságot halmozott fel, és megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, adósságkezelési támogatást nyújthat.

(2) Az adósságkezelési támogatásra jogosult lehet:

(3) Az (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi tartozás bármelyike (vezetékes gáz, áram, víz – és csatornahasználat, szemétszállítás) és a lakbérhátralék.

(4) Amennyiben a kérelmező lakbérhátralékkal és más közüzemi hátralékkal egyaránt rendelkezik, kérelme kizárólag a lakbér hátralék kiegyenlítése érdekében nyújtható be.

(5) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

(6) Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

(7) Nem állapítható meg adósságkezelési támogatás ugyanazon bérlő vagy bérlőtárs kérelmére az adósságkezelés sikeres lezárását követő 2 éven belül.

(8) Nem állapítható meg adósságkezelési támogatás, amennyiben a korábban megállapított adósságkezelési támogatás keretében a kérelmező a részére meghatározott önrészt határidőben nem fizette meg.

(9) Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb 100.000 (egyszázezer) Ft lehet.

14. § (1) A gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra válhat jogosulttá az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak költségéről, vagy a gyógyászati segédeszköz szükségességéről és annak várható költségéről.

(4) Eseti települési gyógyszertámogatást gyógyszerre egy naptári évben maximum két alkalommal, gyógyászati segédeszközre egy naptári évben maximum egy alkalommal lehet megállapítani.

(5) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor válhat jogosulttá, ha

(6) Az eseti települési gyógyszertámogatás felhasználását számlával kell igazolni.

(7) Az eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000,-(Tízezer) Ft. Gyógyászati segédeszköz esetén a támogatás összege a segédeszköz számlával igazolt árának 50 %-a, de maximum 100.000,-(Százezer) Ft lehet.

(6) A települési gyógyszertámogatás tárgyában benyújtott kérelmet a Bizottság bírálja el.

15. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100%-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(3) A köztemetésről a polgármester dönt.

16. § (1) A Bizottság kivételes méltányosságból évente legfeljebb három alkalommal, háztartásonként maximum 1 (egy) erdei m3 tűzifát vagy legfeljebb 100 (Száz) kg közfoglalkoztatás keretében előállított brikettet biztosíthat annak a szentlőrinci lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki rendkívüli élethelyzetére tekintettel a téli tüzelővásárlást saját erőből nem tudja megoldani és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-át, feltéve, hogy a lakását fával fűti és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

(3) A tűzifa támogatásban részesülő háztartások, személyek a tűzifa elszállításáról maguk kötelesek gondoskodni az egyedi határozatban megjelölt helyszínen és időpontban.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakóingatlanonként egy személy számára állapítható meg.

(5) A tűzifa szétosztás fedezete az önkormányzat számára felajánlott fa vagy saját területen kitermelt és önkormányzati célra nem hasznosított fa vagy közfoglalkoztatás keretében előállított brikett szolgálhat. A támogatás mértéke tűzifa és brikett között megosztható.

(6) Települési tűzifa kérelmet szeptember 15. és április 1. közötti időszakban lehet benyújtani.

17. § (1) Bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet részéről ingyenesen, szociális támogatás céljára nyújtott élelmiszer szétosztásáról a Bizottság dönt.

(2) A „Mezőgazdasági START Minta program” keretében megtermelt élelmiszer (pl. burgonya, répa, stb.) szétosztásáról a Bizottság dönt.

(3) A Bizottság az egyedi döntéshozatal során figyelembe veszi a Család- és Gyermekjóléti Központ, illetve a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási előadójának szóbeli előterjesztését.

(4) Települési élelmiszer támogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át és az Szt. 4. § (1) bekezdés szerinti vagyona nincs.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát.

18. § (1) A Humán Bizottság külön határozatában évente beiskolázási támogatásra vonatkozó pályázat kiírásáról dönthet. A pályázat kiírásáról a Bizottság – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében - tárgyév június 30. napjáig hoz döntést.

(2) Beiskolázási támogatásban az a szülő részesíthető, akinek

(3) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a szülő az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon köteles benyújtani.

(4) A kérelemhez a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell az iskola látogatásról szóló igazolást, illetve a családi pótlék folyósítását igazoló bizonylatot.

19. § (1) A Humán Bizottság külön határozatában évente óvodakezdési támogatásra vonatkozó pályázat kiírásáról dönthet. A pályázat kiírásáról a Bizottság – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében - tárgyév június 30. napjáig hoz döntést.

(2) Óvodakezdési támogatásban az a szülő részesíthető, akinek

(3) Az óvodakezdési támogatás iránti kérelmet a szülő az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon köteles benyújtani.

(4) A kérelemhez a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a gyermek beíratásáról szóló dokumentumot, illetve a családi pótlék folyósítását igazoló bizonylatot.

20. § (1) Az oltási támogatás a kisgyermekek részére, 14 éves kor alatt nem kötelezően beadandó védőoltások költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás.

(2) Oltási támogatásra jogosult a Szentlőrincen bejelentett lakóhellyel rendelkező 14 év alatti gyermek, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindekori összegének 220 %-át.

(3) Az oltási támogatás iránti kérelem benyújtására a gyermek törvényes képviselője jogosult. A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatot (a törvényes képviselő nevére kiállított számla), valamint az oltási könyv másolatát az oltásról.

(4) Az oltási támogatása benyújtott kérelem és a csatolt igazolások alapján utólag kerül megállapításra, összege a megvásárolt oltóanyag igazolt költsége lehet, de legfeljebb 20.000 (húszezer) Ft.

(5) Több komponensből álló védőoltás esetén a törvényes képviselő a legutolsó alkalommal beadandó oltóanyag igazolt költségének megtérítését kérelmezheti az önkormányzattól az (1) - (4) bekezdésben foglaltak szerint.

21. § (1) Szentlőrinc Város Önkormányzata születési támogatásban részesíti a szentlőrinci lakcímmel rendelkező gyermeket megszületése alkalmából.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 10.000 (tízezer) Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani.

(4) Nem állapítható meg születési támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően a hatóság előtt lemondtak a születendő gyermekről és hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához.

(5) A születési támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

22. § (1) Sport támogatás nyújtható annak a 18 év alatti, nappali tagozaton tanuló szentlőrinci laskosnak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és igazoltan sportegyesületben sportol. A támogatási kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője jogosult.

(2) A támogatás kifizetése az igazoltan befizetett tagdíj összegéhez történő utólagos hozzájárulás formájában történik. A támogatás összege havonta a tagdíj összegének legfeljebb 50 %-a, de maximum 2.000,- Ft.

(3) A támogatási kérelmet a polgármester bírálja el.

23. § (1) A Humán Bizottság a 80. életévüket betöltött és az annál idősebb szentlőrinci lakosok részére természetbeni támogatásként – hivatalból - évente egy alkalommal élelmiszercsomagot biztosít, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg alapján.

(2) Az időkorúak települési támogatása a tárgyévre vonatkozóan akkor kerül megállapításra, ha arról a Humán Bizottság tárgyév november 30. napjáig – az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében – döntést hozott.

24. § (1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevőnek vissza kell fizetni. A visszafizetésről szóló határozatot a polgármester kiadmányozza.

(2) Indokolt és méltányolható esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból elengedheti vagy részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

24. § (1) A rendelet 2018. május 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a folyamatban levő, jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 13/2015. (VIII.7.) önkormányzati rendelet.