Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Cím nélküli

Hatályos: 2014. 03. 21- 2014. 03. 21

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete

2014.03.21.

a helyi építési szabályzatról szóló 25/2004.(Xl.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1. § A 25/2004.(XI.26.) KT rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2. § Az alaprendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek listáját és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

b)Az 1. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját a 2. függelék tartalmazza, azokat irányadó elemként a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
cc)Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cd)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését és az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.”

3. § A R 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Esterházy-kastély környezetének rendezése kertépítészeti terv, a strandfürdő környezetének (a felhagyott bányaterület) rendezése tájrendezési terv alapján történhet.”

4. § A R 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

5. § A R 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.”

6. § A R 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, csak megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.”

7. § A R 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet hatálya alá tartozó területet az alábbi területfelhasználási egységek alkotják:

a)Beépítésre szánt területek:
aa)Lakóterület (KL, KEL, FL, Lk, Lke, Lf)
ab)Településközpont vegyes terület (TV, Vt)
ac)Ipari gazdasági terület (Gip)
ad)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KGSZ, Gksz)
ae)Különleges terület (KÜ, K)
b)Beépítésre nem szánt területek:
ba)Közlekedési és közműelhelyezési terület (K, KÖ)
bb)Zöldterület (KP, Z)
bc)Erdőterület (E)
bd)Mezőgazdasági terület (M)
be)Vízgazdálkodási terület (VT, V).”

8. § A R 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidőre a következő közművek kiépítését kell biztosítani:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az (1)-(4) bekezdésekben előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

(2) A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.”

9. § A R 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sajátos övezeteket, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.”

10. § (1) A R 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

(2) A R 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.”

11. § (1) A R 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

(2) A R 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.”

12. § (1) A R 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

(2) A R 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.”

13. § A R 20. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.”

14. § A R 21. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b)irodaépület,
c)üzemanyagtöltő,
d)sportépítmény,
e)az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.

(2) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.”

15. § A R 22. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ipari gazdasági területen lakás kivételével az OTÉK 20. § szerinti rendeltetésű épületek, valamint az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.”

16. § A R 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terület építési övezeteit, valamint azok építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.”

17. § A R 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 13. melléklet tartalmazza.”

18. § A R 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zöldterületek más célú területhasznosítása csak a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításával, valamint az érintett terület közelében lévő más területen történő visszapótlásával történhet.”

19. § (1) A R 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.”

(2) A R 27. § (6) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)a szőlőhegyi „pincesorok” területén az építés - a kialakult állapotoknak megfelelően - az illeszkedés szabályainak betartásával történhet.”

20. § A R 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)Elővásárlási jog
Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 14. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
b)Településrendezési kötelezések
ba)Beépítési kötelezettség
A polgármester önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
bb)Helyrehozatali kötelezettség
A polgármester önkormányzati hatósági döntésében a településkép javítása érdekében a 3. függelékben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget ír elő.
c)Településképi kötelezés
A polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli a 4. függelékben felsoroltakat.”

21. § A R 1. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. függelék a 25/2004.(Xl.26.) KT rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.

c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

c) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

22. § A R a következő 1/A. §-al egészül ki:

„A szabályozási elemek értelmezése

1/A. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)Főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület.
b)Melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten a főépületnek nem minősülő, kiegészítő funkciójú épület, amelynek építménymagassága a 3,50 m nem haladja meg.
c)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
ca)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
cb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
cc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
cd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó szabályozási vonal
bb)irányadó telekhatár,
bc)irányadó építési hely,
bd)a kötelező építési vonal helye ott, ahol az irányadó telekhatár viszonylatában értelmezhető,
be)helyi művi érték
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

23. § A R a következő 13/A. §-al egészül ki:

„Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

13/A. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

24. § A R a következő 5.-15. mellékletekkel egészül ki:

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK SAJÁTOS ÖVEZETEKBEN

Övezeti
Jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megenge-dett legna-gyobb beépített-sége

Megenge-dett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöld-felület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

** - M,
** - Mz

A terv szerinti rendeltetés céljára az adott övezeti előírás szerint

** - E

Z

0,0

0,0

0,0

- / 30

xxx

4,5

xxx

** - G

Z

3,0

0,0

0,0

- / 30

75

4,5

0

** - Z

Nem beépíthető

xxx A legnagyobb beépítettség és a legkisebb zöldfelület úszótelek esetén 100 % ill. 0 %, egyéb telkeknél megegyező az adott területfelhasználási egység minimális beépítettségével és a legkisebb zöldfelület értékével.

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megenge-dett legna-gyobb Beépített-sége

Megenge-dett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöld-felület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

KL-1

Z

0,0*

-

0,0

12 / 400

50

6,5

30

KL-2

O

K*

-

0,0

12 / 500

40

4,5

40

KL-3
Lk-3

Sz

K

-

0,0

- / 300

40

7,5

30

KL-3a

Sz

3,0

-

0,0

- / 300

40

9,5

30

KL-4

Ikr

K

-

0,0

14 / 500

40

6,5

30

KL-5

Z

0,0

-

0,0

12 / 300

60

4,5

20

KL-6

Z

0,0

0,0

0,0

- / 300

60

12,5

50% övezetre

KL-M

SZ

-

-

-

30 / 2000

25

7,5

30

K: kialakult méret

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megenge-dett legna-gyobb Beépített-sége

Megen-gedett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöld-felület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

KEL-1

O

K*

-

-

14 / 700

30

4,5

50

KEL-2

SZ

K*

-

-

14 / 700

30

7,5

50

KEL-3

O

K*

-

-

12 / 700

30

4,5

50

KEL-4

Z

T*

-

10,0

20 / 800

30

4,5

50

KEL-5
Lke-5

O

0,0*, 5,0*

-

10,0

18 / 800

30

4,5

50

KEL-6

SZ

5,0

5,0

5,0

25 / 900

20

6,5

50

Lke-7

O

5,0*

-

6,0

18 / 700

30

4,5

50

Lke-8

SZ

5,0

-

6,0

25 / 1500

30

7,5

50

K: kialakult méret T: terv szerinti méret

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megen-gedett legna-gyobb beépített-sége

Megen-gedett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöldfe-lület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

FL-1

O

K

-

-

12 / 500

30

6,0

40

K: kialakult méret
TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megenge-dett legna-gyobb beépített-sége

Megen-gedett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöld-felület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

TV-1

Z

0,0*

-

0,0

12 / 400

60

7,5

20

TV-2

Z

0,0*

-

0,0

12 / 500

50

6,5

30

TV-3

SZ

-

-

-

- / 1000

50

7,5

20

TV-4

SZ

10,0

-

-

25 / 3000

60

4,5

20

TV-5

SZ

0-5,0

-

-

25 / 2000

60

7,5

30

Vt-M1

SZ

0,0

-

-

25 / 2000

25

9,5

30

TV-M2

Z

0,0

-

0,0

50 / 4000

25

9,5

30

Vt-M2a

SZ

-

-

-

50 / 4000

40

11,0

30

TV- Mz

SZ

-

-

-

50 / 5000

25

10,5

60

A * - gal jelzett elő- / oldal- / hátsókert méretek egyben a kötelező építési vonal helyei is.

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb (legnagyobb) területe

Megenge-dett legnagyobb beépített-sége

Megen-gedett legna-gyobb építmény-magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöldfe-lület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

KG-1
Gksz-1

SZ

-

-

-

50 / 5000

60

7,5

20

KG-2
Gksz-2

SZ

-

-

-

25 / 1000

60

7,5

20

KG-3

SZ

-

-

-

- / 1000

60

7,5

20

KG-4

SZ

-

-

-

25 / 1000

60

7,5

20

Gksz-5

SZ

-

-

-

30 / 1500 (4000)

60

7,5

10+10*

KG-M

SZ

-

-

-

50 / 2500

30

6,5

20

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

Megenge-dett legna-gyobb. Beépített-sége

Megen-gedett legna-gyobb építmény-
magasság

Megen-gedett legki-sebb
Zöldfelü-let

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

IG-1

SZ

-

-

-

- / 5000

50

9,5

25

IG-2

SZ

-

-

-

- / 3000

30

9,5

40

Gip-1

SZ

-

-

-

- / 3000

50

9,5

10+15*

Gip-2

SZ

-

-

-

- / 1500

50

7,5

10+15*

TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLETEN

övezeti
jel

beép. módja

OTÉK-tól eltérően meghatározott minimális
elő- / oldal- / hátsókert méret

kialakítható telek
legkisebb szélessége
/
legkisebb területe

megengedett legnagyobb. beépítettsége

megengedett legnagyobb építmény-magasság

megengedett legkisebb
zöldfelület

(ép.hely)

[m] [m] [m]

[m] / [m²]

[%]

[m]

[%]

Kst

SZ

-

-

-

50 / 2500

40

6,5

50

KÜ-2

SZ

-

-

-

50 / 2500

20

10,5

40

KÜ-3

SZ

-

-

-

50 / 2500

30

10,5

40

Khu

SZ

-

-

-

50 / 10.000

40

4,5

20+20*

Kge

SZ

-

-

-

50 / 10.000

40

10,5

20+20*

Ktk

SZ

-

-

-

50 / 10.000

30

5,5

50

Kre

SZ

10

10

10

50 / 8000

10

4.5

60

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

A.

B.

C.

D.

Övezeti jel

Út

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

Távlatban


1.

K-1
(országos főutak)

6. sz. főút külterületi szakasza

I. rendű főút
(K. III. B.)

meglévő






2.

K-2
(országos mellékutak)

5802, 5811, 5817, 6601. sz. összekötő utak külterületi nyomvonala

országos mellékút, összekötő út
(K. V. C.)

meglévő

tervezett elkerülő út
összekötő út

-

országos mellékút,
összekötő út
(K. V. C.)

22 m

5805. sz. összekötő út külterületi nyomvonala

országos mellékút,
összekötő út
(K. V. C.)

országos mellékút,
bekötőút
(K. V. C.)

meglévő

3.

K-3
(belterületi
főutak)

6. sz. út belterületi szakasza (Jókai utca)

Belterületi I. rendű főút (B.III.a.C.)

meglévő




4.

K-4
(meglévő
belterületi
gyűjtőutak)

Munkácsi M. utca
Erzsébet utca
Pécsi út
Madách I. u.
Attila u.
Ifjúság u.
Kodolányi J. u
Széchenyi u.
Rákóczi u.
Hunyadi u.

Belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.)

meglévő

5.

K-5
KÖu-5
(tervezett
belterületi
gyűjtőutak)

vasút melletti út – új lakóterület melletti út

-

belterületi gyűjtőút (B.V.c.C.)

22 m

6.

K-6
(egyéb külterületi utak)

(K.VI.c.)

meglévő,
illetve 10 m


7.


KÖu-7

kerékpárút

(K. VII.)

Engedélyezési terv szerint változó

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
1. A terv szerinti új közterületek telkeire,
2. A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI”

25. § A R a következő 2.-4. függelékekkel egészül ki:

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

HELYI EGYEDI VÉDELEM

1.

Gazdasági épület és istálló

Tarcsapuszta

077/3, /17 hrsz

2.

Volt általános iskola

Templom tér 3-5.

267 hrsz

3.

Református templom

Munkácsy M. u.

121 hrsz

4.

Középiskola

Erzsébet utca 1.

598 hrsz

5.

Lakóépület, porta

Arany János u. 34.

348 hrsz

6.

Pajtaépület

Munkácsy M. u. 5.

380 hrsz

7.

Lakóépület

Rákóczi út 17.

320 hrsz

8.

Üzletház

Munkácsy M. u. 17.

369 hrsz

9.

Lakóépület

Hunyadi u. 33.

917/7 hrsz

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A polgármester a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 4 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
1.1 az önkormányzat által kialakított építési telkek területére
1.2 a városközpont szabályozási tervben kijelölt fejlesztési területén fekvő ingatlanok területére
1.3 a legalább 90 %-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen építési telkek területére.
2. HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
A polgármester önkormányzati hatósági döntésében a településkép javítása érdekében az alábbi esetekben, a kötelezettség elrendelésétől számított 1 éven belüli helyrehozatali kötelezettséget ír elő:
2.1 a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet ez által rontó építmények külső helyreállítása és színezése.

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

A polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli
1. a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését.”

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

26. § Az alaprendelet alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:

A R 1. § (3) - (7) bekezdései, a R 2. §-a, a R 3. §-a, a R 4. § (1)-(3) bekezdései, a R 5. § (2) és (3) bekezdései, a R 6. § (1) bekezdése, a R 16. § (2) c) pontja, a R 19. § (4) bekezdése, a R 20. § (6) bekezdése, a R 21. § (3) bekezdése és (4) b) pontja, a R 22. § (3) bekezdése, a R 23. § (1) bekezdése, a R 24. § (1) bekezdése, a R 30. § (3) bekezdése, valamint a R 2. melléklete hatályát veszti.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) A rendelet 2014. március 21-én lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően, az ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

(3) A rendelet a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.

1. melléklet a 2/2014. (III. 21.) önkormányzati rendelethez

Helyi építési szabályzatról szóló 25/2004 (XI.26.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetben

2. melléklet a 2/2014. (III. 21.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv

3. melléklet a 2/2014. (III. 21.) önkormányzati rendelethez

Településszerkezeti terv