Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2016.(VII.4.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5.§ (2) bekezdés b, c) pontjában, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a)   ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá

b) az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólió vagyon).

c)   az önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szerve használatában lévő, kötelező feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadására.

 (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletekben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.

(3)  Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a)   a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,

b)   a közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet

eltérően nem rendelkezik.

(4) E rendelet alkalmazásában önkormányzati portfólió vagyonnak minősül az a társasági részesedés, amely a többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet más gazdasági társaságban fennálló társasági részesedése.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
2. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
3. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.
4. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás alá sem vonható.
5. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.
6. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
7. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

Az önkormányzat vagyona, üzleti vagyon

3. §

Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) a rendelet  1. § (1) bek-ben meghatározott vagyontárgyakból  áll.

Forgalomképtelen törzsvagyon

4. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:

aa) a helyi közutak és műtárgyaik,

ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények,      

     ide nem értve a vízi közműveket,

b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(2) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a helyi építési szabályzat, valamint szabályozási terv rendelkezéseinek megfelelően a külön jogszabály előírásai alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület jellege megszűnik.

(3) A forgalomképtelen vagyon jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

5. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a rendelet 4. § hatálya alá nem tartozó vagyon:

a) az önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási-nevelési, sport, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,

b) a képviselő-testület és a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

c) műemlékingatlanok,

d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,

e) erdők,

f) muzeális gyűjtemények és emlékek,

g) játszóterek, pihenő- és sportkertek,

h) közművek, vízközművek,

i) köztemetők,

j) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,

k) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

l) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület egyedi határozattal korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, a vagyonkataszter nyilvántartásának megfelelően.

Üzleti vagyon

6. §

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

(2) Az üzleti vagyon jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Vagyon nyilvántartás

7. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően elektronikus ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

 (3) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követően dönt a képviselő-testület a törzsvagyon szerinti minősítéséről, az önkormányzati rendelet módosításáról.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

8. §

(1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes)

b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerint értékben,

c) a portfolió vagyont tételesen és értéken

veszi számba.

(3) A vagyonleltár tartalmazza az önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az önkormányzatot megillető követeléseket is.

(4) A vagyonleltárt évenként az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) kell mellékelni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

9. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan vagyon esetén kettő évnél nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő által készített  forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

d) egyéb esetben névértéken vagy könyv szerinti értéken,

e) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell figyelembe venni.

(2) Ingóság esetén a dolog piaci alapú értéke az irányadó.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. 

Vagyongazdálkodás irányelvei

10. §

(1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti elő és a képviselő-testület határozattal dönt annak elfogadásáról.

(2) A vagyongazdálkodási terv elkészítésénél és felülvizsgálatánál figyelembe kell venni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait, a vagyongazdálkodási tervről a képviselő-testület határozattal dönt.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

11. §

 (1) A tulajdonosi jogokat Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyont e rendelet keretei között szerződéssel  vagyonkezelőre bízhatja.

(3) A vagyonkezelő a szerződés szerint a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján, a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

Az önkormányzati vagyon használója, vagyonkezelője

12. §

(1) Az önkormányzat vagyonának használói:

a) a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal,

b) az önkormányzat egyéb költségvetési szervei, intézményei,

c) az önkormányzat gazdasági-, illetve nonprofit társaságai

d) az önkormányzat társulása.

(2) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátásához szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője, bérlője vagy használója köteles a tőle elvárható gondossággal a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint rendeltetésszerűen használni és gyarapítani. Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és az önkormányzati rendelet keretei között köteles gazdálkodni.

(4) Az önkormányzat vagyonának használója, kezelője a vagyonkezelői szerződésnek megfelelően  jogosult a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,

d) vagyonnal való gazdálkodásra,

e) a vagyonkezelési szerződésben foglalt, illetve  jogszabályokban biztosított egyéb jogok gyakorlására.

(5) A vagyon használója vagy vagyonkezelője köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket,

b) teljesíteni a jogszabályok szerinti beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a jogszabályok alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

c) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állapotának, állagának megóvásáról.

(6) Az önkormányzat intézményei használatában levő – nem hasznosított – vagyontárgyak, ingatlanok használhatóságáról, különösen az érintés- és villámvédelemről a Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft. gondoskodik.

(7) A vagyon használója - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt használót kivéve - beruházást, felújítást csak az önkormányzat költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi keretek között végezhet.

 (8) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(9) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben határozza meg a vagyonkezelési jog ellenértékét.

(10)     Az önkormányzati vagyon kezelője, az önkormányzati tulajdonú  – az alapító okiratban vagy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körön belül és az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt

a)   a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész további előjogot nem biztosító használatba vagy bérbe adásáról,

b)   ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonba történő megszerzéséről, bérbevételéről az éves költségvetési vagy üzleti tervben biztosított keret terhére.

(11)     Az önkormányzati vagyon kezelője használatában lévő ingatlan, ingóság e rendeletben foglaltak alkalmazásával csak akkor idegeníthető el, ha a vagyontárgy a tevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé vált.

(12) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által határozattal elrendelt, eseti ellenőrzéssel valósul meg.

Eljárás a tulajdonos képviseletében, hatáskörök gyakorlása

13. §

(1) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forint ellenértékig a polgármester, bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintot meghaladó ellenérték esetén a képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintot el nem érő egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetében a polgármester dönt.

(3) A bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Ft értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén, továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület által elfogadott településrendezési eszköz szerint lefolytatott telekrendezési eljárás során a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló, illetve közutak megnyitása során az érintett telektulajdonosokkal szükségessé váló adásvételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintos értékhatárig a polgármester, bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(5)  A képviselő-testület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

1. kezességvállalásról,
2. közérdekű kötelezettségvállalásról,
3. kötvény kibocsátásról,
4. alapítvány létrehozásáról, valamint alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról,
5. a szabad pénzeszközökön államilag garantált értékpapírt vásárlásról.

   
   

   (6) A polgármester dönt:

   a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való lemondásról,

   b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

   c) elővásárlási jogról történő lemondásról, közös tulajdonban álló épületek esetében.

   d) közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok és kötelezettségek teljesítéséről,

   e) selejtezésről, értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről, mely feladatok gyakorlati végrehajtása a vagyonkezelő (vagyonhasználó) vagy a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

   
   

   (7) Az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog, elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

   
   

   (8) Az önkormányzat költségvetési szerve helyiségeinek bérbeadása körében a tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv vezetője (intézményvezető) gyakorolja.

   
   

   (9) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, valamint az ügyféli jogot a polgármester gyakorolja.

   
   

   Az üzleti vagyon vagy ingó vagyon feletti

   tulajdonosi jogok gyakorlása

   14. §

   
   

   (1)  A forgalomképes önkormányzati ingatlan (üzleti vagyon) és ingó vagyon tekintetében a (2)-(3) bekezdésben, meghatározott kivételekkel a tulajdonosi jogokat

   a)   bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forint egyedi forgalmi értéket el nem érő forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a polgármester gyakorolja,

   b)   bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forint egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon esetében a képviselő-testület gyakorolja.

   
   

    (2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadása, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

   (3) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

   
   

   (4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok adásvételére vonatkozó megállapodásokat írásos adásvételi szerződésbe foglalással kell megkötni.

   
   

   A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

   15. §

   
   

   (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba való bevitele - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

   
   

   (2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész 1 (egy) évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról vagy használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

   
   

    (3) Az önkormányzati intézmény és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról, működtetéséről és állagának megóvásáról.  

   
   

   A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

   16. §

   
   

   (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.

   
   

   (2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

   
   

   (3) Az önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését  vagyonkezelőre vagy önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságra bízhatja. A forgalomképtelen vagyontárgyak tekintetében is a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelő az e rendelet szabályai vagy a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatja.  A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező vagyonkezelői megállapodást a képviselő-testület határozattal fogadja el.

   
   

   (4) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról, a 2 (kettő) évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

   
   

   (5)  A forgalomképtelen vagyonnak 2 (kettő) évet meg nem haladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítására irányuló bérleti szerződés esetében a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja, amennyiben az éves bérleti díj a nettó 2.000.000,-(Kettőmillió) Ft-ot nem haladja meg, egyéb esetben a döntési jogkör a képviselő-testületé.

   (6)  Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

   
   

   (7) A képviselő-testület az önkormányzat és a szolgáltató között létrejövő keretszerződésben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerinti a szerződéseket a polgármester köti meg.

   
   

   (8) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a képviselő-testület dönt.

   
   

   Követelésről való lemondás

   17.  §

   
   

   (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani

   a) nettó 500.000,-(Ötszázezer) Forint és ez alatti érték esetén a polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,

   b)  nettó 500.000,-(Ötszázezer) Forintot meghaladó érték esetén a képviselő-testület jogosult.

   
   

   (2) A követelésről abban az esetben lehet lemondani, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

   
   

   Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése

   18. §

   
   

   (1) Az önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

   a) egyházakat,

   b) alapítványokat,

   c) társadalmi szervezeteket,

   d) gazdálkodó szervezeteket,

   e) más önkormányzatot,

   d) költségvetési szerveket,

   amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt követelményeknek.

   
   

   (2) A támogatás formái:

   a) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás, amennyiben a közfeladat ellátásához szükséges,

   b) közérdekű kötelezettségvállalás,

   c) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,

   d) pénzeszköz átadás.

   
   

   (3) A képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott

   a)  munkahelyet létesít, vagy

   b) önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy

   c) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat vagy

   d) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el vagy

   e) városfejlesztési feladatot végez.

   
   

   (4) Az önkormányzati vagyon használatát, bérbe adását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen, bármely jogcímen átruházni kizárólag az alábbiak szerint lehet:

1. tulajdonjogot ingyenesen átruházni vagy 2 (kettő) éves időtartamot meghaladó ingyenes használatot engedélyezni a képviselő-testület,
2. 2 (kettő) év alatti vagy időszakos  vagy adott rendezvényhez kapcsolódó ingyenes használatot engedélyezni a polgármester jogosult.

   
   

   
   

   Felajánlott vagyon elfogadása

   19. §

   
   

   (1)   Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról, a vagyonkezelő kijelöléséről, a felajánlott vagyontárgy terheinek, értékének és hasznosíthatóságának mérlegelése után bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintos értékhatárig a polgármester, bruttó 2.000.000,-(Kettőmillió) Forintos értékhatár felett a képviselő-testület dönt.

   
   

   (2)   Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása vagyonkezelő részére történik, a polgármester döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

   
   

   (3)   Az önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

   
   

   (4)  Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.

   
   

   Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés

   20. §

   
   

   Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 2.000.000,-(Kettőmillió) Forint perértékig a polgármester jogosult, ezen felüli perérték esetén az egyezség megkötéséről a képviselő-testület dönt.

   
   

   Versenyeztetés szabályai

   21.§

   
   

   (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag versenyeztetés keretében, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

   (2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:

   a) a képviselő-testület,

   b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

   b) a polgármester,

   c) a jegyző,

   d) az önkormányzat vagyonhasználó intézményének vezetője

   kezdeményezheti.

   
   

   (3) A vagyontárgy elidegenítésre, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.

   
   

   (4) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az alábbi esetekben:

   a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

   - ingóvagyon esetében a nettó 1.000.000,-(Egymillió) Forintot,

   - ingatlanvagyon esetében a nettó 5.000.000,-(Ötmillió) Forintot,

   - portfolió értékesítése vagy használatba-adása esetén a nettó 1.000.000,-(Egymillió) Forintot, továbbá

   b) vagyontárgynak önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetbe történő bevitele,

   c) vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitele, vagy

   d) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,

   e) bérleti idő, használati idő meghosszabbítása,

   f) költségvetési szerv, intézmény használatában levő helyiségek alkalmi bérbeadása,

   g) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – tíz évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítése,

   h) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor, vagy

   i) településrendezési eszköz szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés,

   j) az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítés vagy

   k) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése

   esetén.

   
   

   (5) A versenyeztetési eljárás szabályait a rendelet 4. számú mellékletét képező versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

   
   

   
   

   Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban

   22. §

   
   

   
   

   (1) Gazdasági társaság, közhasznú társaság, vállalat, szociális szövetkezet alapításáról, valamint működő társaságba tagként való belépésről – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – a képviselő-testület dönt.

   
   

   (2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági, részvényesi jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja. Amennyiben a társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a megbízott személy az ott felmerült kérdésben – ügyben – felhatalmazással nem rendelkezik, a társaság legfőbb szerve az utólagos képviselő-testületi vagy polgármesteri jóváhagyást beszerzi.

   
   

   (3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb, de az 50%-ot nem éri el, a társaság legfőbb szervének (raggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester dönt.

   
   

   (4)  A társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.

   
   

   (5)  Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a meghatalmazott személy az ott felmerült kérdésben – ügyben – felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntés elhalasztását köteles kérni.

   
   

   (6) A képviselő-testület dönt korlátolt felelősségű társaság esetében:

   - pótbefizetés elrendelése és visszafizetése, a törzstőke felemelése és leszállítása,

   - osztalékelőleg fizetésének elhatározása,

   - üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

   - a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,

   - a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása,

   - az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

   - a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása, a felügyelő bizottság díjazásának megállapítása,

   - a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

   - olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik,

   - az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,

   - a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

   - más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépésről

   történő döntés,

   - társasági szerződés vagy alapító okirat módosítása,

   - Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,

   - üzleti terv és költségvetés elfogadása. 

   - minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat vagy társasági szerződés a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

   
   

   
   

   (7) A képviselő-testület dönt részvénytársaság esetében az alábbiakról:

   - az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása,

   - a részvénytársaság működési formájának megváltoztatása,

   - a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

   - az önkormányzat által jelölt igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak megválasztása, visszahívása, az igazgatóság továbbá a felügyelő bizottság díjazásának megállapítása,

   - a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

   - az osztalékelőleg fizetése,

   - a részvények típusának átalakítása,

   - a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakítása, valamint az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,

   -  kötvény kibocsátása,

   - a saját részvény megszerzése, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadása,

   - az alaptőke felemelése és leszállítása,

   - más gazdasági társaság alapítása, illetve működő társaságba tagként való belépés,

   - amennyiben az alapító okirat (alapszabály) így rendelkezik a vezérigazgató megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

   - üzleti terv és költségvetés elfogadása,

   - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátása;

   - a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárása,

   - döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat vagy alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

   
   

   Többségi vagy kizárólagos gazdasági társaságok

   23.§

   
   

   (1)  Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó a rendelet 22.§ (6) bekezdésében meghatározott kérdésekben, korlátolt felelősségű társaság esetében a képviselő-testület dönt.  

   
   

    (2) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó  a rendelet 22.§ (7) bekezdésében meghatározott kérdésekben,  részvénytársaság esetében a képviselő-testület dönt.  

   
   

   (3)  A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a polgármester dönt.

   
   

   (4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság esetén a képviselő-testület dönt minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat a legfőbb szerv hatáskörébe utal.

   
   

   (5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában levő gazdasági társaság ügyvezetőjének munkaszerződését a polgármester írja alá.

   
   

   (6) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában levő gazdasági társaság éves üzleti tervét a képviselő-testület határozattal fogadja el. Az üzleti terv elkészítése az ügyvezető feladata.

   
   

   (7) Azon gazdasági társaságok, közhasznú társaságok taggyűlésén vagy közgyűlésén, ahol az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik, az önkormányzat képviseletére a polgármester, annak tartós akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester jogosult.

   
   

   (8) Azon gazdasági társaságok, közhasznú társaságok taggyűlésén vagy közgyűlésén, ahol az

   önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik és a társaság legfőbb szerve, az önkormányzati képviselő-testület által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, úgy az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati képviselő-testületi vagy polgármesteri jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

   
   

    (9) Kormányzati beruházás megvalósítására létrehozott projekttársaság esetében a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó a döntési jogok gyakorlására a megvalósításra irányuló, tulajdonossal kötött szerződés az irányadó.

   
   

    (10)    Gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan és portfólió vagyon üzleti tervében nem szereplő elidegenítés, megterhelés, felújítás kérdésében  a képviselő-testület dönt.

   
   

   A szerződések nyilvántartása és közzététele

   24. §

   
   

   
   

   (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyon értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal ezzel megbízott dolgozója nyilvántartást vezet.

   
   

   (2) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonépítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadásra, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartamát az 5 millió forint nettó értéket meghaladó ügyletek esetén közzé kell tenni a helyben szokásos

   módon a szerződés megkötésétől számított 60 (hatvan) napon belül.

   
   

   Záró rendelkezések

   25. §

   
   

   (1) E rendelet 2016. július 5. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (III.2.) önkormányzati rendelet.

   
   

   (2) Jogharmonizációs záradék: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

   
   

   
   

   
   

                            

    Koltai Péter                                                                                      dr. Faragó Ágnes

    polgármester                                                                                                jegyző

   
   

   
   

   Záradék:

   
   

   Elfogadva: 2016. június 30.

   Kihirdetve: 2016. július 4.

   
   

                                                                                                 dr. Faragó Ágnes

                                                                                                        jegyző