Egerág község képviselő testületének 4/2018 (V.7.) önkormányzati rendelete

a Településkép védelméről

Hatályos: 2018. 05. 08 - 2019. 04. 09

Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények készítésének és módosításának partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 7/2017. (X.02) önkormányzatai rendeletében foglaltak szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések

1.§


(1) A rendelet célja Egerég község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;

              2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

              3. a településképi követelmények meghatározásával;

4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával;

5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A rendelet célja továbbá, hogy egy jogszabályban kerüljenek megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának egyértelmű felelősségi viszonyai, és hogy Egerég Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) széleskörű tájékoztatást biztosítson a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését, az építmények tervezése és kivitelezése során.

(3) A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi, vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.

(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti, közös, kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

(6) E rendelet területi hatálya Egerág község közigazgatási területére terjed ki, előírásai Egerág község hatályos településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.

(7) E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítés vonalára merőleges nézetből, a tömör (átlátást nem biztosító) felületek aránya összesen, a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek nem érik el az adott telekhatárhoz tartozó kerítés hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t. A tömör felületek előregyártott táblás elemek nem lehetnek.

2. Főépület: a helyi építési szabályzatban meghatározott övezet alaprendeltetését tartalmazó épület (lakóterület esetén lakóépület).

3. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

4. Tetőkonty: az a tetőfelület, melynek ereszvonala és gerincvonalai háromszöget zárnak be.

5. Melléképület: a telken a főépületen kívüli, önálló épület.

6. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.

7. Értékvizsgálat: helyi védelem megállapításához az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 8.§-a szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, annak megindítása.

8. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

9. Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére, egyéb közcélú tájékoztatásra is szolgál.

10. Kerítés magassága: Kerítés magassága tekintetében előírt maximális érték, a rendezett terepszinttől a kerítés legmagasabb pontjának maximális választható magasságát jelöli. Amennyiben a kerítés két oldalán a terepszint eltérő, a magasságot az utcai oldalon kell mérni. Amennyiben a természetes tereplejtés a 10%-ot meghaladja, a kerítés magassága az előírt értéket 30cm-el meghaladhatja.

11. Pilon: Önállóan álló, talajhoz rögzített, 3,0 m magasságot meghaladó, az adott ingatlanon működő vállalkozások cégfeliratát, cégjelzését, töltőállomás esetén az üzemanyag árát tartalmazó berendezés.

12. Útbaigazító, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.


II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.§


(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökségek felkutatása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartásba vétele, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, bekövetkezése estében annak helyreállítása, értékével összhangban álló hasznosításának elősegítése.

(2) A helyi védelem területi, vagy egyedi védelem lehet.

(3) A helyi védelem védettségi kategóriái a következők lehetnek:

1. H1: A védelem az épület (építmény) teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre is kiterjed.

              2. H2: A védelem az épület (építmény) valamely részletére vonatkozik.

3. H3: Területi védelem, a településszerkezet, utcai telekvonal, utcakép védelmére vonatkozik.


3.§


(1) A helyi értékek védelmével, a védelem alá helyezésével és megszüntetésével kapcsolatos szakmai irányítás, az azzal kapcsolatos döntések, vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési főépítész feladata.

(2) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve, vagy ennek belső szervezeti egysége is élhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

                1. Helyi egyedi, vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

                               a) kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;

                               b) védendő érték megnevezését;

c) védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon;

                               d) védendő érték rövid leírását;

                               e) védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;

                               f) védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

                2. A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

                              a) kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;

                              b) védett érték megnevezését;

                              c) védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon;

                              d) védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;

                              e) védett érték összes alaprajzi, és homlokzati rajzát 1:100 méretarányban;

                               f) védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását.

(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a települési főépítész a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelemre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

(5) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése a települési főépítész feladata. Ennek keretében feladata:

             1. a kezdeményezés előzetes értékelése;

2. az értékvizsgálat vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra, vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása;

             3. a Képviselő-testület (7) bekezdés szerinti döntésének előkészítése.

(6) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

              1. a védendő érték megnevezése;

2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása;

3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával;

              4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása;

              5. a védendő értéken szükséges állagmegőrző beavatkozások javaslatai.

(7) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére a polgármester tesz javaslatot.

(8) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.

(9) Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti véleményezési eljárását.

(10) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

(11) Helyi védelem alatt álló épület, utca felé eső homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát a Képviselő-testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést biztosítva. A tábla elkészíttetéséről, majd elhelyezéséről - a tulajdonossal egyeztetett időpontban - a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik. A tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül. A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.


4.§


A települési főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás formája a helyi értékeket részletesen bemutató 5. melléklet, az értékleltár.


3. A területi védelem meghatározása

5.§


Egerág község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.


4. Az egyedi védelem meghatározása

6.§


(1) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket, valamint településen belüli elhelyezkedését jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a helyi értékeket részletesen bemutató 5. melléklet értékleltár tartalmazza.


5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7.§


(1) A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.

(2) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott érték használata.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.


6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

8.§


(1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget és szakmai támogatást az Önkormányzat a települési főépítész útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, egyösszegű támogatás.

(3) Az egyes esetekben a támogatott tevékenység körét, a támogatás mértékét, a támogatás megítéléséhez szükséges, benyújtandó, csatolandó dokumentumokat Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testülete a kérelem beérkezését követően határozza meg.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

9.§


(1) Településképi szempontból meghatározó területek Egerág község területén:

1. Településközpont;

2. Történeti településrész;

3. Kertvárosias jellegű településrész;

4. Gazdasági jellegű településrész;

5. Kertes területek

6. Beépítésre nem szánt külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények

10.§


(1) Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva:

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:

a) új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az beépítésének telepítési módjával, az építmények anyaghasználatával, tömegformálásával, homlokzati megjelenésével környezete kialakult adottságaihoz illeszkedjen. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

b) az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

c) állattartás céljára szolgáló épület, trágya- és trágyalé tároló a lakóépülettől kisállat esetén legalább 6 m-re, kis és nagy állat esetén legalább 10 m-re építendő.

2. Terepalakítás:

a) az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

b) az eredeti terepszinttől mért 1,5 méternél nagyobb terepszint módosítás az alábbiaktól eltérően módon nem alakítható ki:

ba) a támfal csak lépcsőzetesen, maximum 1,0 méter magas egységenként teraszolva,

bb) támfalak között minimum 1 méter széles terület, növényültetésre alkalmas sávként alakítható ki.

c) építési helyen kívül a természetes terepadottságokat csak az ingatlan gépjárművel való megközelítése céljából lehet megváltoztatni.

3. Kerítéskialakítás, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő rendelkezés nem rögzített:

a) az utcai kerítést, ideiglenes kerítést nád, fólia, műanyag háló, fémlemez vagy egyéb anyagú takarása nélkül kell kialakítani.

b) a közterület felé csak legfeljebb 1,5 méter magas tömör, vagy legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető.

c) tömör kerítés előregyártott táblás kerítés, fémlemez, műanyag, látszó, vakolatlan zsalukő nem lehet.

(2) Általános egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva.

1. Tömegformálás:

a) az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságoktól eltérő módon nem alakítható ki, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő az egységes, összehangolt megjelenés biztosítása érdekében.

b) a Gazdasági jellegű településrészek kivételével lapostető nem létesíthető.

c) a melléképületek, és 20m2 vízszintes felületet meg nem haladó méretű épületrész, előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető

2. Homlokzati kialakítás:

a) az épületek minden, közterület felé néző homlokzata beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe nem illeszkedően módon nem alakítható ki. Nyílás nélküli homlokzat nem létesíthető.

b) A nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

3. Anyag- és színhasználat:

a) magastetős épületek fedésére az agyagcserép, betoncserép, sík fémlemez, üvegfedési módoktól eltérő tetőfedés nem megengedett.

b) kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett,

c) homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.

d) melléképületek fedésére bitumenes zsindely is megengedett.

e) a melléképületet a telken álló főépület építészeti kialakításától, anyaghasználatától (kivéve a fedés anyagát) eltérő módon nem lehet kialakítani.

4. A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó általános követelmények

a) A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

aa) ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 db környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

ab) az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

b) a fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

ba)3 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 0,7 méter,

bb) 3 méternél magasabbra nővő növényzet esetében 1,5 méter,

bc) nyírt sövény, valamint 1,5 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,5 méter.

c) az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

d) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

e) A zöldfelületek kialakítási során az 1. függelékben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.

5. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények:

a) antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb műszaki berendezés az utcai tetőfelületen és az utcai homlokzaton, illetve az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el.

b) tilos utcai homlokzaton szerelt kémény építése vagy gáznemű égéstermék utcai homlokzati kivezetése.

c) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az alábbiaktól eltérő módon nem telepíthető:

ca) A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.

cb) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat tetőkontyon, kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.

cc) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, egyirányú (álló vagy fekvő) téglalap körvonalú elrendezéssel. A te­tőfelület szélein legalább 0,6 méter széles be nem fedett, az eredeti tetőhéjalást tartalmazó sávnak kell megmaradnia.

cd) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.


8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

11.§


(1) A Településközpontra vonatkozó területi építészeti követelmények.

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:

a) a beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.

b) Melléképület

ba) oldalhatáron álló beépítés esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető,

bb) szabadonálló beépítés esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építhető.

c) amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken belül az utcai telekhatárhoz legközelebbi főépítmény és a telek homlokvonala közti távolság az utcában kialakult távolság.

d) Új épületek az utcával párhuzamosan és az arra befordított hajlított házas módon (utcával párhuzamos utcafronti szárnnyal) telepíthető.

(2) A Településközpontra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás:

a) az épületek tömegformálása, homlokzati- és tetőkialakítása, anyaghasználata, színezése a településképi, táji adottságoktól eltérően nem alakítható ki.

b) a magastető tetőhajlásszöge 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem      lehet.

2. Anyag- és színhasználat:

a) homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai, a nyílászáróknál az okkersárga, méregzöld, kék árnyalatai használhatók fel.

b) a homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

c) Főépület tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, grafit színű agyagcseréptől eltérő megoldással nem alakítható ki.


12.§


(1) A Történeti településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.

2. Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken belül az utcai telekhatárhoz legközelebbi főépítmény és a telek homlokvonala közti távolság az utcában kialakult távolság.

3. Udvari melléképület oldalhatáron álló utcai főépület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő, legfeljebb azzal megegyező magassággal.

(2) A Történeti településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények.

1. Tömegformálás:

a) épület a telek homlokvonalától számított 60 méteren túl nem helyezhető el.

b) új építés esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.

c) a magastető tetőhajlásszöge 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.

2. Homlokzati kialakítás:

a) nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető. Utcai nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

b) a rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek és a helyi egyedi védelem alatt álló épületek közterületről feltáruló homlokzatain, tilos.

3. Anyag- és színhasználat:

a) homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai, a nyílászáróknál az okkersárga, méregzöld, barna, kék, szürke árnyalatai használhatók fel.

b) főépület tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, grafit színű agyagcseréptől, sík fémlemeztől eltérő megoldással nem alakítható ki.

c) az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében.

d) udvari melléképületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) az alábbi előírásoktól eltérő módon nem alakítható ki:

da) az utca felől látszó melléképületek fa-, vagy falazott szerkezettel készülhetnek,

db) a falazott szerkezetű építmények felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal készülhet,

dc) az építmények fedése natúr égetett agyag árnyalatú égetett, grafit agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezetű betoncserép, sík bitumenes zsindely fedés lehet,

dd) a főépülettől alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés, sík bitumenes zsindely használandó.


13.§


(1) A Kertvárosias településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények.

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:

a) a beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.

b) amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken belül az utcai telekhatárhoz legközelebbi főépítmény és a telek homlokvonala közti távolság az utcában kialakult távolság.

c) udvari melléképület oldalhatáron álló utcai főépület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő, legfeljebb azzal megegyező magassággal.

2. Kerítéskialakítás:

A telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos vonalán legfeljebb 1,8 méter magas, áttört kerítés létesíthető

(2) A Kertvárosias településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás:

a) a főépület magastetős kialakítása során a tetőhajlásszög 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.

b) új építés esetén lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.

2. Homlokzati kialakítás:

Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető. Utcai nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.

3. Anyag- és színhasználat:

a) homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók fel.

b) melléképület a főépület megjelenéséhez, anyag és színhasználatához illeszkedő lehet.

14.§


(1) A Gazdasági jellegű településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. Kerítéskialakítás:

A telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos vonalán legfeljebb 2 méter magasságú, áttört kerítés építhető.

(2) A Gazdasági jellegű településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás:

a) a területen lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők.

b) a magastetős épületek tetőhajlásszöge - az igazgatási épületeket kivéve - 35 foknál nagyobb nem lehet.

2. Anyag- és színhasználat:

a) a kerítés színe zöld, barna vagy szürke színárnyalattól eltérő színezetű nem lehet.

b) 50 méternél hosszabb épületek nem létesíthetők, kivéve ha technológiai indokok szükségessé teszik. Ebben az esetben az épület homlokzatát tagolni, vagy növényzettel részben takarni szükséges.

3. Zöldfelületek kialakítási módja:

a) a helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

aa) az építési telken belül a tevékenység kapcsán fellépő környezetterhelésre rezisztens fajok elemeiből speciális szerkezetben telepített védősávok alakítandók ki.

ab) azon gazdasági területek esetében, melyek meglévő vagy tervezett lakóterülettel közvetlenül határosak, vagy az utcában szemközti oldalon lakóépületek állnak, a telekhatár mentén, a lakóterületek felé, legalább 2 m magas zárt növényzet, sövény létesítendő a rendeltetésszerű használat megkezdéséig. Meglévő telephelyek esetén e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül.

ac) homlokzat színezés során a tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók fel.


15.§


(1) A Kertes területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:

Az északi kertes területen épület 190 mBf felett nem telepíthető a tájkép védelme érdekében.

2. Az épület legmagasabb pontja:

A településrészen földszint+tetőtér beépítéses épületek építhetők, az épület legmagasabb pontja legfeljebb 9 méter lehet.

3. Kerítéskialakítás:

A telek homlokvonalán építendő kerítés áttört jelleggel 1,8 m magassággal alakítható ki.

(2) A Kertes területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás:

a) új épület szélessége 8 méternél nem lehet nagyobb.

b) a magastető tetőhajlásszöge 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.

c) a tetőgerinc az épület rövid oldalával nem lehet párhuzamos.

2. Anyag- és színhasználat:

a) homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai, a nyílászáróknál az okkersárga, méregzöld, kék árnyalatai használhatók fel.

b) a homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

c) a tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, grafit színű agyagcseréptől, sík fémlemeztől eltérő megoldással nem alakítható ki.

d) kerítés a kézikönyvben jelzett, településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki. Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.


16.§


(1) A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.

2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.

3. A területen legfeljebb 1,5 méter magas, áttört fa anyagú kerítés létesíthető vagy vadháló építhető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.

(2) A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. Az új épület szélessége az 8,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.

2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, vagy fém és táblás anyagokból, a tájképhez illeszkedő színben.

3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.

4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.


10. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§


(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az utcai homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket nem megváltoztató módon bővíthetők.

(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon.

(4) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

(5) Az helyi egyedi védelem alatt álló épület eredeti tetőformája felújítás és bontás után is visszaépítendő.

(6) Az eredeti nyílászárók cseréje során csak az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.

(7) Cégér, üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés során nem alkalmazható LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológia.

(8) Közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.

(9) A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:

              1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

              2. eredeti homlokzati elemeket

              3. eredeti anyaghatását,

4. ha az értékvizsgálat alapján ismert eredeti homlokzati színezést, ha nem ismert, az e rendeletben meghatározott homlokzati színezést,

               5. eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően

               6. az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.


11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18.§


(1) A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas terület a 2. mellékleteben szereplő Beépítésre nem szánt külterület.

(2) Átjátszó állomás elhelyezése a 2. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.

(3) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerül rögzítésre.

(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

(5) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.


19.§


(1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.


20.§


A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.


12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

21.§


(1) A településkép védelme szempontjából a település közterületen reklámhordozó és reklám a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján helyezhető el.

(2) Reklámhordozó és reklámhordozó berendezésként alkalmazandó utcabútor elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 2 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki.

(4) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki. 

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében kifüggesztett közérdekű molinó, építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Egerág község közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult.

(9) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(10) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(11) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(12) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(13) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(14) A reklámhordozók elhelyezésének módját a polgármester ellenőrzi.

(15) A településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:

              1. állapota nem megfelelő,

              2. tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,

              3. nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

4. sikertelen felszólítást követően a polgármester megküldi az illetékes kormányhivatal részére további eljárás lefolytatása végett.


13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények.

22.§


(1) Településképileg meghatározó területeken álló épületen cégér, cégtábla és cégfelirat a következők szerint helyezhető el.

1. A közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzat függőleges és vízszintes tagozataihoz, a nyílásrendhez illeszkedő, a homlokzat síkjából legfeljebb 15cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként, és homlokzatonként 1–1 db, legfeljebb 2 m2-es üzletfelirat, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

2. Üvegfelületen, kirakaton az 1. pontban foglaltakon túl, további 2 db cégjelzés, cégfelirat elhelyezhető, melyek mérete egyenként a 0,7 m2-t nem haladhatja meg, az üvegfelület legfeljebb 1/3-ára terjedhet ki. Ezen túlmenően üvegfelületre kizárólag fényáteresztő fóliázás, ragasztás megengedett, mely az ragasztott cégjelzéssel, együtt sem haladhatja meg az üvegfelület 1/3-át. 

3. Egy épületen a cégjelzések elhelyezésének, a cégjelzést tartó berendezéseknek egymással, és az épület megjelenéséve összhangban kell lennie.

4. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használó a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,

5. Épületek homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően, az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival, az alkalmazott betűtípusokkal összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát. Ezen cégérek minimális elhelyezési magassága a 2,5 m.

6. Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, melyek mérete egyenként az 1. m2-t nem haladhatja meg.

7. A 2. melléklet szerinti Gazdasági területeken 2000 m2-nél nagyobb telkek esetén 1 db pilon helyezhető el. 2000m2 –nél kisebb telek esetén pilon nem helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.

(3) Ezen túl 3,0 méternél magasabb, cégjelzést, zászlót tartalmazó zászlótartó oszlop kizárólag a központi területeken és a gazdasági területeken helyezhető el. Ingatlanonként legfeljebb 3 db. Egyéb területeken nem helyezhető el 3,0 méternél magasabb zászlótartó oszlop.

(4) Épület közterületről feltáruló homlokzatán napernyő, árnyékoló szerkezet egy cégfeliraton kívül, egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.

(5) Épületek homlokzatán az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.

(6) A település közterületein útbaigazító, tájékoztató tábla, a meglévőkkel megegyező kialakítással elhelyezhető. Egy utcavonal mentén két útbaigazító, tájékoztató tábla közötti minimális távolság 20,0 m.


V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23.§


(1) A települési főépítész kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi, a 4. melléklet szerinti kérelemmel.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal:

1. helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon végzett tevékenység esetén,

2. a tevékenység a 3. melléklet szerinti Gazdasági területeken történik, és az új épület, vagy a bővítés alapterülete az 500 m2-t meghaladja,

3. a tevékenység a Pozsonyi utca mentén, az utcai telekhatártól számított 10 méteren belül történik.

4. reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése, amennyiben az elhelyező nem Egerág Község Önkormányzata,

5. cégér, cégtábla elhelyezése, amennyiben az 1m2-t meghaladja, és nem tartozik a településképi véleményezés hatálya alá,

              6. pilon elhelyezése esetén,

7. kettőnél több rendeltetési egység elhelyezése tervezett, vagy a tervezett bruttó beépített terület a 200m2-t várhatóan meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban Hivatalhoz, a települési főépítésznek kell benyújtani. A 4. melléklet szerinti kérelem mellett, amennyiben már rendelkezésre áll, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.

(4) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.


15. A településképi véleményezési eljárás

24.§


(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek

1. Településközpont és a Történeti településrészeken építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak,

              2. Helyi egyedi védettség alatt állnak.

3. A tevékenység a 2. melléklet szerinti Gazdasági jellegű településrészen történik, és az új épület, vagy a bővítés alapterülete az 1000 m2-t meghaladja.

4. A tevékenység a 2. melléklet szerinti Kertvárosias jellegű településrészen területén történik, és kettőnél több rendeltetési egységet tartalmaz.


25.§


(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet 26.§-a és 26.§/A-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.

1. A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.

2. Az eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.

3. A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú metszet is benyújtandó. A beadott dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést be kell mutatni.

4. Amennyiben a benyújtott kérelem a Kormányrendelet szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester 7 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

              5. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

                               a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

                               b) az utcaképbe, tájképbe való illeszkedést,

                               c) az épület kialakításának módját és feltételeit, anyaghasználatát,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.


26.§


(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(3) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.


16. A településképi bejelentési eljárás

27.§


(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

1. amennyiben a tevékenység építési engedélyhez nem kötött, és kettőnél több rendeltetési egység kialakítását tartalmazza;

2. a Településközpont és a Történeti településrész területein belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a homlokzatfelület meglévővel azonos színnel történő újrafestése és a meglévő héjazat visszaépítése;

3. a Településközpont és a Történeti településrész területein belül meglévő épület utcai homlokzatán, utcai telekhatártól mért 10 méteren belüli egyéb homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése; előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése;

4. építménynek minősülő árnyékoló közterületre néző homlokzaton történő elhelyezése esetén;

              5. meglévő, helyi védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje;

              6. a településképi szempontból meghatározó területek területén utcabútor elhelyezése;

7. új vezeték nélküli távközlési, hírközlési adó, antenna, antenna tartó szerkezet, egyéb létesítmény a terepszinttől mért 4,0 m-es magasságot meghaladó építése, elhelyezése esetén;

              8. 1 m2-t meghaladó mérető reklámhordozó elhelyezése;

9. a Településközpont és a Történeti településrész területein belül cégér, cégtábla elhelyezése; és

esetében.


28.§


(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást a Korm. rendelet 26/B §-a, 26/C §-a és 26/D §-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.

(2) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. Az eljárást az 4. melléklet szerinti kérelemmel és egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.

(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.

(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.

(5) Egy ingatlant érintő, több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.

(6) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.

(7) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.

(8) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya

              1. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;

2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

              3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;

4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;

              5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;

6. védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;

7. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos Kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.

(9) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(10) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

(11) A Polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

(12) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.


17. A településképi kötelezési eljárás

29.§


(1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytathat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint.

(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

(5) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni:

a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,

b) településképi követelmények megsértése,

c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,

d) településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása

e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

f) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

              fb) műszaki állapota nem megfelelő,

              fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga, vagy.  színezése nem illeszkedik az . épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,

ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha

fg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette,

g) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképiképi látványban megjelenő része.

ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,

gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,

h) építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása.

ha) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,

hb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy

hc) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.

(6) A Polgármester a kötelezési eljárásban előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.

(7) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában, ebben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


18. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

30.§


(1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11.§ (3) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege

1. településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása esetén 50.000,- forint.

2. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 80.000,- forint.

3. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén minimum 200.000,- forint, legfeljebb 500.000,- forint

4. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 80.000,- forint, legfeljebb 1.000.000, forint,

5. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000,- legfeljebb 1.000.000,- forint,

6. településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000,- forint, legfeljebb 1.000.000. forint.


32.§


A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.


33.§


A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.


VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34.§


(1) Ez a rendelet 2018. május 08. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Egerág Község Önkormányzata Képviselő-testületének Egerág Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/1999. (XII.07) számú rendelete alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:

- 6.§ (3) a.) „Magastető 40-45°közötti haj lásszöggel” és a „Elősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában annak megfelelő egyéb tetőfedő anyag” és a Helyi védettségű építmények 51 hrsz., 78 hrsz., 101 hrsz., 121 hrsz., 149 hrsz., 196 hrsz., 210 hrsz, 252 hrsz., 299/2 hrsz., 317 hrsz” és a “Helyi védettségű utcaszakaszok 95-102 hrsz”.szövegrész.

- 6.§ (3) b.) „Magastető 40-45°közötti haj lásszöggel” és a „Elősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” és a „Helyi védettségű építmények 369 hrsz.” szövegrész.

- 6.§ (3) c.) „Magastető 40-45°közötti haj lásszöggel” és a „Elősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” szövegrész.

- 6.§ (4) a.) és b.) pontja.

- 6.§ (5), (6) bekezdés.

- 7.§ (3) a.) “Magastető 35-45° közötti haj lásszöggel” és a Elsősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” szövegrész.

- 7.§ (3) b.) “Magastető 35-45° közötti haj lásszöggel” és a Elsősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” szövegrész.

                        - 7.§ (4) a.) és b.) pontja,

- 7.§ (5), (6) bekezdés.

- 8.§ (3) a.) „Magastető 40-45° közötti haj lásszöggel” és a „Elsősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” és a „Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok                 131, 136, 137/1, 137/2 hrsz” szövegrész.

- 8.§ (3) b.) „Magastető 35-45° közötti haj lásszöggel” és a „Elsősorban égetett cserép, vagy a felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” és a Országos védettségű építmények 273 hrsz. (római katolikus templom) és a “Helyi védettsé!!ű építmények 237 hrsz (kálvária,) 238/6 hrsz.” és a “Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok 89-91, 373-375, 213/1, 213/2, 230, 232/1, 232/2, 238/1, 238/5-238/8 hrsz.” szövegrész.

- 8.§ (4) a.) és b.) pontja,

- 8.§ (5), (6) bekezdés,

- 9.§ (4) bekezdés,

- 10.§ (4) bekezdés,

                        - 11.§ (3) d.) „magastetős kialakítású” szövegrész.

                        - 11.§ (3) e.)

- 11.§ (4) „Magastető 35-45° haj lásszöggel” és a „Elsősorban égetett cserép, vagy a felületében és színámyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag” szövegrész.

- 15.§ (5) d.) „az építés során hagyományos építőanyagokat (tégla, vályog, fa cserép, nád) kell alkalmazni, az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen, az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.”  szövegrész.

- 15.§ (5) e.) “az   építés során hagyományos építőanyagokat (tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni, az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 40-45 fog hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen, az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.” szövegész

- 15.§ (6) c.) “az   építés során   hagyományos építőanyagokat (tégla, vályog, fa cserép, nád) kell alkalmazni, az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen, az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.” szövegrész.

- 15.§ (6) d.) “az építés során hagyományos építőanyagokat (tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni, az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 40-45 fog hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen, az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.” szövegrész.

- 15.§ (4) d.) “az   építés során hagyományos építőanyagokat (tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni, az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 40-45 fog hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett legyen, ahol a tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos, az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.” szövegrész.

- 17.§ (5) a.) “magastetős kialakításban, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.” szövegrész.

- 17.§ (5) b.) “hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők” szövegrész.

- 17.§ (4), (5), (6), (7), (8).


                         Hegyi Győző                                                             dr. Korossy Ildikó

                               polgármester                                                                          jegyző

A rendelet kihirdetve:

Egerág, 2018. május 07. napján

                                                                     PH.

                               

                                                                                                          dr. Korossy Ildikó

                                                                                                                       jegyző

Mellékletek