község képviselő testületének 12/1999 (XII.7.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2018. 05. 08

Egerág község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – a Helyi Építési Szabályzatról szóló 12/1999.(XII.07.) számú rendeletét az (továbbiakban: ÉSZ) alábbiak szerint módosítja:


A rendelet hatálya

1.§


  1. A rendelet hatálya Egerág község teljes közigazgatási területére terjed ki.
  2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (V-1 jelű, 1:10.000 m.a. és V-2 jelű, 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad.
  3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.


I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

2.§


Engedélyhez kötött építési munkák


A Képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

  • helyi védettségű építményen, vagy utcaszakaszon közterületről látható helyen bármilyen reklám hirdetés elhelyezése,
  • helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső és belső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.


3.§


  1. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 12.§-ában illetve 17.§-án túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket kell csatolni:
  • a Kassa utca védett utcaszakaszba tartozó ingatlanokon az utcai (lakó) épületet érintő engedélykérelmek esetén legalább a két-két szomszédos utcai épületet is bemutató utcaképi fotómontázst.

2.  Az e rendelet 2.§-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélykérelmek a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelmények szerint készüljenek.

      Ezen túlmenően építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

  • az épület(ek) építéstörténeti kutatását,
  • a Területi és a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
  • az éülete(k)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
  • meghatározhatja az épület homlokzati burkolatát, színezését.

3. A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK szerinti legalább 6 m-es oldaltávolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Siklós) be kell vonni.

4. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Műemlékvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

5. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalának szakhatósági közreműködése szükséges az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokban a következő esetekben:

  • 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
  • csúszás- és omlásveszélyes területen,
  • 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményeknél,
  • a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén.


Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4.§


  1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.
  2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezet) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
  3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
  • az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
  • a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
  • a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

4. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, közművesítés) hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

5.Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

6. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. A temető időszakos parkolóigénye a temetőtől északra, a V-2 tervlapon jelölt közterületen kielégíthető.

7. A település területén állatot tartani, illetve állattartó épületet létesíteni csak a …….. sz. önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételével lehet.



II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

5.§



  1. Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
  • a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területe, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
  • a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekben,
  • a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
  • az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

2. Egerág község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

  • Lakóterület:

falusias lakóterület,

kertvárosias lakóterület,

  • településközpont vegyes terület,
  • gazdasági terület:

kereskedelmi, szolgáltató terület,

ipari terület,

  • különleges terület:

temető területe,

sportolási célú terület,

egészségügyi-szociális terület,

oktatási célú terület,

dögkút területe.

3. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

  • közlekedési és közműterület,
  • zöldterület,
  • erdőterület,
  • mezőgazdasági terület,
  • egyéb terület.

4. A terület-felhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a szabályozási terv tartalmazza.



A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETK

Falusias lakóterület

6.§



  1. A terület elsődleges rendeltetése a hagyományos, falusi háztáji gazdálkodást is folytató lakófunkció.


  1. A területen az OTÉK 14.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
  2. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
    • Az „FL-1K” jelű építési övezet a település történetileg kialakult, hagyományos, fésűs beépítésű szalagtelkein elsősorban lakófunkció elhelyezésére szolgál.


A közművesítés feltételei

Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés


A kialakítható telek

Legkisebb terület

900 m2

Legkisebb utcai szélessége

16 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Oldalhatáron álló*

30%, de legfeljebb 480 m2

40 %


* értelemszerűen az északi, illetve a nyugati oldalhatárra, vagy építési vonal szerint.


Az övezet telkein megengedett

Előkert

Legkisebb oldalhatár

Legkisebb hátsóker

0 m, illetve építési vonal szerint

OTÉK szerint*

Szabályozási terv szerint


*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK  szerinti legalább 6 m-es oldaltávolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Siklós) be kell vonni (OTÉK-nál megengedőbb érték!)


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[1]Tetőidom és hajlásszög

[2]Tetőhéjas

4,5 m *

----

----


* Az övezetben található helyi védettségű épületek, illetve a helyi védettségű utcaszakaszba tartozó épületek esetében a kialakult építménymagasság tartandó.


[3]Az övezetben található védettségi kategóriák

----

----

----

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

154/2, 154/3, 156/1, 156/2, 157, 230, 341/5, 0153/9 hrsz.


[4]b.)


c.) Az „FL-T” jelű építési övezet a település tartalék lakóterülete. A beépítés feltétele a Szőkéd területén található szennyvízürítő hely megszüntetése.


A közművesítés feltételei

Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekfelosztás, telekcsoport újraosztása, amely egyidejűleg legalább telektömbnyi területre készítendő el


A kialakítható telek

Legkisebb területe

900 m2

Legkisebb utcai szélessége

18 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Oldalhatáron álló*

30 %, de legfeljebb 480 m2

40 %


* Értelemszerűen az északi, illetve nyugati oldalhatár.


Az övezet telkein megengedett

Előkert

Legkisebb oldalkert

Legkisebb hátsókert

5 m

OTÉK szerint

6 m


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[5]Tetőidom és hajlásszög

[6]Tetőhéjalás

4,5 m

----

----


Az övezetben található védettségi kategóriák

-


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

-


Beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanok

Az övezetbe tartozó összes építési telek


4. Az elsődleges funkciót kiegészítő épületek elhelyezése

[7]a.)

[8]b.)

c.) Állattartás céljára szolgáló épület, trágya- és trágyalé tároló a lakóépülettől kisállat esetén legalább 6 m-re, kis és nagy számosállat esetén legalább 10 m-re építendő.

[9]5.

[10]6.

[11]7. Az Egerág, Arany János utcai 395. és 394. hrsz-ú telkek a Szabályozási Tervben feltüntetett KP-2 övezetből az FL-1 övezetbe kerülnek.


Kertvárosias lakóterület

7.§


  1. A terület elsődleges rendeltetése a település északi lezárásaként a laza beépítésű, nagyobb méretű telkeken összefüggő, nagy kertes, a természeti és táji adottságokat (domborzat, kilátás) kihasználó lakófunkció elhelyezése.
  2. A területen az OTÉK 13.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
  3. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
    • A „KEL-1” jelű építési övezet


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekcsoport újraosztása, telekfelosztás legalább telektömbnyi területre kiterjedően


A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai szélessége

20 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Szabadon álló

25 %

55 %


Az övezet telkein megengedett legkisebb

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

5 m

[12]4 m

Szabályozási terv szerint


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[13]Tetőidom és hajlásszög

[14]Tetőhéjalás

4,5 m*

----

----


* Az övezetben található helyi védettségű épületek esetében a kialakult építménymagasság tartandó.

[15]Az övezetben található védettségi kategóriák

----

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

401, 402, 403/1, 405, 483/1, 052/1, 051/3 – 051/7 hrsz.


Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok

V-2 tervlap szerint


  • A „KEL-2” jelű építési övezet


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekcsoport újraosztása legalább telektömbnyi területre kiterjedően


A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai szélessége

20 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Oldalhatáron álló

25 %

55 %


Az övezet telkein megengedett

Előkert

Legkisebb oldalkert

Hátsókert

0 m

4 m

Szabályozási terv szerint


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[16]Tetőidom és hajlásszög

[17]Tetőhéjalás

4,5 m

----

----


Az övezetben található védettségi kategóriák

---


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

345, 346, 352/1, 353 hrsz.


Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok

V-2 tervlap szerint


A beépítés feltétele, hogy az övezetben a volt honvédségi lakásokhoz tartozó szennyvízszikkasztót meg kell szüntetni, a fertőzésveszély megállapítására és az alkalmazható alapozási módok kiválasztására talajtani vizsgálatot kell végezni.

4. Az elsődleges funkciót kiegészítő épületek elhelyezése

[18]a.)

[19]b.)

c.) Állattartás céljára szolgáló épület, trágya- és trágyalé tároló a lakóépülettől kiállat esetén legalább 6 m-re, kis és nagy számosállat esetén legalább 10 m-re építendő.

[20]5.

[21]6.


Településközpont vegyes terület

8.§


  1. A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
  2. A területen az OTÉK 16.§-a szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
  3. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:


  • a „TV-K” jelű építési övezet



A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekegyesítés, telekhatár-rendezés


Az építési telkek

Legkisebb területe

kialakult

Legkisebb utcai szélessége

kialakult


A kialakult telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Oldalhatáron álló

50 %

20 %


Az övezet telkein megengedett

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

0 m

OTÉK szerint

Szabályozási terv szerint


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[22]Tetőidom és hajlásszög

[23]Tetőhéjalás

kialakult

----

----


[24]Az övezetben található védettségi kategóriák

----

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

-----


  • A „TV-1” jelű építési övezet


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés



A kialakítható telek

Legkisebb területe

700 m2

Legkisebb utcai szélessége

18 m



A kialakult és kialakítható telkek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Oldalhatáron és szabadon álló

40 %

40 %



Az övezet telkein megengedett

Előkert

Legkisebb oldalkert

Legkisebb hátsókert

Kialakult*

OTÉK szerint

Szabályozási terv szerint


* Újonnan kialakításra kerülő telkek esetén 0 m, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint.


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[25]Tetőidom és hajlásszög

[26]Tetőhéjalás

4,5 m*

----

----


*Az övezetben található védett építmények esetében a kialakult építménymagasság tartandó.


[27]Az övezetben található védettségi kategóriák

----

----

----

----

----

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

230, 0153/9 hrsz.


4. Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő épületek elhelyezése

[28]a.)

[29]b.)

c.) Állattartás céljára szolgáló épület, trágya- és trágyalé tároló a lakóépülettől kiállat esetén legalább 6 m-re, kis és nagy számosállat esetén legalább 10 m-re építendő.

[30]5.

[31]6.


Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

9.§


  1. A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
  2. A területen az OTÉK 19.§-a szerinti építmények helyezhetők el.
  3. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A „KG” jelű övezetre vonatkozó telekalakítási és építési előírások a következők:


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekfelosztás, telekegyesítés (a lokátorállomás esetében egyidejűleg a teljes területre kiterjedően)


A kialakítható telek

Legkisebb területe

2000 m2

Legkisebb utcai szélessége

40 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Szabadon álló

40 %

30 %


Az övezet telkein megengedett legkisebb

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

10 m

10 m

10 m


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

Tetőidom és hajlásszög

Tetőhéjalás

6,0 m

---

----


Az övezetben található védettségi kategóriák

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

----


Elővásárlási jog megállapításával érintett ingatlanok

0129 hrsz. (lokátorállomás)


[32]4.

5. A volt lokátorállomás területének újrahasznosítása előtt a terület pontos (a föld feletti és föld alatti építményekre, valamint a meglévő közművekre egyaránt vonatkozó) geodéziai felmérését el kell végezni. A terület folyamatos karbantartásáról környezet- és egészségvédelmi szempontok miatt a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.


Ipari terület

10.§


  1. A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
  2. A település ipari területei „Egyéb ipari terület” kategóriába sorolandók, melyeken az OTÉK 20.§ (4) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
  3. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az „IG” jelű övezetre vonatkozó telekalakítási és építési előírások a következők:


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés


A kialakítható telek

Legkisebb területe

4000 m2

Legkisebb utcai szélessége

40 m


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Szabadon álló

40 %

30 %


Az övezet telkein megengedett legkisebb

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

10 m

10 m

10 m


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

Tetőidom és hajlásszög

Tetőhéjalás

6,0 m

-----

----


Az övezetben található védettségi kategóriák

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

045/3 hrsz.


[33]4.


Különleges területek

11.§


  1. A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
  2. Az „SP” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, amelyen a következő telekalakítási és építési előírásokat kell betartani:


Elhelyezhető funkciók

Elsősorban sportolással kapcsolatos építmények (sportcsarnok, lelátó, öltözők, stb.) sportpályák, valamint a fő funkciót kiegészítő, de nem zavaró kereskedelmi, vendéglátó létesítmények épületei



A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekegyesítés


A kialakítható telek

Legkisebb területe

Szabályozási terv szerint

Legkisebb utcai szélessége

Szabályozási terv szerint


A kialakult és kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Szabadon álló

10 %

50 %



Az övezet telkein megengedett legkisebb

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

Szabályozási terv szerint

Szabályozási terv szerint

Szabályozási terv szerint


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

Tetőidom és hajlásszög

Tetőhéjalás

6,0 m

----

----


Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

216 hrsz.

           

            A sportpálya árnyékoló fásítását meg kell oldani.


3. A „T” jelű különleges terület a település temetője. A területen alkalmazandó telekalakítási és építési előírások a következők:

        a.) A szabályozási terven jelölt telekösszevonás végrehajtandó.

b.) A régi temető újrahasznosítása a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével és a szükséges szakhatóságok bevonásával történhet (a temetkezés rendjéről, a sírhelyek használati idejéről a 10/1970.(IV.11.) ÉVM-EüM együttes rendelete intézkedi).

c.) Az újrahasznosításig a régi temető területét évente legalább háromszor kaszálni kell.

[34]d.) A területen szabadonállóan, az OTÉK által meghatározott elő-, oldal-, és hátsókertek megtartásával, a terület legfeljebb 2 %-ának beépítésével, legfeljebb 5,0 m-es építménymagassággal a fő funkcióhoz kapcsolódó építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el. Harangtorony építése esetén annak építménymagassága az általános építménymagasságba nem számítandó be.

         [35]e.) A temető kerítéssel, vagy élő sövénnyel körül kell keríteni.

4. Az „SZL” jelű különleges terület elsősorban kisregionális igényeket is fogadni tudó szociális létesítmény (idősek otthona) céljára szolgál. A területen a következő telekalakítási és építési feltételeket kell betartani:


A közművesítés feltételei

 Teljes közművesítés (a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótló alkalmazható)


Engedélyezhető telekalakítás

Telekfelosztás, telekegyesítés


A kialakítható telek

Legkisebb területe

5000 m2

Legkisebb utcai szélessége

-


A kialakítható telek

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége

Legkisebb zöldfelület

Szabadon álló

15 %

70 %


Az övezet telkein megengedett legkisebb

Előkert

Oldalkert

Hátsókert

20 m

Szabályozási terv szerint

Szabályozási terv szerint


Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Legnagyobb építménymagasság

[36]Tetőidom és hajlásszög

[37]Tetőhéjalás

4,5 m

----

----


5. Az „OL” jelű különleges terület (a volt laktanya épületegyüttese – 472 és 072/1 hrsz.) funkcióváltás után elsősorban oktatási (bentlakásos sportiskola) célokat szolgál.

  • A terület újrahasznosítása előtt az ingatlan pontos (föld feletti és föld alatti építményekre, valamint a meglévő közművekre egyaránt vonatkozó) geodéziai felmérését, valamint a V-2 tervlapon ábrázolt telekegyesítést el kell végezni.
  • Az építési előírások a következők:
    • szabadonálló beépítés,
    • legalább 5 m-es előkert,
    • legalább 10 m-es oldal- és hátsókert,
    • legalább 5000 m2 telekterület,
    • legfeljebb 30 %-os beépítettség,
    • legfeljebb 5,5 m-es építménymagasság,
    • legalább 40 % zöldfelület.
  • A területre a települési önkormányzat elővásárlási jogot állapít meg.
  • A terület folyamatos karbantartásáról környezet- és egészségvédelmi szempontok miatt a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.

6. A (4) és (5) bekezdésekben jelölt funkciók az önkormányzat lehetőségeinek függvényében a két területen felcserélhetők.

7. A „D” jelű különleges terület a települési állattartás során elhullott állatok elhelyezésére szolgáló dögkút területe.

  • A terület rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.


A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

12.§


  1. A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel:
    • a „K-1” jelű övezet a külterületi főutak (K II. b. B),
    • a „K-2” jelű övezet a külterületi mellékutak (K III. b. B),
    • a „K-3” jelű övezet a külterületi főutak (K III. c. C),
    • a „K-4” jelű övezet a belterületi mellékutak, gyűjtőutak (B III. a. B),
    • a „K-5” jelű övezet a kiszolgáló utak (B III. b.),
    • a „K-6” jelű övezet a gyalogutak (B IV. b) területe.
  2. A közutak elhelyezése céljára a következő építési területet kell biztosítani:
    • a K-1 jelű övezetben 40 m,
    • a K-2 jelű övezetben 30 m,
    • a K-3 jelű övezetben legalább 8 m,
    • a K-4 jelű övezetben a kialakult állapot szerint 16-40 m,
    • a K-5 jelű övezetben legalább 12 m,
    • a K-6 jelű övezetben legalább 4 m,
  3. A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdése 1 pontja szerinti építmények helyezhetők el.
  4. Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
  5. Az eddig még nem fásított meglévő utcákat, illetve az újonnan kialakítandó utcákat kertész szaktervező bevonásával fásítani kell.
  6. A V-1 tervlapon ábrázolt „G” jelű terület a településre beérkező gázvezeték fogadóállomása. A szükséges védőtávolságok tartandók.


Zöldterület

13.§


  1. A település zöldterületeinek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv ábrázolja.
  2. A „KP-1” jelű övezet a településközpontban található közpark, a Szabadás tér.

  Az övezetben a következő előírásokat kell betartani.

  • Az övezetben épület nem helyezhető el.
  • Az övezetet jelenleg átszelő közút nyomvonalán a járműforgalom megszüntetése után kertészeti kiviteli tervek alapján gyalogos díszburkolatot kell kialakítani.
  • Az övezet növényállományának rehabilitációját kertész szaktervező bevonásával el kell kezdeni.

3. A „KP-2” jelű övezetbe a településen kialakult, vagy kialakítandó játszó- és pihenőhelyek területe tartozik.

  • Az övezetben épület nem helyezhető el.
  • A meglévő és újonnan kialakítandó játszótereken a funkcióhoz szükséges növénytelepítést meg kell oldani, ennek kialakítása kertészeti tervek alapján történjen.
  • A Szabadság tértől keletre fekvő terület elsősorban közpark és kilátóhely céljára szolgál. A terület kialakítása kertészeti tervek alapján történjen.

4. A zöldterületek folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodni.


Erdőterület

14.§


  1. A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint
    • „E-1” jelű gazdasági rendeltetésű
    • „E-2” jelű, védelmi (védő) rendeltetésű erők.
  2. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
  3. A gazdasági célú erdőterületeken az erdő szakszerű művelését meg kell oldani.
  4. Fentieken túlmenően a területen az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28.§-ban előírtakat kell megtartani.


Mezőgazdasági terület

15.§


  1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
  2. A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
  3. Beépítésre nem szánt területen ipari üzem, vagy a mezőgazdaságitól eltérő jellegű tevékenység nem helyezhető el.
  4. A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a szabályozási terv ábrázolja.
  5. Az „M-1” jelű övezet a település kertterülete, a volt zártkertek övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a.) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 900 m2, szélessége legalább 18 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról biztosítandó.

b.) Az övezetben az OTÉK 29.§ (2) bekezdése szerinti beépítettséggel gazdasági épület, megfelelő telekterület esetén lakóépület építhető.

c.) A tájkép védelmének érdekében a településhez északról kapcsolódó kertterületen bármilyen építmény legfeljebb a 190 mBf szintig helyezhető el.

      [38]d.) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

  • az épület szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni,
  • az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet,
  • az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

        [39]e.) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

  • a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamos energia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen,
  • az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni,
  • az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet,

6. Az „M-2” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a.) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b.) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el az OTÉK 29.§-a szerinti beépítettséggel.

[40]c.) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

  • az épület szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni,
  • az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet,

[41]d.) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

  • - a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamos energia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen,
  • az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni,
  • az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet,

7. Az „M-3” jelű övezet a rétek, legelők területe.

  • Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
  • Az övezetben lakóépület nem építhető, gazdasági épület a (4) bekezdés c.) pontja szerinti előírásokon túlmenően, a telek legfeljebb 3 %-os, de maximum 100 m2-es beépítésével helyezhető el.

8. Az „M-4” jelű övezet az Egeági-árok környékén kialakult mocsaras területeket foglalja magába.

  • Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
  • Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.


Egyéb terület

16.§


  1. Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
  2. A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv ábrázolja.
  3. A „VT-1” jelű övezet az Egerági-árok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.
  4. A „VZ-2” jelű övezet az Egerági-árok és a tőle keletre húzódó árok vizére telepítendő horgásztavak és a hozzájuk kapcsolódó gyepes, illetve ligetesen fásított területek.

a.) A tavak elhelyezése és kijelölése elvi vízjogi engedély alapján történhet.

b.) Horgásztó létestését megelőzően vizsgálni szükséges az adott területrészlet környezetében a csúszásveszély hajlamát,, továbbá az aktivizálódást alapvetően meghatározó hidrogeológiai viszonyokat.

c.) Tó és környéke zöldfelületi kialakítására a meglévő erdőfoltok megtartásával, kertészeti tervek alapján kerülhet sor.

[42]d.) Az övezetben egy, legfeljebb 150 m2 alapterületű, közösségi célú épület helyezhető el a következő megkötésekkel:

  • az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet,


Közterületek kialakítása, és használata

17.§


  1. Az Egerág igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
  2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
  3. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
  4. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
    • Belterületen lévő közterületeken
      • hirdető (reklám) berendezés,
      • árusítópavilon,
      • közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
      • köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, szobor, díszkút, pihenőpad,
      • távbeszélő fülke elhelyezése,
    • Külterületen lévő közterületeken
      • közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
      • szobor,
      • köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
  5. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

[43]a.) Árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal,.

[44]b.) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal.

6. A közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.


III. Fejezet

Művi értékvédelem

18.§


  1. Országos védelem alatt álló építmények

- Római katolikus templom               237 hrsz.

            építési hatósági ügyeiben a Műemlékvédelmi Hivatal illetékes eljárni.

2. A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. Törvény értelmében a védett épületek műemléki környezetét a szabályozási terv határolja le. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Műemlékvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

  • Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok a következők:

89-91 hrsz., 373-375 hrsz., 130, 131, 136, 137/1, 137/2, 213/1, 213/2, 230, 231, 232/1, 232/2, 238/1, 238/5-238/8 hrsz., valamint a 132-135/2, 233, 236, 110 és 111 hrsz. közterületek jelölt része.

3. A műemlékek és műemléki környezetük esetében az 1997. évi LIV. Törvény előírásait be kell tartani.

[45]4.

[46]5.

[47]6.

7. A település területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről – azok szakszerű mentése érdekében – a Baranya megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

8. A régészeti felügyelet, esetleges leletmentő feltárás tárgyi és anyagi feltételeit az 1997. évi CXL. Törvény IV. fejezete 35.§ 3. cikkelyének értelmében kell a beruházóak biztosítani.


IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

19.§


  1. A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. Törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A környezet védelme

20.§


  1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
  2. A beruházások létesítése, meglévő tevékenységek folytatása, valamint rendeltetés- megváltoztatás(ok) a környezetvédelmi kölcsönhatások, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása ellenőrzése alapján történhet, a szakhatóságok előírásai szerint.
  3. A jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint. (Jelenleg a 152/1995.(XII.12.) Korm.rendelet )
  4. Az új övezetek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a csatorna- és csapadékvíz- elvezető hálózat megvalósítására.
  5. Építési engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvízelvezetés közcsatornára csatlakozással biztosítható, illetve ennek hiányában, ha szakszerű közműpótló kerül betervezésre.
  6. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységekkel összefüggő engedélyezések során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő gyűjtéséről, elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
  7. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket. (Jelenleg 4/1984.(I.23.) EüM rendelet 1. és 3. sz. mellékletében foglaltak.)
  8. Új közlekedési létesítményeknél (új út, parkoló) a tervezés időszakában a konkrét területi funkciók figyelembevételével megfelelő akusztikai tervezéssel kell biztosítani a jogszabályban előírt követelmények teljesülését. (Jelenleg 4/1984.(I.23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete.)
  9. Meglévő utak melletti területen a tervezett védett épületeket úgy kell elhelyezni, illetve a védett homlokzatokat tájolni, hogy a követelmények teljesülése biztosított legyen. A különböző funkciójú területek egymás melletti elhelyezésének akusztikai tervezéssel kell gondoskodni a követelmények teljesüléséről.
  10. A település szerkezetét lényegesen befolyásoló fejlesztések esetén a környezeti terhelés közvetett és közvetlen hatásait is ellenőrizni kell (pl. meghatározó intézmények tevékenysége), melyek eredményét, szükségszerű módosításokat igény szerint a rendezési tervbe vissza kell csatolni.


Tűzvédelmi rendelkezések

21.§


  1. Az 1996. évi XXXI. Tv. 18.§ (2) bek. a.) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.
  2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás.
  3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
  4. A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK szerinti legalább 6 m-es oldaltávolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Siklós) be kell vonni.


V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

22.§


Építésjogi követelmények


  1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
  2. A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
    • a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
    • közérdeket nem sért,
    • az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.


23.§


A település területét érintő korlátozások, kötelezések


  1. Helyi közút céljára történő lejegyzés
    • A szabályozási terv szerinti helyi közutak létesítése, bővítése, vagy szabályozása által érintett területeket a települési önkormányzat helyi közút céljára lejegyzi.
    • A település területén helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanokat helyrajzi számuk szerint az egyes építési övezetek részletes leírásai tartalmazzák.
    • Ha a helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása az érintett tulajdonosok érdekében szükséges, az építésügyi hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül – a kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítása mellett – az illetékes települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti amihez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.
    • A helyi közút kialakítása során feleslegessé vált területet az érintett ingatlantulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani.
  2. Elővásárlási jog megállapítása
    • A települési önkormányzat tervezett településrendezési intézkedései megvalósíthatósága érdekében a következő ingatlanok területére elővásárlási jogot állapít meg és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezheti:

a.1) 472 és 072/1 hrsz. (a laktanya területe)- elsősorban szociális otthon, másodsorban bentlakásos sportiskola céljára,

a.2) 0129 hrsz. (a volt lokátorállomás területe) - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (elsősorban raktározási funkciók) céljára.

3. Beépítési kötelezettség megállapítása

a.) A települési önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a V-2 jelű tervlapon ábrázolt beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belül beépítési kötelezettséget állapít meg.


V. Fejezet

Záró rendelkezések

24.§


  1. E rendelet a kihirdetését követően lép hatályba.
  2. E rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.





  Kiss Jenő sk.                                                dr. Bíró Károly sk.

  polgármester                                                       körjegyző





A rendelet kihirdetve és egységes szerkezetbe foglalva:

Egerág, 2018. május 08. napján



                                                                       PH.                 dr. Korossy Ildikó

                                                                                                          jegyző


[1]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[2]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[3]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[4]

Hatályon kívül helyezte a 4/2006.(II.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2006. február 14-től

[5]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[6]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[7]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[8]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[9]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[10]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[11]

A rendelet szövegét a 6/2001.(IV.23.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2001. április 24-től

[12]

A rendelet szövegét a 6/2001.(IV.23.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2001. április 24-től

[13]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[14]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[15]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[16]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[17]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[18]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[19]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[20]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[21]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[22]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[23]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[24]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[25]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[26]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[27]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[28]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[29]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[30]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[31]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[32]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[33]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[34]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[35]

A rendelet szövegét a 4./2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[36]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[37]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[38]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[39]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[40]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34 §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[41]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[42]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[43]

A rendelet szövegét a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[44]

A rendelet szövegét a 4/2018 (V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 08-tól

[45]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[46]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól

[47]

Hatályon kívül helyezte a 4/2018.(V.07.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatálytalan: 2018.május 08.-tól