Ikervár község képviselő testületének 1/2017 (II.16..) önkormányzati rendelete

Ikervár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Ikervár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

1. Az önkormányzat székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u.47.

1. Az önkormányzat illetékességi területe: Ikervár község közigazgatási területe.

1. Az önkormányzat címere, zászlója, pecsétje használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

1. Az önkormányzat által adományozható kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

1. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. Az átruházott hatáskörben eljáró a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

1. A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

1. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

2. A képviselő-testület

1. rendes és rendkívüli üléseit – a b.) és c.) pont kivételével – az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében vagy az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében,

2. közmeghallgatásait az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében,

3. együttes képviselő-testületi üléseit az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében tartja.

1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 munkanappal megkapják. A 3 munkanapba nem számítandó be a kézbesítés és az ülés napja.

1. A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a települési képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát, a javasolt napirendet, az ülés helyét és idejét. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az indítványban szereplő napirendi pontot lehet tárgyalni.

1. A rendkívüli ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

1. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze, melyre az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre telefonon történő értesítési mód is igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell. Az így összehívott rendkívüli ülésen is csak egy napirendi pontot lehet tárgyalni.

1. A képviselő-testület rendes üléseinek időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal az önkormányzat hirdető tábláján elhelyezett hirdetménnyel értesíteni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

1. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

1. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) tanácskozási joggal a jegyzőt, aljegyzőt

c) napirendi pont előadóját,

d) a napirend tárgya szerint illetékeseket.

1. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.

2. Az ülésvezető a testületi-ülés vezetése során:

3. megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

4. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

5. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

6. előterjeszti az ülés napirendjét;

7. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket.

8. A képviselő-testület határozatképtelensége miatt a polgármester az ülést köteles 15 napon belül újra összehívni.

9. A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

10. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

11. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

12. Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

13. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

14. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

15. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 4 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

16. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

17. A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.

A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

2. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

1. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

1. Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

1. Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén az ülésvezető azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.

1. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

1. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

1. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

1. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

1. Szavazategyenlőség esetén az ülésvezető szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra. Ismételt döntésre a következő testületi ülésen kerülhet sor. Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a tartózkodó képviselők száma miatt – nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem született.

1. A képviselő-testület tagjai igen vagy nem szavazattal, illetve tartózkodnak a szavazásnál. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) azt a képviselők több mint fele indítványozza.

1. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsornak megfelelően felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A jelenlévő tagok nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. Bármely települési képviselő élhet tartózkodási jogával. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat tartalmazó névsort aláírásával látja el és átadja az ülésvezető. Az ülésvezető a név szerinti szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazásokat tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

1. Név szerinti szavazást kell tartani:

1. a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,

2. ha azt törvény előírja

3. a költségvetés 10 %-át meghaladó hitelfelvételről

4. intézmény alapításáról, átszervezéséről

5. a település státuszát illető kérdésekben.

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

1. A titkos szavazás lebonyolítása a képviselő-testület tagjaiból eseti jelleggel létrehozott háromtagú szavazatszedő bizottság feladata.

1. A szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.

1. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

1. Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

1. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

- annak megjelölését, hogy milyen ügyben történik a szavazás,

- a szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak nevét,

- a szavazatszedő bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit,

- a szavazás eredményét

1. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai aláírják. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

1. A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

1. Az önkormányzati képviselő amennyiben elmulasztja a Mötv.49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő jelzi a döntést követő 6 hónapon belül, a képviselő-testület dönt az önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben meghozott döntését hatályon kívül helyezi és az ügyet újratárgyalja.

1. A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett vagy utólag javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. Előterjesztés benyújtására jogosult:

3. a polgármester;

4. az alpolgármester,

5. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke;

6. a képviselő-testület tagja;

7. a jegyző.

8. A képviselő-testületi ülésre szóbeli és írásbeli előterjesztést lehet benyújtani.

9. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően, legalább 10 nappal előbb kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben az ülésvezető engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

10. Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

A sürgősségi indítvány

- a polgármester,

- az alpolgármester,

- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

- a képviselő-testület tagja,

- a jegyző

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

1. A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

2. A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hoz döntést. Ha nem lehetséges az azonnali válasz, akkor írásban kell a választ megadni 15 napon belül.

3. A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

4. Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 10 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

5. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

1. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztést, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

2. A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, amelyeket a Közös Önkormányzati Hivatalban kell tárolni.

3. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv megtekinthető a jegyzőnél, ügyfélfogadási időben.

4. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell kezelni.

5. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság

1. A bizottság feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

1. A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

1. Ikervár Község Önkormányzata, Csénye Község Önkormányzata , Pecöl Község Önkormányzata, Megyehíd Község Önkormányzata és Kenéz Község Önkormányzata 2015. január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

2. A Hivatal megnevezése: Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal

A Hivatal székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u.47.

A Hivatal kirendeltségei: Csényei Kirendeltség 9611 Csénye, Ady u.42.

Pecöli Kirendeltség 9754 Pecöl, Széchenyi u.11.

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal;

1. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

1. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

1. Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

2. A társulási megállapodások felsorolását az 2. függelék tartalmazza.

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Hatályát veszti Ikervár Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete.