1. § (1) A rendelet célja, hogy Kisdombegyház község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. § (1) Alapfogalmak:

• a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;
• b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,
• c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;
• d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetôleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;
• e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;
• f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;
• g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása;
• h)^[1]

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt alapfogalmakra a Hgt. 3. §-ban rögzített meghatározások az irányadók.

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétôl számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz-, vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani (ATEV Hódmezővásárhely). Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

13. § (1)^[2] Kisdombegyház Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében – több helyi önkormányzattal közösen – társulást hozott létre, Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: DAREH Önkormányzati Társulás) elnevezéssel. Az Önkormányzat Képviselő-testülete döntést hozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti hulladékgazdálkodási kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörének – ide nem értve a rendeletalkotási kötelezettséget – a DAREH Önkormányzati Társulás részére történő átadásáról, amely döntése 2017. április 1. napjától hatályos. A DAREH Önkormányzati Társulás a közszolgáltatással kapcsolatos feladatokat az egyszemélyes tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasággal, a DAREH BÁZIS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Közszolgáltató) kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján – esetlegesen együttműködő partner vagy alvállalkozók bevonásával – látja el.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Kisdombegyház Község közigazgatási területén minden ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére vagy egyéb jogcímen használójára (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos).

(2a)^[3] A hulladék szállításának minimális gyakorisága:

• a) vegyes hulladék esetében heti egyszeri alkalom;
• b) zöldhulladék esetében évi tizennégy alkalom, amely során a szolgáltatást januárban két alkalommal, április 1. napjától november 30. napjáig összesen tizenkettő alkalommal biztosítani kell;
• c) elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék (papírhulladék, valamint műanyag és fém csomagolási hulladék) esetében havi egyszeri alkalom;
• d) hulladékgyűjtő szigetekről az elkülönítetten gyűjtött papírhulladék, valamint üveg, műanyag és fém csomagolási hulladék kétheti egyszeri alkalom.

(3)^[4] A lomtalanítás szabályai:

• a) a Közszolgáltató évente egyszer, előzetes időpont egyeztetés alapján köteles az ingatanok részére biztosítani a lomhulladék közvetlen átvételét;
• b) a Közszolgáltató legalább évente egyszeri alkalommal köteles lomtalanítási akciót szervezni, és a lomhulladék elszállítását biztosítani;
• c) a Közszolgáltató a lomtalanítási akció pontos idejéről a lakosságot szórólap kiküldésével és hirdetmény útján tájékoztatja;
• d) a hulladékot az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Közszolgáltató előzetesen megjelölt;
• e) az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével;
• f) a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lomhulladékot szállítja el;
• g) lomtalanítás keretében a Közszolgáltató nem szállítja el az alábbi hulladékfajtákat:
  • ga) vegyes hulladék,
  • gb) zöldhulladék,
  • gc) elkülönítetten gyűjtött papírhulladék, valamint műanyag, fém és üveg csomagolási hulladék,
  • gd) építési és bontási hulladék,
  • ge) gumiabroncs hulladék,
  • gf) gépkocsi roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű,
  • gg) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék,
  • gh) veszélyes hulladék,
  • gi) elektronikai hulladék.

(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.

(5) A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(6) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

14. § (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles a szolgáltató által biztosított gyűjtő edényben az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.

(2) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő edény javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(2a)^[5] A tulajdonos a közszolgáltatási díjat utólag, számla ellenében köteles megfizetni. az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: Koordináló szerv).

(3) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(5) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, valamint ha a nyesedék átmérője a 2 cm-t, kötegelése a 70 x 40 cm-t meghaladja, annak szállítását megtagadhatja.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

15. § (1)^[6]

(2) A közszolgáltatás feltételeiben, rendjében bekövetkezett változásokról a Szolgáltató az ingatlantulajdonost - a változás bekövetkezte előtt 15 nappal - írásban, vagy hirdetmény útján köteles tájékoztatni.

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a Szolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a Szolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön.

(4) Az ingatlantulajdonos írásban kérheti a Szolgáltatótól a közszolgáltatás szüneteltetését:

• a) üdülőingatlan és időlegesen lakott ingatlan,
• b) lakatlan ingatlan esetén. Az a) pont szerinti esetben évente legalább egyszer köteles igénybe venni a közszolgáltatást.

16. § (1) Az egyéb - nem háztartási szemét - összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb - nem háztartási - szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet. Aki a szolgáltatást végzővel szerződést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.

(3) Az egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtô tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(5) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

19. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

21. § Ez a rendelet 2003. augusztus 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szemétszállítás rendjéről szóló 5/1997. (VIII. 1.) Kdkt. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.