Kapolcs község Képviselő-testületének 2/2004(II.13..) önkormányzati rendelete
Kapolcs község Képviselő-testületének 2/2004(II.13..) önkormányzati rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 10. 21
Kapolcs község Képviselő-testületének 2/2004(II.13..) önkormányzati rendelete
Kapolcs község Képviselő-testületének 2/2004(II.13..) önkormányzati rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról
2018.10.21.
2. § (1) A szabályozási terv kötelező és ajánlott szabályozási vonalakat tartalmaz. A kötelező szabályozási vonalak a település fejlesztése és szerkezete szempontjából meghatározó elemek. A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az 1997. évi LXXXVIII. tv., módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók, amely szerint csak a jelen rendelet módosításával lehetséges a kötelező elemek megváltoztatása. A kötelező szabályozási elemek:
a) a tervezett belterület határa,
b) a terület-felhasználási egységek határa,
c) a terület-felhasználási egységekben belül építési övezetek határa,
d) az építési övezet jele,
e) az építési övezetekre vonatkozó előírások,
f) a beépített feltételére vonatkozó előírások,
g) főutak, gyűjtőutak és egyéb közterületek szabályozási területei,
h) védő és védett területek,
i) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei,
j) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények.
A telekalakítás és az építés engedélyezése tartalékterületeken
3. § (1) Telekalakítás és építés a beépítésre vonatkozó építési engedélyezési terv alapján csak akkor engedélyezhető, ha az a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, valamint az önkormányzati testület egyetértő állásfoglalásával támogatásra került.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az építés ideiglenes jelleggel akkor is engedélyezhető, ha az
a) a szabályozási terv szerinti távlati felhasználás megvalósulását nem akadályozza,
b) az állag megóvására irányul, vagy
c) a környezet védelme érdekében történik.
II. Terület-felhasználási egységek, övezetek
4. § (1) A település közigazgatási területe belterületből és külterületből, azaz beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll.
(2) a) beépítésre szánt területek:
aa) lakóterület,
ab) településközponti vegyes terület,
ac) gazdasági terület,
ad) különleges terület.
b) beépítésre nem szánt terület:
ba) zöldterület,
bb) mezőgazdasági terület,
bc) közlekedési- és közműterület,
bd) erdőterület.
A belterület terület-felhasználási egységei és építési övezetei
5. § (1) A település jelenlegi és tervezett belterületi határát a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű, a terület a jogszabályoknak megfelelően előkészített.
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) A terület-felhasználási egységek és építési övezetek jeleit, határvonalait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Terület-felhasználási egységek, építési övezetek és övezetek
(2a) beépítésre szánt területek:
aa) falusias lakóterület,
ab) településközponti vegyes terület.
ba) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
bb) ipari gazdasági terület,
bcb) vásárterület,
bcc) temető,
bcd) malmok,
bce) kemping.
(2b) beépítésre nem szánt területek:
a) közlekedési- és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési terület,
b) zöldterület, közpark,
c) mezőgazdasági rendeltetésű terület,
d) erdőterület.
III. Beépítésre szánt területek
7. § (1) A lakóterületek építési övezeteit az 1. számú melléklet tünteti fel.
(2) Az építést csak az építést biztosító feltételek (telekrendezés, megfelelő közművesítés) biztosítása után engedélyezhető.
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) Mind a kialakult, mind a tervezett - vagyis az új - lakóövezeteknél az OTÉK 14. § szerinti (falusias lakóterület) építési övezet, valamint jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat (a rendelet 10. § és 11. §-ai) szabályozza a lakóövezetek legkisebb telekméretét, a beépítési módot, beépítési százalékot, az építménymagasságot, a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét.
(3) A kialakult és a tervezett lakóövezetek épületeire vonatkozó általános helyi építési szabályzat a következő:
a. Kialakult beépítés esetén a megengedett építménymagasságtól el lehet térni, ha az építési telekkel határos egyik vagy mindkét szomszédos épület magassága a megengedettnél nagyobb. Ebben az esetben a szomszédos épületek magassági átlaga az irányadó. Fentiek igazolására az utcai homlokzaton a szomszédos épületek homlokzata is ábrázolandó.
b. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet.
c. Az épületek közötti távolság az építmény magasság mértéke papján az OTÉK 35-36. §-a, az elő-, oldal- és hátsókert előírásai OTÉK 35. §-a szerint tartandók be.
d. Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek (nyeregtető, vagy kontyolt nyeregtető lehet, tetőtér-beépítéssel), a tető hajlásszöge 30° - 50° között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.
(4) A meglévő lakóövezetek lakótelkein az építési vonalat a szomszédos telkek beépítési vonalához igazodóan kell meghatározni.
(6) A település lakóterületén üzemanyagtöltő nem létesíthető.
(7) A lakóterületen nyúlványos telek nem alakítható ki. Ideiglenesen akkor alakítható, ha a távlati szabályozás (tömbfeltáró utcanyitás) annak későbbi megszüntetésére lehetőséget ad.
(8) A lakótelkeken kerítés az OTÉK 44. §-a szerint építhető az utcafronton a kerítés engedélyköteles. Anyagban és formai kialakításban az épülettel összhangban kell megjelenniük.
(9) Lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai szempontból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő tevékenységek az övezetben nem helyezhetők el (pl. autófényező, galvanizáló stb.).
(10) Lakóterületen állattartás az önkormányzat állattartási rendelete szerint engedélyezhető. Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények a főépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.
(11) Mind a meglévők, mind a tervezett lakóterületi övezetekben az építés folyamán csak természetes építőanyagok használhatók fel.
(12) Utcai homlokzatok kialakítása a település jellegzetes karaktereit kell megjelenítsék. Nyílászárók formája, keretezése, kapuzatok kialakítása.
A lakóterületekre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
9. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 40%-át kertszerűen kialakított zöldfelületként kell kezelni és fenntartani.
(2) Növények telepítésekor az ingatlanok határától a kötelező ültetési távolságok tartandók be
a. szőlő, valamint egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 m,
b. 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 m,
c. 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2 m.
(3) Az övezet területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása eseten helyezhetők el:
a. a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,
b. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
c. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
d. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros es veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani kell,
e. ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a
102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni,
f. az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területen nem tárolhatók,
g.
Az övezeten kívüli szomszédos területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek során az övezetben a közlekedési környezet, zajszint a jelenlegi zajszint növekedését nem okozza.
Lakóterületek építési övezetek
Meglévő lakóterületi övezetek
Falusias lakóterület (FL-IV) építési övezet
(1) A lakóterületen elhelyezhető építmények köre OTÉK 14. § (2) bekezdés alapján.
(2)
(3) Az övezetben az építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azoknak legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
Az építési telek |
Beépítési módja |
Övezet jele |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettség % |
Az épület legkisebb – legnagyobb építmény-magassága (H) |
Oldalhatáron álló |
- |
900. |
30. |
3,00-4,50 m |
- |
- |
550. |
30. |
3,00-4,50 m |
- |
- |
|
30. |
1. |
(4) Az övezetben az építési előírások során OTÉK 31. §-37. § előírásai is betartandók.
(5) Középtávon (2006. december 31.-ig) a lakóterületek teljes közművesítettségét meg kell oldani. A szennyvízcsatorna kiépítéséig, hatóságilag engedélyezett korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(6) Az FL-IV-O-K övezetben a falusi gazdasági épületek, állattartás épületei a lakóépület folytatásában helyezendők el, magasságuk a lakóépület magasságát nem haladhatja meg.
(7) Az FL-IV-K övezetben a telkek kialakítását az Egervíz patak völgyülete és a terepviszonyok miatt szabálytalanság jellemzi. Az esetleges állattartó épületek, egyéb melléképületek engedélyeztetését a szomszédos épületek, melléképületek elhelyezésének függvényében egyedileg kell elbírálni.
(8) Az FL-IV-K* különleges övezetben a sajátos apró telkek csak udvarként funkcionálnak, a kertek tőlük függetlenül helyezkednek el. (Dózsa utca kijelölt területe és a Fő utca - Egervíz patak közötti kijelölt terület tartozik ide.) Ezen különleges lakóövezetben nem tartható állat.
Tervezett lakóterületi övezetek
Falusias lakóövezetek (FL-IV) építési övezet
(1) A lakóterületen elhelyezhető építmények köre OTÉK 14. § (2) alapján.
(2)
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azoknak legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében az alábbi táblázat alapján kell meghatározni oly módon, hogy a kialakítandó telek közterülettel határos, homlokzati része legalább 16 m széles legyen:
Az építési telek |
Beépítés módja |
Övezet jele |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb
beépítettség % |
Az épület legkisebb- legnagyobb építménymagassága (H) |
Szabadon álló |
IV-Sz-1 |
900 |
20 |
3,50-4,50 m |
Szabadon álló (feltételhez kötött) |
IV-Sz-1* |
900 |
20 |
3.550-4,50 m |
* Az FL-IV-Sz-1 * lakótelkek beépítése, megosztása csak felszíni vízrendezése, közművesítése után engedélyezhető.
(4) Az övezetben a falusi gazdasági épületek, istállók a lakóépület folytatásában helyezendők el, magasságuk a lakóépület magasságát meghaladhatja, de max. 5,50 m lehet.
(5) Amennyiben az épület alagsorában nem lakás céljára szolgáló szint kerül beépítésre, vagy 10%-nál nagyobb a terep lejtése, elvi építési engedély alapján az építménymagasságától maximum 5,5 m-ig el lehet térni.
Településközponti vegyes terület
12. § (1) A településközponti vegyes területet a szabályozási terven, mint tv terület határoltuk le, ahol közigazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltatási-, oktatási-, es egyházi területek lakóterülettel vegyesen találhatók.
(2) A településközpont vegyes területre (TV) építési használatának megengedett felső határértékei:
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezet
jele |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb
beépítettség
% |
Az épület legkisebb- legnagyobb építménymagassága (H) |
Elvi építési engedély alapján |
TV |
350 |
55 |
K-4,50 m |
(3) Az övezetben az építési helyet az OTÉK 35-37. §-a alapján kell betartani. Az engedélyezési tervnek az árufeltöltést, parkolást, zöldfelületek területét, kialakítását is tartalmaznia kell. Közművesítés szempontjaiból figyelemben tartandó a BTSz 9. § (5) bekezdése.
(4) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(5) Ezen övezetben az állattartás nem engedélyezhető.
(6) A területen beépítetlen telek nincs, a telkek megosztása, beépíthetősége a táblázat szerint növelhető.
(7) Az övezetben védett épületek megjelenését az új átalakítások, bővítések során figyelembe kell venni. A jellegzetes architektúra elemek; nyílászárók kialakítása, azok keretezése, párkányok, oromzatok díszítése, lábazatok kialakítása kötelezőek.
(8) Az övezet építményei természetes anyagok felhasználásával épülhetnek falazat: tégla natúr vagy vakolt felülettel, ill. kő, lábazat: kő, tetőhéjalás: cserép.
(9) Utcai kerítések az épületek szerves részei, az épülettel együtt tervezendők, ill. építendők. Szükség esetén, ha az utcakép indokolja (saroktelek), az összes utcafronti kerítést meg kel tervezni, az építés folyamán megépíteni.
(10) A patak-menti telekzárások, kerítések építésére is kötelező az építési engedély kérelem.
A központi területre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
13. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 20%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(3) Az övezet területén a (2) bek. kizártak kivételével kisipari-, kisüzemi- es szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el
a. A létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,
b. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
c. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
d. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell,
e. az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996. (VII.12.) kormányrendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek,
f. az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel,
g.
Ipari gazdasági övezet (IG)
(BTSz szerint X-2 jelű alövezet)
14. § (1) A meglévő, megmaradó ipari területek tartoznak ebbe az övezetbe. A beépítés feltételeit az OTÉK 20. § írja elő.
(2) A tervezett övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhető be.
(3) Az ipari gazdasági területre (IG) építési használatának megengedett szélső határértékei:
Az építési telek |
|
Beépítés módja |
Övezet
jele |
Legnagyobb
beépítettség
% |
Legkisebb
zöldfelület
(%) |
Az épület legkisebb- legnagyobb építménymagassága
(H) |
Elvi építési engedélyezési eljárás szerint |
IG |
30 |
30 |
3,00-6,00 m vagy elvi engedélyezési terv szerint |
(4) A megengedett legkisebb telekméret 2000 m2 lehet. Burkolt felület (burkolt út, járda és parkoló felület együttesen) a telek területének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(5)
(6) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(7) Az övezetben építési helyet az elvi építési engedélyezési terv határozza meg, egyebekben az OTÉK 35-37. §-a betartandó.
(8) A kijelölt terület tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület (BTSz
26. § T-l) határán helyezkedik el. Az övezetben a településkép védelmében max. 1000 m2 alapterületű csarnok jellegű épület létesíthető.
Kereskedelmi - szolgáltató terület (KG)
(BTSz szerint X-l jelű alövezet)
15. § (1) Ebbe az övezetbe a meglévő és a vállalkozások területei tartoznak, ahol környezetkímélő tevékenység művelhető.
(2) A tervezett övezet csak teljes közművesítés esetén építhető be.
(3) Építési használatának szélső határértékei:
Az építési telek |
Beépítés módja |
Övezet
jele |
Legnagyobb
beépítettség
% |
Legkisebb
zöldfelület
(%) |
Az épület legkisebb- legnagyobb építménymagassága
(H) |
Elvi építési engedélyezési eljárás szerint |
KG |
60 |
40 |
3,00-6,00 m vagy elvi engedélyezési terv szerint |
(4) A megengedett legkisebb telekméret 2000 m2 lehet. Burkolt felület (burkolt út, járda és parkoló felület együttesen) a telek területének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(5)
(6) Az övezetben létesítményekhez az OTÉK 42. §-a által előírt szükséges parkolómennyiséget telken belül kötelező kialakítani.
(7) Az övezetben építési helyet az elvi építési engedélyezési terv határozza meg, egyebekben az OTÉK 35-37. §-a betartandó.
(8) A kijelölt terület tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület (BTSz
26. § T-l) határán helyezkedő el Az övezetben a településkép védelmében max. 1000 m2 alapterületű csarnok jellegű épület létesíthető.
A gazdasági területre vonatkozó általános előírások
16. § (1) Ipari és ipari jellegű szolgáltató építmények engedélyezéséhez az OTÉK 38. S-ában foglaltak szerint, annak minden pontjára kiterjedő szakvéleményt kell készíteni és ezt az engedély kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak be kell nyújtani.
(2) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknél beüzemelés után a szakhatóság védelmi rendeltetésű erdő vagy védő zöldfelület létesítését írja elő annak kell a védelmi rendeltetésű erdőt, vagy a védő zöldfelületet kialakítania és fenntartania, aki a környezet zavarását okozza. Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek működésükkel környezeti kárt okoznak vagy okozatnak - ugyanakkor véderdő hely hiányában nem alakítható ki - a káros hatásokat csökkentő védőfásításról (telken belül mm. 10 m), intenzív növénytelepítésről saját telken belül gondoskodni kell.
(3) A telkeket kerítéssel kell körülvenni, kivétel közterülettel érintkező telekhatár, ahol nem szükséges kerítés építése. Az élőkerteket településképi, környezetesztétikai okok miatt parkként lehet kialakítani. Az oldalkerítések - épített (zárt), dróthálós vagy élő sövénykerítés lehet - magassága a rendezett járdaszinttől min. 1,8 m, max. 2,2 m lehet. Jelen előírások mellett az OTÉK 44. §-át is kötelező betartani.
(6) A telephelyek létesítményeinek parkoló igényét (személy-, tehergépjármű) telken belül kel biztosítani (OTÉK 42. §).
(7) A meglévő ipari épületek (a korábbi major épületei) közül, amelyek az elkerülő út megépítése után az 50 m-es építési tilalommal terhelt sávon belül találhatók, csak állagmegóvási munkálatok engedélyezhetők.
Gazdasági területekre vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek
17. § (1) Az övezet felszíni szennyeződésre érzékeny (BTSz 32. § Sz-2) árutermelési mezőgazdasági alövezet (BTSz 45. § M-l) határán helyezkedik el. Ennek megfelelően zöldfelületek kötelező kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak
a. az egyes telkek területének legalább 30, ill. 40%-át zöldfelületként kell kialakítani,
b. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
c. a telkek beültetési kötelezettségű részein háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzet telepítendő,
d. a telken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban, egységes fasor telepítendő,
e. a parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.
(2) A 80/1999. (VI.l1.) Korm. r. alapján telephelyengedély köteles kisipari, kisüzemi és szolgáltató tevékenységek a területen nem helyezhetők el.
(3) Az övezet területén a (2) bek. pontban kizárt tevékenységek kivételével kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el
a. a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,
b. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,
c. kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,
d. káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell,
f. az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel,
g.
(4) Az övezeten kívüli területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek során az övezetben a közlekedési környezeti zajszint a jelenlegi zajszint növekedését nem okozza.
18. § (1) A különleges területek építési övezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A területekre vonatkozó helyi építési szabályok:
Az építési telek |
Beépítés módja |
Övezet
jele |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb
beépítettség % |
Legkisebb
zöldfelület
(%) |
Az épület legkisebb- legnagyobb építménymagassága
(H) |
Kialakult, illetve elvi építési engedélyezési terv szerint |
Sp |
- |
5 |
80 |
4,5 m |
Vt |
- |
3 |
40 |
4,50 m |
T |
- |
3 |
80 |
4,5 m |
malmok |
- |
5 |
80 |
K (kialakult) |
- Sportterület Sp
- Temető területe T
- Vásárterület Vt
- Malmok területe (Mezriczky, Walter, Kőszegi, Bukovecz volt vízimalmok)
-
(3) Az övezetben az építési helyet az OTÉK 35-37. §-a alapján kell betartani. Az elvi építési engedélyezési tervnek a beépítés mellett a parkolás, zöldfelületek kialakítását is tartalmaznia kell.
(4) Az övezetben az OTÉK 42. §-a által előírt parkolót telken belül kötelező kialakítani.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési - és közműterületek
19. § (1) Közlekedési és közművek elhelyezésére szolgáló közlekedési területen a szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban semmilyen létesítményt nem szabad elhelyezni.
(2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás:
aa) elkerülő (7301 j.) út, szabályozási szélessége 50,0 – 50,0 m.
ba) 7301 j. út belterületi szakasza az elkerülő út kiépítéséig, szabályozási szélessége 22,0 m,
bb ezt követően Kossuth utca, szabályozási szélessége kialakult,
bc) tervezett lakóutcák, szabályozási szélessége 12,0 m,
bd) kialakult lakóutcák, szabályozási szélessége egyedei szabályozás alapján.
(3) A kiszolgáló és lakóutcák szélessége OTÉK
26. § (2) bek. 5. pontjától eltér a kialakult, védendő történelmi településszerkezet okán.
(4) A tervezett beépítéseknél az OTÉK 42. §-a
(2) bekezdés szerinti parkolási igények telken belül elégítendők ki. Minden beépítésre szánt területen, a terület rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a alapján az előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére a várakozóhelyet és a rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell ingatlan területén belül biztosítani.
(5) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-elvezetőbe bekötni. A parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető (BTSz 40. § e. pont).
(6) A tervezett 7301 j. elkerülő út védőtávolsága az úttengelytől mért 50-50 m. Kerítés, illetve mindennemű magasépítmény ezen távolságon kívül tervezhető. A védőtávolságon belül reklámtábla, reklámhordozó a közút mellett ne helyezhető el. A 30-30 m-es sávon belül - úttesten kívül - csak a közúti kapcsolatot biztosító szervizutak építhetők. Figyelemben tartandó, hogy eróziónak fokozottan kitett (BTSz 35. § P-2) övezeten halad keresztül. Intenzív talajvédelem szükséges az útpálya kialakításánál.
(7) A védőtávolságokon belüli építkezésekkor minden esetben közútkezelői hozzájárulás szükséges. Ezen építményekre, ill. létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a szakhatóság hozzájárulását is meg kell kérni.
(8) A közutakat érintő munkavégzés illetve útépítés engedély köteles, építésengedélyező hatóság a Veszprém megyei Közlekedési Felügyelet.
(9)
20. § (1) A közművek területigényes létesítményeit, továbbá a rendeltetésszerű működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási és övezeti terveken feltüntetett területeken kell elhelyezni.
(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint, ha az érintett területen
c) a 11/1994. évi (III.25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tároló tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás,
e) az 1992. évi LXXII. távközlésről szóló törvény 28. § alapján a közcélú távközlő eszközök,
f) a 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag-ellátó berendezés kerül telepítésre, akkor a tervezési munkánál a hivatkozott jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.
(3) A későbbiekben készülő bármilyen közműtervet jelen terv közműellátási javaslat alapján kell kidolgozni.
(4) A szabályozás által érintett területen
a) a szükséges útrekonstrukciók során a közművek egyidejű rekonstrukciójáról vagy építéséről gondoskodni kell,
b) a talaj- és talajvíz-adottságok, a felszín alatti vízkészlet védelme érdekében a létesítmények részére szennyvíz-szikkasztás nem engedélyezhető (BTSz 31 és32. §),
c) a meglevő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
cc) csapadékvíz elvezetés,
cd) villamosenergia-ellátás,
ce) vezetékes gázellátás,
cf) távközlés számára a helyigényt az utak szabályozási szélességen belül kell biztosítani.”
(5) Az országos közút árkaiba, illetve átereszeibe csapadékvíz nem vezethető.
(7) A rendezett területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményekto 100 m-en belüli távolságban legyen. Irányadó a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Területvédelmi Szabályzat 46. § és 49. § (5) bekezdés.
(8) Felszíni vizek az ingatlanokról közterületekre nem vezethetők ki. Tereprendezéssel területen belül tartandók és szikkasztandók.
(10) 2006. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve azt meghosszabbítani csak a szennyvíz-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet (BTSz 9. § (5) bek.).
Zöldterület, közpark (KP)
21. § (1) A szabályozási tervlapon KP rendeltetésű területként lehatárolt terület csak szabályozási terv módosításával sorolható át más, építési övezetbe.
(2) Kiemelten kezelendő településképi érték az Egervíz-patak partja mentén szabályozott zöldterület, ami a helyi építészeti örökség funkcionális részét is képezi.
(3) Ezen övezetbe soroltuk a felhagyott, kegyeleti parkként (Kp) kezelendő Csóromi-, izraelita- (97 hrsz.), valamint a központi temető településközponti területtel határos részét.
(4) Az övezetbe tartozó területek felújításáról, kezeléséről kertépítészeti engedélyezési tervek alapján kell gondoskodni.
(5) Közparkként alakítandó a tervezett elkerülő út és lehajtó ág közötti terület max. 3%-os legnagyobb beépíthetőséggel.
Árutermelési mezőgazdasági rendeltetésű terület (M-l)
22. § (1) A szabályozási terven árutermelési mezőgazdasági rendeltetésű területkent lehatárolt területek, ill. övezetek más terület-felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(2) A település fejlesztését szolgáló belterületbe (beépítésre szánt terület) bevonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. A művelésből való kivonásig, az eredeti művelési ágnak megfelelően kell az ingatlanokat hasznosítani.
(3) Beépítési lehetőségek árutermelési mezőgazdasági területeken:
a. szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;
b. gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;
c. művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg; _
d. a telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó.
(4) A település M-l jelű övezetei a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (Sz-1) és érzékeny (Sz-2) minősítésűek. Szabályozási tervünk jelöli az alövezeti határokat, ahol a BTSz 31. §-ában, ill. 32. §-ában meghatározott termelés folytatható.
(5) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:
a. a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek,
b. a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható,
c. a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet,
d. mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető,
e. [i]
f. a káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását kezelését a kezelés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a zárt tárolóba vezetés előtt,
g. szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el,
h. amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996.(VH.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és a környezetszennyezés nélkül tárolni,
i. robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása es tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül, a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható,
j. zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a
4/1984.(1.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.
Kertgazdasági területek övezete (M-2)
23. § (1) A meglévő, korábban a Sárfé zártkerti szőlős - gyümölcsöseit magába foglaló övezet. Egyben természetvédelmi terület alövezete is (BTSz 23. § V-1), a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén.
(2) Az övezetbe beépíthető földrészeitek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető földrészlet területe és szélessége) és legnagyobb beépítettséget továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:
A művelt telek |
Épülettípus |
Beépíthető min. terület |
Legnagyobb
beépítettség
% |
Beépíthető
ingatlan
szélessége |
Az épület legnagyobb építménymagassága
(H) |
Gazdasági épület |
2700 m2 |
3 |
20,0 m |
4,00 m |
Gazdasági épület: gyümölcs és szőlőtermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei és terepszint alatti építmény.
Művelt telek: legalább 80%-án szőlő, gyümölcsös, ill. más intenzív kertészetileg művelt kultúra van.
(3) A gazdasági épület egy max. 20 m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas lakórészt is magába foglalhat, ami csak művelt telken létesíthető.
(4) A meglévő építmények felújítása, átalakítása, korszerűsítése csak a (2) bek-ben előírtak teljesítése esetén engedélyezhető.
(5) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el az övezet területén.
(6) Terepszint alatti építmény létesítése esetén az alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg.
(7) Lakóépület nem építhető kertgazdasági (M-2) övezet területén.
24. § (1) A település erdőterületei egyrészt a védett természeti területek alövezetén (V-l) másrészt a ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3)3 helyezkedik el (BTSz 23. § ill. 25. §). A meglévő erdőterületek művelési ága az üdülőkörzetben nem változtatható meg (BTSz 47. §).
(2) A külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:
a. gazdasági (E-l),
b. védett (E)
elsődleges rendeltetésűek.
(4) A védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- es vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni.
(5) Az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3 /o beépítettséggel lehet építeni.
(6)
(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(8) Az erdősítésre javasolt terület alövezetén (E-2):
a. beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b. az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható,
c. az alövezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(9) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ül. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek belső előírásai szerint történhet. Természetközeli erdőművelés, a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
V. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
25. § (1) Határidő nélkül visszavonásig építési tilalom érvényes az alábbi területeken:
a. közlekedési területek szabályozási terven jelölt építési területen és védőtávolságán belül a
19. § előírásai szerint,
b. a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül.
(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a település rendezési feladatok megvalósítása érdekében az alábbi területeken. (A végleges szabályozás jóváhagyása után - külön rendeletben - ingatlanokra lebontva kerül meghatározásra. Az elővásárlási jog, a terhelt terület határát a szabályozási terv "E" jellel rögzíti.)
Építészeti örökség védelme
26. § (1) A szabályozási tervlapunkon ...É... jellel került lehatárolásra településképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet.
(2) Az (1) bek. lehatárolt területen belül, továbbá a település területén az alábbi épületek - ingatlan határai között egységként kezelve - helyi vedelem alatt állnak:
a) Egervíz-patak menti vízimalmok és környezetük, meglévő épületekkel, környezetükkel együtt védendők:
aa) Bukovecz malom, 601.; 602. hrsz.,
ab) Mezriczky malom 505. hrsz.,
ac) Walter malom 487. hrsz.,
ad) Szaller malom 275. hrsz.,
ae) Kőszegi malom 202. hrsz.,
b)Az országos jegyzékben szereplő műemlék jellegű épületek:
ba) Római katolikus templom,
bb) Evangélikus templom.”
c) Lakóépületek:
ca) Kossuth utca: 13. hsz. 479. hrsz., 28. hsz. 70. hrsz., 30. hsz. 71. hrsz.; 41. hsz. 272. hrsz.; 43. hsz. 269. hrsz.; 53. hsz. 263. hrsz.; 54. hsz. 106. hrsz.; 59. hsz. 181. hrsz.; 78. hsz. 121. hrsz.; 84. hsz. 127. hrsz.,
cb) Jókai utca: 1. hsz. 66. hrsz.; 4. hsz. 51. hrsz.; 15. hsz. 58. hrsz.,
cc) Dózsa utca: 14. hsz. 415. hrsz., 34. hsz. 432. hrsz., 36. hsz. 439. hrsz.; 37. hsz. 350. hrsz.; 40. hsz. 444. hrsz.; 42. hsz. 445. hrsz.; 61. hsz. 305. hrsz.,
cd) Petőfi utca: 19. hsz. 298. hrsz., 21. hsz. 255. hrsz., 23. hsz. 256. hrsz.; 41. hsz. 245. hrsz.; 67. hsz. 219. hrsz.; 69. hsz. 218. hrsz.; 73. hsz. 212. hrsz.; 224. hrsz.,
ce) Temető felett a 95-ös hrsz.”
d)
da) Kossuth utca: Polgármesteri Hivatal 62. hsz. 112. hrsz.; Általános Iskola 113. hrsz.; Általános Iskola 109. hrsz.; Iroda 48. hsz. 87/2. hrsz.; Vendéglő 52. hsz. 105/2. hrsz.,
db) Jókai utca: Rendezvényterem és kovácsműhely 6. hsz. 53. hrsz.
(3) A helyi védelem alatt álló épületek helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó paraméterek a helyi építési szabályzat
10. §-ban került meghatározásra. Ezen felül a felújításhoz részletes építészeti feltáráson alapuló engedélyezési eljárás szükséges az engedélyköteles munkák végrehajtását megelőzően.
27. § (1) Szabályozási tervlapunkon ...N... jellel került lehatárolásra a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területét (V-l jelű alövezet).
(2) A BTSz 23. § és az 1996. évi Lili. a Teraiészet védelméről szóló törvényekkel összhangban a Nemzeti Park területén
a. nem jelölhető ki beépítésre szánt terület,
b. szántó művelési ágú terület nem építhető be,
c. kertgazdasági alövezetbe sorol Sárfén 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be,
d. bányanyitás nem engedélyezhető,
e. természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) A természetvédelmi területen minden tevékenységhez a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges.
(4) Az ökológiai hálózat által érintett egyéb terület alövezetét (BTSz
25. §) …V-3… jellel került lehatárolásra.
(5) A (4) bek. területen nem jelölhető ki beépítésre szánt terület, csak extenzív jellegű vagy természet-, környezetkímélő gazdálkodási módszerekkel használhatók.
(6) A …V-3... jellel határolt területen tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
Tájképvédelmi terület, régészeti lelőhelyek védelme
28. § (1) A tájkarakter megőrzése szempontjából ...T-l... jellel került lehatárolásra a BTSz 26. §-ban meghatározott településkép-védelmi területet.
(2) Az (1) bek. lehatárolt területen
a. beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b. művelési ág váltás, más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekeben engedélyezhető,
c. a kialakult geológiai formák Ilmár hegy - megőrzendők,
d. üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó nem létesíthető,
e. új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthetők.
(3) A település területén, a szabályozási tervlapon …R… jellel határolt, régészeti lelőhelyek alövezete:
a. 90/2. hrsz. területen a Római Katolikus templom környezete,
b. Kossuth utca 88. sz. alatti lakótelek-őskori lelőhely (2. sz. lelőhely),
c. Kossuth utca alatt húzódott a Via magna, a Veszprém és Buda felé vezető hadiút (1. sz. lelőhely),
d. Királykő (3. sz. lelőhely) 80 x 50 m földvár sánc (őskori cserépedények),
e. Római síraedicula felelésének területe (4. sz. lelőhely), Egervíz-patak mocsaras völgyében,
f. Csörgőalja domb lejtőjén római épületnyomok (5. sz. lelőhely),
g. Szentmártonföldje (Csergő). Az Imári hídnál egyenes szentélyzáródású templom romjai (6. sz. lelőhelye),
h. Bondoró-domb lejtőjén Denti kút környékén XIV., XV. szd-i cserepek. Kapucsi Bálint kúriája okirat szerint 1477-ben ide tehető (7. sz. lelőhely).”
(4) Az ismert lelőhelyeken kívül, földmunkák során újabbak előkerülésére lehet számítani. A XCL/1977. évi törvény előírásai szerint kell ilyen esetben eljárni. Amennyiben agyagedény töredék, épületfal maradvány, emberi-, állati-csont kerül a felszínre, a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeum értesítendő. A helyszíni szemléig a földmunka felfüggesztendő.
Települési környezet környezetvédelme
29. § (1) A település területének Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére eső része, valamint teljes belterülete kiemelten védett, a többi terület védett I. kategóriába sorolt levegőtisztaság védelmi szempontjából. Minden tevékenységnél ennek megfelelő határértékek tartandók be.
(3) A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (BTSz 31. §) …Sz-1… jellel, érzékeny területeket (BTSz 32. §) ...Sz-2... jellel határoltak le. Foganatosítandó intézkedések a BSzT 9. §-ban, es a szabályozási előírásokban kerültek meghatározásra.
(4) Az eróziónak fokozattan kitett területek (BTSz 35. §) …P-2… jellel határoltak le. Ezen területen meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével, a mar tóalakult vízmosások rendezésével, megkötésével foglalkozni kell a részletes tervek készítése során (elkerülő út építése, patakok vízrendezése, stb.).
(5) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni. Az építési engedélyezési eljárásra benyújtott tervhez tájesztétikai vizsgálatot és a jogszabályokban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(6) Különös figyelem fordítandó a közterületen köztárgyak, tájékoztató táblák, hirdető berendezések esztétikus elhelyezésére. Szabályozási rendelkezés készítendő és abban határozandó meg a település arculatának megfelelő, tájékoztató rendszer formai kialakítása.
(7) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének megfelelően került kijelölésre a térségi hulladékkezelő, lerakó. (BTSz 41. § H-l) Környezeti hatásvizsgálat (152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet), szakvélemény beszerzése szükséges kialakításához.
(1) Kapolcs település területén építésügyi hatósági engedélyt kiadni, és bármilyen építési tevékenységet folytatni csak a bel-és külterületi szabályozás terveknek és jelen helyi építési szabályzatnak megfelelően szabad.
(2) Jelen szabályozási előírás hatályon kívül helyezi a település Monostorapáti Községi Közös Tanács VB által hozott 18/1983 sz. Összevont Rendezési Tervről szóló ŐRT rendeletét.
(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.
Kapolcs, 2004. február 12.