Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1997.(IV.17.) önkormányzati rendelete

Bogyiszló Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 05. 08- 2019. 04. 23


Bogyiszló Község Önkormányzatának

7/1999. (IV.17) rendelete



SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL



Módosításokkal, egységes szerkezetben



BOGYISZLÓ



Bogyiszló község megalapításának pontos idejét nem tudjuk ugyan, de a krónikák szerint legalább 1.100 éve lakott település.

„Bogyiszló elnevezés eredetileg személynév volt, Árpád-házi Vazul öccsét, Szár László fiát nevezték Bonuzlónak, amely később „Bogyiszló”-vá alakult.


Bogyiszló több más környező településsel együtt a honfoglalás után Árpád vezér családjáé lett, majd egyházi birtok volt és a cisztercita szerzetesek tulajdonába került.

A török kiűzése után a település a Kalocsai Érsek birtoka lett egészen a jobbágyok felszabadításáig.


A falu érdekessége, hogy a Duna kanyarulatai miatt a középkor elején Bodrog, majd Solt, később Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott, mint a Duna-Tisza között elhelyezkedő település.


A XIX. századi nagy Dunaszabályozások után került csak a község 1854-ben a Dunántúlra, miután a régi Duna kanyargós medrét kiegyenesítették.


1931. január 1-i hatállyal került Bogyiszló Tolna vármegyéhez, mint nagyközség, és oda tartozik a mai napig is.


A járások megszűnéséig, 1971-ig falunk a Szekszárdi járásba tartozott. Hivatalos neve: Bogyiszló.

Bogyiszló lélekszáma az 1990. évi népszámlálás alapján 2504 fő, (ideiglenes lakos 80 fő) volt.



BEVEZETŐ



Bogyiszlón a feltételek adottak az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására, ezért – figyelembe véve a meg lévő infrastruktúráját, a lakosságszámát, és egyéb mutatóit – mint jogi-közigazgatási egység, a községek kategóriájába tartozik.

Bogyiszló lakosságának választójoggal rendelkező tagjait megilleti az a jog, hogy a település közügyeit közvetlenül maguk intézzék, illetve a közügyek vitelére széleskörű önkormányzati elven működő általános hatáskörű képviseleti szervet hozzanak létre.

Az önkormányzati szervezet a saját működését szabályzatban rögzíti.

A Szabályzat megteremti a demokratikus önkormányzati működés jogi kereteit, ezáltal segítségül szolgál a Községi Önkormányzat minden szerve számára.

A szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) a képviselők testülete által elfogadott önkormányzati rendeletként kerül kihirdetésre, és mint ilyen, a legmagasabb rendű helyi jogforrás. Az SZMSZ bármely szakaszával ellentétes helyi rendelkezés semmis.

A Szabályzat szellemiségébe törekszik az 1945. előtti község önkormányzati értékeit feleleveníteni és azt a jelen viszonyoknak megfelelő tartalommal megtölteni.

Mindezekre tekintettel az önkormányzati képviselők az átruházott közhatalmi jogosítványaikat gyakorolva Szervezeti és Működési Szabályzatukat az alábbiak szerint fogalmazzák meg:



  1. fejezet


Általános rendelkezések


A bogyiszlói önkormányzat


  1. §
  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bogyiszló Község Önkormányzata (továbbiakban: községi önkormányzat).
  2. Székhelye: Bogyiszló
  3. Címe: Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.
  4. [1]A képviselő-testület – Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületével – Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal néven jogi személyiséggel rendelkező közös önkormányzati hivatalt hozott létre.
  5. Az önkormányzat fenntartói jogokat gyakorol az alábbi költségvetési szervek vonatkozásában:
  1. Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal;
  2. Bogyiszlói Kistarisznya Óvoda;
  1. Tolnai Családsegítő Központ Önkormányzati irányítás alatt működik még a településen az általános iskola, az óvoda, az étkezde, a művelődési ház, az egészségügyi szolgálat, valamint egyéb fizikai kisegítő személyzet.


Bogyiszló község jelképei és jelvényei; ünnepei és kitüntető címei


  1. §
  1. Bogyiszló község lakosságának összetartozási érzését fejezik ki és erősítik az önkormányzati jelképek. A település jelképei: községi címer, községi zászló és a községi pecsét.
  2. A helyi címer leírása: hegyes alapú, aranyszínű pajzson sötétkék alakkal napsütésben baloldalon álló fa felé csónakázó ladikos embert ábrázol.
  3. A községi zászló: paprikapiros alapon lévő két fehér mező, amely ez által a zászlót 5 egyenlő sávra osztja, közepén pedig a község arany-sötétkék ladikos címere található.
  4. A községi önkormányzat az országosan egységes, hivatalos pecséten kívül, protokolláris célból a helyi címerrajzzal ellátott „Bogyiszló Község Önkormányzatának Pecsétje” körfeliratú pecsétet is használ. A pecsét kizárólagos használója és őrzője a polgármester.


  1. §
  1. A polgármester ünnepi alkalmakkor a helyi zászló szerinti piros fehér ötös osztású alapszínen, helyi címerrel ellátott vállszalagot használ. Állampolgári eskü kivételekor, valamint anyakönyvvezetés esetén a polgármester a nemzeti színű magyar címeres vállszalagot köteles viselni.
  2. Hivatalos eljárásokban a polgármester „Bogyiszló Község Polgármestere” körfeliratú, a képviselők pedig „Községi Képviselő-testület Tagja” körfeliratú, helyi címert ábrázoló jelvényt viselnek.


  1. §

Hivatalos nemzeti, állami, egyházi és helyi ünnepeken a polgármester és a képviselők ünnepi viseletben (vállszalag, jelvények) vehetnek részt.



  1. §
  1. Azokat a bogyiszlói, vagy Bogyiszlóhoz szorosan kötődő polgárokat, akik bármilyen munkaterületen munkájukkal, életmódjukkal hosszabb időn keresztül példamutatóan viselkedtek, vagy kiemelkedő eredményt értek el, a polgármester az önkormányzat nevében ünnepi képviselő-testületi ülésen „Bogyiszló Község Díszpolgárává” nyilváníthatja.
  2. „Bogyiszló Községért” kitűntető cím adományozható azoknak a személyeknek, akik a tudományok, a művészetek, a fejlesztés, a kutatás, a gyógyítás, az oktatás, nevelés, vagy a gazdasági élet terén kifejtett példaértékű munkájukkal hozzájárultak Bogyiszló község fejlődéséhez, hírnevének növeléséhez.
  3. Az önkormányzati jelképek, valamint azok használatának részletes szabályait, valamint az ünnepségek, ünnepek rendjét, továbbá a „Bogyiszló község díszpolgára” és a „Bogyiszló községért” kitüntető cím adományozásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.



II. fejezet

Az önkormányzat általános feladat- és hatásköre


  1. §

Bogyiszló Község Önkormányzata a helyi közügyek intézésének kizárólagos letéteményese. A községi önkormányzat nevében jogok gyakorlására és kötelezettségek vállalására elsősorban az önkormányzat képviselő-testületének, kivételesen pedig a polgármesternek van lehetősége.


  1. §[2]

(1) Bogyiszló Község Önkormányzata ellátja az alábbi feladatokat:

  1. biztosítja a megfelelő színvonalú óvodai nevelést,
  2. biztosítja a háziorvosi, fogorvosi, központi orvosi ügyeleti, védőnői feladatok ellátását;
  3. biztosítja a rászorultak szociális ellátását;
  4. biztosítja a falu minden részére kiterjedő vízvezetékrendszeren az egészséges ivóvízellátást, a szennyvízvezeték kiépítésével a keletkező kommunális szennyvíz tisztítását;
  5. biztosítja megfelelő szintű közvilágítást;
  6. biztosítja a helyi tulajdonban lévő közúthálózat állandó karbantartását, és fejlesztését;
  7. biztosítja a közterületek és a parkok gondozását;
  8. biztosítja a település tisztaságát és környezetének védelmét,
  9. biztosítja a települési vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést;
  10. a helyi munkahelyek teremtésével segít a település lakosait is sújtó foglalkoztatási gondok enyhítésében;
  11. segítséget nyújt a helyi egyházaknak, a tulajdonukban lévő temető fenntartásában, valamint a községi ravatalozón keresztül közreműködik a település elhunytjainak illő tisztességgel való eltemettetésében;
  12. segítséget nyújt a helyi közrend- és közbiztonsági feladatok megoldásában és támogatja az önkéntesen szerveződő, közrend fenntartásában közreműködő civilszervezeteket;
  13. segíti a helyi tűzvédelem megszervezését;
  14. támogatja az alkotmányos alapon szerveződő és működő helyi társadalmi, politikai szervezeteket, valamint a jogi személyiség nélküli csoportosulásokat;
  15. támogatja a helyi hagyományőrző tevékenységet, az évente megrendezésre kerülő Falunapot és szüreti felvonulást;
  16. vallási és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása mellett szorosan együttműködik a helyi egyházakkal;
  17. segíti a helyi cigányság szokásainak, hagyományinak megőrzését;
  18. támogatja a községi tömegsport és versenysport tevékenységeket;

sz) támogatja az egészséges életmód gyakorlatának kialakítása iránti helyi törekvéseket;

  1. szervezi és segíti a fiatalok országos és helyi közpolgárrá nevelését, valamint

t)ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felsőbb szintű jogszabályok, vagy helyi rendeletek az Önkormányzat hatáskörébe utalnak.


[3][4](2) A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kormányzati funkciók:


011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220            Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320            Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360            Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030            Közterület rendjének fenntartása

032020            Tűz és katasztrófavédelmi tevékenységek

032060            Polgári védelmi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236            Országos közfoglalkoztatási program

045120            Út, autópálya építése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045170            Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

047410            Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051020            Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

053020            Szennyeződésmentesítési tevékenységek

061020            Lakóépület építése

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás

074040            Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

074051            Nem fertőző megbetegedések megelőzése

074052            Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei

074053            Szenvedélybetegségek (kivéve: kábítószer) megelőzésének programjai, tevékenységei

074054            Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041            Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043            Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045            Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082042            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044            Könyvtári szolgáltatások

082061            Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082063            Múzeumi kiállítási tevékenység

082064            Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

083020            Könyvkiadás

083030            Egyéb kiadói tevékenység

084070            A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

086020            Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030            Nemzetközi kulturális együttműködés

091110            Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

101270            Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások

102050            Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104030            Gyermekek napközbeni ellátása

104042            Gyermekjóléti szolgáltatások

106010            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

107051            Szociális étkeztetés

107052            Házi segítségnyújtás

107053            Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054            Családsegítés

107055            Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

109070            Nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

           

8. §

Bogyiszló Község Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a honvédelmi, polgári védelmi és a katasztrófa elhárítás teendőinek pontos megszervezését.

Mindezek helyi feladatait, valamint a szükséghelyzetben való cselekvés szabályait külön Önkormányzati rendelet tartalmazza.


III.fejezet

A Községi Önkormányzat szervezete,

önkormányzati szervek műkösése


A Képviselő-testület

  1. §


  1. Bogyiszló Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a település legfőbb szerve, amely gyakorolja a választópolgárok által ráruházott önkormányzati jogok döntő többségét. A képviselő-testület biztosítja a helyi törvényes rendet, valamint meghatározza a település végrehajtó szervezetének struktúráját.
  2. Bogyiszló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete szabályszerűen összehívott ülésén fejti ki munkáját, és gyakorolja a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét.
  3. [5]Bogyiszló község képviselő-testülete hat képviselőből és a képviselői jogokkal is bíró polgármesterből áll, akiket a település választópolgárai közvetlen, titkos szavazással négy évre választanak. A képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza

(4) [6] Az önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körében megilleti a tanácskozási jog a Képviselő-testület és bizottsága ülésein. Ennek megfelelően:

(a) a helyi közművelődést érintő bizottsági, képviselő-testületi döntések üléseire: a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület,

(b) a helyi sportról szóló bizottsági, képviselő-testületi döntések üléseire: a Bogyiszlói Sportkör,

(c) a helyi közoktatásról szóló bizottsági, képviselő-testületi döntések üléseire a Bogyiszlóért Gyermekekért Alapítvány képviselőjét meg kell hívni.

(5) A helyi gazdálkodó szervezet (ek), intézmények vezetői eseti meghívás alapján vesznek részt a testületi üléseken.


  1.  §

A Községi Önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei útján látja el.


  1.  §
  1. A Képviselő-testület – a törvény által meghatározott keretek között – feladat- és hatáskörbe tartozó ügyekben szabadon dönthet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján – saját tevékenységi körében – rendeletet alkothat.
  2. [7]Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a bizottságok és a polgármester – a képviselő-testület által meghatározott módon – rendszeresen beszámolnak.


  1.  §

A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

  1. rendeletalkotás;
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
  3. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
  4. a helyi népszavazás kiírása;
  5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, valamint a díszpolgári cím adományozása;
  6. intézmény, vállalat, gazdasági társaság alapítása, megszűntetése, vezetőinek kinevezése, ezen szervek átszervezése,
  7. közterület elnevezése, emlékmű állítása;
  8. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról, szóló beszámoló elfogadásáról;
  9. a községi vagyon elidegenítése, vagy szerzése, az önkormányzati vagyonállag megváltoztatása, a községnek juttatott adományok el-, vagy el nem fogadása;
  10. az önkormányzati haszonbérletek kötése;
  11. hitelek felvétele, vagy adása, kötvény kibocsátás;
  12. az önkormányzati tulajdonra vonatkozó bármilyen természetű tulajdon korlátozásoknak, szolgalmaknak, vagy zálogjogoknak az engedélyezése, valamint azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére szolgáló engedélyek megadása;
  13. rendelkezés az önkormányzat magánjogi követelésének elengedése, mérséklése ügyében, valamint a követelések iránt a per megindítására, vagy megszüntetésére, továbbá az önkormányzat perében kötendő egyességek felett;
  14. meghatalmazás adása a peres, illetve a nem peres ügyekben a község képviseletére;

ny)  rendelkezés az önkormányzatot érintő szerződésekkel és okiratokkal kapcsolatosan;

  • a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, illetve átadása;
  • önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, valamint érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
  • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködéséről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
  • hazai és külföldi önkormányzattal testvértelepülési kapcsolta felvétele;
  • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

sz) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

  1. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

ty)   Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a torvény a községi önkormányzat álláspontjának a kikérését íjra elő;

  1. Közfeladat önkéntes felvállalása, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
  2. A települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv 33/A § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárásokkal kapcsolatos döntés.[8]

z) Amit a törvény képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utalt.[9]

zs)[10] A helyi kisebbségi önkormányzat részére A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.tv. 27. §-ában foglaltaknak megfelelően díjmentesen biztosítja a testületi működés feltételeit, valamint Internet szolgáltatást.


A Képviselő-testület működése


  1.  §
  1. A képviselő-testület rendes, szükség szerint pedig rendkívüli ülést (ülésszakot) tart. Akár a rendes, akár a rendkívüli ülés lehet ünnepi ülés is.
  2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 12 ülést tart.
  3. A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, és azt valahányszor a szükség úgy kívánja, össze kell hívni.

Össze kell hívni, továbbá:

  1. ha a képviselő-testület azt határozatilag kimondja,
  2. a települési képviselők egynegyedének, vagy a bizottság(ok)nak írásban indokolt indítványára;
  3. polgármesteri döntés alapján;
  4. népi kezdeményezés alapján;
  5. közigazgatási hivatal vezetője indítványára;
  6. kisebbséget érintő ügyekben a Kisebbségi Önkormányzat indítványára.
  1. Az indítványokat a polgármesternél kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot is.
  2. E szabályzatban meghatározott évi 12 rendes ülésen kívül, minden más testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül és azon csak az arra okot adó napirend tárgyalható, kivéve ha a képviselő-testület – fontos okból – sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.
  3. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, illetve az éves munkatervben ütemezett módon és napirendek esetén ülésszakot is tarthat. Az ülésszakra szóló meghívóban fel kell tüntetni az ülésszak várható időtartamát is.



A Képviselő-testület programja és munkaterve


  1.  §
  1. A Képviselő-testület megválasztásának időszakára munkaprogramot állapíthat meg.

A polgármester által előterjesztett munkaprogram a 4 éves ciklus idején megvalósítandó községfejlesztési feladatok felsorolását, az önkormányzat gazdasági, társadalmi, politikai szervekkel való kapcsolatának jövőbeni formáit, valamint az önkormányzati szervek tervezett strukturális felépítését, és működésének formáit tartalmazza.

  1. A munkaprogram a polgármester és a képviselők választási programja alapján készül.



  1.  §
  1. A Képviselő-testület működésének alapja – a munkaprogramhoz igazodó – naptári évenként meghatározott éves munkaterv.
  2. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
  3. A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot tehetnek:
  • a képviselők;
  • a testületi ülésen tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak;
  • a község gazdálkodó szervezeteinek, intézményeinek vezetői.
  1. A munkaterv tartalmazza:
  • a testületi ülések tervezett időpontját, helyét;
  • a napirendek címét;
  • az előadók nevét, beosztását;
  • az előterjesztések elkészítésének határidejét;
  • azokat a napirendeket, amelyeket bizottság nyújt be, vagy véleményez.
  1. A munkatervet elfogadása után meg kell küldeni a képviselőknek, valamint a testületi ülések állandó meghívottjainak.


A Képviselő-testület ülései


  1.  §
  1. A községi Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2)[11] A képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(3)[12] A képviselő-testületi és a bizottsági ülés előterjesztéseit az ülésre meghívottak számára a polgármester elektronikus úton küldi meg. A zárt ülés előterjesztését úgy kell megküldeni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, amennyiben ez elektronikus úton nem biztosítható, a zárt ülés előterjesztéseit postázni kell. Az előterjesztéseket a képviselők legalább három nappal az ülés előtt kapják meg. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is.

(4)[13]  A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább egy nappal az ülés megkezdése előtt kell kézbesíteni, a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt. Kivételes esetben, ha a képviselő-testület döntésének késedelme az önkormányzati érdek jelentős sérelmével jár, a képviselő-testület az írásbeliség mellőzésével, rövid úton – telefonon – is összehívható


  1. §
  1. A képviselő-testületi ülés nyilvános. Azon bármely községi és vidéki választópolgár részt vehet.
  2. A képviselő-testület
  1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
  2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. [Ötv. 12. §. (4) bekezdés a), b) pont.]
  1. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. [Ötv. 12. §. (5)]
  2. A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a község lakosságát az ülés előtt 5 nappal a település szokásos helyein kifüggesztett hirdetményeken tájékoztatja.
  3. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját és helyét legalább 8 nappal az ülés megtartása előtt nyilvánosságra kell hozni.


Az előterjesztés


  1.  §
  1. Előterjesztésnek minősülnek a munkatervbe felvett és új napirendeken kívüli anyagok, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
  2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatának az ülésen történő kiosztását.
  3. Az előterjesztés főbb elemei:
  1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.
  2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
  1. Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző terjeszthet elő.
  2. Az indítvány – a sürgősségi tények rövid indoklásával és az anyag becsatolásával – írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani, kivéve ha maga a polgármester az indítvány előterjesztője.
  3. A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a testület az indítványt napirendjére tűzi.
  4. Ha a képviselők a sürgősségi indítványt nem fogadják el, egyben döntenek arról is, hogy az ügyet mikor tárgyalják.




A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje


  1.  §
  1. A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
  2. Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.
  3. Ezt követően a polgármester:
  • javaslatot tesz a napirendekre (az ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz);
  • napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
  • napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, és kihirdeti a határozatokat;
  • biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;
  • berekeszti az ülést.

(4)[14] A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testületet a korelnök a 16.§. (2) – (3) bekezdése szerint hívja össze, az ülést a (2) – (3) bekezdése alapján vezeti.


  1.  §

A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.


  1.  §
  1. A napirend tárgyalása során elsőként a napirend előadóját illeti a szó
  2. A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
  3. A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
  4. A napirend előadója, a polgármester és legalább 3 képviselő a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
  5. A polgármester felhívására a jegyző az elhangzott javaslatok törvényességéről nyilatkozik.

Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

  1. A testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is. Erről a képviselők – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoznak.
  2. A vita lezárását követően az előerjesztő válaszolhat a hozzászólásokra.


  1.  §
  1. A képviselő-testület tagjait az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeiben interpellációs jog illeti meg.
  2. Az interpellációt lehetőleg írásban, előre a polgármesterhez kell benyújtani.
  3. A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, valamint a jelenlévő önkormányzati intézmény vezetőjéhez címezheti.
  4. Az interpelláció címzettje a testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban, érdemben köteles választ adni.
  5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselők vita nélkül határoznak.
  6. A képviselő-testület el nem fogadott válasz esetén az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet a bizottság vagy az önkormányzat hivatala folytat le. Vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.
  7. Az interpellációk nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


Kérdés


  1.  §
  1. A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, valamint a jelenlévő napirendi pontok előadóihoz hatás- és feladatkörükbe tartozó ügyekben az ülés előtt, vagy az ülésen kérdést intézhetnek.
  2. A kérdés címzettje a testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles választ adni.


  1.  §
  1. A polgármester (az ülés vezetője) gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.
  2. Az ülés rendjének biztosítása során fegyelmet kell fordítani a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően az ülés levezetője:
  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, tanácskozáshoz nem illő sértő módon nyilatkozik;
  2. rendre utasítja azt a személyt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
  3. a nem települési képviselő rendzavarása esetén, ismétlődő rendzavarás esetén – a fegyelmeztetés után – a rendbontót a terem elhagyására kötelezheti és a képviselők – vita nélkül – döntenek arról, hogy a továbbiakban részt vehetnek-e a tanácskozáson;
  4. a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el; a tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevők sem a tetszésüket, sem pedig a nem tetszésüket nem nyilváníthatják ki.


Határozathozatal


  1.  §
  1. A polgármester az előterjesztésekben szereplő és vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.

A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

  1. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” [Ötv. 14. §. (1) bekezdés.] „A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. [Ötv. 14. §. (2) bekezdés.]


A képviselő-testület döntései


  1.  §
  1. A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoz, valamint rendeletet alkot.
  2. Ha a testületi döntés egyes felmerült ügyre vonatkozik, az egyszerű képviseleti határozat formájában jelenik meg. Ha viszont az adott kérdéskör állandó jellegű szabályozást igényel, azt a testület önkormányzati rendeletbe foglalja. A rendelet a helyi jogszabály, ennél fogva minden bogyiszlói lakosra kötelező.


  1.  §

 A testület határozatait a jelenlévő képviselők többségének egybehangzó szavazata alapján hozza.

  1. Minősített többség szükséges:
  1. önkormányzati rendeletalkotáshoz [Ötv. 10. §. a) pont]
  2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz. [Ötv. 10. §. b) pont]
  3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz. [Ötv. 10. §. e) pont]
  4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz. [Ötv. 10. §. f) pont]
  5. intézmény alapításához. [Ötv. 10. §. g) pont]
  6. a képviselő kizárásához. [Ötv. 14. §. (2) bekezdés]
  7. zárt ülés elrendeléséhez [Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pont.

Figyelem! Az a) pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez nem!

  1. a képviselő-testület megbízásának lejárata előtti feloszlatásához. [Ötv. 18. §. (3) bekezdés]
  2. a polgármester elleni kereset benyújtásához [Ötv. 33/B. §. (1) bekezdés]
  3. az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.
  1. A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. [Ötv. 12. §. (6) bekezdés] Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

A polgármester (településrészi, kisebbségi önkormányzat testületének vezetője) nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.


  1. §
  1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
  1. azt a törvény írja elő;
  2. azt a képviselő-testület 1/3-a indítványozza;
  3. azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.
  1. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak.
  2. Név szerinti szavazásról mindit kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
  3. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.


Az önkormányzati rendeletalkotás


  1. §
  1. A képviselő-testület – az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
  2. Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
  1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról [Ötv. 18. §. (1) bekezdés]
  2. a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról [Ötv. 20. §. (2) bekezdés];
  3. bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról [Ötv. 23. §. (2) bekezdés];
  4. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról [Ötv. 50. §. (2) bekezdés]
  5. a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról [Ötv. 80. §. (2) bekezdés].
  1. Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
  2. A rendeletalkotás kezdeményezése

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  1. a települési képviselők,
  2. az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján,
  3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
  4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
  1. A rendelettervezet elkészítése
  1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.
  2. A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa (csoport) készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.
  3. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
  1. A tervezet véleményezése
  1. A jogszabályi környezet
  2. Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
  • a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
  • a lakossági közvélemény-kutatás.
  1. A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
  2. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
  1. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
  1. A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítés és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
  2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

 c.)[15] Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének ………./… (……..) önkormányzati rendelete ……………..

                    sorszám/év (hó.nap)                                         rendelet címe”


  1. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
  1. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
  2. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. A jegyző gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeleteket 2 évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
  3. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét – a szabályzat mellékleteként – naprakész állapotban vezetni.



  1.  §
  1. A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Bogyiszló Község Önkormányzata …../20.. (…hó, …nap) számú Kt határozat.

  1. A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
  2. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
  3. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.


A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve


  1.  §

A képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni 3 példányban. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladata. Testületi döntés alapján az ülésekről vagy azok egy-egy részéről szó szerinti jegyzőkönyvet, vagy hang-, illetve videofelvételt is lehet készíteni.


  1.  §
  1. A kivonatos jegyzőkönyv tartalmazza:
  1. a megjelent képviselők és a meghívottak nevét,
  2. a tárgyalt napirendi pontokat,
  3. a tanácskozás lényegét,
  4. a hozott határozatokat, rendeleteket.
  1. A jegyzőkönyv mellékletei:
  1. a meghívó,
  2. a tárgyalásra került előterjesztések,
  3. a határozat-tervezetek,
  4. a jelenléti ív.
  1. A képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző írja alá. Két települési képviselő hitelesíti.
  2. A jegyzőkönyv eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli.

A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni, és el kell helyezni az irattárban. A 3. példányt a községi könyvtárnak kell megküldeni.

  1. Az állampolgárok – zárt ülés kivételével – a jegyzőnél, vagy a könyvtárban betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe, valamint az ülések jegyzőkönyveibe.


32/A.§[16]


 (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2)  A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A jegyző kezeli polgármester személyzeti anyagát, nyilvántartja a szabadságát.


A képviselő-testület bizottságai


  1.  §[17]

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai, és tagjainak száma: 

  1. Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma az elnökkel együtt: négy fő;
  2. Szociális Bizottság, tagjainak száma az elnökkel együtt: négy fő.

(2) A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester vagy bármely képviselő javaslatára,   egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát az önkormányzati rendelet függeléke tartalmazza.


[18]33/A.§ A bizottság elnökének, tagjainak személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(2) A bizottság az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén őt teljes jogkörrel helyettesíti.


Az állandó bizottságok általános feladatai


[19]33/B.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága

  1. a dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
  2. részt vehet a hatáskörét érintő önkormányzati koncepció, intézményvezetői pályázat kiírása, képviselő-testületi előterjesztés, önkormányzati rendeletalkotás előkészítésében;
  3.  javaslatot tehet:

ca) az éves munkaterv előkészítése során,

cb) az önkormányzat felügyelete alatt álló gazdasági társaság, intézmény létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, működésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésre,

cc) a külön önkormányzati rendelet szerinti helyi kitüntető cím adományozására, illetve megvonására.

  1. véleményezheti a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket;
  2. figyelemmel kíséri a képviselő-testület és a bizottság döntéseinek végrehajtását,
  3. ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját. Ha ennek során a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(2) Az állandó bizottságok részletes feladat- és hatáskörét az önkormányzati rendelet 1. melléklete tartalmazza.


A bizottságok működése


[20]33/C.§  (1) A bizottságok működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a

határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, a bizottsági előterjesztésekre, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára és előterjesztését napirendre kell tűzni.

(3) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölése : ………….. Bizottság …..(évente kezdődő növekvő sorszám arabszámmal) / ….(a döntés éve)   , zárójelben a döntés hónapja és napja.


A bizottság elnöke és tagjai


[21]33/D. § A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) képviseli a bizottságot,

d) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a jegyzővel és az intézményvezetőkkel.

[22]33/E. § (1) A bizottság tagja:

a) részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

[23]33/F. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület a legkésőbb a soron következő rendes ülésén a dönt a megüresedett hely betöltéséről.


Az ideiglenes bizottság


[24]33/G.§ (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére a bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


  1.  §

Minden bizottság munkatervét a működésének szabályait maga határozza meg. A képviselő-testület által a bizottság elé utalt kérdést képviselő-testületi határozatban megjelölt időpontban, illetve a testület munkatervében meghatározott időpontig köteles megtárgyalni.

A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a polgármesteri hivatal útján a jegyző gondoskodik.


35. §

A bizottságok főbb feladatai:

  1. Döntenek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörökben;
  2. Előkészítik, véleményezik az egyes képviselő-testületi előterjesztéseket;
  3. Szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, a rendeletek hatályosulását;
  4. Szükség esetén állást foglalnak egyes rendelettervezetekről, valamint a fejlesztési koncepciók, programok, továbbá költségvetésre és zárszámadásra irányuló kérdésekben.

e)[25] A polgármester illetményének emelésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.


36. §

  1. A bizottságok tagjai:
  1. Szavazati joggal részt vesznek a bizottságok ülésein, döntéseinek előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését;
  2. Részt vesznek az ellenőrzésekben;
  3. A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe;
  4. Megbízás alapján képviselik a bizottságot.
  1. A bizottság nem képviselő tagjait az (1) bekezdésben felsorolt jogosítványok illetik meg.
  2. A képviselők legfeljebb két állandó bizottságnak lehetnek tagjai.
  3. A bizottsági tag megbízatása megszűnik:
  1. lemondással,
  2. képviselői mandátum megszűnésével.


A Tanácsnok

36/A. §[26]

/Hatályon kívül helyezte a 9/2006 (X.16.) rendelete. Hatályos 2006. október 16. napjától./


Az önkormányzati képviselők jogállása


37. §

  1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtások szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
  2. A képviselők fontosabb jogai:
  1. Képviselő-testületi üléseken a tisztségviselőktől, a jegyzőktől, bizottságok elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek;
  2. Kérésükre az írásban is benyújtott hozzászólásukat mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz;
  3. Tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén; javasolhatják a bizottságok elnökeinek a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalását; kezdeményezhetik, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának döntését;
  4. megbízás alapján képviselhetik az önkormányzatot,
  5. a polgármesteri hivataltól igényelhetik a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; közérdekű ügyben kezdeményezhetik a hivatal közreműködését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemes választ adni.
  1. A képviselő-testület tagjainak fontosabb kötelességei:
  1. kötelesek tevékenyen részt venni a testületi munkában; a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester felhívhatja a figyelmüket;
  2. a képviselői státusz kötelezi viselőjét, hogy a magánéletben is méltó legyen megbízatásához;
  3. felkérés alapján részt vesznek a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
  4. Írásban, vagy szóban előzetesen bejelenti, ha a képviselő-testület vagy valamely bizottsága ülésén nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek a nevét, aki igazolatlanul távol marad a testületi ülésekről, rosszallással említse meg; tartós, igazolatlan távolmaradás, vagy képviselőhöz nem méltó magatartás esetén pedig a testület a képviselőt lemondásra is felszólíthatja.
  5. A képviselők kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot megőrizni; titoktartási kötelezettségük megbízatásuk lejárta után is fennáll;
  6. Kötelesek a velük szemben felmerült összeférhetetlenségi okot még a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni; az a képviselő, aki valamely ügyben közvetlenül, vagy közvetve érdekelt az adott ügy tárgyalásában nem vehet részt; az érdekeltség kérdését bármely képviselő felvetheti; az érdekeltség tárgyában a polgármester foglal állást.


38. §

A polgármesteri hivatal épületében képviselői iroda áll rendelkezésre a képviselők munkájának megkönnyítése, és hatékonyabbá tétele érdekében; az iroda működésének személyi és tárgyi feltételeiről a jegyző gondoskodik.


39. §

  1. A képviselő-testület tagjának törvényében és az önkormányzat rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg.
  2. A tiszteletdíjak és egyéb juttatások körét, mértékét, a jogosultság részletes szablyait az önkormányzat külön rendelettel szabályozhatja.
  3. [27] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő- testület a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző  javaslata alapján legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.


40. §

  1. Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester, akiket a lakosság közvetlenül, illetve a testület minősített többséggel, titkos szavazással 4 évre választ.
  2. A polgármester a települési önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
  3. A polgármesternek a képviselő-testülettel kapcsolatos főbb feladatai:
  1. összehívja, vezeti a testületi üléseket,
  2. képviseli a helyi önkormányzatot, és a testületet,
  3. gondoskodik a képviselők zavartalan munkája feltételeiről.
  1. Az önkormányzati bizottságokkal összefüggő főbb feladatok:
  1. elrendelheti a bizottság összehívását,
  2. felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
  3. dönt a bizottsági elnök kizárásáról, (bizottsági döntéshozatal esetében) ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
  4. Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsághoz adja át kivizsgálásra.[28]
  1. a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
  1. A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.
  2. A jegyző javaslatainak fegyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésébe és végrehajtásában.
  3. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.
  4. A jegyző javaslatára előterjesztés nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
  5. Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
  6. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. [Ötv. 35. § (2) bekezdés]

g)[29] A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezéshez, a felmentéshez, a vezetői megbízáshoz, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.


41. §

  1. „A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat.” (Ötv. 34. §)
  2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
  3. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
  4. az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek. Részt vesz:
  1. a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
  2. a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
  3. a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.


A képviselő-testület hivatala

42. §[30]

(1) Az önkormányzat – Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testületével – közös önkormányzati hivatalt hozott létre, Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. 

  1. A közös önkormányzati hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(3) A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

(4)  A közös önkormányzati hivatal jegyzője, vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek megállapodása alapján köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítését, működésének rendjét saját szervezeti és működési szabályzata, illetve az ügyrendje tartalmazza


Az önkormányzat jegyzője

43. §[31]

(1) A polgármesterek - lakosságszám-arányos, többségi döntéssel – pályázat alapján határozatlan időre – nevezik ki a jegyzőt.

(2)  A jegyzőt az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti


44. §[32]

A jegyző

a)  dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b)  gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,

c)  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d)  tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e)  jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f)  évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g)  döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h)  dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i)  dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j)  a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.



IV.fejezet

A közvetlen demokrácia helyi intézményei


A helyi népi kezdeményezés, népszavazás

45. §

  1. A helyi népi kezdeményezés és a népszavazás jogát az Alkotmány, valamint az Önkormányzati törvényen kívül e Szabályzat is deklarálja.
  2. A település választópolgárai a helyi hatalmat – jogszabályi keretek között – népi kezdeményezés és népszavazás útján is gyakorolhatják.
  3. Minden helyi érdekű közügyben népi kezdeményezés tehető, valamint mindazon községet érintő közügy népszavazásra bocsátható, amelyet törvények nem tiltanak és amit a képviselő-testület fontosnak tart.


46. §

  1. A népi kezdeményezés tárgya lehet bármilyen ügy, ami több bogyiszlói lakost érint és amelynek eldöntésére a képviselő-testületnek hatásköre van.
  2. A népi kezdeményezést tartalmazó iratot legalább 100 választópolgárnak kell saját kezűleg aláírnia, és azt a polgármesternek kell benyújtani.


47. §

  1. A helyi népszavazás iránti indítványt a község polgármesterének kell benyújtani.
  2. A népszavazást kezdeményezheti: legalább 190 választópolgár, illetve az összes választópolgár minimum 10 %-a, legalább 3 önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a helyi pártok és politikai, társadalmi szervek vezetősége.


48. §

  1. A népszavazást kezdeményezők írásba, vagy szóban fordulnak a polgármesterhez. A szóbeli kezdeményezést alakszerű jegyzőkönyvbe kell venni.
  2. A választópolgárok által benyújtott népszavazási kezdeményezés mellékletében minden választónak az aláírását és a lakcímét fel kell tüntetni.
  3. A polgármester a hozzá beadott állampolgári népszavazási kezdeményezést a helyi választási bizottságnak átadja az aláírások megvizsgálása és hitelesítése céljából.
  4. A képviselő-testület legalább 190 választópolgár általi kezdeményezés esetén köteles kiírni a népszavazást.


49. §

Nem bocsátható népszavazásra:

  • Bogyiszló Község Önkormányzatának a - Képviselő-testület által elfogadott – éves költségvetéséről szóló rendelete;
  • a helyi adókkal kapcsolatos rendelet;
  • a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdések feletti döntés (kinevezések, választások, munkáltatói jogok gyakorlása);
  • valamint azok a kérdéskörök, amelyeket felsőbb szintű jogszabályok még kizárnak.


50. §

A népi kezdeményezés és a népszavazás általános szabályai a helyi önkormányzatokról szóló 199. évi LXV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. sz. törvények megfelelő szakaszai tartalmazzák.


Lakossági fórumok

51. §

  1. A községi képviselő-testület évente 1 alkalommal – késő ősszel – előre meghirdetetten falugyűlést hív össze.
  2. A polgármester és a képviselők a falugyűlésen tájékoztatást adnak az önkormányzat évi munkájáról, igazodva az év eleji közmeghallgatáson elhangzott állampolgári javaslatokhoz.
  3. A falugyűlésen az állampolgárok hozzászólásaikkal értékelik az önkormányzati szervek tevékenységét.
  4. A falugyűlési meghívókat fórum előtt legalább 8 nappal a község minden polgára megkapja, valamint a meghívó nyilvánosan is a település szokásos helyein kifüggesztésre kerül.


52. §

  1. A képviselő-testület – éves munkatervében ütemezetten – egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan közmeghallgatást tart, ahol választópolgárok, valamint a helyi politikai, gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői közvetlenül a testület felé közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
  2. A közmeghallgatást a képviselő-testület kötelezővé teszi az év eleji költségvetésben szereplő községfejlesztési feladatok előtt.
  3. A közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal hirdetményben közzé kell tenni:
  1. a közmeghallgatás helyét,
  2. idejét
  3. a napirend tárgyát
  1. A közmeghallgatás alkalmával felvetett közérdekű javaslatokat a képviselő-testület további működése során igyekszik a lehető legteljesebben figyelembe venni.


53. §[33]

(1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tartanak. A részvétel lehetőségéről a választók a hivatal hirdetőtábláján, és a település  honlapján tájékozódhatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.

  1. fejezet

A Községi Önkormányzat gazdasági alapjai


54. §

  1. Bogyiszló Község Önkormányzata a település fontos gazdasági tényezője. Saját vagyona van, ami tulajdonából, továbbá az önkormányzati célok megvalósítását szolgáló vagyoni értékű jogokból áll.

A polgármester, valamint minden képviselő elsőrendű kötelessége az önkormányzat vagyonának védelme és állandó gyarapítása.

  1. A Községi Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.



55. §

Az Önkormányzat gazdasági alapjának forrásai:

  1. Az állam által nyújtott különböző támogatások;
  2. saját bevételek;
  3. Önkormányzati tulajdon.


56. §

A községet, mint önkormányzatot lakosságszáma és egyéb mutatói alapján az állam széleskörű pénzbeli támogatásban részesíti. E támogatások lehetnek normatív állami támogatások, amelyek a községnek alanyi jogon járnak, és lehetnek egyes társadalmilag kiemelt célra, vagy meghatározott címen juttatott, továbbá hátrányos helyzet kiküszöbölésére adott pénzbeli támogatás. A cél, a címzett, valamint a hátrányos helyzet miatti állami támogatások pályázat alapján, illetve csak rászorultság esetén járnak.


57. §

Az Önkormányzatnak tulajdona hozadékából, az általa kivetett helyi adókból, vállalkozásaiból és egyéb forrásból származnak saját bevételei.

A helyi adókkal kapcsolatos szabályokról az Önkormányzat külön rendeletet alkot.


58. §

Az Önkormányzat tulajdona ingatlanokból és ingó dolgokból áll. A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzati tulajdon tárgyiról, amelyben a törzsvagyon külön kiemelésre kerül.


59. §

Az Önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében alapítványokat hozhat létre, illetve azokhoz csatlakozhat, továbbá közérdekű kötelezettségvállalásokat tehet.


Az Önkormányzat költségvetése

60. §

  1. Bogyiszló Község gazdasági működését segíti és erősíti az éves költségvetés.
  2. Az önkormányzati költségvetés az államháztartás része, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

Az Önkormányzat pénzügyileg a költségvetési szervekre megállapított szabályok szerint működik.

  1. A képviselő-testület minden év elején külön rendeletben fogadja el az előző évi pénzügyek zárszámadását, valamint a tárgyév tervezett költségvetését.
  2. A költségvetési rendeletben egyenként feltüntetésre kerülnek az intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal tervben szereplő kiadásai és bevételei.

Kiemelt helyet kapnak a költségvetésben az Önkormányzati fejlesztés kiadásai, ezen belül külön-külön az egyes fejlesztési feladatok.

  1. Az Önkormányzat költségvetési rendeletének szerkezete és tartalma az Államháztartási, valamint az éves költségvetési törvényekhez igazodik.



  1.  fejezet

Községi Önkormányzat társulásokban és érdekképviseletekben való részvétele


Az Önkormányzat társulásai


61. §

  1. Az Önkormányzat képviselő-testülete egyes feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására önkormányzati társulásokat hozhat létre.
  2. A társulás irányulhat meghatározott speciális, vagy nagy szakértelmet igénylő hatósági feladatok közös intézésére, továbbá egyes oktatási, kulturális, egészségügyi, vagy más intézmények közös fenntartására és irányítására. Az Önkormányzat egyéb, más típusú társulásokat is létrehozhat, vagy azokba beléphet. Az önkormányzati tárulásokról szóló megállapodások e Szabályzat mellékletét kell képezzék.


Az érdekképviseletekbeni részvétel


62. §

A Községi Önkormányzat jogai és érdekei hatékonyabb érvényesítésére és kollektív képviseletére országos érdekképviseleti szervben vesz részt.

Az Önkormányzat regionális érdekképviseleti szervet is létrehozhat, illetve abba beléphet.

Az érdekképviselet működéséről a polgármester a képviselő-testületet szükség szerint szóban és legalább ciklusonként egyszer írásban is tájékoztatja.


  1. fejezet

A Községi Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai


63. §

  1. Bogyiszló Község Önkormányzata más országok településeivel az egymás megismerése, kölcsönös barátság, valamint közös gazdasági, kulturális és egyéb tevékenység előmozdítása céljából nemzetközi kapcsolatokat létesíthet, illetve nemzetközi önkormányzati szervezetbe beléphet.
  2. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai egyes településekkel testvértelepülési kapcsolattá nőhetnek. A nemzetközi kapcsolatokról szóló megállapodások e Szabályzat mellékletét kell képezzék.


  1.  fejezet

Záró rendelkezések


64. §

E Szervezeti és Működési Szabályzat 1999. április 17-én lép hatályba.

Az SZMSZ hatályosulásáról minden önkormányzati szerv köteles gondoskodni.

A Szabályzat mellékleteinek naprakész állapotban tartása a jegyző feladata.

Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1998. (XII. 16.) sz. Ö. rendelet, valamint az 1/1999. (I. 26.) sz. Ö. rendelet.



65. §[34]

[35]A Szabályzat mellékletei:

1. számú melléklet: Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

2. számú melléklet:

3. számú melléklet: A Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje


Átmeneti rendelkezések

66.§

(1) A szervezeti és működési szabályzatról szóló 7/1999. (IV.17) rendelet módosításáról szóló 1/2013. (I.18.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdésében meghatározott szakfeladatrendet az önkormányzat 2013. január 1. napjától alkalmazza.

(2) A szervezeti és működési szabályzatról szóló 7/1999. (IV.17) rendelet módosításáról szóló 1/2013. (I.18.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése szerint az önkormányzat rendeleteiben a polgármesteri hivatal kifejezés helyébe közös önkormányzati hivatal kifejezés lép.




[1]

Módosította az 1/2013 (I.18.) ; hatályos: 2013. január 18.

[2]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Hatályos: 2013. január 18.

[3]

Módosította a 24/2013 (XI.05.) Hatályos: 2013. november 6.

[4]

Módosította a 6/2015. (V.7.) ör. Hatályba lép: 2015. május 8.

[5]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Hatályos: 2013. január 18.


[6]

9.§. (4) bekezdését megállapította a 10/2007 (VIII.01.) rendelet. Hatályos kihirdetésének napjától.

[7]

Módosította a 6/2015. (V.7.) ö.r. Hatályba lép: 2015. május 8.

[8]

12. § v) megállapította: 6/2003. (IV. 18.) Ö. sz. rendelet

[9]

12. § z) módosította: 6/2003. (IV. 18.) Ö. sz. rendelet

[10]

12.§. zs) pontját megállapította a 10/2007 (VIII.01.) rendelet. Hatályos kihirdetésének napjától.

[11]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Hatályos: 2013. január 18

[12]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Hatályos: 2013. január 18

[13]

Beiktatta az 1/2013 (I.18.) Hatályos: 2013. január 18


[14]

19.§. (4) bekezdését megállapította a 10/2007 (VIII.01.) rendelet. Hatályos kihirdetésének napjától.

[15]

A 29.§. (7) bekezdése c) pontját megállapította az 7/2010 (X.11.) rendelet. Hatályos: 2010. október 11. napjától.

[16]

Kiegészítette a 6/2015.(V.7.) ö.r. Hatályba lép: 2015. május 8.

[17]

Módosította a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20.

[18]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20.

[19]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20

[20]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20

[21]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20

[22]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20


[23]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20.

[24]

Beiktatta a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20.

[25]

35.§. f) pontját megállapította a 10/2007 (VIII.01.) rendelet. Hatályos kihirdetésének napjától.

[26]

36/A. § megállapította: 10/2002. (XII. 05.) Ö. sz. rendelet.

[27]

Kiegészítette a 6/2015 (V.7.) ö.r. Hatályba lép: 2015. május 8.

[28]

40. § (4) d) megállapította: 6/2003. (IV. 18.) Ö. sz. rendelet.

[29]

40.§. (5) bekezdés g) pontját megállapította a 10/2007(VIII.01.) rendelet. Hatályos kihirdetésének napjától.

[30]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Ör hatályos: 2013. január 18.

[31]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Ör hatályos: 2013. január 18

[32]

Módosította az 1/2013 (I.18.) Ör hatályos: 2013. január 18


[33]

Módosította 6/2015. (V.7.) ö.r. hatályba lép: 2015. május 8.

[34]

65. § módosította: 9/2006. (X. 16.) rendelet. Hatályos 2006. október 16. napjától.

[35]

Módosította a 7/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet. hatályba lépett: 2014. október 20.


Mellékletek