Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a), e), f), g) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontban biztosított véleményezési jogkörben eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. FEJEZET
   

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1)Söréd község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja: a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja: a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculattal, településkarakterrel rendelkező településrészek megőrzése.

2.§

A rendelet területi hatálya Söréd teljes közigazgatási területe.

3.§

A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a  ) beépítés telepítési módja: az épületek elhelyezésére vonatkozó előírás a helyi építési szabályzatban meghatározott építési helyen belül.

b) jellemző szintszám: az az érték, melynél nagyobbat a helyi építési szabályzat nem határozhat meg.

c) cégtábla: cég nevét és székhelyét valamint jelképét, logoját valamint egyéb jellemző ismertetőjét feltüntető tábla.

d) címtábla: intézmény nevét adatait feltüntető tábla.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4.§

(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

5.§

(1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet postai úton a polgármesternek címezve lehet benyújtani.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelem minimális tartalma:

a) az érintett elem azonosítására vonatkozó adatok (cím és hrsz),

b) a javasolt helyi védelem típusa (egyedi vagy területi védelem), amennyiben a kérelem helyi védelem alá helyezésre vonatkozik,

c) a kérelem indokolása, ami fényképes és szöveges részből áll,

d) az érintett elem, ingatlan tulajdonosának hozzájárulása a helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez,

e) a kérelmező adatai (név, lakcím, elérhetőség).

(4) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet nyilvánosságra kell hozni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testülete dönt jelen rendelet módosításával.

(6) A képviselő-testületi döntéshez szükséges előterjesztést az önkormányzat által alkalmazott vagy megbízott főépítész készíti el az alábbi szakmai tartalommal:

a) értékvizsgálat, ami tartalmazza a védelemre javasolt elem címét, helyrajzi számát, megnevezését, funkcióját, műszaki leírását, történetét és fényképeit,

b) az érintettek észrevételeit,

c) a településképi rendelet módosításának tervezetét.

(7) A helyi védelem megszüntetésének feltételei:

a) életveszély elhárítása miatt,

b) a helyi védett érték megsemmisül,

c) a helyi védett érték vagy terület a védettségének alapját képező értéket helyreállíthatatlanul elvesztette

d) a helyi védett elem országos műemléki védelem alá kerül.

(8) A helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntést nyilvánosságra kell hozni és külön értesíteni kell a:

a) kérelmezőt,

b) tulajdonost, haszonélvezőt.

(9) A helyi védelemről szóló nyilvántartás a településképi rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a védett érték megnevezését, címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát, a védelem típusát és rövid indokolását.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása

6.§

(1) Söréd jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi egyedi védett értékeinek jegyzékét (nyilvántartását) az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem az alábbi elemekre terjedhet ki:

a) építményekre, építményrészletekre,

b) alkalmazott anyaghasználatra,

c) tömegformálásra,

d) homlokzati kialakításra,

e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

f) egyedi tájértékre, növényzetre,

g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h) utcabútorra.

(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7.§

(1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló elemet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti fennmaradását.

(2) A helyi egyedi védett elem károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A helyi egyedi védett elem korszerűsítése, átalakítása és bővítése csak értékóvó módon, karakterének megőrzésével illetve anyag- és színhasználatának megtartásával történhet.

(4) A helyi egyedi védett elem bontására kizárólag a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8.§

(1) Söréd településképi szempontból meghatározó területeinek térképi ábrázolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

a) Ófalu településrész

b) Újfalu településrész

c) Szőlőhegy településrész

d) településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

da) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

db) ökológiai folyosó övezete,

dc) ex lege védett forrás,

dd) régészeti lelőhely.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9.§

(1) Söréd teljes közigazgatási területén az építmények homlokzatképzésénél tilos rikító, élénk és erős színek használata.

(2) A település teljes területén az építmények tetőszerkezetének héjazata nem lehet műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez és palatető.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10.§

(1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja az Ófalu településrészen és az Újfalu településrészen: Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldalhatárra kell helyezni az épületet. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatként, a keresztutca előkert méretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani.

b) A beépítés jellemző szintszáma az Ófalu és az Újfalu településrészeken földszintes vagy földszint és tetőtér lehet. A Szőlőhegy településrészen a jellemző szintszám a földszintes épület.

c) Az Ófalu településrészen és az Újfalu településrészen a telekhatáron történő kerítéskialakítás a falu hagyományainak megfelelően áttört kerítés lehet. A kerítés magassága legfeljebb 1,80 méter lehet. A kerítés létesítése során csak:

ca) az utcaképbe illeszkedő, azzal harmónikus,

cb) az épülettel anyag és színhasználatban összhangot mutató,

cc) elsősorban természetes anyagból készült

kerítés létesíthető.

d) A Szőlőhegy településrészen csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magas szárazon rakott kő építhető. Az oldalhatáron és a hátsókert határán oszlopok közé feszített legfeljebb 1,5 m magas huzalkerítés építhető.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A településképi szempontból meghatározó területeken a hagyományos, természetes építőanyagoktól (tégla, kő, fa, cserép stb.) eltérő anyaghasználat tilos.

b) Lapos tetős épület és 30° - 45° közötti hajlásszögtől eltérő tető kialakítása tilos.

c) Az Ófalu településrészen a tetőgerinc fő iránya az utcai telekhatárra merőleges iránytól és a kialakult állapottól eltérő nem lehet. A tető síkjából kiugró tetőablak nem alakítható ki.

d) A településképi szempontból meghatározó területeken az épületek homlokzatának tagolása nem lehet aránytalan, a nyílásrend és a nyílászárók osztása nem lehet rendezetlen. Az épületek homlokzatképzése nem térhet el a településen jellemző, homlokzatonként legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő felületképzéstől. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

e) A meglévő épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.

f) Az Ófalu településrészen az utcai homlokzaton műszaki berendezések (klíma, antenna) elhelyezése tilos.

g) A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. mellékletben felsorolt tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok nem telepíthetők.

„h) a településképi szempontból meghatározó területeken mobil ház építése tilos.”^[1]

8. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11.§

(1) A helyi védelemben részesülő kőkeresztek külső megjelenésén változtatni tilos, azokon csak állagmegóvást szolgáló munkák végezhetők. A jókarbantartás keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.

(2) Helyi védettségű elem közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

(3) A helyi védett elem környezetében azzal összhangban lévő utcaburkolat alakítható ki.

A helyi védett elem növényzettel történő eltakarása tilos.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12.§

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Újfalu településrész közterületei

b) Söréd község településszerkezeti terve szerinti:

ba) gazdasági területeken,

bb) mezőgazdasági területeken,

bc) közúti közlekedési területeken.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

b) ökológiai folyosó övezete,

c) Szőlőhegy településrész.

(3) Az Ófalu és az Újfalu területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózatok létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(5) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) az Ófalu, az Újfalu településrészeken nem helyezhető el.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13.§

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken óriásplakát nem helyezhető el.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken elhelyezhető reklámhordozó magassága legfeljebb 2,00 méter lehet és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1,00 m2-t.

(3) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla és címtábla helyezhető el.

(4) Cégérek homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság, a színvilág tekintetében az épület homlokzati kialakításához és egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.

(5) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 2 m2-nél nagyobb felületét eltakarni.

(6) Az épületek nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám nem alkalmazható.

(7) Káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(8) Jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetőség alapján a tilalmak és a követelmények alól.

(9) Az eltérés engedélyezésére irányuló eljárás a reklám közzétevőjének a polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelmére indul.A kérelmet a reklám tervezett közzétételét megelőző legalább 15 naptári nappal kell benyújtani.

(10) A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárással együtt dönt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14.§

(1) Az Ófalu településrészen az épületek közterület felöli homlokzatain gázüzemű homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, parabolaantennát, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést, légkondicionáló berendezést elhelyezni – beleértve a közterületekről látható tetőfelületet is - nem lehet.

(2) Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető csak függőleges lehet, a külső határoló falakon nem jelenhet meg.

IV. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15.§

(1) Kérelemre a polgármester szakmai konzultációt és szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció lefolytatása – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - a főépítész feladata, amennyiben főépítész nincs foglalkoztatásban a polgármester feladata.

(3) A szakmai konzultációt az ingatlan tulajdonos, a tervező vagy a beruházó/építtető kezdeményezheti írásban.

(4) A kérelem minimális tartalmi követelményei:

a) kérelmező neve és címe

b) a tervezéssel érintett ingatlan beazonosításához szükséges adatok

c) a tervezési feladat rövid leírása.

(5) A szakmai konzultáció során a polgármester / főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat rögzíteni kell.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

16.§

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

17.§

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerinti tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(2) A polgármester – amennyiben foglalkoztat főépítészt - a főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(3) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás

18.§

(1) Az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendelet szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárásban a döntését hatósági határozatban hozza meg. A döntésben a településkép védelméről szóló törvény szerint rendelkezhet.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

19.§

(1) Településképi bírságot szabhat ki a képviselő-testület a következő esetekben:

a) a településképi bejelentés elmulasztása,

b) a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,

d) az e rendeletben előírt településképi követelmények be nem tartása.

A képviselő-testület a településképi kötelezésben megállapított e rendelet szerinti településképi követelmények határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki

17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

20.§

Az ingatlan tulajdonos a kiszabott településkép védelmi bírságról szóló döntés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés

21.§

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 18-19. §-ok 2018. január 1. napján lépnek hatályba.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

22.§

(1) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével A helyi építési szabályzatról szóló Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (VI.15.) önkormányzati rendeletének 5/B.§ (5) bekezdése, 5/D.§ (4) bekezdése, 7.§ (4), (5), (6), (8), (9), (10) és (16) bekezdése, 8.§ (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, 9.§-a, 12.§ (7) bekezdése, 13.§ (5) és (6) bekezdése.