Tiszaigar Község Képviselő - testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet és annak módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) sz. Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Tiszaigar község teljes közigazgatási területére teljed ki, jelen rendelet 1. § (4)  bekezdésében megjelölt területek kivételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány azépített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban:
Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) és e rendelet továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi:

     a) SZ - 1 jelű Közigazgatási terület szabályozási terve (térkép - rajzi
munkarész) M = 1: 10 000

     b) SZ - 2/1 jelű Belterület szabályozási terve (térkép - rajzi munkarész)

M= 1: 2000

     c) SZ - 2/2 jelű Belterület szabályozási terve (térkép - rajzi munkarész)

M= 1: 2000

(4) Továbbtervezésre szánt területek: A belterület északnyugati részén tervezett Gip és tervezett GkSZ területek SZ - 2/1- jelű tervlapon ábrázolt részei.

(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervmódosításával van lehetőség. 

Az építési engedélyezés helyi szabályai

2. § (1) A képviselő - testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46 / 1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§ - ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az építési engedélyezési terv tartsa be:

     a) az aktuális övezeti előírásokat, azon belül:

        aa) a beépítési módját,

        ab) a kialakítható legkisebb ill. legnagyobb telekterületetméretet,
        ac) a beépítettség legnagyobb mértékét,

        ad) a megengedett legkisebb / legnagyobb építménymagasságot,

        ae) a legkisebb telekmélységet és legkisebb telekszélességet,
        af) az elő- oldal- és hátsókert legkisebb mértékét,

        ag) zöldfelület legkisebb mértékét,

     b) a szintterületsűrűség legnagyobb mértékét,

     c) a közüzemi közművesítettség mértékét,

     d) a környezetvédelem szabályait,

     e) a korlátozásokat, a védőtávolságokhoz tartozó korlátozásokat,

     f) az országos védelem alatt álló értékek és a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályozást.

(3) Terepszint alatti építmény a belterületeken csak pince céljára létesíthető, zárt - szigetelt kivitelben, valamint a gazdasági területeken technológiai célra. Méretük a méretezéssel igazolt szükségleteket nem haladhatja meg.

(4) Infrastrukturális ellátottság szempontjából az OTÉK 8. és 33. § - aiban leírtakon túl: gazdasági területeken kötelező a technológiához tartozó infrastruktúrák létrehozása is.

(5) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó ásványi nyersanyag használható fel.

(6) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan az Étv. 18.§ (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni.

(7) Építési tevékenység műemlék, illetve műemléki környezet esetén jelen rendelet 15.§-ában foglaltak alapján  engedélyezhető.

(8)^[1]

(9) Talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

II. fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI  ELŐÍRÁSOK

A területfelhasználási egységek általános előírásai

3. § (1) Tiszaigar közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

        a) Építési övezetek:

           aa) Lakóterület:           falusias            (Lf1, Lf1* Lf2, Lfn)

           ab) Vegyes terület: településközpont vegyes terület (Vt,Vt*)

           ac) Gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató       (Gksz, Gksz*)

                                                                  egyéb ipari           (Gip)

           ad) Különleges terület:piac területe    (Kp)

                                                        sportpálya          (Ksp)

                                                            temető           (Kt)

                                      szennyvíztisztító telep         (Kszv)

                                      arborétum   területe              (Ka)

         b)  Övezetek:

              ba) Közlekedési és közmterület:  közúti      (KÖu)

              bb) Zöldterület:                            közpark    (Z)

              bc) Erdőterület:                    védelmi célú     (E_v)

                                                            gazdasági         (E_g)

                                                   turisztikai          (E_e)

             bd) Mezőgazdasági terület:  vízgazdélkodási (V)

                                                           üzemi                  (V_a)

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását az SZ - 1, SZ - 2/1, SZ - 2/2 - jelű szabályozási tervlapok tartalmazzák.

Szabályozási jelek értelmezése

4. § (1) Az igazgatási és a belterületi határ: SZ - 1, SZ - 2/1, SZ - 2/2 - jelű tervlap szerint.

(2) Szabályozási vonal: tervezett közterület, nem közterület elválasztó vonal.

(3) Építési övezet, övezet határa: SZ - 1, SZ - 2/1, SZ - 2/2 - jelű tervlap szerint.

(4) Műemléki jelentőségű terület határa:       SZ - 2/1 - jelű tervlap szerint.

(5) Helyi értékvédelmi terület határa: SZ - 1, SZ - 2 - jelű tervlap szerint.

(6) Elővásárlási joggal terhelt terület határa: SZ - 1, SZ - 2/1 - jelű tervlap szerint.

Általános előírások

5. § (1) A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.

(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túl, a HÉSZ - ben foglaltaknak megfelelően - az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melynek betartása kötelező érvényű.

(3)Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretű területnél kisebb területen, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) építési telken is engedélyezhető építés, ha az összes egyéb előírás (szakhatósági előírások, szabványok) betartható.

(4)^[2]

(5) Az előkeltek mélységét (az utca felöli építési határvonalat) a jellemzően kialakult beépítésnek   megfelelően kell meghatározni. Foghíjbeépítés vagy átépítés esetén az utcában jellemző előkert méretekhez kell alkalmazkodni, jelen rendelet 17. § - ában foglaltak szerint.

(6) A település beépítésre szánt területein a beépítés zárt, szigetelt szennyvíztárolás majd szippantás alkalmazása mellett engedélyezhető.

(7) Az építési övezetekben megengedett környezetterhelési határértékeket a környezetvédelmi fejezet tartalmazza.

(8) Fenti általános építési előírásokat valamennyi építési övezetben és övezetben be kell tartani.

(9) Az SZ - 2/1 jelű tervlapon feltüntetett, műemléki környezetbe sorolt telkek építési engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint szakhatóságot is be kell vonni.

(10) A Lf övezetbe sorolt telkeken maximum kettő darab lakóépület helyezhető el.

(11) ^[3]

(12) ^[4]

(13) A gépkocsielhelyezést jellemzően telken belül, hátsó kertben, a főépülettel egy tömegben kell biztosítani, az épület tömegét nem tagolva ezzel. Az övezeti előírásokban meghatározott előírások valamelyikét is nem teljesítő telkek esetén az építés csakis elvi építési engedély alapján engedélyezhető.

(15) A 12,00 m minimális telekszélességet el nem érő telek nem építhető be.

(16) Amennyiben meglévő és tervezett Gip, Gksz övezetekben a környezetére az idevonatkozó határértékeket meghaladó zaj-, rezgés-, és légszennyezési terhelést kibocsátó forrás létesül, abban az esetben a szennyező forrástól számított 300 m-en belül élelmiszer feldolgozó- és forgalmazó tevékenység (pl. pékség, élelmiszerüzem) nem működhet.

(17) ^[5]

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

1. LAKÓTERÜLETEK

A lakóterületek tagozódása

6. § (1) A lakóterületek tagolódása Tiszaigron a lakóterületet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(2) Falusias lakóterület:

Lf1-jelű építési övezet: kialakult és tervezett falusias lakóterület, min. 3,50 m-t elérő, max. 5,00 m építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál,
a település belterületének túlnyomó részén.

                 pd) kirakatszekrény

                 pe)  kerti építmény

                 pf) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

                pg) kerti épített tűzrakóhely

                ph) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

                pi) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

                pj) állatkifutó

                pk) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

               pl) szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop (Szélkerék, ha látványt nem zavar, és   nergiafejlesztési céllal létesített az előírt maximális építménymagasságot túllépheti.)

 (4) Falusias lakóterület:

Lf2 - jelű építési övezet: falusias lakóterület, max. 4,50 m* ( * a megadott érték az alkalmazott technológia függvényében változhat ) építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek valamint gazdálkodó építmények elhelyezésére szolgál a belterületen.

     a) Az övezetben elhelyezhető:

          aa) lakóépület

ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ac) szálláshely szolgáltató épület

ad) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

      b) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. A 16 m- nél szélesebb telkek esetében és saroktelek esetén lehetőség van az épületet szabadonállóan is elhelyezni.

      c) Az övezetben a minimális teleknagyság: 900 m2.

      d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 18 m és legkisebb mélysége: 50 m új telekkialakításnál.

      e) Az épületek elhelyezése az 5,00 m- es előkert megtartásával az utcafront felőli  telekhatártól 5,00 m-re, az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re történhet.

      f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges, a szennyvízcsatorna hálózat megépülése után kötelező a rácsatlakozás, és a teljes közművesítettség. (Teljes, és részleges közművesítettség az OTÉK 8.§. (2) a., b. pontjai alapján).

       g) Legkisebb zöldfelület mértéke minimum 40 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

       h) ^[10]

       i) Az övezetben az előkert mérete változó: 0,00 m - 12,00 m. Új épület építése esetén az előkert minimális mérete: 5, 00 m.

      j) Oldalkertek minimális mérete: 6,00 m. Hátsó kertek minimális mérete: 6,00 m.

      k) Az övezetben állatot tartani a település hatályos helyi állattartási rendelete alapján lehet.

      l)    Az övezetre vonatkozó egyéb előírások: melléképítmények szabadonállóan a főépület mögött helyezhetők el, maximum a főépülettel megegyező magassági mérettel.

     m) Melléképítmények tekintetében az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak  helyezhetők el.

(5) Falusias lakóterület

Lfn - jelű építési övezet: kialakult nagytelkes- gazdálkodó falusias lakóterület, min. 3,50 m-t elérő, max. 5,00 m építménymagasságot meg nem haladó lakó- és gazdálkodó épületek elhelyezésére szolgál, a település belterületének keleti
részén, a 34- es sz. főút mentén.

        a) Az övezetben elhelyezhető:

          aa) lakóépület

ab) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ad) szálláshely szolgáltató épület

ae) kézműipari építmény

af  helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

      b) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Az övezetben a 16,00 m-t elérő telkek esetén szabadonállóan is lehet helyezni.

      c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.

      d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 18 m, vagy mélység: 100 m új telekkialakításnál. A 18 m- es telekszélességet meghaladó telkek esetében az épület szabadonállóan is elhelyezhető.

     e) Az épületek elhelyezése az 5,00 m- es előkert megtartásával az utcafront felőli  telekhatártól 5,00 m-re , az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re történhet.

     f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges. A keletkező szennyvizet zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő aknában kell összegyűjteni és a szennyvíztisztító telepre elszállítani.

     g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

     h) ^[11]

     i) Az övezetben az előkert mérete: 5,00 méter.

     j) Az övezeten belül újonnan beépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince önállóan is elhelyezhető.

     k) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM - EüM együttes rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

     l)     Az övezetre vonatkozó egyéb előírások: Melléképületek oldalhatáron a főépület mögött helyezhetők el, azzal megegyező magassági mérettel, de a rendeltetés tekintetében - eseti engedély alapján - magasabb is lehet (pl. mezőgazdasági építmény).

    m) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma) közműbecsatlakozási műtárgy

mb) közműpótló műtárgy

mc) hulladéktartály - tároló

md) kirakatszekrény

me) kerti építmény

mf) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

mg) kerti épített tűzrakóhely

mh) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

mi) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

mj) állatkifutó

mk) trágyatároló, komposztáló

ml) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

mm) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

mn) szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

          mo) (Szélkerék, ha látványt nem zavar, és energiafejlesztési céllal létesített az előírt maximális építménymagasságot túllépheti.)

      n) Az 5,00 m- es meghatározott maximális építménymagasság a gazdálkodáshoz szükséges , alkalmazott technológia függvényében változhat.

(6) A lakóterület építési övezeteire vonatkozó építési előírások (Összesítő táblázat):

1. Településközpont vegyes terület
2. 
   

7. § (l) Tiszaigaron a vegyes területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(2) 

Vt - jelű építési övezet: Tiszaigar központi magjában és a déli lakótömbök közé beékelődve több funkciót is magában hordozó, max. 6,00 m építménymagassággal (lakó, igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.) kialakított tömbök alkotják.

    a)Az övezetben elhelyezhető:

aa) lakóépület,

ab) igazgatási épület,

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a

ae) gazdasági célú használat az elsődleges

aj) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

ag) sportépítmény

ah) a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és

ai) járulékos létesítmények (garázs, tároló épület, stb.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

        ba) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, amely bruttó 40 m2 - nél nem nagyobb alapterületű és a lakás kiegészítő helyiségeiben elhelyezett.

  c) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. 14, 00 m-t meghaladó telekszélességű telek, valamint saroktelek esetén az épületet szabadonállóan is lehet helyezni.

   d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 400 m2.

   e) Az épületek elhelyezése az 3,00 m- es előkert megtartásával az utcafront felőli telekhatártól 3,00 m-re , az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re történhet.

   f) ^[12]

   g) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 14 m, vagy mélység: 35 m új telekkialakításnál.

   h) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

   i) Zöldfelület legkisebb mértéke: 15 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

   j) ^[13]

   k) Az övezetben az előkert mérete: 3,00 méter.

   l)  Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

        la) közműbecsatlakozási műtárgy

        lb) közműpótló műtárgy (a szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig)

        lc) hulladéktartály - tároló

        ld) kirakatszekrény

        le) kerti építmény

        lf) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

        lg) kerti épített tűzrakóhely

        lh) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

        li) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

        lj) szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

  m) A max. 6,00 m- es építménymagasság kivételes esetekben - pl. templomtorony - változhat.

  n) Iskola és óvoda telkei esetén jogszabály által előírt beépítési % alkalmazandó.

(3)

Vt* - jelű építési övezet: több funkciót is magában hordozó, max. 6,00 m építménymagassággal (lakó, igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.) kialakított, műemléki környezetben elhelyezkedő tömbök alkotják.

 a) Az övezetben elhelyezhető:

         aa) lakóépület,

         ab) igazgatási épület,

         ac) kereskedelmi, szolgáltató épület,

         ad) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

         ae) a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és

         af) járulékos létesítmények (garázs, tároló épület, stb.)

    b) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. A 16,00 m- nél szélesebb telkek szabadonállóan is beépíthetők.

    c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 400 m2.

    d) Az épületek elhelyezése a 3,00 m- es előkert megtartásával az utcafront felőli telekhatártól 3,00 m-re , az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re történhet.

    e) ^[14]

    f) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélessége: 14,00 m, vagy mélység: 35,00 m új telekkialakításnál.

    g)  Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

    h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 15 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

    i) ^[15]

   j) Az övezetben az előkert mérete: 3,00 m.

   k) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ka) közműbecsatlakozási műtárgy

kb) közműpótló műtárgy (a szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig)
kc) hulladéktartály - tároló

kd) kirakatszekrény

ke) kerti építmény

kf) kerti épített tűzrakóhely

kg) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

kh) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

Összesítő táblázat

(4) A vegyes területre vonatkozó építési előírások:

​

3. GAZDASÁGI TERÜLET 

 8. § (l)Tiszaigaron a gazdasági területet a szabályozási terv az alábbi jelű építési övezetekbe sorolja:

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület

G_{ksz -}   jelű építési övezet: Tiszaigar belterületén és külterületén max. 6,00 méter építménymagasságú gazdasági célú létesítmények céljára szolgáló

   a)  Az övezetben elhelyezhető:

       aa) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

       ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

       ac) igazgatási egyéb, irodaépület,

       ad) parkolóház, üzemanyagtöltő.

     b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

          ba) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

     c) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

     d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.

     e) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 30 m és mélység: 50 m új telekkialakításnál.

     f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

     g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

    h) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

    i) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM - EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

    j) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:

       ja) Az építmény magassága az alkalmazott technológia és a rendeltetés függvényében változhat.

       jb) A közművesítés a megkívánt technológia és rendeltetés függvényében módosulhat.

   k) Az övezetben kialakítható nyeles telek, melynek szélessége min.: 6,00 m

   l) Az övezetben az előkert mérete új épület létesítése esetén: 5,00 m.

(3)

Gksz* - jelű építési övezet: Tiszaigar belterületén max. 6,00 méter építménymagasságú gazdasági célú létesítmények céljára szolgáló, műemléki környezetben lévő területek.

    a) Az övezetben elhelyezhető:

         aa) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

         ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

         ac) igazgatási egyéb, irodaépület,

    b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

          ba) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

     c) Az övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. A 16,00 m-t meghaladó telekszélesség esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők.

      d) Az övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 16,00 m, vagy mélysége: 50,00 m új telekkialakításnál.

      e) Az épületek elhelyezése az 3,00 m- es előkert megtartásával az utcafront felőli telekhatártól 3,00 m-re, az oldalhatáron pedig az telekhatártól 0,60 m-re történhet.

     f)  Kialakítható legkisebb teleknagyság: min. 500 m2 új telek kialakításánál.

     g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

     h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

    i) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.

   j) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM - EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

   k) ^[16]

(4) Ipari terület

Gip - jelű építési övezet: Tiszaigar bel- és külterületén max. 9,50 méter építménymagasságú ipari célú létesítmények kialakítását szolgáló meglévő és tervezett területek.

   a) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

           aa) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások

           ab) egészségügyi és szociális épületek.

   b) Az övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.

   c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2 000 m2.

    d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 30 m és mélység: 50 m új telekkialakításnál.

    e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges. A keletkező szennyvizet zárt szigetelt, szippantott  szennyvízgyűjtő aknában kell gyűjteni és elszállítani.

    f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

    g) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve ha a technológia azt megkívánja.

    h) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes KöM - EüM együttes rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

    i) Az övezetre vonatkozó egyéb előírások:

         ia) Az építmény magassága az alkalmazott technológia függvényében változhat.

         ib) A személygépkocsi parkoló igényt telken belül kell megvalósítani.

         ic) A külterületi majorok esetében a szakhatóságok által előírt közműpótló berendezésekkel is biztosítható a működéshez szükséges infrastruktúra.

         id) 15,00 m - es előkert kialakítása szükséges.

Összesítő táblázat 

(5)A gazdasági területre vonatkozó építési előírások:

IV. fejezet

                                                            EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Építmények elhelyezése, közterület beépítése

Az építmény és a telekhatár közötti távolság

19. § (1) Az előkert legkisebb méretét az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások határozzák meg, egyébként: 5,00 m.

a) A kötelező építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott övezetben előírt előkert méretével.

b) 0,00 méter előkert esetén a kötelező építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.

c) Foghíj telek beépítése esetén a tömbre előírt előkert méretet a szomszédos telkek beépítési adottságait alapul véve kell meghatározni. (beépítési mód, előkert, tetőidom, stb.)

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet telekhatártól 0,60 m- re kell elhelyezni, kivéve, ha az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.

(3) Az elő-, oldal-, illetve hátsókert meghatározásával kialakuló építési helyen (az építmény elhelyezésére szolgáló telekrészt) belől az építési vonalat az építési, illetve elvi építési engedélyezési tervben fel kell tüntetni, amennyiben azok nem esnek egybe a telekhatárral.

(4) Az oldalkert méretét az alábbi táblázat szerint lehet meghatározni:

* Amennyiben a két szomszédos földrészlet más - más építési övezetbe esik, akkor a nagyobb megengedett építménymagasságot kell alapul venni.

Építmények közötti legkisebb távolság

20. § (1) Az építmények között megengedett legkisebb távolságot az OTÉK 36. §. (2) bekezdése és/vagy az érintett szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. Az építményektől, azok kialakult környezetétől, illetve a környezetre gyakorolt hatásoktól függően érintett szakhatóság lehet:

            a) tűzvédelmi,

            b) építésügyi,

            c) állategészségügyi,

            d) környezetvédelmi,

            e)közlekedési szakhatóság.

(2) Az építmények között megengedett legkisebb távolság több, különböző jogszabályi, illetve szakhatósági előírás esetén a legnagyobb érték.

(3) Szomszédos telkeken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolságtól eltérő mértéket a következő esetekben lehet alkalmazni, amennyiben azt a kialakult helyzet indokolja:

a)  a telek másképpen - az övezeti szabályok betartásával - egyébként nem lenne beépíthető,

b) Ha a szomszédos telken a szabálytalanul elhelyezkedő építmény hatósági engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi.

(4) A 20. § (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a legkisebb távolság 4 méterre csökkenthető, az alábbi követelmények együttes betartása mellett:

a) mindkét építmény egymás felé néző tető héjazta nem éghető anyagú, nyílás nélküli legyen,

b) a szomszédos építmények I - III. tűzállósági fokozatúak legyenek, tovább nem éghető anyagú falazatot és vakolatot tartalmazzanak,

c) A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek,  helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m² nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet,

d) Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.

(5) Transzformátorállomástól:

a) A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 10,00 m- re,

b) C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 8,00 m- re,

c) D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény 6,00 m- re, létesíthető illetve üzemeltethető.

(6) Ipari üzem létesítése és működésére vonatkozó 2/2001. ( I. 17. 9 korm. rendelet 23.§-nak előírásait be kell tartani.

(7) Lakóterületen belül szérű és rostnövénytároló létesítése esetén a 35/1996. ( XII.29. ) BM  rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 64. §- ának rendelkezéseit be kell tartani.

(8) A szakhatósági előírást a tervező feladata beszerezni és az elvi építési engedélyezési vagy az építési engedélyezési tervhez csatolni, amennyiben az oldalkert mérete vagy az építmények közötti tervezett távolság szakhatósági előírás alapján kerül meghatározásra.

Építmény elhelyezése közterületen

21. § (1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(2) Az OTÉK által előírt forgalomtechnikai, illetve biztonsági előírások teljesülését az érintett közterület eseti  állásfoglalása alapján kell megítélni és az engedélyezési eljárás során azt figyelembe kell venni.

Környezetvédelmi előírások

Általános előírások

22. § (1) Roncsolt és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítai, és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani. Külszíni anyagnyerő hely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosítani, rekultiválni.

(2) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.

(3) A belterület határát, külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága nem lépheti át.

Földvédelem

23. § (1) A belterülettel csatlakozó 100 m - es sávban mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a porkeletkezés ellen a terület minimum 5% - án védőzöld sávokat (véderdőket) kell kialakítani.

(2) Az erdőterületek és az állandó növénygazdasági területek (pl. gyep, nádas) művelésből való kivonása, valamint a vízzel fedett területek (pl. tó, mocsár, vízállás) átsorolása más művelési ágba tilos, kivéve, ha katasztrófa - elhárítás elkerülhetetlenné teszi.

(3) Rombolt és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

Vízkészletek védelme

24. § (1) Szennyvízelvezető hálózat hiánya esetén a talaj és talajvízvédelme érdekében kommunális szennyvíz csak zárt, szigetelt szennyvíztárolóba gyűjthető vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) Külterületen a telek tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, hígtrágya, egyéb hulladékok átmeneti tárolásáról, kijelölt telepre szállításáról, hasznosításáról.

(3) Élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet bármilyen hulladékot vezetni tilos.

(4) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított 100 méteren belül. Az illetékes hatóság környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdekből ettől eltérően is rendelkezhet.

(5) A közigazgatási területen csak olyan állattartó telep létesíthető és üzemeltethető, amelynél megoldott a trágya (hígtrágya) kezelése, hasznosítása, figyelemmel a nitrát szennyezéssel szembeni védelemre is.

(6) Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése a természetvédelmi törvény értelmében tilos.

Levegőtisztaság – védelem

25. § (1) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. A belterület légszennyezési terhelésének csökkentése érdekében is szükséges az elkerülő főút mielőbbi kiépítése.

(2) A közutak, potenciálisan légszennyező telephelyek szennyezésre érzékeny területektől megfelelő védőtávolságra való telepítése, védőterületük min. 35% - os, de minél nagyobb arányú véderdőként való kialakítása szükséges.

Zaj és rezgés elleni védelem

26. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

     (2) A különböző tevékenységekből származó zajok és rezgések megengedett határértékeit a      8/2002. (III.22.) KöM -           EüM együttes rendelet 1 - 5 mellékletei tartalmazzák a területi funkciók szerint.

Tájvédelem

     27. § (1) A külterületen levő erdő, gyep (rét - legelő), nádas területek, vizes és vizenyős kivett  területek művelési ág               változása nem engedélyezhető intenzívebb mezőgazdasági művelési   ágak és módok irányába.

     (2) Védő zöld sávok, véderdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell    kialakítani. A telepítéshez csak a             tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Hulladékgazdálkodás, - ártalmatlanítás

28. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein (belterületén) az Önkormányzatnak, illetve általa megbízott szervezetnek kell végezni a kommunális hulladékelszállítást, az Önkormányzat  ulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nem lesznek ill. nincsenek bevonva (külterületek), a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletében meghatározott kistérségi lerakón történhet.

(4) Meg kell teremteni a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét és biztosítani kell a hulladék legalább részbeni újrahasznosításának feltételeit.

(5) A megszűnt, rekultivációs tervdokumentáció alapján rekultivált hulladéklerakót távlatilag is zöld- és erdőterületként, esetileg kisebb részben a mindenkori idevonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított hulladékszigetként kell hasznosítani.

(6) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(7) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

     (8) Állati hullák (tetemek) elhelyezése a regionális állati hulla- gyűjtőtelepre történhet.

Építési tilalmak és korlátozások

29. § (1) A hatályon kívül helyezett rendezési tervek alapján elrendelt tilalmak, korlátozások törléséről, illetve  átértékelésükről az építésügyi hatóság gondoskodik.

(2) Az általános érvényű rendelkezésekben meghatározott esetekben (védőtávolságok) visszavonásig tartó tilalmat kell elrendelni. 

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Építési tilalmak és korlátozások

30 . § (1) Az Étv. 20.§ - ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben  meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el:

a) Beültetési kötelezettség terheli a tervezett települési szippantott- szennyvíztisztító telepSZ - 1 jelű terven jelölt részét, a következő hrsz - ú. telek esetében: tiszaigari 0103/10 A beültetést két soros, többszintű védőerdő telepítéssel kell kialakítani. A beültetési kötelezettség személyi hatálya a telep üzembentartójára - Tiszaigar
Község Önkormányzatra - terjed ki. A beültetést a telken kialakított szennyvíztároló- és tisztító műtárgyak használatbavételével egyidejűleg a  szennyvíztisztító telep tulajdonosának - a Tiszaigar Község  önkormányzatának kell megvalósítania saját anyagi és munkaerő ráfordítással.

b) Jelen rendelet kisajátítási jogot alapít az alábbi hrsz- ú ingatlanokra. A következő  hrsz- on szereplő ingatlanokat Tiszaigar Község Önkormányzata sajátítja ki:

ba) tervezett gazdasági- ipari terület, tervezett védelmi erdőterület, valamint tervezett falusias lakóterület érdekében a tiszaigari 544/1, 544/2 hrsz- ú ingatlanokra,

bb) tervezett piacterület érdekében a tiszaigari 255, 256, 257, 258 hrsz- ú ingatlanokra.

c) Építési tilalommal terhelt terület az alábbi hrsz- ú terület SZ - 1 jelű tervlapon jelölt része, a tiszaigari 0179.

(2) Az általános érvényű rendelkezésekben meghatározott esetekben (temető 50 m - es védőtávolsága, hulladéklerakó 1000 m-es védőtávolsága, stb.) visszavonásig tartó tilalmat kell elrendelni.

Záró rendelkezések

31. § (1) Jelen rendelet és elválaszthatatlan részét képező Szabályozási terv kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Tiszaigar Község Összevont Rendezési Tervéről szóló Tiszaigar Község Önkormányzat 1992. évi 4. rendelete, az 1992. évi 4. rendelet módosításáról szóló 1992. évi 9. számú rendelet hatályát veszíti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napjától kell alkalmazni.