Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019(X.17.) önkormányzati rendelete

a Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 18

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019(X.17.) önkormányzati rendelete

a Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.10.18.

A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Győrszemere Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9121 Győrszemere, Fő utca 20.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Győrszemere Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.gyorszemere.hu

(5) Az önkormányzat e-mail címe: titkarsag@gyorszemere.hu

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Győrszemere község közigazgatási területe.

(7) a) Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkcióinak kódját az 1. melléklet tartalmazza.

b) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, melynek felső határa az önkormányzat módosított kiadási előirányzatának 10%-a lehet.

(8) A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester

b) Képviselő-testület bizottságai,

c) Győrszemerei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

d) jegyző,

e) társulás.

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló alapítását, használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapít és adományoz.

2. A Képviselő-testület létszáma, feladat- és hatásköre

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

6. § Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

3. A Képviselő-testület gazdasági programja

7. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmát az Mötv. határozza meg.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el.

4. A Képviselő-testület működése

8. § A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

9. § (1) A Képviselő-testület az általa határozattal elfogadott éves munkaterv szerint két rendes ülésszakot tart: minden év január 1-től június 30-ig, illetve augusztus 1-től december 23-ig.

(2) Az ülésszak ülésnapokból áll. A Képviselő-testület az ülésszak időtartama alatt, rendszerint havonta egy alkalommal tartja ülésnapját.

5. Alakuló ülés

10. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről és átadja az eskütételt követően a megbízóleveleket.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(4) A Képviselő-testület lehetőség szerint megválasztja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait.

6. Rendkívüli ülés

11. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha a munkatervben nem ütemezett olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester köteles 5 munkanapon belüli időpontra az ülést összehívni:

a) a települési képviselők 1/4-ének,

b) a Képviselő-testület bizottságának,

c) a kormányhivatal vezetőjének

az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

7. Közmeghallgatás

12. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében megjelölt időpontban és napirendi pontokhoz kapcsolódóan – előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, valamint javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,

b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,

c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

8. A Képviselő-testület munkaterve

13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján látja el feladatait és tartja üléseit.

(2) A Képviselő-testület az ülésszak utolsó ülésnapján határoz a következő ülésszak munkatervének elfogadásáról, kivéve a választási ciklus utolsó ülésnapját.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülés tervezett időpontját hónap megjelöléssel,

b) a tervezett napirendek címét és előadóját.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a Képviselő-testület tagjaitól,

b) a bizottságoktól,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületétől,

d) az alpolgármestertől,

e) a jegyzőtől.

(5) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

(6) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.

9. A képviselő-testületi ülés összehívása

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, a polgármester és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügy tárgyalásához,

c) a napirend előadóját,

d) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintett részére, amennyiben a rendelet 3. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

10. Előterjesztés, sürgősségi indítvány, képviselői önálló indítvány

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) alpolgármester,

d) települési képviselő,

e) bizottság nem települési képviselő tagja,

f) bizottság,

g) könyvvizsgáló,

h) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(4) Az önkormányzat intézményei, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

16. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően 4 nappal korábban kell az előterjesztőnek benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

17. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben nem kötelező.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt (előterjesztő, cím),

b) az ügy (napirend) tárgyát,

c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

f) az előterjesztő állásfoglalását.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a nemzetiségi önkormányzat elnöke sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt annak beérkezését követően, haladéktalanul a polgármester átadja a jegyzőnek előkészítésre. A sürgősségi indítvány esetében a 17. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Vita esetén – képviselői indítványra – önálló szavazással határoz a Képviselő-testület. A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület azt első napirendként tárgyalni köteles.

(6) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőző legalább három naptári nappal korábban, 16 óráig. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy saját kezű aláírását.

11. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről

18. § (1) A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó helyben szokásos közzétételével.

(2) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.

12. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester távolléte és akadályoztatása esetén a testületi ülést az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, a polgármester és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(3) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát, az ülést megelőzően egy órával – a felszólalás tárgyának megjelölésével – szóban a polgármesternek bejelentette. A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett három percben reagálhat.

(5) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester írásbeli tájékoztatást ad

a) a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról;

b) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről;

c) a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

20. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban 5 percben kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők maximum 3 perc időtartamban kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszolni köteles. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerül sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselők kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a második hozzászólásé 3 perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt a polgármesternek jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze. A tanácskozási joggal megjelentek az adott napirendi ponthoz 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyezhet. Képviselő-testület felszólalási jogot adhat legfeljebb 5 perc időtartamban a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a Képviselő-testület elfogadja - úgy a képviselői hozzászólásra a 20. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.

(6) A képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalása után fontos és közérdekű kérdésben bármely képviselő szót kérhet, kérésekor jeleznie kell felszólalásának tárgyát. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc. A felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

(7) A felszólalás engedélyezése a Képviselő-testület jogköre.

(8) A felszólalásról vitát nyitni, annak tárgyában határozatot hozni nem lehet.

(9) A napirend szavazás előtti összefoglalása maximum öt percben történhet.

(10) A 19-20. §-ában foglalt időkorlátokat a polgármesterre is alkalmazni kell.

21. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,

b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,

c) az ülésteremből kiutasíthatja, és ki is vezettetheti a rendbontó hallgatót,

d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,

e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.

13. Döntéshozatal

22. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában, nyílt szavazással hozza meg. A Képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. A polgármester a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. A Képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntést nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(3) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott egybehangzó igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(4) Amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

(5) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben,

b) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben,

c) önkormányzati képviselő kizárásához,

d) összeférhetetlenség megállapításához,

e) méltatlanság megállapításához,

f) képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,

g) Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

h) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,

i) hitelfelvételhez,

j) díszpolgári cím adományozásához,

k) bizottsági tag kizárásához,

l) közterület elnevezéséhez,

m) minden olyan más esetben, amikor azt jogszabály elrendeli.

23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntést.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben magasabb szintű jogszabály ezt előírja, valamint a képviselők egynegyede indítványára. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a 4. melléklet szerinti szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 5. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(6) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. 46. §-a határozza meg.

(7) A nyilvános ülésekre készített előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

14. Önkormányzati rendelet

24. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.

(2) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

a) a települési képviselő;

b) a Képviselő-testület bizottsága;

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző;

f) helyi társadalmi és civil szervezet,

g) állampolgári közösség.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.

(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

25. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.

(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

26. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel gondoskodik.

(2) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(3) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(5) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(6) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában a Polgármesteri Hivatalban és a Nemzeti Jogszabálytárban elektronikus formában lehet megtekinteni.

15. Határozat nyilvántartása

27. § A határozatokról a Polgármesteri Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.

16. Jegyzőkönyv

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül és a mellékletekkel együtt az irattárban kerül elhelyezésre.

(4) A jegyzőkönyv a mellékleteivel együtt elektronikus úton, az erre kialakított rendszeren keresztül, az ülést követő 15 napon belül kerül megküldésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

29. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét;

b) a távol maradó képviselők nevét;

c) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;

d) a lakosság részéről megjelentek számát;

e) az ülés megnyitásának időpontját;

f) az ülés határozatképességét;

g) a napirend előtti felszólalásokat;

h) napirendi pontonként kérelemre az előadó és a felszólalók szó szerinti hozzászólását;

i) a határozathozatal módját;

j) a szavazásnál külön indítványra a kisebbségi véleményt;

k) az elnök esetleges intézkedéseit;

l) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

m) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;

n) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét;

o) a polgármester és a jegyző aláírását, a Képviselő-testület bélyegző lenyomatát.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) írásos interpellációk;

d) titkos szavazás jegyzőkönyve;

e) név szerinti szavazás szavazási íve;

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;

g) a jegyző törvényességi észrevétele;

h) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

30. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

31. § (1) A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét – a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

17. Települési képviselő

32. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a Képviselő-testület tevékenységéről.

(3) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(4) A képviselő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

18. A Képviselő-testület bizottságai

33. § (1) A Képviselő-testület bizottságot hoz létre

a) döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, az átruházott hatáskörök gyakorlására,

b) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatának, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének végzésére, valamint összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 5 fő.

(3) A állandó bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő feladatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el.

34. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottságok elnökére és tagjaira javaslattételi joga van:

a) a polgármesternek,

b) bármely képviselőnek,

c) az érintett bizottságnak.

(3) A Képviselő-testület a bizottságok személyi összetételét, létszámát bármikor módosíthatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(4) A bizottságok feladat és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság működésének alapvető szabályai:

a) a bizottság üléseit az elnök hívja össze,

b) a polgármester, alpolgármester, és a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén, részükre az ülések meghívóit és a napirendi pontok anyagait el kell juttatni,

c) a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

d) a bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság egy tagja ír alá.

(6) A bizottság működésének részletes szabályai a bizottság ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

35. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

19. Polgármester és alpolgármester

36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját.

(4) A polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

37. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármestert az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladataikat szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látják el.

38. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

20. A jegyző

39. § (1) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

(2) A jegyzőt távolléte és akadályoztatása esetén a helyettesítésre külön kijelölt igazgatási előadó helyettesíti.

21. A Képviselő-testület hivatala

40. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Győrszemerei Polgármesteri Hivatal.

(2) Székhelye: 9121 Győrszemere, Fő utca 20.

(3) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

22. Társulás

41. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület az alábbi társulások tagja:

a) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatok Többcélú Társulása,

b) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás,

(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

23. A nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működésének biztosítása

42. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Győrszemere közigazgatási területén roma települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Hivatal végzi.

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a szükséges mértékben biztosítja a hivatali helyiségek használatát.

24. A lakossággal való kapcsolattartás formái

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) helyi népszavazás;

b) közmeghallgatás;

c) elektronikus kapcsolattartás,

d) személyes kapcsolattartás,

e) a képviselő a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tarthat.

(2) A Képviselő-testület – az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

(3) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.

25. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

44. § A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 7. melléklet tartalmazza.

26. Tiszteletdíj csökkentése

45. § (1) A Képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselőnek és bizottság nem képviselő tagjának a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíját 3 havi időtartamra, 25%-kal csökkenti, amennyiben egy adott negyedévben megtartott rendes képviselő-testületi és bizottsági ülésekről a hiányzás mértéke a 33%-ot meghaladja.

(2) A teljes összegű tiszteletdíj illeti meg a képviselőt és a bizottság nem képviselő tagját, ha a hiányzásának mértéke 33%, vagy annál kevesebb.

(3) A testületi és bizottsági ülésen való részvétel ellenőrzése a jelenléti ívek alapján történik.

(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj csökkentés újra megállapítható.

(5) A hiányzás számításánál a kerekítés szabályait figyelembe kell venni.

46. § (1) A képviselő-testületi ülés esetében igazolt a távollét, ha a képviselő önkormányzati ügyben a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízásából van távol az ülésről.

(2) A bizottsági ülés esetében igazolt a távollét, ha a bizottság tagja önkormányzati ügyben a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének megbízásából van távol az ülésről.

27. Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 27.) sz. önkormányzati rendelet.

Győrszemere, 2019. október 17.

Horváth Gyula
polgármester

Szalay Péter
jegyző

ZÁRADÉK:
A rendelet 2019. október 17-én kihirdetésre került.
Győrszemere, 2019. október 17.
Szalay Péter
jegyző

1. melléklet

1. sz. melléklet

2. melléklet

2. sz. melléklet

3. melléklet

3. sz. melléklet

4. melléklet

4. sz. melléklet

5. melléklet

5. sz. melléklet

6. melléklet

6. sz. melléklet

7. melléklet

7. sz. melléklet

1. függelék

1. sz. függelék

2. függelék

2. sz. függelék