Tiszaigar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter és

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Helyi védelem

1. Védett értékek

1. § Tiszaigar község (a továbbiakban: Település) építészeti és táji örökségének helyi védelemben részesített

a) építészeti értékeit (a továbbiakban: védett építészeti érték) az 1. melléklet,

b) táji értékeit (a továbbiakban: védett táji érték) a 2. melléklet

nevesíti (a továbbiakban együtt:védett érték).

2. § (1) A Település Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Település védett értékeit

a) „TISZAIGAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK VÉDETT ÉRTÉKE” felirattal és

b) az Önkormányzat címerével

ellátott helyi védelmi tábla alkalmazásával jelöli meg.

(2) A védett érték

a) legfontosabb adatait és

b) rövid ismertetőjét

feltüntető információs tábla elhelyezését a tulajdonos, illetve a szerződés alapján, vagy jogszabály erejénél fogva rendelkezni jogosult (a továbbiakban együtt: rendelkezni jogosult) tűrni köteles.

3. § (1) A védett értékek nyilvántartása

a) építészeti és

b) táji

értékleltárból épül fel.

(2) Az építészeti értékleltár a védett építészeti érték

a) helyszínrajzát,

b) felmérési tervét,

c) értékvizsgálatát,

d) bemutatását és

e) fotódokumentációját, továbbá az

f) állapotát befolyásoló

fa) átalakítási,

fb) bővítési,

fc) felújítási,

fd) helyreállítási,

fe) korszerűsítési,

ff) karbantartási,

fg) javítási, illetve

fh) bontási

munkálatok kronológiai rendjét és összegző leírását tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban:Tr.) minimális kellékein felül.

(3) A táji értékleltár a védett táji érték

a) helyszínrajzát,

b) bemutatását és

c) fotódokumentációját, továbbá az

d) állapotát befolyásoló

da) természeti események, illetve

db) környezetalakítási munkálatok

kronológiai rendjét és összegző leírását

rögzíti a Tr. minimális kellékein felül.

4. § Az Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a védett értékek

a) megjelölésére és

b) nyilvántartására

irányuló önkormányzati kötelezettségek teljesítéséről saját hatáskörben gondoskodik.

2. Védetté nyilvánítás

5. § (1) A Település építészeti és táji örökségének hagyományőrző arculatformáló eleme – építészeti, vagy táji értéke (a továbbiakban együtt: örökségi érték) – az Önkormányzat közigazgatási területén

a) bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,

b) ingatlantulajdonnal rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c) szék- vagy telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, valamint az

d) elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség

(a továbbiakban együtt: Kezdeményező) javaslata nyomán helyi védelemben részesíthető.

(2) A védetté nyilvánításra irányuló javaslat (a továbbiakban: helyi védelmi  javaslat)

a) az előterjesztő természetes személy

aa) nevét,

ab) születési helyét, idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) személyiigazolvány-számát és

af) elérhetőségi adatait vagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bd) képviseletében eljáró személy nevét és

be) elérhetőségi adatait, vagy

c) az előterjesztő elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség

ca) nevét,

cb) székhelyét,

cc) nyilvántartási számát, a

cd) képviseletében eljáró személy nevét és

ce) elérhetőségi adatait, továbbá

d) az érintett – az örökségi érték fekvése, illetve elhelyezkedése szerinti – ingatlan

da) címét és

db) helyrajzi számát, valamint

e) az előterjesztő részletes indoklását

tartalmazza.

(3) A helyi védelmi javaslat

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban:Hivatal) székhelyén, vagy

b) levélben, a Hivatal

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

terjeszthető elő.

(4)Az alaki, tartalmi kellékek mellőzésével előterjesztett helyi védelmi javaslat Kezdeményezőjét a polgármester – nyolcnapos határidő tűzésével – a hiányosságok pótlására hívja fel.

(5) A hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a helyi védelmi javaslat– a Kezdeményező egyidejű, írásbeli, indoklással egybekötött, tértivevénnyel igazolt értesítése mellett, polgármesteri döntés alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.

6. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az örökségi értékvédelem alá helyezésének indokoltságát a helyi védelmi javaslat beérkezését követő három hónapon belül megvizsgálja.

(2) Az örökségi értékvédelem alá helyezésének mérlegelésére –védetté nyilvánítására vagy annak mellőzésére – irányuló javaslatot a polgármester a védelembe vonás szükségességének megalapozottságát feltáró

a) állapotrögzítő felmérési anyag, valamint

b) települési főépítészi szakmai állásfoglalás

kíséretében terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) Az állapotrögzítő felmérés

a) a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontjában vagy

b) a 3. § (3) bekezdés a)-c) pontjában

megjelölt és a helyi védelmi javaslat mellékletét képező dokumentumokra terjed ki.

7. § (1) A Képviselő-testület által érdemben elbírált helyi védelmi javaslattal azonos tárgyú helyi védelmi javaslat az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten nem terjeszthető elő.

(2) Az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten előterjesztett helyi védelmi javaslatérdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.

3. Védettség megszüntetése

8. § A védett örökségi érték védettségének megszüntetésére irányuló eljárásra – a Kezdeményező személyére, a javaslat alaki és tartalmi kellékeire, benyújtására, hiánypótlására, a testületi előterjesztésre, valamint az ismételt javaslattétel korlátaira –a védetté nyilvánítás folyamatának rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az állapotrögzítő felmérés a 3. § (2) bekezdés a)-e) pontjában vagy a3. § (3) bekezdés a)-c) pontjában nevesített dokumentumokon túl a megszüntetési javaslat mellékleteire terjed ki.

4. Védett értékek fenntartása

9. § (1) A védett érték fenntartása – eredeti állapotának megőrzése –az örökségi értékkel rendelkezni jogosultak egyetemleges kötelezettsége.

(2) A védelem alá helyezett örökségi érték állapotát befolyásoló,

a) a 3. § (2) bekezdés f) pontjában, továbbá

b) a 3. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában

megjelölt beavatkozások e rendelet vonatkozó előírásainak normatív keretei között eszközölhetőek.

10. § (1) A védett érték használata, hasznosítása során az örökségi értékkel rendelkezni jogosultak

a) az építészeti érték eredeti rendeltetéséhez, illetve

b) a táji érték

ba) természeti adottságaihoz és

bb) biológiai meghatározottságához

igazodni kötelesek.

(2) A védett érték tulajdonosa a védelembe vont örökségi érték

a) állapotában,

b) rendeltetésében,

c) tulajdoni viszonyaiban vagy

d) rendelkezni jogosultja személyében

bekövetkezett változásokat köteles az Önkormányzatnak haladéktalanul – írásban – bejelenteni.

II. Fejezet

Településkép

5. Településképi szempontból meghatározó területek 

11. § A Település településképi szempontból meghatározó területeit a 3. melléklet határolja le.

6. Településképi követelmények

12. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó homlokzat-, héjazat –és szerkezetképzési technológiák anyaghasználati, tömegformálási, illetve homlokzatkialakítási jellegzetességeitől eltérő megoldások alkalmazása az építmény

a) átalakítása,

b) bővítése,

c) felújítása,

d) helyreállítása,

e) korszerűsítése,

f) karbantartása vagy

g) javítása

során – az eredeti állapot megőrzése érdekében – nem megengedett.

(2) A védelemben részesített épített érték arculatának meghatározó – az (1) bekezdés szerint őrzendő – elemeit az építészeti értékleltár rögzíti.

13. § A Település közigazgatási területének egészét kiszolgáló –felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési – sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket a 4. melléklet jelöli ki.

7. Településkép-érvényesítési eszközök

14. § Az Önkormányzat a településképi követelmények előírásainak érvényesüléséről

a) a településkép-védelmi

aa) tájékoztatás és

ab) konzultáció

(a továbbiakban együtt: településképi szakmai konzultáció),

b) a településképi bejelentési eljárás,

c) a településképi kötelezés, valamint

d) a településképi bírság

eszközrendszerével gondoskodik.

15. § (1) A településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Tktv.) szerint biztosítani rendelt településképi szakmai konzultációt az Önkormányzat a Tr. vonatkozó előírásainak keretei között

a) előzetes,

b) tervezési és

c) kivitelezési

egyeztetés (a továbbiakban együtt: egyeztetési szakasz) formájában teszi elérhetővé.

(2) A településképi szakmai konzultáció

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Hivatal székhelyén, vagy

b) levélben, a Hivatal

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

előterjesztett kérelemmel (a továbbiakban: településképi konzultációs kérelem) kezdeményezhető.

(3) A településképi konzultációs kérelem a településképi szakmai konzultáció egyeztetési szakaszának, valamint az építészeti-műszaki elképzelés és kivitelezés egyedi jellegzetességeinek függvényében

a) az előterjesztő természetes személy

aa) nevét,

ab) születési helyét, idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) személyiigazolvány-számát és

af) elérhetőségi adatait, avagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) nevét,

bb) székhelyét,

bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bd) képviseletében eljáró személy nevét és

be) elérhetőségi adatait, továbbá

c) az egyeztetés

ca) szakaszának és

cb) tematikájának

megjelölését,

d) az építészeti-műszaki

da) tervek és

db) elképzelések

összegzését,

e) a kivitelezési

ea) helyszín és

eb) folyamat

bemutatását, valamint

f) mellékletként

fa) az építészeti-műszaki és

fb) a kivitelezési

dokumentációt

tartalmazza.

(4) A településképi konzultációs kérelem

a) módosítására,

b) kiegészítésére,

c) hiánypótlására vagy

d) visszavonására

a településképi szakmai konzultáció zárásáig kerülhet sor.

(5) A településképi szakmai konzultáció tematikája

a) a településképi követelményrendszer

aa) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),

ab) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy

ac) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)

érintett elemeire,

b) az építészeti-műszaki elképzelés

ba) kötetlen (előzetes szakasz),

bb) részben kötött (tervezési szakasz) vagy

bc) kötött (kivitelezési szakasz)

elemeinek összességére és

c) a kivitelezés

ca) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),

cb) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy

cc) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)

érintett helyszínére

terjedhet ki.

(6) A településképi szakmai konzultáció

a) egyeztetési mechanizmusa

aa) a személyes részvétel,

ab) a közvetlenség, valamint

ac) az együttműködés

elvi alapjain nyugszik,

b) egyeztetési folyamatának

ba) megállapításait,

bb) javaslatait, illetve

bc) nyilatkozatait

szakmai állásfoglalás összegzi,

c) egyeztetési szakasza

ca) a Hivatalban rögzített,

cb) szakmai állásfoglalást tartalmazó,

cc) jegyzőkönyvbe foglalt és

cd) a kérelmezőnek haladéktalanul átadott

emlékeztető felvételével zárul.

(7) A településképi szakma állásfoglalás alapját a településképi szakmai konzultáció zárásakor rendelkezésre álló adatok képezik, azok teljességére tekintet nélkül.

(8) Az Önkormányzat településképi szakmai konzultáció biztosítására irányuló kötelezettségeinek teljesítéséről a polgármester saját hatáskörben gondoskodik.

16. § (1) A Tktv. szerint a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében lefolytatni rendelt településképi bejelentési eljárás

a) személyesen,

aa) szóban vagy

ab) írásban

a Hivatal székhelyén, vagy

b) levélben, a Hivatal

ba) postai vagy

bb) elektronikus

levelezési címén

előterjesztett bejelentéssel (a továbbiakban: településképi bejelentés) kezdeményezhető.

(2) A településképi bejelentés a Tr. minimális kellékein túl

a) az előterjesztő természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét,

ac) személyiigazolvány-számát és

ad) elérhetőségi adatait, avagy

b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet

ba) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a

bb) képviseletében eljáró személy nevét és

bc) elérhetőségi adatait, továbbá

c) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

ca) használatának jogcímét igazoló okiratot,

cb) elhelyezkedésének helyszínrajzát és

cc) műszaki leírását,

d) a reklámelhelyezés

da) helyszínének és

db) folyamatának

bemutatását, valamint

e) a reklám

ea) technológiai jellemzőinek összegzését,

eb) méreteinek meghatározását és

ec) grafikus látványtervét

tartalmazza.

17. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó karakterelemeinek megőrzésére irányuló településképi követelmény érvényesítése érdekében a polgármester –az önkéntes jogkövetés elmaradása esetén – a védelemben részesített épített értékkel rendelkezni jogosultat az építmény

a) felújítására vagy

b) átalakítására

kötelezheti (a továbbiakban: településképi kötelezés).

(2) A településképi kötelezés

a) tartalmát,

b) terjedelmét és

c) határidejét

a polgármester települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján állapítja meg.

18. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculati karakter-elemeinek megóvása érdekében

a) a településképi követelmény megszegése

aa) természetes személy esetén 10 000 forinttól 100 000 forintig,

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,

b) a településképi kötelezés végrehajtásának elmulasztása

ba) természetes személy esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,

bb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 40 000 forinttól 400 000 forintig

terjedő összegű közigazgatási bírsággal sújtható (a továbbiakban: településképi bírság).

(2) A településképi bírság összegét az arculati karakter-elemek megőrzését veszélyeztető

a) magatartás

aa) formájára,

ab) terjedelmére,

ac) gyakoriságára és

ad) időtartamára, valamint az

b) elkövető

ba) anyagi teljesítőképességére,

bb) településkép-védelmi terheire és

bc) együttműködési készségére, továbbá a

c) károkozás elháríthatóságára

tekintettel – települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján – a polgármester állapítja meg.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § (1) Hatályát veszti

1. a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 18/2008. (I.7.) önkormányzati rendelet, valamint

2. a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről,feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a Tiszaigar Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2004. (XI.9.) önkormányzati rendelet

1. 2.§ (7) bekezdése,

2. 5.§ (4) bekezdése,

3. 5.§ (11) bekezdése,

4. 5.§ (12) bekezdése,

5. 5.§ (17) bekezdése,

6. 6.§ (2) bekezdés h) pontja,

7. 6.§ (3) bekezdés h)pontja,

8. 6.§ (3) bekezdés i) pontja,

9. 6.§ (3) bekezdés j) pontja,

10. 6.§ (4) bekezdés h) pontja,

11. 6.§ (5) bekezdés h) pontja,

12. 7. § (2) bekezdés f) pontja,

13. 7. § (2) bekezdés j) pontja,

14. 7. § (3) bekezdés e) pontja,

15. 7.§ (3) bekezdés i) pontja,

16. 8.§ (3) bekezdés k) pontja,

17. 9.§ (3) bekezdés i) pontja,

18. 9.§ (5) bekezdés i) pontja,

19. 10.§ (13)bekezdése,

20. 10.§(14) bekezdése,

21. 13.§ (8) bekezdés h) pontja,

22. 13.§ (9) bekezdés h) pontja,

23. 13.§ (10) bekezdés f) pontja,

24. 13. § (12) bekezdés h) pontja,

25. 15.§-a,

26. 16.§-a,

27. 18.§ (1)bekezdése,

28. 18.§(2)bekezdése és

29. 18. § (4) bekezdése.

Tiszaigar, 2017. december 22.

                                    Szilágyi László                                                 Füzesiné Nagy Zita

                                     polgármester                                                             jegyző