Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (VI.15.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2017. 12. 15

Söréd község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi L.XXVIII. törvény 6. 3. bek. a) pontjában, illetve a 7. § 3 bek. C) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg

        I fejezet             

Általános előírások


1. § A rendelet hatálya


(1). A rendelet területi hatálya kiterjed a település belterületére.

(2). A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű' előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.

(3). A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra kiterjed, azaz az előbb említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.

(4). A rendelet hatálya alá tartozó területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a hatályos vonatkozó törvények, rendeletek, valamint jelen jogszabály rendelkezései és mellékletei - az SZT1 és a KÖT jelű Szabályozási Tervlapok - együttes alkalmazásával szabad.

(5). A község területén területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni csak a Szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Ennek során, belterületen biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület (építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket. (ivóvíz., elektromos energia, gázvezeték, szenny- és csapadékvíz elvezetés, távközlési vezeték rákötésére való csatlakozás.)

(6). A település belterületi szerkezeti lapján beépítésre kijelölt területen a beépítés előtt el kell végezni a belterületbe vonást, és el kell készíteni a területre vonatkozó szabályozási tervet és szabályozási előírásokat.

2.§ A szabályozás kötelező elemei


(1.) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani

a) szabályozási vonalat

b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat

c) az övezeti jellemzőket

d) az építési hely területét - amely előkert, az oldalkert, és a hátsó kert kivételével telek egész területe -

A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása után lehetséges.

II. fejezet

Település szerkezet, terület felhasználás


4.§ Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása


  1. (1)Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.


5.§ Igazgatási terület beépítésre szánt területe


I. Lakóterületek                       (LA)


Falusias lakóterületek   (LF)

Az övezetbe legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lakóépületek, a mező- erdőgazdaság építményei, továbbá a helyi lakosságot szolgáltató, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, oldalhatáron álló beépítési módban. Előkert a meglévő utcákban a kialakult, új útnyitások esetében 5,0 m lehet, a főépület (lakás) utcafronti elhelyezéssel helyezhető el. A lakóépületben legfeljebb 2 lakás alakítható ki. A melléképület tömege homlokzat és gerinc magassága kisebb kell, hogy legyen, mint a főépület A melléképület, ill. más funkció csak a lakóépület után vagy azzal egy időben építhető.


LF1

A telek területe min. 800 m2, legnagyobb beépítettsége 30%. A beépítési mód oldalhatáron álló, az előkert kialakult, ill. 5,0 m. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

- Petőfi S. u. ÉNy-i oldala - belterületi határ - Széchenyi u. DK-i oldala által határolt terület.

- Széchenyi úttól ÉNy-ra elhelyezkedő tömb.


LF2

A telek legkisebb területe legalább 1000 m2, legnagyobb beépítettsége max. 30 % lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, az előkert mérete a kialakult szerinti, ill. min. 5,0 m lehet A maximális építménymagasság 4,5 m lehet

-      Kossuth L u. DK-i oldala - belterületi határ

-      Petőfi S u. által határolt tömb Kossuth L u. ÉNy-i oldalán lévő tömb

-      Rákóczi F. u. K-i oldalán lévő terület

-      A Rákóczi u.. DNy-i oldalán lévő lakótömb

-      Belterület -Rákóczi u. DNy-i oldala - Kossuth L. u. ÉNy-i oldala - tervezett út által határolt terület

-      Petőfi S. u Ny-i oldala - belterületi határ - Kossuth L. u D-i oldala által határolt terület

-    az építési előírások változatlanok maradnak, a Petőfi S. u. – Kossuth L. u. tömbbelső feltárásával kialakuló új lakóterület telekkialakítása, telekelrendezése változik

LF3

A megengedett legkisebb telekterület 2000 m2, a legnagyobb beépítettség 20%-os lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, az előkert a kialakult szerinti. A legnagyobb építmény magasság 4,5 m lehet.

-      Rákóczi F. út ÉK-i oldala - belterületi határ - 225 HRSZ-út által határolt terület.


2. Település vegyes terület (VT)

A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és település szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület elhelyezésére szolgál, melyek a lakó funkcióra nincsenek zavaró hatással.


Előkert a kialakult szerint, beépíthetőség max. 30 %, legnagyobb építmény magasság 6,0 m lehet.

-      Rákóczi F. út ÉK-i oldala — Szőlő dúló - belterületi határ -36 HRSZ-ú földrészlet D-i telekhatára által határolt tömb.


2.a Település központi vegyes területek (VT)

Az övezetbe elhelyezhető:

  1. 1.) Igazgatási épület

Kereskedelmi,szolgáltató, vendéglátó,szálláshely szolgáltató épület

Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

Egyéb oktató egészségügyi ,szociális épület

Legfeljebb 2 lakásos lakóépület

  1. 2.) A tömbben megengedett legnagyobb beépítettség- az első, oldal és hátsó kertre, illetve a tűzvédelemre vonatkozó előírások megtartása mellett- legfeljebb 80%-oslehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb építmény magasság 6,5 m lehet.

       A legkisebb telekterület terület 700 m2.

          - Kossuth L. u. — 103 HRSZ-ú telek DNy-i határa - 109/2 HRSZ-ú telek DK-i határa — Petőfi S. u.


3. Különleges területek         (K)

Ebbe az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt egyéb területektől eltérő jellegű területek. ide tartoznak a községben meglévő és a 86, 87, 88 HRSZ. alatt nyilvántartott temetők

Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2, melynek Legfeljebb 3%-a építhető be. (Például ravatalozó, a temető fenntartásához szükséges gazdasági épület) Az épület elhelyezése szabadon álló lehet, legnagyobb épületmagassága 3,5 ni.

Ugyancsak ebbe a terület-felhasználási kategóriába sorolt a külterületi tervlapon ábrázolt a Kossuth L u-81 számú út csomópontjától DNy-i irányban tervezett szélerőmű park területe. A kijelölt területen belül szélkereket a legközelebbi lakóháztól min. 500 m-re lehet elhelyezni.


5/A. § Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek általános előírásai


(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

- Kereskedelmi, szolgáltató terület

- Ipari és mezőgazdasági terület

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.”


5/B. § A gazdasági kereskedelmi, szolgáltató terület övezete A „Gksz” jelű építési övezet


(1) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(2) A telekhatáron mérhető, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen keletkező környezeti terhelés mértéke nem haladhatja meg a szomszédos területeken megengedett terhelési szint mértékét.

(3) A területen telkenként legfeljebb egy szolgálati lakás alakítható ki, a főfunkciójú épület részeként.

(4) Az építési övezeten belül melléképítményként elhelyezhető:

- közmű-becsatlakozási műtárgy,

- közműpótló műtárgy,

- hulladéktartály-tároló,

- önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,

- kerti építmény,

- trágyatároló, komposztáló,

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(5)

(6) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.


„5/C. § Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásai


(1) A Gksz-1 jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Telekalakításra vonatkozó előírások

        Minimális telekterület /m2/ 2000

        Minimális telekszélesség /m/ 35

        Minimális telekmélység

  Beépítésre vonatkozó előírások

        Egy telken belül építhető max. lakásszám 1 db Csak szolgálati

        Beépítési mód Szabadon álló

        Legnagyobb beépítési % 40

        Legkisebb zöldfelületi % 30

        Legnagyobb szintterületi mutató 1,0

       Előkert 6

       Oldalkert 3,75

       Hátsókert 6

Építményre vonatkozó előírások:

        Legnagyobb építménymagasság/m/ 7,5


5/D. § A hétvégi házas üdülőterület övezete Az „Üh” jelű építési övezet


(1) Az övezetbe a volt zártkerti területek tartoznak.

(2) Az építési övezet elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető:

  • legfeljebb két egységes üdülőépület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,szálláshely szolgáltató épület a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei.

(3) Az Üh jelű építési övezet részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Telekalakításra vonatkozó előírások:

         Minimális telekterület /m2/ 1000

         Minimális telekszélesség /m/ -

         Minimális telekmélység -

Beépítésre vonatkozó előírások:

          Egy telken belül építhető max. lakásszám:-

Beépítési mód

         Szabadon álló vagy oldalhatáron álló*

         Legnagyobb beépítési % 10

         Legkisebb zöldfelületi % 60

         Legnagyobb szintterületi mutató:-

         Előkert -

         Oldalkert -

         Hátsókert –

Építményre vonatkozó előírások:

         Legnagyobb építménymagasság/m/ :4,5

(4)

(5) Lakóépület az övezetben nem létesíthető.

(6) Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

6.§ Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei


(1) Úthálózat

a) forgalmi utak

       - Kossuth L. u                       szabályozási szélessége a meglévő

b) Gyűjtő utak

       - Rákócz F. u.                       szabályozási szélessége a meglévő

       - Petőfi S. u.                         szabályozási szélessége a meglévő

c) Lakóutak

       - Széchenyi u.                        szabályozási szélessége meglévő

      - Arany János út                    szabályozási szélessége meglévő

      - Tervezett utak                     szabályozási szélessége 12 és 16 m


(2) Közlekedési területek

A közigazgatási területen található országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal.

(3) Erdőterületek         (EV)

Az erdőterületek az erdő céljára szolgáló terület a község közigazgatási területén véderdők és gazdasági erdők találhatók. A véderdőkben épületet elhelyezni nem lehet Gazdasági rendeltetésű erdő területen — amennyiben térmértéke a 10 Ha-t meghaladja — legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.

(4) Mezőgazdasági terület

A mezőgazdasági terület

- általános növénytermesztés, állattenyésztés, általános mezőgazdasági termelés céljára szolgáló terület. Külterületi növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termelést szolgáló területek jelen rendelet egyéb pontjai alatt fel nem sorolt földrészleteken. (Ma)

- farm gazdálkodás folytatására alkalmas területek (Mf). A község közigazgatási területén nem került kijelölésre.

- a kertgazdálkodás területei (Mk) a területen legalább 1000 m2-es telkek alakíthatók ki, melyek szélesség min. 12,0 m lehet. Az épületeket a szabályozási tervben feltüntetett építési helyen belül lehet elhelyezni, betartva az OTÉK általános előírásait. A legnagyobb beépítettség 3%-os lehet, a megengedett épületmagasság 4,5 m.

(5) Egyéb terület

Vízgazdálkodással kapcsolatos területek                      (V)

Az egyéb területekhez az ingatlan nyilvántartásban ekként szereplő, vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak, a vízelvezetők menti sávokkal, a térkép szerinti határvonalakkal.

A községben lévő, vízellátással kapcsolatos létesítmények (szivattyúház, átemelő, vízgépház stb.) védőtávolságot nem igényelnek.

7. § Általános előírások



(3) Feltöltésre szánt területen és mellette pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető.

(4) 

(5)

(6) 

(7) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetén a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

(8) 

(9) 

(10)

(11) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m mélységben és a hátsókert között helyezhető el, magassága max. 4,5 m lehet.

(13) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével.

(14) Telekalakítás esetén — Mk övezet kivételével - a kialakítható minimális telekszélesség 16 m.

(16)

8. § Közterületek kialakítása, használata


(1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályoknak és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) 

b) mozgó árusítóhely létesítése,

c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek),

d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

e) szobor, díszkút elhelyezése,

f) pihenőhely létesítése,

g) távbeszélő fülke elhelyezése,

h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárolás.

(5) 

9. § 


11.§ Utak, közlekedés


(1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad.

(2) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. (3) bek. alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani.

(4) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell, kivéve lakó- és hétvégiházas területen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit kell elhelyezni a telken belül.

(5) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.

(6) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül biztosítani kell.

12. § Közművek


(1) Közműellátás hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell helyezni

(2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása után szabad elhelyezni.

a) A szennyvízelvezető csatornahálózat a községben kiépült. A hálózatra történő rákötés a meglévő és új ingatlanok esetében is kötelező.

(3) A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kölni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001. (X. 26.) Korra. rendeletben foglalt határértékeknek.

(5) Az ipari létesítmények csapadékvizét szükség esetén tisztítani kell, hogy a befogadóba csak a 203/2001. (X 26.) Korm. rendeletben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerüljön.

(6) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

(7) 

(8) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.

(9) A vonalas közmű létesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. A vezetékes ivóvíz biztosítása érdekében nyomásfokozó rendszer kiépítése szükséges.

(10) El kell végezni a tűzcsap hálózat szükségszerű bővítését és rekonstrukcióját úgy, hogy a tűzcsap védendő épülettől 100 m-re távolabb nem lehet. Két tűzcsap között legfeljebb 200 m-nyi távolság lehet.

(11) Az elektronikus hírközlés vonalas eszközeit a közút céljára szabályozott területen belül kell elhelyezni. A vezeték létesítése légkábelen illetve földkábelen egyaránt történhet.

(12) A közműhálózat kiépítése a kedvezőbb kivitelezési költségekkel kerüljön megtervezésre és kivitelezésre.                

13.§ Zöldterületek


(1) A zöldterületek részben önállóan, részben más terület felhasználási kategóriákon belül helyezkednek el.

(2) A belterület közhasználatú, állandóan növényzettel fedett részei a közparkok.

(3) Zöldterületet más rendeltetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet.

(5) 

(6)

(7) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés  közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a   zöldfelületet.

(8) Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.

(10) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról kell gondoskodni.

(11) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell.

III. Fejezet

Környezet- és természetvédelmi szabályok


14. § Kulturális örökségvédelem


(1) A község régészeti lelőhelyei

a.)Virág Károly földjéről Nro, Claudius, Drusus, és Germanicus császárok I. századi nagybronz pénzei kerültek elő, egy kincslelet része lehetett.

b.)A Szőlőhegyen 80-100 Árpád kori sírt pusztítottak el 1949-ben a múzeum régésze 3 sírt tárt fel. Bronz fülbevalók, karperecek.

(3) A község műemlékei

a.) Rákóczi utcai fehér mészkő kereszt 1871

b.) A templom előtti kereszt 19. századi

c.) Fehér mészkő kereszt, alatta Mária alakja 1868

15. § Általános előírások


(1) A 20/2001. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők.

(3) Mélyen fekvő területeken építmény nem helyezhető el.

(4) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotóp hálózat fontos elemeit fokozottan védeni kell.

(5) Az új lakóterület ÉK-i oldalához csatlakozó GIP és LF övezet közötti védőterület min. 30,00 m szélességben védőzöld legyen a gazdasági területen.

16. § A föld és a talaj védelme


(2) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges.

(3) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.

(5) A községben terület feltöltésére csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.

(6) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetőek a község teljes közigazgatási területén.

(7) Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztisztítóba csak a 204/2001. (X. 26.) Komi. rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők be.

(9) A területen vagy olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek a talajt nem szennyezik, vagy a talajszennyezést biztonságos módon meg kell akadályozni.

(10) Növényvédőszer, műtrágya, útsózási anyag csak fedett térbe, talajtól elszigetelten tárolható.

17. § Vízvédelem


(1) A felszíni vizek védelmére a 203/2001. (X. 16.) Korra. rendelet előírásai az irányadók.

(2) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.

(3) A belterületen a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani.

(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályom, a vízi létesítmények állapotát, emeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.

(5) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 4-4 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését

(7) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyüjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

(8) A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos.

(9) Élővízbe csak a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő minőségű dk, csapadékvíz vezethető.

(10) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében lévő ingatlanokon talajgazdálkodásra csak érett komposztot, vagy tőzegterméket használjanak.

18. § Levegőtisztaság védelem


(1) A 14/2001. (V. 9.) KöM-Eü.M-FVM együttes rendelet mellékletében foglaltak alapján a település közigazgatási területe a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni.

(3) Új létesítmények elhelyezése esetén érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

(4) Tekintettel a gazdasági- és a lakóterületek közelségére, zaj- és légszennyező, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.

(5) A 20/2001. (FI. 14.) Korm. rendelet meghatározott környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően végezhető tevékenység.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő, a beruházó által.

(7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell.

19. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás


(1) A község területén keletkező kommmt41is hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az Önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik.

(2) A veszélyes hulladékot a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kell gyűjteni, tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani.

(3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell, de forgalomba hozni csak, mint engedéllyel rendelkező termésnővelő anyagot lehet.

(4) A területen az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. Amennyiben ezek veszélyes hulladékot tartalmaznak, úgy.a (2) bekezdés előírásainak megfelelően kell eljárni, és alkalmazni szükséges a 2000. évi XLIII. törvényben foglaltakat.

(5) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése tilos.

20. § Zaj és rezgés elleni védelem


(1) A terület felhasználása során a zaj-, és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben és a zaj-, és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló 872002. (III. 22.) 1(6M-EüTvl együttes rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Terület-felhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajterhelési határértékek az alábbiak:


Tetület-felhasználási egység

Határértékek: Egyenértékű A hangnyomás-szint (dB)


Nappali

Éjszakai

Lakóterületek

50

40

Gazdasági területek

60

50


A gazdasági területek lakóterülettel, zöldterülettel határos vonalán a lakóterületekre érvényes határértékeket kell biztosítani. Amennyiben a már meglévő létesítmények a fenti értékeket túllépnék, a védelemről a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet alapján gondoskodni kell. A kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése korlátozható, vagy működési engedélye visszavonható.

(2) Zajt, illetve rezgést elősegítő 'új Üzemi létesítményt, berendezést," technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg.

(3) A 20/2001. (11 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a tervezési területen csak a hatásvizsgálat elvégzése és a környezetvédelmi engedélyben rögzítetteknek megfelelően végezhető.

IV. Fejezet


 Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere


21. § A telekalakítás szabályai


(1) Telket csak ügy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(2) Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.

23. § Kártalanítás


Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek 'eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi DOCVM. tv. 30. §-a szabályozza.

24. § A településrendezés jogintézményei


(1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi érdekek megvalósítása érdekében az önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben szabályozott eszközeivel.

(2) Az 1) foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott közösségi területek megszerzésére az önkormányzat gyakorolhatja elővásárlási jogát. (az egész község, de elsődlegesen a tervezett településközpont tervezett területén).

(3) Jelen rendelettel hatályba lépő szabályozási terv építési tilalmat, illetve korlátozást nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem szabályozza.

(4) Az önkormányzat az általa kialakított lakótelkek értékesítése esetén legfeljebb 5 éves időtartamra beépítési kötelezettséget írhat elő. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az Önkormányzatot megilleti a visszavásárlás joga az eredeti vételáron, mely megnövelendő a beinvesztált értékkel, illetve az évenkénti kamat növekménnyel.

(5) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az önkormányzat a szabályozási tervnek megfelelően — az Éri előírásainak figyelembe vétele mellett — területet vehet igénybe megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével.

25, § Településrendezési eszközök használata


(1) A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközökben felül kell vizsgálni.

(2) A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályoz.:,si Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen "Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.

(3) A Településszerkezeti Tervtől eltérő terület-felhasználás esetén azt módosítani kell.

26. § Záró rendelkezések


(1) Ez a rendelet 2004. VII. 01- lép hatályba.