Zalaboldogfa község Képviselő-testületének 5/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete
Zalaboldogfa Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 30- 2021. 12. 20Zalaboldogfa község Képviselő-testületének 5/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete
Zalaboldogfa Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1Zalaboldogfa Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában, 34. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés d) pontjában, 47. § (2) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 32. § (2) bekezdésében, 33. §-ában, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 44-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. §-ában, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. §-ában, 54. §-ban, 57. §-ában, 59. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és 10/A. § (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Zalaboldogfa Község Önkormányzati Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.:
1. Általános rendelkezések
1. §2 (1) Az Önkormányzat elnevezése: Zalaboldogfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: 8992. Zalaboldogfa, Kossuth L. u. 9.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet elnevezése: Zalaboldogfa Község Önkormányzati Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)
(3) Illetékességi területe: Zalaboldogfa község közigazgatási területe
(4)3 A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Ügyrendi Bizottság Zalaboldogfa (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Székhelye: Zalaboldogfa, Kossuth L. u. 9.
(5)4 A Képviselőtestület hivatalának elnevezése: Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 8994. Zalaszentgyörgy Kossuth út. 72.
(6) Az önkormányzat jelképe a pecsét.
(7)5 A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig
a) A képviselő-testület pecsétjén a „Zalaboldogfa Község Önkormányzati Képviselőtestülete”
b) A polgármester pecsétjén a „Zalaboldogfa Község Polgármestere”
c)6 A jegyző pecsétjén a „Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
d)7 A Hivatal pecsétjén a „Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal” felirat olvasható.
(8) Az Önkormányzat hivatalos honalapjának (a továbbiakban: önkormányzati honlap) címe: www.zalaboldogfa.hu
2. Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
2. §8 (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) A falugondnoki szolgálat működtetéséről
b) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
c) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,
d) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
e) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, a kistérségi társulás támogatásáról,
f) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
g) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,
3. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy
a) településfejlesztéssel,
b) település-üzemeltetéssel, vagy
c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével
áll szoros kapcsolatban.
(2) Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak.
(4) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt – többlet - feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
4. §9 (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv 87. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A. §-ai az irányadók.
5. § (1) A képviselőtestület a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Önkormányzati Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési (szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Tv. 4. § (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át
6. §10 (1) A képviselőtestületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2)11 A Képviselőtestület a szerveire átruházott hatáskört visszavonja, amennyiben az adott hatáskör gyakorlása más szerv eljárása esetén hatékonyabb.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.
7. §12 (1) A képviselőtestület kizárólagos és át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Mötv 42. §-ában foglaltakon túl
a) A települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás.
b) Hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül.
(2) A képviselő-testület a 7. §. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt ügyekben minősített többséggel, név szerinti szavazással dönt
(3)13 A képviselőtestület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, hivatal) tevékeny közreműködésével látja el.
3. A képviselőtestület működése, az alakuló ülés, összehívásának rendje, nyilvánossága
8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit Zalaboldogfa Község Önkormányzatának hivatalos helyiségében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre, napra és időpontra is összehívható.
(3)14 A képviselőtestület a munkatervében meghatározottak szerint ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart.
4. Az alakuló ülés
9. § Az alakuló ülés napirendje:
a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről
b)15 Az önkormányzatai képviselők és a polgármester eskütétele.
c) A polgármester bemutatkozása, programismertetés;
d) A polgármester tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása, melyre a korelnök tesz javaslatot;
e) Szavazatszámláló bizottság választása;
f) Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele.
g) Az alpolgármester, önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása.
h) Megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára
i) Megbízás adása a gazdaság program elkészítésére
j) Egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).
5. [16] Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól A képviselőtestület ülésének összehívása, VEZETÉSE
10. § (1) Ha jogszabály valamely szerv indítványozására az ülés összehívását kötelezővé teszi és más időpontot nem állapít meg, a testület ülését a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Fő szabályként a polgármester akadályoztatása esetén valamennyi, az ülés vezetésére és összehívására vonatkozó esetben az alpolgármester – amennyiben a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve mindegyikük tartósan akadályoztatva van, a korelnök (legidősebb képviselő) jár el.
(4) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat, előterjesztők nevét. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését, rendelettervezetet, határozati javaslatok teljes szövegét.
(5) A képviselőtestület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselőtestület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, vagy az önkormányzati honlapon való közzétételével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(6) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.
(7) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselőtestület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 15 napon belüli időpontra – azonos napirenddel - össze kell hívni.
6. Meghívandók köre
11. § (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meghívót kapnak a helyi képviselők. Az ülésekre tanácskozási joggal kapnak meghívót:
a) A napirendi pontok előadói
b) azok a bizottságnak nem képviselő tagjai, amely bizottságokat a tárgyalt napirendi pont érinti,
c) a tárgyalt napirendi pontban érintett azon társadalmi szervezetek vezetői, amelyeknek nincs képviselete a testületben,
d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselője, indokolt esetben annak felettes szerve,
e) az a személy, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,
f) az a személy, akinek jelenlétét a polgármester illetve a képviselőtestület indokoltnak tartja
(2) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.
(3) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
7. Előterjesztések
12. §16 (1) A képviselőtestület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselőtestület bizottsága a jegyző.
(2) A képviselőtestület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Kizárólag írásban terjeszthető elő
a) önkormányzati rendeletalkotás
b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;
c) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése
d) helyi népszavazás kiírása
e) a polgármester jutalmazására tett javaslat.
(4) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(6) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
(7)17 Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző készítette, úgy azt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a körkörjegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag postázásáról
(8)18 A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint a polgármesternél, alpolgármesternél vagy a jegyzőnél kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
8. [20] Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól A képviselőtestület tanácskozási rendje, ÜLÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
13. § (1) Az ülést vezető elnök jogkörei:
a) megnyitja (berekeszti) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartatja,
g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el és megállapítja annak eredményét,
k) kimondja a döntést, felolvasással ismerteti a döntés teljes szövegét, ha annak tervezete előzetesen, írásban – az erre meghatározott szabálytól eltérően – nem került kiküldésre (átadásra) a Képviselőknek, illetve felolvassa a döntésnek azon részét is, amely az írásban megküldött (átadott) tervezethez képest változott,
l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
14. § (1) A polgármester – akadályoztatása esetén 10. §. (3) bekezdése szerinti ülésvezető - az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(2)19 Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselőtestület bizottsága illetve a jegyző.
(3) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként -- a sürgősség tényének rövid indokolásával -- az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(4) A napirendre tűzésről a képviselőtestület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(5) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, negyedévente a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.
(6) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(7) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(8) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselőtestület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(9) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(10) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.
(11) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
(12) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.
(13)20 Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad.
15. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
f) kérdések, interpellációk,
g) közérdekű bejelentések és javaslatok.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – a polgármester, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára – el lehet térni.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja keretében az ülés első napirendi pontjaként a polgármester írásban – és képviselői kérésre szóban is –:
a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről.
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban
f) módosító javaslatok megtétele
g) döntés a módosító javaslatokról
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról
16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság a részére kijelölt helyen foglal helyet.
(2) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.
(3) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülés elnöke a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
17. § (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal három perc, a második alkalommal két perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb kettő perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.
(3) Az elnök a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (3) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az elnök biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.
18. § (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik Képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, az elnök rendre utasítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen az ülés elnöke vét, bármely Képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület az ülés elnökét utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
9. [23] Az alcímet beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól RENDKÍVÜLI ÜLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS
19. § (1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához, úgy azt az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal be kell nyújtania a jegyzőhöz. Egyéb esetben 4 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a polgármesterhez.
(3) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
20. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülés elnöke a Képviselő- testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
21. § (1) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző tíz nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester a község hirdetőtábláin kihelyezett hirdetményekkel, vagy szórólapokkal, vagy az önkormányzati honlapon közzétett felhívással hirdeti meg, melynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját, helyét és tárgyát.
10. Az előterjesztések, tájékoztatók
22. § (1) A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy kivételesen szóbeliek.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottság(ok),
b) a polgármester, alpolgármester, képviselők,
c) a képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
d) könyvvizsgáló,
e)21 a jegyző,
(4)22 A képviselőtestület nem rendelkezik az ügyrendi bizottság kizárólagos hatáskörében, vagy az állásfoglalásukkal benyújtható előterjesztésekről.
23. § (1) Az előterjesztésekben megfogalmazott döntési javaslatokkal szemben vagy azok kiegészítésére indokolással ellátva módosító, kiegészítő indítványok (továbbiakban együtt: módosító indítvány) terjeszthetők elő. A költségvetés kiadási oldalának növelésére irányuló módosító indítvány esetén meg kell jelölni annak fedezetéül szolgáló bevételi előirányzatot is.
(2)23 A módosító indítványt – a 14. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület ülését megelőző napon, legkésőbb 1200 óráig lehet benyújtani a polgármesternél, aki azt azonnal továbbítja a jegyző felé.
(3) Az előterjesztő által a képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
24. § (1) Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 9 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.
(2)24 Az írásos és előre kiküldött, továbbá a szóbeli előterjesztéseken túl a képviselő-testületi ülés, az előterjesztés benyújtására jogosultak előterjesztésében „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 1200 óráig jelenthető vagy nyújtható be a polgármesternél, aki azt köteles haladéktalanul továbbítani a jegyző felé, illetve az ülésen a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.
11. Interpelláció, kérdés
25. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció írásban a polgármesternél terjeszthető be, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább kettő nappal.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
26. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.
(3) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.
27. § (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.
28. § A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.
12. Határozatképesség, döntéshozatal
29. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
30. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességét helyreállítani nem lehet, a képviselőtestületi ülést nyolc napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására a polgármester újra összehívja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az érintettek meghívót kapnak, a korábban már kiadott előterjesztéseket, egyéb dokumentációkat nem.
(3) Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább két nappal küldi ki a meghívót.
30/A. § 25A Képviselőtestület másodfokú döntésében a polgármester által hozott elsőfokú határozat esetén a polgármester nem vehet részt.
30/B. § 26Amennyiben a Képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a Képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.
13. A SZAVAZÁS MÓDJA
31. § (1) Szavazni személyesen kell.
(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
31/A. §27 (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.
(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az ülés elnöke, legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és
a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, megismételt szavazást tart.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.
(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.”
(5) Azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a levezető elnök a havi tiszteletdíjának 50 %-a megvonásával sújtja, melyet az elnök erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni. A közlés időpontjának
a) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
b) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy az elnök erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét kell tekinteni.”.
32. § (1) A képviselők a nyílt szavazás során „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) névszerinti módon.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
33. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.
(2) A megválasztott képviselők legalább egyharmadának (két fő) a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazás elrendelése kerül sor. Ebben az esetben a név szerinti szavazást az elnök rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el.
34. § (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülés elnöke,
b) bármelyik Képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a Jegyző.
(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.
(4) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai – mint szavazatszámláló bizottság – jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának lehetőségét,
d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
(6) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
14. Határozathozatal, jegyzőkönyv
35. § (1) A képviselő-testület az (3) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „képviselő-testületi határozat” megjelöléssel történik.
(2) A határozat a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) ügyrendi kérdésekről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról.
36. §28 (1) A jegyző vagy a Képviselő-testület üléséről írásban, kettő példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a)29 az ülés jellegét, helyét és kezdő időpontját,
b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
c)30 az ülésről távolmaradt és az előre bejelentett távolmaradó Képviselők nevét,
d) az ülésre késve érkezett (visszaérkezett), illetve az ülés vége előtt távozott Képviselők nevét – ott feltüntetve, ahol az ülés folyamán az pontosan történt,
e) az érdeklődő állampolgárok számát,
f) a javasolt és az elfogadott napirendet,
g) az egyes napirendi pontok tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
h) a tárgyalás sorrendjében napirendi pontonként egészen rövid és tömör módon a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó és a döntést érdemben befolyásoló bizottsági véleményeket, javaslatokat, esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket, valamint a vitában felszólalók nevét, s csak az előző módon meghatározott kérdésük, hozzászólásuk lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
i) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
j) annak bejelentését a Képviselő részéről, hogy vele szemben a döntéshozatalból történő kizáró ok áll fenn, illetve a Képviselő-testületnek az erről szóló döntését,
k) az ülés közben előfordult – alakszerű döntéshozatallal nem járó – szavazások tárgyát és számszerű eredményét
l) a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással, előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
m) az ülés elnökének a Képviselő-testületi ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
n) ha ilyenre sor került, úgy a zárt ülésen hozott döntés nyilvános ülésen történt megismertetésének tényét,
o) a jegyző törvényességi észrevételeit,
p) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét.
q)31 A polgármester, illetve az ülést vezető elnök, és az ülésen részt vevő jegyző aláírását. Amennyiben az ülésen a jegyző által megbízott köztisztviselő vett részt, a jegyzőkönyvet a jegyző ellenjegyzi.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések lényege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott szavazatokat rögzítve,
e) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
f) a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g) a Jegyző törvényességi észrevétele.
h)32 elfogadott és aláírt önkormányzati rendelet
(3)33 A jegyzőkönyvbe való betekintést a polgármesternél vagy a körjegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében - másolat kérhető.
(4) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.
15. Rendeletalkotás
37. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a Polgármester,
b) bármelyik Képviselő,
c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
d) feladatkörét érintően az Önkormányzat intézményének vezetője,
e)34 a jegyző,
(2) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság, vagy az előterjesztő javaslata alapján elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását.
(3) Rendeletalkotás előtt a Képviselő-testület határozattal állapítja meg az előkészítés során figyelembe veendő szempontokat, elveket, kijelöli azokat a szerveket, szervezeteket, amelyekkel előzetesen egyeztetni szükséges a rendelet-tervezet szövegét és előírja a lefolytatandó egyeztetés módját.
(4) Az előkészítés után a rendeletet-tervezetet indokolásával együtt előterjesztésre kerül a Képviselő-testület elé. Az előterjesztő a képviselő-testületet írásban tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
38. § (1) A megalkotott rendelet a Polgármesteri Hivatal előterében lévő hirdetőtáblán való - az elfogadásától számított tizenöt napon belül történő - kifüggesztésével kerül kihirdetésre. Kihirdetésnek a kifüggesztés első napja minősül.
(2) A kihirdetett rendelet - az elfogadásától számított tizenöt napon belül - az önkormányzati honlapon is közzé tételre kerül.
16. A képviselő díjazása
39. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testületi munka alatt értendő a bizottságban való tevékenység is.
(2) A Képviselőtestület a képviselők, a bizottsági elnök, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg. A tiszteletdíj mértéke:
a) 35a képviselő részére 10.000,- Ft havonta,
b) – d)36
(3)37 A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hónap 10-ig.
(4) A képviselőtestületi munkában és a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselőtestület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselőtestületein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(5)38
17. A képviselő-testület bizottságai
40. § (1) A bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok keretei között és ezen rendeletben foglaltaknak megfelelően – megválasztásukat követően saját maguk határozzák meg.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, mely háromtagú.
(3) A bizottságok választása során annak tagjaira javaslatot tehet:
a) a Polgármester,
b) bármelyik Képviselő.
(4) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.
41. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke képviseli, hívja össze és vezeti üléseit.
(2) A bizottság elnöke összehívja a bizottságot:
a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
b) a Polgármester indítványára
c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének (egynegyedének) írásban tett indítványárára.
(3) Bármelyik Képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a javaslatot előterjesztő Képviselőt meg kell hívni.
(4) A Képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó, az ideiglenes bizottságok ülésén, ezért az ülésekre ők meghívót kapnak.
(5)39 A bizottságok működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a Hivatal látja el.
(6)40 A bizottság döntéshozatalából való kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt.
42. § Az Ügyrendi Bizottság
(1) Lebonyolítja a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseknél a titkos szavazást.
(2) Vizsgálja a helyi rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.
(3) Javaslatot tesz a Polgármester illetményének és egyéb javadalmazásának megállapítására, módosítására, valamint véleményt nyilvánít a Polgármesternek az Alpolgármester tiszteletdíja és egyéb javadalmazása megállapítására, módosítására irányuló kezdeményezéséről.
(4) Ellátja a Polgármester, Alpolgármester, a Képviselők, a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatával, továbbá a bizottsági tagok kivételével ezen személyek, valamint meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával, az ezekhez kapcsolódó bejelentésekkel összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel:
(5) a) határidő megjelölésével felhívja az érintetteket a nyilatkozat megtételére a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő vagyonnyilatkozatát, továbbá ezen személyek és a bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozatát nyitott, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot zárt – a bizottság elnöke által aláírt és a jegyző bélyegzőjével lepecsételt, névvel ellátott – borítékban veszi át.
1. a bizottság elnöke köteles az a) pontban meghatározottak részére ezen iratok átvételéről – az iratok tartalmát, darabszámát, az átvétel időpontját, az átvevő aláírását tartalmazó – átvételi elismervényt adni.
2. a bizottság jegyzőkönyvben rögzített határozatával – zárt ülésen – dönt az átvett iratok nyilvántartásba vételéről, nyilvántartásból való törléséről, a lefolytatásra kerülő ellenőrzésről, az ezen ügyekben tett kezdeményezések (bejelentések) kivizsgálásáról, annak eredményéről és a Képviselő-testület elé kerülő jelentés (tájékoztató), határozati javaslat tartalmáról.
3.41 a bizottság elnöke – a Hivatal adminisztratív közreműködése mellett –ezen iratokról külön nyilvántartást vezet. Az iratokat együttesen, de más iratoktól fizikailag jól elkülönítve, képviselőnként külön egy – a nyilvántartásba vétel sorszámával és a Polgármester, az Alpolgármester, a Képviselő nevével ellátott – iratgyűjtőben (dossziéban) elhelyezve, a Hivatalban – a Jegyző által kiadott Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – jól zárható, tűzbiztos lemezszekrényben tárolja és őrizteti, valamint ezek megtörténtét folyamatosan figyelemmel kísérni.
4.42 a törvény rendelkezése szerint nyilvános vagyonnyilatkozatokba – a külön törvényi előírások szerint a bizottság elnökének (akadályoztatása esetén egy tagjának) jelenlétében – a Hivatal munkaidejében külön engedély nélkül, bárki betekinthet. A betekintés tényét, idejét, a betekintő személyét a bizottság elnökének a megtekintett iratot tartalmazó iratgyűjtő belső lapján, vagy az iratgyűjtőben elhelyezett külön betekintési lapon kell rögzítenie.
5. a vagyonnyilatkozattal, vagy összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat, vagy az összeférhetetlenség konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, vagy a konkrét összeférhetetlenségi okot, úgy a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, úgy – az eljárás további folytatása és érdemi vizsgálat nélkül – a bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyben azt elutasítja, és erről tájékoztatja soron következő ülésén a Képviselő-testület, míg összeférhetetlenségi ügyben azt elutasításra javasolja a Képviselő-testület felé.
6. Az f) pont szerinti eljárás megismétlésének ugyanazon ügyben csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az újabb eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a bizottság – az eljárás lefolytatása, felhívási kötelezettség nélkül – a g) pontban meghatározottak szerint jár el.
7. eljárás esetén a bizottság elnöke felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító (személyre, a vagyontárgyra vonatkozó) adatok közlésére. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, s azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül égetéssel, vagy iratmegsemmisítő használatával – jegyzőkönyvben rögzített módon – megsemmisíti.
(6)43 Ellátja a helyi népszavazásról szóló helyi rendeletben foglalt feladatokat és gyakorolja az ezzel kapcsolatos hatásköröket.
(7) Azon közalkalmazottak esetében, akik munkáltatója a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat.
18. A Polgármester, alpolgármester
43. §44 A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásúként látja el.
44. §45 (1) A polgármester ügyfélfogadást tart: minden hétfőn és kedden 9-12 óráig a Zalaboldogfa, Kossuth L. u. 9. sz. alatti Önkormányzat hivatalos helyiségében.
(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén az új polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, illetve hiánya esetén munkakörét a korelnöknek adja át.
45. § A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el tisztségét.
19. [49] Jegyző, közös hivatal
46. §46 (1) A jegyző minden héten
a) hétfőn 9.00-10.45 óráig a Zalaboldogfai ügyfélszolgálati irodában
b) hétfőn 11.00-13.00 óráig a Babosdöbrétei kirendeltségen
c) kedden 14.00-16.00 óráig a Zalacsébi kirendeltségen
d) szükség szerint a zalaháshágyi ügyfélszolgálati irodában
tart ügyfélfogadást.
(2)47 A képviselőtestületi üléseken a jegyző vagy megbízottja vesz részt, melyen a képviselő- testület működésével összefüggő feladatai:
a) Tanácskozási joggal részt vesznek a képviselő- testület ülésén.
b) Segítik az ülés elnökének munkáját, jelzik, ha a döntés meghozatala vagy a működés során jogszabálysértést észlelnek.
c) A képviselők kérdéseire, interpellációira, bejelentéseire választ adnak, intézkednek, vagy intézkedést kezdeményeznek.
d) Részt vesznek a közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon.
e) 48 A polgármester felkérésére előterjesztést készítenek, vagy gondoskodnak az előterjesztés elkészítéséről, illetőleg jogszerűségi szempontból ellenőrzik az előterjesztéseket.
f) 49 A polgármester által meghatározott körben gondoskodik a képviselő- testületi határozatok végrehajtásáról.
g) 50 Szükség esetén önkormányzati rendeletalkotást kezdeményez, rendelet-tervezetet készít, illetve – a jegyző rendelkezése szerint – ezek készítésében e feladattal megbízott köztisztviselő közreműködik.
h) Részt vesznek az önkormányzati költségvetés előkészítésében.
i) Az önkormányzati bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat látnak el:
ia) Részt vesznek az önkormányzati bizottsági üléseken, ennek kapcsán a bizottság saját hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztést készítenek, vagy gondoskodnak az előterjesztés elkészítéséről, jogszerűségi szempontból ellenőrzik az előterjesztéseket, illetőleg gondoskodnak az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, a jegyzőkönyveket aláírják.
ib) 51 A polgármester által meghatározott körben gondoskodnak a bizottsági határozatok végrehajtásáról.
47. § A 52jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c)53 tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
e)54 gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói tekintetében; polgármesterek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének, alkalmazottjának kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. A polgármesterek ezen egyetértési jogukat az érintett jogot vagy kötelezettséget keletkeztető iraton történő aláírásukkal (szignójukkal) gyakorolják,
f)55 dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.
47/A § 56A jegyző a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben ellátja
(1)57 a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében és 42/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott helyi közútkezelői feladatokat Zalaboldogfa község területén az útépítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletre is figyelemmel.
(2)58 A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról szóló önkormányzati rendelet szerint dönt közigazgatási bírság kiszabásáról.
48. §59 (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt működtet – Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Kávás, Zalaboldogfa, Zalacséb és Zalaháshágy községek együttműködésével Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2)60 A Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Műksz.) kerülnek megállapításra.
20. [67] A helyi népszavazás, a lakossági fórumok
49. § (1) Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 25 %-a
50. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervez az alábbi esetekben:
a) a község rendezési tervének elfogadását megelőzően,
b) a jelentősebb, a lakosság széles körét érintő önkormányzat fejlesztések, beruházások indítása előtt,
c) az előzőeken kívül évente egy alkalommal közmeghallgatás formájában,
d) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.
(2) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak.
(3) A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző tíz nappal korábban - a község településrészein elhelyezett hirdetmények, illetőleg szórólapok útján kerül kihirdetésre, valamint az időpontjáról és helyéről az önkormányzati honlapon közlemény kiadására is sor kerül.
21. Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona
51. § (1) Az Önkormányzat költségvetése kétfordulós tárgyalási rend szerint kerül elfogadásra.
(2) Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján kerül összeállításra a költségvetési koncepció.
(3) A koncepció keretén belül számításba vételre kerülnek a bevételi források és a források bővítésének lehetőségei. Meghatározásra kerülnek a kiadási szükségletek, illetve azok gazdaságos, célszerű megoldásai.
(4) A második fordulóban a végleges tervezetet tárgyalja meg és fogadja el a Képviselő-testület.
(5) A zárszámadást a kétfordulós tárgyalási rend nélkül fogadja el a Képviselő-testület.
22. Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a rendelet 2011. május 01-én lép hatályba, egyúttal hatályát veszti Zalaboldogfa Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2004.(I.23.) ÖR.számú rendelete.
(2) A Szabályzat mellékletei:
1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök
(3) A Szabályzat függelékei:
1. A képviselő-testület tagjainak névsora.
2. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora, tisztségviselői.
3. Ügyrendi Bizottság működésének szabályai
4. 63
1. melléklet az 5/2011.(IV.13.)
1. Az önkormányzat költségvetését illetően:
2. Szociális ellátások terén:
3. Megköti az önkormányzat tulajdonában álló mezőgazdasági földterületek haszonbérletére irányuló haszonbérleti szerződéseket.
4. Gyermekvédelem, gyámügyi ellátások terén:
5. Közútkezelő feladatok körében
6. Képviselőtestületi ülések közti időszakban szükséges döntések esetén
1. függelék az 5/2011.(IV.13.) ÖR-hez
Polgármester: |
Ámon Ferenc |
Alpolgármester: |
Szőke Elvira |
Települési képviselők: |
Kiss Márk |
Miszori Andrea Mária |
|
Tóth József |
|
2. függelék az 5/2011.IV.13.) ÖR-hez
Ügyrendi Bizottság elnöke: |
Miszori Andrea Mária |
Ügyrendi Bizottság tagjai: |
Kiss Márk |
Tóth József |
|
3. függelék az 5/2011.(IV.13.) ÖR-hez
1. Az ügyrendi bizottság –feladatkörében - nyilván tartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és polgármester, illetve a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
2. Javaslatot tesz - a jogszabályi keretek között- a polgármester tiszteletdíjára és költség-átalány megállapítására.
1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. tv. ( továbbiakban Ökjtv.) 10./A §.(1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. mellékelte szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásában élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is ( továbbiakban : vagyonnyilatkozat.)
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §.ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
1. A kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a II/1. pontban megadott határidőig az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani.
2. A vagyonnyilatkozatokat a körjegyzőség hivatali helyiségében az ügyrendi bizottság elnöke veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja át.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott lezárt, az átvételkor a körjegyzőség körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt helyiségben lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a körjegyző végzi. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és szükséges alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek bele ellenőrzés céljából.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartamának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a körjegyző a felelős.
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól, 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. V. 23-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta: 6/2019.(V.22.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2019.V.23-tól.
Módosította a 13/2014. (XI.07) ÖR, hatályos 2014.XI. 8-tól
Módosította a 7/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013.V.03-tól; 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. V. 23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30.-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól.
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól.
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól.
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól.
Beiktatta a 7/2018. (X.11.) ÖR, hatályos 2018. október 12-től
Módosította a 7/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013.V.03-tól, 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. V. 23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR. Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
A ponttal Beiktatta a 7/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013.V.03-tól; 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. V. 23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR. Hatályos 2020.I.30-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 13/2014.(XI.07.) ÖR, hatályos 2014. XI. 8-tól, 1/2020.(I.29.) ÖR. Hatályos 2020.I.30-tól Alkalmazni kell 2019.10.14-től
Hatályon kívül helyezte a 13/2014. (XI.07) ÖR, hatályos 2014.XI. 8-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Hatályon kívül helyezte a 13/2014. (XI.07) ÖR, hatályos 2014.XI. 8-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 13/2014. (XI.07) ÖR, hatályos 2014.XI. 8-tól
Módosította a 13/2014.(XI.07.) ÖR, hatályos 2014. XI. 8-tól; 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. július 1-től
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól, módosította a 6/2019.(V.22.) Ör. 2019. V. 23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.01.30-tól
Módosította a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 7/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013.V.03-tól, Módosította a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Módosította a szövegrész számozását a 6/2015. (IX.25.) ÖR, hatályos 2015.XI. 01-től
Beiktatta a 6/2015. (IX.25.) ÖR, hatályos 2015.XI. 01-től
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Módosította a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól
Beiktatta a 6/2019.(V.22.) ÖR. Hatályos 2019.V.23-tól; 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Hatályon kívül helyezte 1/2020.(I.29.) ÖR Hatályos 2020.I.30-tól
Hatályon kívül helyezte a 6/2013.(V.02.) ÖR. Hatályos 2013. V. 03-tól