Pápadereske Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. §.  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pápadereske Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8593 Pápadereske, Rákóczi u. 43.

(3) Az önkormányzat hivatala: Nyárádi Közös Önkormányzati Hivatal

      Székhelye: 8512 Nyárád, Kossuth u. 1.

2. §. (1) A képviselő-testület létszáma: 5 fő

(2) A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza

2. A képviselő-testület feladat-és hatásköre

3.§.  (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(3)¹ Az önkormányzat szakmai alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 2. melléklet

    tartalmazza.

4. §. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával  

           kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

           rendelkezései az irányadók.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

¹ Mórosította a 2/2014. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 13. napjától.

3. A képviselő-testület ülése

5.§. (1)  A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tart ülést. Évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, az ülést a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

(4) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a döntésből való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadók.  

(5) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra

25 %-al csökkenti. 

6.§.  (1) A képviselő-testület fél évre előre munkatervet készít.

             (2) A munkaterv tartalmazza:

      a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendjeit

      b) a napirendi pontok előterjesztőit, az egyes napirendekhez meghívottakat.

      c) mely napirendek előkészítéséhez kell kikérni feladatköre szerint érintett

      szervezet, nemzetiségi önkormányzat véleményét.

4. A képviselő-testületi ülés összehívása

7. §. (1) A képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. A polgármestert

       akadályoztatása esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az

       alpolgármester helyettesíti.

        (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg  

              tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos

              feladat-és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság Elnöke látja el.

8. §. (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés napját megelőző legalább 5 nappal előbb

       ki kell kézbesíteni.

       (2) A meghívót a polgármester írja alá.

             (3) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:

                  a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét

                  b) a javasolt napirendi pontokat

                  c) a napirendek előterjesztőit

                  d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Mötv.-ben        

                     meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.

  (4) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni a

   település honlapján. Az önkormányzati hivatalban az állampolgárok részére – a  zárt ülési előterjesztések

   kivételével- az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell. Az előterjesztéseket a település honlapján  

   közzé kell tenni.

9.§. (1)  A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztésekkel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

             (3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben, így különösen ha az állampolgárok életét, testi

             épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a

             képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével - legkésőbb az ülés

             megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben

             bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

5. Az előterjesztések

10.§. (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet

b) döntés tervezet határozati javaslattal

            c) beszámoló határozati javaslattal

d) tájékoztató

(2)  A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.

(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője és a (2) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak.

11.§. Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés a következőket tartalmazza:

a) a témakor tárgyilagos elemzését

b) a javasolt döntés indokait, mindazon körülményeket, amelyek indokolják a    meghozandó döntés indokait.

            c) a döntési javaslatot, esetleges alternatív döntési javaslatot

d) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését

e) konkrét végrehajtási határidőt

6. Az indítványok

12.§. (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását vagy kiegészítését

       (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a

       bizottság, a jegyző és az előterjesztő.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.

(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.

(4) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.

(5) Kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.

13.§. (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt

        írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.

7. A képviselő-testületi ülés vezetése

14.§. (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

      a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét

      b) megnyitja az ülést

      c) A munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről

         és a napirend előtti felszólalási szándékról

      d) ismerteti az általa támogatott és nem támogatott indítványt

      e) előterjeszti a napirendi javaslatot

      f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot

                  g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

    a) a szó megadására, megtagadására,

    b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra

    c) a szó megvonására

    d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való  tartózkodásra

    e) annak a személynek a rendreutasítására, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan

magatartást tanúsít

    f) vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására

    g) az ülés félbeszakítására

    h) tárgyalási szünet elrendelésére

    i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre

                j) a vita lezárásának kezdeményezésére

   k) napirendi pontok felcserélésére

8. A képviselő-testületi ülés rendje

15 §. (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt

        felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

            (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat,

            véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A

            továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad

            szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.

9. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

16. §. A polgármester vagy képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását,

        elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

17. §. (1)  A tanácskozás rendje:

        a) a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok

           végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról.

        b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja ha az a munkatervtől eltér

        c) a napirendi javaslatot a képviselő-testület számozás nélküli határozattal fogadja el.

10. A napirendhez kapcsolódó felszólalás

18. §. (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek

          fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét- a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

19. §. Az érdemi vita során:

a) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket  

   és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat.

b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak

   időtartamát korlátozhatja

c) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány,

   törvényességével kapcsolatban észrevétele van

            d) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a

                képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra.

e) a képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól

            f) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester hihirdeti a határozatot

11. Kérdés, interpelláció

20.§. (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen –az önkormányzat feladat-és hatáskörében – a polgármesterhez,

        alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint

        magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett

        személyesen köteles érdemi választ adni.

(2) Az interpelláló illetve a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a képviselő-testület határoz.

(4) A  kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.

12. A képviselő-testület döntése

21.§.  A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (továbbiakban: döntés)

22.§. (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-

        testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap

        (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat  nevének megjelölésével

        hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel szám nélküli határozattal dönt:

    a) napirend elfogadásáról

    b) a lejárt határidejű határozatok végrehatásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló

       elfogadásáról

    c) kérdés, interpelláció elfogadásáról

    d) indítványokról (módosító, kiegészítő)

    e) polgármesteri tájékozatóról

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv.  arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület minősített szavazattal dönt:

a) kitüntetések, elismerő címek adományozásáról

b) közterület elnevezéséről

c) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyásáról

13. A szavazás módja

23.§. (1) A képviselő-testület döntéseit  nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára.

     Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4)  Név szerinti szavazást rendelhet el  

            (5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők

             névsorát. A képviselők „igen”  „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A

             jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek,

             aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt. 

24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját és tárgyát.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

    a) a szavazás helyét, napját,

    b) kezdetét és végét,

                c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét.

                d) a szavazás során felmerült körülményeket

                e) a szavazás eredményét.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

25.§. (1) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben a 10. §. (2) bekezdésében meghatározottakon kívül

        rendeletalkotást kezdeményezhet:

  a) nemzetiségi önkormányzat

  b) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

(2) A kezdeményezést írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

26.§. (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén:

1) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal

2) rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre

3) a szabályozás nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein.

b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotás esetén:  a szabályozási javaslat nem ellentétes –e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) továbbá a rendelet megjelölését és címét kell feltüntetni.

Az önkormányzati rendelet jelzése:

Pápadereske Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20..(..hó…nap) önkormányzati rendelete

27.§.(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése a következő:

a) az önkormányzati rendelet számának, tárgyának és teljes szövegének a hivatal (8593 Pápadereske, Rákóczi u. 43.) hirdetőtáblájára történő kifüggesztése

            b) az önkormányzati rendelet számának, tárgyának és a teljes szöveg közzététele  

             helyének hangos-híradón való közlése

együttesen.

15. A jegyzőkönyv

28.§. (1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de

        a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását,

        véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

a) a képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,

b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,

c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit

(3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyv első példányához mellékelni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívót

b) a tárgyalt előterjesztéseket, indítványokat, interpellációkat kérdéseket

c) a jelenléti ívet

d) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példányát

e)  a megalkotott rendeleteket, az  elfogadott határozatok mellékleteit

f) a képviselő kérésére az írásban benyújtott felszólalását

g) név szerinti szavazás névsorát.

16. A települési képviselő

29.§.  (1) A települési képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a

        helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való

        távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván,

valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.

17. A képviselő-testület bizottságai

30.§. (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottságot                  3 fővel

(2) A bizottság belső működési szabályait ügyrendben határozza meg.

(3) A bizottsági tagok névjegyzékét az 2. függelék tartalmazza.

31.§.  (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat

         kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

32.§. (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására a képviselő-testület

        ülésének összehívására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy az ülésre szóló

        meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kell megküldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára

b) a polgármester indítványára

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt.

(4) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

33.§. (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság szám nélküli határozattal dönt.

(4) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottaknak tanácskozási joga van.

(5) Az ülés elnökének a feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása vagy megvonása.

(6) Aki a bizottsági ülés rendjét megzavarja, azt az ülés elnöke rendreutasíthatja.

34.§.  (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a

        hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével

        hozza.

(2) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

35.§.  Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

        a) Kivizsgálja az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló

            kezdeményezést,

         b) ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelését, szükség esetén  vizsgálatát, az

            összeférhetetlenségi ügyeket, ügyrendi kérdések megvitatását.

   c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok őrzéséről,

         d) közreműködik a titkos szavazások lebonyolításánál.

         e) javaslatot tesz a polgármester illetménye nagyságának meghatározására

18. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

36.§ (1)  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon elül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányul – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5)Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

19. A közös önkormányzati hivatal  

37.§. (1) Nyárád, Pápadereske, Dáka, és Pápasalamon Községek Önkormányzatai a  

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

       (2)    A hivatal tevékenysége a képviselő-testület, annak bizottságai munkája

       eredményességének  elősegítésére irányul, ellátja a jogszabályokban meghatározott

      feladatokat, valamint - szervező, végrehajtó, szolgáltató tevékenységet folytat.

       (3) A hivatal feladatait a 2. sz. függelék szerinti Szervezeti és Működési

            Szabályzat tartalmazza.

20. A polgármester, alpolgármester

38.§. (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester munkaideje: heti 10 óra

(3) A polgármester ügyfélfogadási ideje: kedd: 15 órától 16 óráig

                                                             csütörtök: 15 órától 16 óráig 

39.§. (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Mötv.

        rendelkezései az irányadók.

      (2) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos irányítási

       jogkörére vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.

40.§. (1) A polgármester a lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt

        Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át, részére juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság Elnökének  adja át.

41.§. (1) Az alpolgármester választására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármestert távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

       (4) Az alpolgármester egyéb esetben a polgármester irányításával látja el feladatait.

21. A jegyző

42.§. (1)  A jegyző a közös önkormányzati hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért.

(2) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A jegyzőt távollétében a Nyárádi  Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt személy helyettesíti.

(4) A jegyző:

        a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben

   b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében

               c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

               d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának  

                  ülésén

    e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, és a polgármesternek, ha döntésük, működésük 

       jogszabálysértő

                f) évente beszámol a  képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről

   g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

               h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

   i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

               j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

              k) ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat.

22. Az önkormányzat társulásai

43.§. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével társulásokban vehet részt.

(2) Nyárád Község Önkormányzata –hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására

a) a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása

b) a Dáka, Nyárád, Pápadereske, Pápasalamon Óvoda Fenntartó Társulás

c) az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás tagja.

23. A lakossággal való kapcsolati formák

44.§.  (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik

         számára a helyi közügyekben

    a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra

    b) a közvetlen tájékoztatásra

    c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre

(2) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái:

a) a közmeghallgatás

45.§. (1) A közmeghallgatásra a Mötv.  rendelkezései az irányadók.

(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti

A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

(4)Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

24. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

46.§. (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításának eljárási szabályai tekintetében a választási

        eljárásról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 15 %-a kezdeményezte.

(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a indítványozta.

25. Záró rendelkezés

47. §. (1)  A rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba.

          (2)A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pápadereske Község Önkormányzat Képviselő-

          testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  8/2007. (IV.27.) önkormányzati

          rendelete, valamint a módosításáról szóló 8/2009.(XI.30.), 2/2010.(II.12.), 5/2011.(IV.28.), 6/2012.(III.26.)

          önkormányzati rendeletek.

    Edvy Róbert                                                                                             Kovács Erika

   polgármester                                                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. június 28.                           

                               Kovács Erika

                                                                                                                      jegyző

1. melléklet a  8/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai:

                             A                                    B                                C

2. melléklet a 8/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez²

Szakmai alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölése 2014. január 1. napjától:

² Mórosította a 2/2014. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 13. napjától.

3. melléklet a 8/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez³

1. A képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglalt hatáskörei közül az alábbiakat a polgármesterre átruházza:

1. méltányossági ápolási díj
2. önkormányzati segély
3. szülési segély
4. szociális étkeztetés
5. méltányossági közgyógyellátás

2.  A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlása köréből az alábbi hatáskörét a polgármesterre átruházza:

1. Az ingó és ingatlan vagyon tulajdonjog-változással nem járó egyéb módon történő hasznosítása

3.  A képviselő-testület a közterület használatáról és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályozásáról szóló 13/2006.(IVXII.18.) önkormányzati rendeletben meghatározott engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

³ Mórosította a 2/2014. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. február 13. napjától.

1. függelék a 8/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület tagjai:

Edvy Róbert                        polgármester

Szukics Norbert                   alpolgármester

Pap Péterné                          képviselő

Nagy Dávid                          képviselő

Iványiné Nagy Melinda       képviselő

2. függelék a 9/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi Bizottság tagjai:

Pap Péterné                          elnök

Nagy Dávid                          tag

Iványiné Nagy Melinda        tag