Nemesnádudvar Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. §. /6/ bekezdésének a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

Az Önkormányzat jelképei

1.§.

Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok:

• a címer és
• a zászló.

A címer leírása

2.§.^[1]

Nemesnádudvar község címere: Arannyal keretezett csücskös-talpú pajzs kék mezejében az alábbi címerképek szerepelnek:

Pajzsfő          - Sugárzó arany napkorong

Pajzsderék   - Stilizált, 3-3 tagú

                        ezüst pincesor, vízszintes elrendezésben;

                        ennek középrészéből indul ki – nem konkrét

                        csatlakozással – egy arany szőlőfürt,

                        melyet a szárából sarjadó két, ugyancsak

                        arany szőlőlevél fog közre.

                        -  A pajzsderék, és a majd később említett pajzsláb

                        címerképét mintegy összekötő ezüst – a szokásosnál hosszabb

                        keresztszárú – latinkereszt.

Pajzsláb        - Arany, úgynevezett „Ulmer Schachtel,, („ Ulmi doboz,,)

                        stilizált képe.

A címer használatának köre és szabályai

3.§.

/1/ Az Önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

a./ az Önkormányzat zászlaján és annak változatain;

b./ az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

c./ a Képviselő-testület által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;

d./ a Községháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében és más helyiségeiben;

e./ az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a község életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;

f./ a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál levő táblán.

/2/ Az önkormányzat címere bel-, illetve külföldi kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor használható.

/3/ A község címere hatósági eljárás során nem alkalmazható.

/4/ A helyi címert védjegyként az Önkormányzati és más szervek a Képviselő-testület külön engedélyével használhatják.

A címerhasználat módja

4.§.

/1/ A község címerét kizárólag hiteles alakban, a címerábrák hűségének, méretarányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni.

/2/ Egyes esetekben – a külön engedélyben megjelölt módon – megengedhető hogy a község címere kizárólag az anyag színében / fém, fa, bőr stb./ készüljön.

/3/ A község címerét csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

5.§.

/1/ A címer a községre utaló jelképként, a jelen rendelet 3.§. /1/ - /2/ bekezdésben felsorolt esetekben, külön engedély nélkül használható.

/2/ A 3.§. /1/ bek. e./ pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára, az általa készített kiadványokon, jellegzetes termékeken, az Önkormányzat címerének előállítását és használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezheti, díj fizetése ellenében vagy ingyenesen.

/3/ A polgármester a címer használatára, előállítására vonatkozó engedélyében a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően előírásokat is megszabhat.

/4/ A címer használatára adott engedély érvényessége meghatározott időpontig, vagy visszavonásig szólhat. Erről az engedélyező határozatban kell rendelkezni.

6.§.

/1/ Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni.

A díj mértékét a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke véleményének kikérése után a polgármester határozza meg.

Vitás esetekben a Képviselő-testület dönt.

/2/ a díj megállapítása történhet egy összegben, évi általány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.

/3/ A /2/ bekezdésben szereplő általány összege gazdálkodó szervezeteknél 1.000-100.000,- Ft-ig terjedhet.

Az árbevétel után megállapítható díj mértéke, a bruttó árbevétel 0,008 %-a, de nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál.

7.§.^[2]

/1/ A címer használatának engedélyezése iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

a./ A kérelemnek tartalmazni kell:

• a kérelmező nevét és címét
• a címer előállításának módját, használatának célját,
• az előállítandó mennyiséget,
• a terjesztés, illetve forgalomba hozatal módját,
• a használat tervezett időtartamát,
• a használatért felelős személy megnevezését.

A kérelemmel kapcsolatban a Ket 34. – 38. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

b./ A kérelemhez a polgármester kérheti a címerrel díszített tárgy vagy kiadvány mintáját, fénymásolatát egy példányban.

/2/ A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmazni kell /Ket. 73.§ /4/ bekezdés/:

• a használatért felelős személy nevét és címét,
• az engedélyezett használat céljának megjelölését,
• az engedély időtartamát,
• a használati díj mértékét,
• a használattal kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.

/3/ A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal – a Ket. 86. § /1/ bekezdésekben foglaltak alapján - /2./ bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.

/4/ A községi címer használatára, vagy előállítására nem adható engedély, ha a használat, vagy a forgalomba hozatal módja, körülményei a községet, vagy lakosságának erkölcsi érzületét sértheti.

A zászló leírása

8.§.

/1/ Nemesnádudvar Község zászlaja hosszában kékkel és fehérrel vágott, középvonalában a Község sima arany-keretes csücskös-talpú pajzsú címerével, és a Község nevével úgy, hogy a címer fölött: „Nadwar” vízszintesen, a címer alatt: „Nemesnádudvar” íves elrendezésben.

A címer és a zászló felső ½ részében helyezkedik el úgy, hogy a csücskös talp a zászló középpontjában, szélességében pedig annak 1/3-ában van.

A címer méretes és elhelyezése 200X100 cm-es zászló esetén:

A zászlón lévő címer az eredeti festett címer-kép 170 %-os nagyítása /26,1 cm x 19,6 cm-es eredeti méret 170 %-os nagyítása, azaz 44,4 cm x 33,3 cm/^[3]

/2/ A zászló a Magyar Köztársaság zászló méreteivel azonos nagyságban készíthető.

/3/ Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében (tanácskozótermében) kerül elhelyezésre.

/4/ A partnerkapcsolat kifejezésére és cserezászlóként, a partnerközségek zászlajával azonos méretű zászló is készíthető, amelyen a címer elhelyezése is azonos módon történik.

/5/ A községi zászló lobogó formában is használható.

A zászlóhasználat köre

9.§.

/1/ A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a./ hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;

b./ a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal együtt);

c./ a Képviselő-testület ünnepi üléseinek idején, a községháza bejáratánál elhelyezett zászlótartóban;

d./ nemzeti, megyei, illetőleg községi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve;

e./ minden, a községgel összefüggő, vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

/2/ A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Szabálysértési rendelkezések

10.§.

Szabálysértést követ el és 30.000,- /Harmincezer/ Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki az Önkormányzat jelképeit (a község címerét és zászlaját) engedély nélkül, vagy a használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja.^[4]

Vegyes és hatályba lépő rendelkezések

11.§.

/1/ A polgármester a használati engedélyt visszavonhatja, ha:

• az engedélyes a rendelet 10.§-ában meghatározott szabálysértést elkövette,
• az engedélyes a használatra egyéb okok miatt méltatlanná vált.

/2/ A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

/3/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Jogharmonizációs záradék

12.§.^[5]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Nemesnádudvar, 1994. július 13.

               Hidasi Antal                                                                                 Kurkó Gergely

             polgármester                                                                                       jegyző

Záradék: A rendelet 1994. július 14-én kihirdetésre került.

                                                                                                                      Kurkó Gergely

                                                                                                                              jegyző