Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(XII.11.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01 - 2014. 04. 30

Acsalag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdés a) pontja és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.)  biztosított  felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális   ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:




  1. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



A rendelet hatálya


1. §


A rendelet személyi hatálya kiterjed Acsalag község területén élő, az Sztv. 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személye közül azokra, akik a község területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen Acsalag községben élnek.



2. §


Az e rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Sztv. 4.§-ban . meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.


Eljárási rendelkezések


3. §


  1. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át törvény által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben az eljárási és döntési jogosultságot:
  1. a 7. és 10. §-ban foglaltak alapján megállapítható önkormányzati segély,
  2. méltányossági közgyógyellátás.



  1. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények – pld. anyagi, jövedelmi helyzetének – megváltozásáról köteles a változást követő 15 napon belül a Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Acsalagi Kirendeltségén bejelenteni. (továbbiakban: Hivatal)


(3) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátások iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Hivatalban  kell benyújtani. Valamennyi ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, valamint az e rendeletben illetve a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb igazolásokat.


(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző.

a) 1 hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében,

b) 1 év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében.


(5)  A 4.§ (3) bekezdésében foglalt kérelemhez mellékelni kell:

- a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az elmúlt három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy a társadalombiztosítási igazgatási ellátás igazolását, továbbá az Flt-ben foglaltak szerinti ellátásban részesülő kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és együttműködésről,

- vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes NAV igazolást a kérelmező előző gazdálkodási évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról,

- egyéb kérelmező esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről szóló nyilatkozatát


(6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.


(7)       A szociális ellátás iránti kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Vitatott esetben az Szt. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. A környezettanulmányt a Kónyi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: Szociális Központ) családgondozója készíti.


(8) A megállapított rendszeres ellátásokat - ha e jogszabály másként nem rendelkezik - a Hivatal a havonta utólag, a hónap 5. napjáig folyósítja.


(9) Az ellátások igényéléséhez szükséges nyomtatványokat az 1. melléklet tartalmazza.






II. fejezet


RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁTÁSOK



Aktív korúak ellátása


Rendszeres szociális segély


4. §


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodott nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettség áll fenn.


  1. Az Sztv. 37.§ (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátásra jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a Kónyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében
  1. a támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,
  2. a Családsegítő Szolgálatnál a beilleszkedési programról írásban megállapodik,
  3. teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.


  1. A nyilvántartásba vétel teljesítése érdekében a hatáskör gyakorlója
  1. az együttműködésre kötelezettet írásban értesíti a határozat jogerőre emelkedésének, és a  nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésének időpontjáról,
  2. az együttműködésre kijelölt szerv részére megküldi a jogerősített határozatot.


  1. A rendszeres szociális segély szüneteltetésére és megszüntetésére vonatkozóan az Sztv. 37/B §-ában foglaltakat kell figyelembe venni.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás


5. §


  1. Foglakoztatást helyettesítő támogatásra  az Sztv. 35.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.


  1. A Képviselő-testület az Sztv-ben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltételein túl a foglakoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsághoz  az alábbi  feltételeket írja elő:.


  1. Nem állapítható meg foglakoztatást helyettesítő támogatás annak a kérelmezőnek vagy aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
  1. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,
  2. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztántartásáról nem gondoskodik,
  3. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
  4. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,
  5. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik,
  6. nem gondoskodik arról, hogy ne legyen az udvarán háztartási hulladék, használhatatlan háztartási cikk, építési törmelék sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
  7. nem gondoskodik arról, hogy a kerítése olyan állapotban legyen, ami az állatai elkóborlását megakadályozza.


  1. A jegyző a (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan   

meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.


III. fejezet


NEM RENDSZERES PÉNZBELI ELLÁTÁSOK



Önkormányzati  segély


6. §


  1. A Képviselő-testület eseti jelleggel önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartását veszélyeztető  rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok illetve személyek részére elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.


  1. Önkormányzati segélyben azok a személyek részesíthetők, akik
    1. családban élnek, és az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
    2. egyedül élnek, vagy gyermeküket egyedül nevelő személyek és a havi jövedelmük/ egy főre jutó havi jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-át nem haladja meg.


  1. Egy naptári éven belül önkormányzati  segély többször is adható, a segélyezési esetek éves összege azonban nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át.


  1. A fenti összeghatárnál a 6-12. §-ban foglaltak szerint biztosított önkormányzati segély összegét figyelmen kívül kell hagyni.


  1. Az önkormányzati segély mértéke esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2000  forintnál.


  1. Az önkormányzati segély felvételére jogosult személy kötelezhető arra, hogy a határozatban magadott határidőn belül a segély felhasználásáról számoljon el.


  1. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, gyógyszertámogatás, közüzemi díjhátralék átvállalása, közoktatás keretében tanuló gyermek  tankönyv- és tanszertámogatása formájában.



7. §


  1. Különös méltánylást érdemlő esetben (Pl.: elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség miatti keresetkiesés, kiemelkedően magas gyógyszerköltség, közeli hozzátartozó halál…stb.) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül méltányossági önkormányzati  segélyben részesíthető.


  1. A méltányosságból adott  önkormányzati segély összege a 30.000  forintot nem haladhatja meg.



8. §


Az önkormányzati segély helyett természetbeni ellátásként szociális célú tűzifa is adható az alábbi feltételekkel:


  1. A szociálisan rászorulók háztartásában téli fűtési problémák enyhítésére természetbeni tűzifa támogatás nyújtható annak a vegyes tüzelési rendszert alkalmazó acsalagi lakosnak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át.
  2. Háztartásonként fűtési szezononként egy kérelem adható be. Az igényelhető legnagyobb mennyiség 3 m3.
  3. A rászorultság megállapítása során előnyt élvez, aki:
  • aktív korúak ellátására vagy
  • időkorúak járadékára vagy
  • adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult.  
  1. A kedvezményes tűzifa támogatást az önkormányzati segély céljára  rendszeresített nyomtatványon kell  benyújtani.
  2. A támogatásként kapott tűzifát tilos tovább értékesíteni.






9. §


  1. A szociálisan rászorult személyek, családok részére önhibájukon kívül adódó átmeneti nehézségeik enyhítésére önkormányzat segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.


  1. A kölcsön felhasználási célja lehet:
    • saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása vagy karbantartása,
    • előre nem látható rendkívüli körülmények okozta nehézségek áthidalása.


  1. A szociális kölcsön azoknak a személyeknek, családoknak nyújtható, akiknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 6. § (2) bekezdésében meghatározott összeget.


  1. A kölcsön összege nem haladhatja meg a 60.000.- forintot.


  1. A kölcsönt 1 év alatt vissza kell fizetni az alábbiak szerint:


  1. 30.000.- forintot  6         hónap alatt
  2. 60.000.- forintot 12        hónap alatt.


  1. A kölcsön akkor indokolt a leginkább, amikor a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett a felmerült rendkívüli beruházást saját erőből nem tudja elvégezni, és a pénzintézeti kamat terheit már nem tudja vállalni.


  1. A kamatmentes kölcsön folyósításának feltételeit az önkormányzat a jogosulttal szerződésbe foglalja.

10.§


  1. A 6-10. §-ban foglalt eseteken túl önkormányzati segélyre jogosult az az elhunyt  eltemettetéséről gondoskodó személy is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.


  1. Ebben az esetben önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell az eltemettető nevére kiállított eredeti temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot.


  1. Az e §-ban foglaltak szerint biztosított önkormányzati segély összege 15.000.-Ft.


  1. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget a Képviselő-testület állapítja meg, illetve vizsgálja felül minden év március 31. napjáig.







IV. fejezet


TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK



Méltányossági közgyógyellátás


11.§


  1.  Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapítható meg annak az acsalagi lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250%-át,

ab) család esetén a nyugdíjminimum 175%-át

               b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri  az öregségi

                    nyugdíjminimum összegének

                     ba) egyedülálló esetén 15%-át,

                     bb) család esetén 20%-át.



  1. A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének, megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: szvhr.)  9. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell
    1. az szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá
    2. az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.


Adósságkezelési szolgáltatás


12. §


  1. A képviselő-testület lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az Sztv. 55.§-ában foglalt feltételeknek megfelel, és vállalja az adósság és a megítélt támogatás közötti különbség megfizetését, továbbá vállalja az adósságkezelési tanácsadáson történő részvételt.


  1. Az Sztv. 55.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, egyedül élő és gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén annak 250%-a.


  1. Az adósság mértéke és az adósság felső határa nem haladhatja meg az Sztv. 55/A § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.


  1. Az adósságcsökkentési támogatás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően a következő alapterületű lakásokhoz nyújtható:


Személyek száma

Szobaszám

Alapterület

2 személyig

2

100 m2-ig

4 személyig

3

150 m2-ig

6 személyig

4

200 m2-ig



13. §


  1. Az adósságkezelési tanácsadó felvilágosítást ad az adósnak a jogosultság feltételeiről, az eljárás módjáról.


  1. Az adós írásbeli kérelmét a tanácsadónak terjeszti elő. A kérelemben a kérelmező felhatalmazást ad a szolgáltatóknál a személyét és családját érintő adósságokról való tájékozódásra, és a segítségnyújtásra irányuló eljárásra.


  1. A kérelemhez mellékelni kell:
  1. az adósságkezelési támogatás körébe bevont tartozások összegéről, valamint a keletkezés időszakáról szóló igazolást,
  2. a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, és az azt igazoló dokumentumokat,
  3. a lakásban együtt lakóknak a kérelem benyújtását megelőző havi nettó jövedelmének igazolását,
  4. a kérelmező nyilatkozatát az  18..§ (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásáról,
  5. lakáscélú kölcsönszerződéséből fennálló hátralék esetén az ingatlan tulajdoni lapjának másolatát.


14. §


  1. A tanácsadó a kérelem benyújtását követően környezettanulmányt készít, ezt követően az adóssal megállapodást köt az együttműködésről, a tartozás visszafizetésének vállalt ütemezéséről, az együttműködés módjáról, valamint a megállapodás megszegésének következményeiről.


  1. A tanácsadó a kérelmet, a megállapodást és egyéb szükséges iratokat továbbítja Hivatal jegyzőjéhez. A jegyző a hozzá eljuttatott kérelmet döntésre a képviselő-testület elé terjeszti.


  1. Az adósságkezelési támogatás megállapítását követően a jogosult köteles folyamatosan együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval, részére havonta bemutatni a befizetett önrészt igazoló, valamint a havi esedékes csekkeket. Köteles továbbá a tanácsadó segítségével háztartási naplót vezetni.


15. §


Nem állapítható meg adósságkezelési támogatás annak, akinek a háztartásában együtt élő személyek tulajdonában

  1. egynél több lakásingatlan, beépítetlen lakótelek vagy üdülőingatlan van, kivéve, ha azt örökéléssel szerezte, és az haszonélvezettel terhelt,
  2. akinek lakáshasznosításból jövedelme van.

VI. fejezet


SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK


16. §


A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az Önkormányzat:


            a)         étkeztetést

                         házi segítségnyújtást

a Kóny, Soproni u. 2/A. székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ által, a Gondozási Szolgáltatási Társulás társulási megállapodása alapján biztosít

           

b)        Társulási megállapodás alapján a Kóny székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Központ által – családsegítést biztosít.


17. §


(1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki


  1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék), időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  2. a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.



18. §


(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.


(2) Az ellátás biztosításáról és megszüntetéséről az intézményvezető dönt.



19.§


(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját a társulási megállapodásban erre kijelölt Kóny Község Önkormányzata állapítja meg.


(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2.  melléklete tartalmazza.




Újszülöttek támogatása


20.§


  1. újszülöttek támogatásában részesíthető az az acsalagi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező újszülött gyermek, aki életvitelszerűen Acsalag községben él, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.
  2. Az újszülöttek támogatási összege gyermekenként 20.000.-Ft.
  3. Az újszülöttek támogatására vonatkozó kérelmet az újszülött gyermek szülője, gondviselője nyújthatja be a gyermek születését követő 60 napon belül. Fenti határidő elmulasztása jogvesztő.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát és lakcímkártyáját.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


21.§


(1) Ez a rendelet 2014. január  1-jén  lép hatályba.


(2) Az e rendeletben nem szabályozottakra az Sztv. rendelkezései és a külön jogszabályban meghatározottak az irányadók.


(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2006.(VIII.14.) ÖKT. rendelete.


(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



Acsalag, 2013. december 10.