Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról, egységes szerkezetben a módosításról szóló 2/2014.(II.12.) önkormányzati rendelettel

Hatályos: 2018. 06. 01 - 2019. 07. 31

Acsalag Községi Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



  1. Fejezet

Általános rendelkezések


  1. Alapvető rendelkezések


1. §


(1) Az önkormányzat elnevezése: ACSALAG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9168 Acsalag, Fő u. 75.


2. §


  1. Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi Acsalag község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
  2. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos.


3. §


  1. Az Önkormányzat jelképei

a) a község címere,

b) a község zászlaja,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.



  1. Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) törvényben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.”


  1. A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.
  2. A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
  3.  A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
  4. A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
  5.  A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

                                                           

3. A működés általános szabályai


5. §


  1. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő
  2. A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
  3. Az ülések típusai:
  • alakuló ülés
  • rendes ülés
  • rendkívüli ülés
  1. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

4. Az alakuló ülés


6.§


Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

  1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről
  2. a képviselők eskütétele
  3. a polgármester eskütétele
  4. a polgármester programjának ismertetése
  5. a polgármester illetményének megállapítása
  6. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása



5. Rendes ülés


7.§


A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.


6. Rendkívüli ülés


8.§


  1. A képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Mötv. 44.§-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
  2. Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
  3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.


7. A képviselő-testület összehívása, az ülés meghívója


9.§


  1. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk estén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az alpolgármesteri tisztséget betöltő személy és a korelnök személye megegyezik, úgy az ülést a korelnököt követő korelnök hívja össze és vezeti.
  2. A testületi ülést írásbeli, papíralapú meghívóval kell összehívni.
  3. A testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 5 nappal megkapják, azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.
  4. A testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:
  • az ülés helyét és időpontját
  • a napirendi javaslatot és azok előterjesztését
  • a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.


  1. A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.
  2. A rendkívüli ülés előtt a polgármester a meghívót legalább 24 órával az összehívás okának megjelölésével küldi ki. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az összehívásra okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja.


8. A meghívottak


10.§


  1. A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
  1. a képviselőket
  2. a jegyzőt
  3. a civil szervezetek (Szent Lőrinc Egyesület, Sport Egyesület, Lilaakác Nyugdíjas Klub, Rókadombi Sporthorgász Egyesület, Acsalagi Cserkészcsapat) vezetőjét.






9. Az ülések nyilvánossága


11.§


  1. A képviselő-testület ülése nyilvános.
  2. A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdése a) pontjában meghatározott esetekben.
  3. A képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
  4. A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
  5. Zárt ülésen a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


10. A határozatképesség


12.§


  1. A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. Ezután javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére.
  2. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
  3. Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

11. Napirend


13.§


  1. A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
  2. A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
  3. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelemmel a 12.§ (3) bekezdésében foglaltakra – a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az alábbi sorrendben:
  1. beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
  2. tájékoztató a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről
  3. előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:

ca) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés

cb) minősített többséget igénylő előterjesztés

cc) a ca) és cb) pont alá nem tartozó anyag

  1. az ülésen kiosztott anyag
  2. indítvány
  3. bejelentés
  4. interpelláció, kérdés.

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja

12. A tanácskozás rendje


14.§


  1. Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
  2. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a polgármester a következő intézkedéseket teheti meg:
  1. figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
  2. rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
  1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
  2. Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.
  3. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.



15.§


  1. Rendes testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 5 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a község életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok szerint napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.
  2. A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtt felszólalásra jelentkező képviselőknek, feltéve, hogy
  1. A napirendi pont előtti felszólalás szándékát legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a polgármesternek, vagy a jegyzőnek írásban a tárgy megjelölésével előre jelezte, és
  2. a felszólalás a rendelet szerinti szabályoknak megfelel.
  1.  A napirendi pont előtti felszólalás nem tartalmaz határozati javaslatot, arról a testület nem hoz határozatot.


16.§


  1. A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.
  2. A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
  3. Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, akinek azokra válaszolnia kell.


17.§


  1. A kérdésre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.
  2. A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb háromszor szólhat hozzá, a hozzászólás alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.
  3. Bármikor szót kérhet:
  1. az előterjesztő
  2. bármely képviselő ügyrendi kérdésben
  3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
  1. Ügyrendi kérdésnek mindősül az a hozzászólás, kérdés, amelyben a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
  2. A vita során a képviselők a (2) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozó módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. Ezeket a javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.


18.§


  1. A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
  2. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ebben az esetben, a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
  3. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és ekkor nyilatkozik az elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések felvállalásáról.
  4. A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti előterjesztéshez illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.


19.§


  1. A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.
  2. A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőzően bármikor elállhat, és a beterjesztett anyagot a testületi döntés nélkül visszavonhatja.
  3. A napirendi pont tárgyalásának elnapolását idő hiányában, előkészítetlenség vagy más, alapos indok alapján bármelyik képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
  4. Amennyiben a vita elnapolására és lezárására is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a lezárásra vonatkozó javaslat eldöntését.

Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egyszer napolhatja

13. A személyes érintettség


20.§


  1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
  2. A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
  3. Amennyiben a képviselő a Mötv. 49.§-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem tud határozni a döntésből való kizárásról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
  1. a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,
  2. a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.



14. A döntések meghozatala


21.§


  1. A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
  2. A szavazás nyílt vagy titkos.
  3. A szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.


22.§


  1. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
  2. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrend szerint felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
  3. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazatást bármelyik képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőeket a képviselő-testület ügyrendi és összeférhetetlenségi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez nem lehetséges, a testület a feladat ellátására, a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.


23.§


  1. Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra.  A javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel és nemmel lehessen szavazni.
  2. A javaslat elfogadásához – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
  3. A megválasztott képviselők több mint felének (minősített többség) – 3 képviselőnek – igen szavazata szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
  1. gazdasági program, közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási terv és annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
  2. gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez
  3. önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenesen használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,
  4. hitelfelvételhez,
  5. kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához
  6. fegyelmi eljárás megindításához.


24.§


A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.



15. Az ülések jegyzőkönyve


25.§


  1. A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyv készül 3 példányban. Ebből:
  1. az első példányt a jegyző kezeli, az évente be kell köttetni,
  2. a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
  3. harmadik példányt a lakosság számára kell biztosítani betekintésre.
  1. A jegyzőkönyv a Mötv. 52.§-ban meghatározottakon kívül tartalmazza:
  1. előterjesztésként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét
  2. a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét
  3. az elhangzott bejelentések lényegét.
  1. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
  2. A jegyzőkönyv mellékletei:
  1. az ülésre szóló meghívó
  2. az előterjesztések és azok mellékletei
  3. a név szerinti szavazás névsora
  4. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv
  5. jelenléti ív
  1. A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megtartásával.
  2. A lakosság számára ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével –  a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő betartása mellett.

16. A közmeghallgatás és lakossági fórum


26.§


  1. A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
  2. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot 15 nappal korábban a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláira történő kifüggesztéssel – értesíteni kell.
  3. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.


27.§


  1. A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:
  1. a lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
  2. a közvetlen tájékoztatásra,
  3. közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.



III. Fejezet

A képviselő-testület döntései


17. A rendelet


28.§


  1. A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
  2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
  3. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik.
  4. A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.


18. A határozat


29.§


  1. A határozat megjelölés tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával valamint a határozat megjelölését az alábbiak szerint:

„Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  ../2013.(hó,nap) határozata”

  1. A határozatnak a megjelölésen kívül tartalmaznia kell:
  1. a képviselő-testület döntését,
  2. a szükséges intézkedéseket,
  3. a végrehajtásárért felelős megnevezését,
  4. a végrehajtás határidejét.
  1. A határozatokról a jegyző betűrendes nyilvántartást vezet. A határozatokat az elfogadásukat követően 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásukért felelős szerveknek és személyeknek.




19. Az önkormányzati képviselők


30.§


  1. Az önkormányzati képviselő a Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
  1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
  2. köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén való megjelenésben akadályoztatva van,
  3. olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
  4. kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.


20. A bizottságok


31.§


  1. A képviselő-testület 3 taggal Ügyrendi Bizottságot (továbbiakban: bizottság) hoz létre.
  2. A bizottságot jelöli ki a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás, továbbá összeférhetetlenségi ügyek, valamint a választások során a titkos szavazások lebonyolítására.
  3. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.


21. A polgármester


32.§


  1. A polgármester főállásban látja el a feladatait.[1]
  2. A polgármester feladatait a Mötv. 67.§-a határozza meg.
  3. A polgármester a feladatai ellátása során:
  1. képviseli az önkormányzatot,
  2. szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülést,
  3. segíti a képviselők munkáját,
  4. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
  5. gondoskodik a helyi fórumok megszervezéséről,
  6. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
  7. kapcsolatot tart a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település, különösen a szomszédos települések önkormányzatával, a helyi társadalmi szervezetek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
  1. A polgármester fogadóórát tart minden héten, kedden 9 – 12 óráig.[2]




22. Az alpolgármester


33.§


  1. A képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
  2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.


23. A jegyző


34.§


  1. A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CLXC. törvényben foglaltaknak megfelelően – határozatlan időre nevezik ki a polgármesterek, figyelembe véve a Mötv. 83.§ b) bekezdésében foglaltakat.
  2. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település – Farád – polgármestere gyakorolja.
  3. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és ellátja a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
  4. A jegyzőt a közös hivatal gazdálkodási főmunkatársa (I.) helyettesíti.[3]
  5. A jegyző ügyfélfogadást tart Acsalag községben minden héten, kedden 9 -13 óráig.


24.  A közös önkormányzati hivatal


35.§


  1. Farád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Sopronnémeti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. március 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Farádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.
  2. A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.



V. Fejezet

25. Az önkormányzat társulásai


36.§


  1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

2.  Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

    a) Bősárkányi Óvodai Társulás

    b) Kónyi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ

    c) Bősárkányi Védőnői Társulás

    d) Bősárkányi Fogorvosi Társulás

   e) Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása


VI. Fejezet

26. Az önkormányzat gazdálkodása


37.§


  1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
  2. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.


38.§


  1. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Hivatal látja el.
  2. A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.



39. §


  1. A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
  2. Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.


VII. Fejezet

27. Záró rendelkezések


40.§


  1. Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.
  2. A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  3/2003.(IV.30.) ÖKT rendelete és az azt módosító 3/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet.


Acsalag, 2013. április 29.


[1]

A rendelet szövegét a  11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól

[2]

A rendelet szövegét a 11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet  1.§-a módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól

[3]

A rendelet szövegét a  11/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2014. november 13-tól