Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01

Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Korm.rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a  Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.   A helyi védelem alá helyezés és megszűnésének szabályai


1. §

(1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését                                               

a) természetes személyek,

b) gazdálkodó és civil szervezetek és 

c) vallási közösségek 

írásban kezdeményezhetik a jegyzőnél.

(2) A kezdeményezésnek

a)  a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

c) a létesítmény rövid ismertetését, leírását és

d) a kezdeményezés indokolását

kell tartalmaznia.

(3) A helyi védettség alá tartozó értékek listáját e rendelet 1. melléklete (szobor, feszület, emlékoszlop) tartalmazza.

2. §


(1) A helyi védettség alá helyezés kezdeményezésében meghatározott érték helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha

     a) az örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvédelmi dokumentáció alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Acsalag Község művi örökségének kiemelkedő értékű eleme és

      b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.

(2) A művi örökség helyi védettsége akkor szüntethető meg, ha a helyi egyedi védettségű érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(3) Amennyiben helyi egyedi védettségű értéket országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi egyedi védettségű érték helyi védelmét megszünteti.

(4) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha

a) ha a kezdeményezés tárgyát érintő építmény vonatkozásában nincs építésügyi hatósági eljárás folyamatban,

b) ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

3. §


(1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről a tulajdonost értesíteni kell.

(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A nyilvántartás nyilvános.

(4) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

2. Az egyedi védelem előírásai


4. §


(1) A helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

(2) A védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A helyi védelem 30 méteres környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése, nem közterületi építmény építése.

3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


5. §


Acsalag község teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.


6. §


A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.


7. §


Közterületről látható kerti építményeket természetes anyaghasználattal (tégla, kő, fa, vakolat stb.) kell kialakítani.


8. §


  1. Kerítés kizárólag tájba és településképbe illő kialakítással létesíthető.
  2. Az egységes utcakép érdekében, utcafronti kerítés esetében, új építése vagy meglévő átalakítása során a kerítésnek harmonizálnia kell az épülettel, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek.
  3. Kerítés a rendezett terepszinttől mérve 2,0 méternél magasabb nem lehet.



9. §


Ha a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt elsősorban épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően. Kapuzatát kerítéskapuzatként kell kialakítani.

10. §


Lakóépületek és a hozzájuk csatlakozó melléképületek falazatának  felületképzése elsősorban természetes anyagból - tégla, természetes kő, fa vagy vakolat – készülhet.


11. §


Tradícionális, oromfalas lakóépület

  1. felújítása, átalakítésa és bővítése során törekedni kell a tradícionális építészeti kialakítás (épülettömeg, nyílásrend, anyaghasználat, színhasználat, épületdíszítés) megőrzésére, visszaállítására,
  2. átalakítása, bővítés során a tradícionális építészeti kialakítástól idegen kialakítás nem megengedett.

12. §

  1. Építmények falazatának színezése során fehér, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, mélyzöld színeket lehet alkalmazni.
  2. Nem megengedett a rikító árnyalatok alkalmazása.


13. §


Lakóépület tetőjének hajlásszöge legalább 35o, de legfeljebb 50o lehet.  35o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető a tetőfelület maximum 40%-án alkalmazható.

14. §


  1. A hagyományos falukép megőrzése érdekében új tetőzet építése, meglévő felújítása esetén a magastetők tetőfedéséhez matt, égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színű anyag, elsősorban cserép használható.



15.§


(1) Tetőablak kialakítása során

    a)   hegyes, toronyszerű és

    b)   aránytalanul nagy tetőkiállás

    nem megengedett.

(2) Közterületre néző homlokzaton

    a)  hőszivattyú

    b)  klíma berendezés kültéri egysége

    c)  parabola antenna

    d)  egyéb műszaki berendezés

elhelyezése nem javasolt.

(3) Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén

    a) hőszivattyú

    b) klíma berendezés kültéri egysége

    c) parabola antenna és

    d) egyéb műszaki berendezés

elhelyezése nem javasolt.

16. §


Utcai homlokzaton szerelt kémény és parapetes kivezetés kialakítása nem megengedett. Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.


17. §


Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is – szélkerék nem szerelhető.


18. §


Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor)

    a) tetősíkban alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet és az

    b) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni.

19. §

Az egységes utcakép érdekében az utcában javasoljuk az egységes növényfaj telepítését. Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.


20. §


Fa és cserje ültetésnél a gyümölcsfákat és a 3. számú mellékletben felsorolt cserje és fafajokat kell előnyben részesíteni. A 4. mellékletben felsorolt inváziós fajok telepítése nem megengedett.


21. §


A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.


22. §

A gépkocsi-parkolókat fásítottan kell kialakítani.

 23. §

Az árkok alját lehetőleg gyeppel, kaviccsal, oldalát helyi terméskő burkolattal, vesszőfonattal, fával vagy gyepes rézsűvel kell kialakítani.

 

 

24. §


(1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók. További fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

5.   Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


25. §


Bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz. Újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.


26. §


Településesztétikai szempontból a Rákóczi Ferenc utcában elektronikus és hírközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

27. §


Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos

    a) az ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

    b) a tájképvédelmi területen,

    c) a natura 2000 területen,

    d) a helyi jelentőségű védett természeti területen,

    f) a helyi egyedi védettségű érték 100 m-es környezetében.


28. §


Transzformátor állomás kizárólag olyan építményben helyezhető el, amely formavilágában és színében illeszkedik a településképhez.

6.   A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


29. §

Építményen a cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla

    a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m2 felülettel, de épületenként legfeljebb összesen 2,0 m2

    b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m2 felülettel és 

    c) világító, vagy megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel

helyezhető el.


30. §


(1) Reklámhordozó és reklám

    a) műemlék területen és a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén,

    b) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területén,

    c) helyi jelentőségű védett érték területén,

    d) NATURA 2000, nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi, fokozottan védett természetvédelmi területen,

    e) országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, és

    f)  tájképvédelmi területen

    nem helyezhető el.

31. §

 

Közterületeken minimum 50 m-ént, köztulajdonban álló ingatlanokon ingatlanonként 2,0 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem helyezhető el.

 

32. §

 

A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás esetén évente összesen legfeljebb tizenkét naptári hét időszakra az önkormányzat hozzájárulásával reklám elhelyezhető.

7.   A szakmai konzultáció


33. §


(1) A településképi követelményekkel kapcsolatban új épület építése, meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése, valamint e rendelet 2.mellékletében felsorolt építési munkálatok esetén az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles főépítészi szakmai konzultációt kezdeményezni.

   

34. §


(1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja elektronikusan vagy papír alapon kérelmet nyújt be.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3) A főépítészi szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

8. A véleményezési eljárás


35. §


Jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozóan településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.



36. §


A településképi véleményhez Főépítész állásfoglalását kell kérni.

9. Településképi kötelezési eljárás és bírság

37. §


(1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.

(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


38. §


(1) A polgármester ismételten kiszabható településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A kiszabható bírság felső határa 1 000 000 forint.

(3) Szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha

    e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértették.

(4) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

(5) A meg nem fizetett bírság összege adók módjára kerül behajtásra.

10. A településképi követelmények alkalmazásának ösztönzése


39. §


(1) A települési önkormányzat a településképi követelmények érvényesülése érdekében az építészeti értéktöbbletet eredményező építési munkálatok költségeit a Települési Értékvédelmi Támogatásból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A támogatás célja a hagyományos településkép értékeinek megőrzése és megújítása, valamint a homlokzati kép, anyaghasználat, színezés helyreállítása.

(3) A Támogatás ellenértéke a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepelhet.


40. §


(1) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a a Képviselő-testület írja ki.

(3) A benyújtott pályázatnak

    a) kérelmet,

    b) a munka rövid leírását és a

    c) költségvetés tervezetét

      tartalmaznia kell.

(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

41. §


(1) A beérkezett pályázatokat a főépítész szakmai állásfoglalásának megkérését követően a Képviselő-testület bírálja el. Az elbírálásra a polgármester előterjesztést tesz.

(2) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.

(3) A támogatott munka csak építész-szakember felügyeletével és irányításával történhet.

(4) A pályázó köteles betartani a Képviselő-testület előírásait.


42. §


(1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a Képviselő-testület ellenőrzi.


43. §


Értelmező rendelkezések

1.   Helyi egyedi védettségű értékek: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, szobrok, képző- és iparművészeti alkotások, amelyek a művi örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

11. Záró rendelkezések

 

44. §

 

Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

45. §


(1) Hatályát veszti Acsalag község Önkormányzata képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 4/2007. (VI.20.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: HÉSZ) :

1. a 6. § (5) bekezdése,

2. a 6.§ (8) bekezdésének 2. és 3. mondata,

3. a 9. § (1) bekezdésének első mondata,

4. a 9. § (4) bekezdése,

5. a 10.§ (2) bekezdés a) pontja,

6. a 18.§ (7) bekezdés 2. mondata,

7. a 23.§ (4) bekezdése.


Acsalag, 2017. december 19.




Szilágyi Andrásné                                                                           Pálfi Zoltánné

Polgármester                                                                                     jegyző