I.FEJEZET

Általános előírások

1.§ (1) E rendeletben foglalt szabályozási előírások hatálya Egerbakta teljes közigazgatási területére (bel- és külterület) terjed ki.

(2) a./ A település területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági

Engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a településrendezési tervben foglaltaknak megfelelően szabad.

b./ Té-1 (a./,b./) tervlap

            Igazgatási terület településszerkezeti terve

            M=1:20000

    Té-2 (a./,b./c./) tervlap

            Belterület településszerkezeti terve

            M=1:4000

    Té-3 (a./,b./c./) tervlap

            Belterület szabályozási terve

            M=1:2000

2.§ (1) a./ A területrendezési terv szabályozási tervalapján jelölt kötelező erejű szabályozási elemek módosítása csak a területrendezési terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

            b/ A részletes szabályozások rögzítésére szolgáló elemek csak részletes rendezési terv készítésével módosíthatók.

            c/ Az irányítóadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervet igényel, ezért azok egyéb rendezési tervvel, valamint beépítési tervvel értelemszerűen módosíthatók.

/2/ A területrendezési terv külterületekre vonatkozó szabályozási elemei csak az /1/ bekezdés a-c/ pontjaiban foglaltaknak megfelelően módosíthatók.

A telekalakítás és az építés engedélyezése

3.§ /1/ Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a településrendezési terv szerint előreláthatóan 10 éven belül megváltozik, ott szükség esetén telekalakítás és építés csak a tervezett változásának megfelelően engedélyezhető.

/2/ Az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően a rendezési tervben foglalt céltól eltérő jellegű építés akkor is engedélyezhető, ha a változást hatályban lévő magasabb szintű jogszabály engedélyezi.

/3/ A terület-felhasználások magvalósítása során már azok a tervezési szakaszában figyelembe kell venni a patakszabályozási szempontból szabadon tartandó parti sávokat, mely 6 m szélességű.

/4/ A /3/ bekezdésben jelölt építési korlátozást az engedélyezési eljárásokban kötelezően érvényre kell juttatni.

II.FEJEZET

A terület felhasználása

5.§ /1/  A település területe – felhasználás szerint – a következő felhasználási egységeket foglalja magában:

a./ Beépítésre szánt terület:

            1./ falusias lakóterület,

            2./ vegyes terület,

            3./ gazdasági területek,

            4./ üdülőterületek,

            5./ különleges területek.

b./ Beépítésre nem szánt területek:

1./ közlekedési és közmű- elhelyezési terület,

            2./ zöld terület,

            3./ mezőgazdasági terület,

            4./ egyéb területek.

/2/ A belterületi határ módosításáról a településrendezési terv előírásainak megfelelően gondoskodni kell.

/3/ A településrendezési tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű.

Településszerkezeti egységek

6.§ /1/ A belterület településszerkezeti egységeinek határait a településrendezési terv tünteti fel.

/2/ A továbbiakban szükségessé váló jelentősebb részletes rendezési terv vagy érvényben lévő részletes rendezési terv módosítása csak településszerkezeti egység egészére kiterjedően készíthető.

Falusias lakóterületek

7.§ /1/ A lakóterületeket építési övezeteit a településrendezési terv tünteti fel.

/2/ A különböző – magasabb szintű jogszabályokban foglaltaknak megfelelő- építési övezetekben építési telket kialakítani, építési telket kialakítani, építést engedélyezni csak az e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt előírások alkalmazásával lehet.

/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben foglaltaktól való eltérés csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a területre készülő részletes rendezési terv, illetve beépítési terv más előírásokat tartalmaz.

Vegyes területek

(Intézményterületekkel és közösségi létesítményekkel)

8.§ /1/ Az intézményterületet és egyes közösségi létesítmények telkét a településrendezési tervben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

/2/ A településközpont területén intézmény számára telekalakítás és építés csak beépítési terv alapján engedélyezhető.

/3/ A meglévő közösségi létesítmények külön vizsgálat alapján a rendezési terv előírásait szem előtt tartva fejleszthetők.

/4/ Az intézmények részére fenntartott területek átmenteti hasznosítására úgy engedélyezhető, hogy a tervezett intézmény megvalósítása esetén gazdasági kártérítésére ne kerüljön sor.

Gazdasági területek

(Kereskedelmi, szolgáltató és iparterületek)

9.§ /1/ A gazdasági területek, valamint azokat az üzemi létesítményeket, amelyek nem iparterületen helyezkednek el, és jellegük következtében maradhatnak vagy fejleszthetők, a településrendezési terv szabályozási tervalapja tartalmazza.

/2/ Az iparterületek közül a település belterületén lévő iparterületen csak az építésügyi törvényben és jogszabályokban, valamint a környezetvédelmi jogszabályokban definiált, környezetükre káros hatást ki nem fejtő tevékenységet szolgáló épületek, üzemek telepíthetők.

/3/ Ellátó- szolgáltató gazdasági övezetben a vállalkozáshoz tartozó készenléti lakás kialakítása engedélyezhető úgy, hogy az övezet környezeti normáit tűrve a lakást épületfizikai kompenzációs megoldással kell lakhatásra alkalmassá tenni.

10.§ /1/ A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezetszennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezése után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértékeket.

/2/ Gazdasági területen az üzemi létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a védelmet igénykő létesítmények, a területek felé az üzemek együttes káros hatását lehetőség szerint ne növeljék a terhelhetőségi szinten túl.

/3/ Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezet terhelését okozza.

/4/ Azoknál az üzemi létesítményeknél amelyek potenciálisan környezetterhelést okoznak, ugyanakkor védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védő-fásításról saját telken belül kell gondoskodniuk.

/5/ Az iparterületek a következő övezetekre tagozódnak:

IG-1 Ipari, gazdasági övezet (elsősorban termelés, alapanyag-feldolgozás üzemei) – a környezeti hatásterület a telephely határán belül marad.

IG2 Ipari, gazdasági övezet (elsődlegesen szolgáltató célú üzemek és kereskedelmi létesítmények)- a környezeti hatás-terület a telephely határán belül marad.

Telephelyen belül sem történhet olyan környezeti hatás, ami a talajt, a talajvizet, levegőt szennyezheti. Szükség esetén környezetvédelmi hatás tanulmányterv készítése kötelező.

Üdülő terület

11.§ /1/ HÜ-VIII. hétvégi-házas üdülési övezet területe csak legalább részleges közművesítettség esetén kerülhet beépítésre.

/2/ Építési telket alakítani, és építést engedélyezni a rendelet 1. sz mellékletében foglaltak figyelembevételével lehet.

Közlekedési területek és közműlétesítmények területe

12.§ /1/ A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a településrendezési terv tartalmazza.

/2/ Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjaiban létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

/3/ Közlekedési területen reklámtáblákat, utcai bútorzatot csak építési engedéllyel lehet elhelyezni.

13.§ /1/ A közművek területigényes létesítményeit és a rendeltetésszerű működésük által megkövetelt védő-területeket a rendezési tervben feltüntetett helyeken kell elhelyezni.

/2/ Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

/3/ A közművek hálózati elemei számára szükséges, a rendezési tervben építési korlátozással jelölt területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint történhet.

Zöldterületek, zöldfelületek

14.§ /1/ A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket (kerteket, közparkokat) a településrendezési terv határolja le és tünteti fel.

Erdőterületek

15.§ /1/ A közhasználatra szánt védőerdők területeit az előírt borítottsággal kell beültetni, s e területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő, azt károsan nem befolyásoló létesítmények helyezhetőek el.

/2/ A közhasználatra nem szánt védőerdőknek 100%-os borítottságúaknak kell lenniük.

Azokon a területeken, ahogy az környezetvédelmi okokból szükséges, az építési hatóság engedélye alapján a védőerdő bekeríthető.

/3/ A településrendezési tervben védőerdő, vagy egyéb összefüggő zöldterület céljára kijelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az élőfásítást erdőtelepítési munkaterv alapján kell elvégezni.

/4/ Azokon a területrészeken, amelyek jelenleg nem zöldfelületi rendeltetésűek, de a településrendezési terv a terv érvényességi idején túli időre- a végleges nem zöldfelületi rendeltetésig területbiztosításként- zöldfelületi használatukat írj elő, az élőfásítást a végleges rendeltetés figyelembe vételével erdőtelepítési munkaterv alapján kell elvégezni.

III.FEJEZET

Az épített környezet védelme

17.§ /1/ Településszerkezeti jelentőségű területként helyi védelem alá kell helyezni az alábbi területet:

• Római katolikus templom környezetét (barokk)

/2/ A településképi jelentőségű helyi védelmet igénylő létesítmények:

• római katolikus templom (barokk),
• római katolikus plébánia (barokk jellegű),
• feszület a római katolikus temetőben.

/3/ Az /1/ bekezdésben jelölt területen építési telket, építési területet kialakítani, azon létesítményt elhelyezni csak az építésügyi hatóság állásfoglalása szerint, a létesítményt környezetével együtt bemutató településképi vizsgálat alapján szabad.

18.§ /1/ A településszerkezeti és a településképi jelentőségű területeken az értéket képviselő építészeti elemek megtartását szorgalmazni kell. A bontások során létrejövő építési telkek vonalának a történeti nyomvonalat kell követnie, ha a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik.

/2/ Az építési hatóság – a terület jellege miatt – az engedély nélkül végezhető építési munkákat (pl. kisebb reklámtáblák, engedély beszerzéshez nem kötött műtárgyak, stb.)

Engedély beszerzéshez kötheti.

/3/  Az építési hatóság az engedélyezési eljárások során elrendelheti:

• az épület építéstörténeti kutatását,
• az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszelvényeinek, kapuboltozatának megszüntetését vagy visszaállítását,
• az épületen vagy épületben található művészeti értékű részletek szakértővel való felújíttatását.

/3/ A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemző eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

A környezet védelmére vonatkozó előírások

19.§ /1/ A vízmosásoknál a talajerózió ellen szükség szerint talajfogó gátakkal, illetve burkolással védekezni kell.

/2/ Eróziónak kitett területen növénytelepítéssel kell védeni a termőtalajt.

20.§ /1/ A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra kijelölt helyen, telepen szabad elhelyezni. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni.

/2/ Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékcsatornákba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni.

/3/ Az összes felszíni vízfolyásba, tóba növényvédő-szer, szerves és műtrágya bejutását annak felhasználói kötelesek megakadályozni.

21.§ /1/ A levegő tisztaságának védelme szempontjából a település a védett I. kategóriába van sorolva.

/2/ A központ térségében lévő lakóöveztetekben a 3.§ /4/  bekezdése alapján környezetet zavaró, levegőszennyezéssel járó tevékenységre engedély nem, adható ki.

22.§ A település területén a lakóterületek használata szempontjából zajosnak minősülő tevékenységek végzése nem engedélyezhető.

A táj és a természet védelme

23.§ /1/ A tőzegmohás láptavakat- környezetükkel együtt- helyi természeti értékként kell védeni, a védendő növények szedése tilos. A védendő növények az alábbiak:

• berzedtlevelű tőzegmoha,
• mocsári pajzsika,
• vidrafű,
• fürtös lizinka,
• gyapjúsás

/2/ A kőbányai tó környezetével együtt nem bányászati célra csak engedélyezett beépítési terv alapján használható fel.

/3/ A belterületi zöldfelületi rendszer kapcsolatának külterületi kiegészítésére erdősíteni kell a tervben jelölt területeket.

IV.FEJEZET

24.§ A tervezett beépítés megfelelőségének igazolására az építésügyi hatóság – szükség szerint – a környezetbe illesztéshez vizuális igazolást (fotomontázs, modell) vagy szakvéleményeztetést is elrendelhet.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

25.§ Aki e rendelet rendelkezéseit megsérti, vagy az azokban meghatározott kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetve a tilalmakat megszegi, amennyiben a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

26.§ Jelen önkormányzati rendelet kihirdetése rendet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírásánál is alkalmazni kell.